Az orosz-ukrán háború 300. napja – FRISSÜL

Immár háromszázadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A frontra látogatott Bahmutnál az ukrán elnök

Előre be nem jelentett látogatást tett kedden a fronton, a Donyec-medencei Bahmutnál Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, dicsérve az ott harcoló katonák emberfeletti kitartását.

Az elnöki hivatal által közzétett videón a terepruhás államfő egy romos gyárépületben kitüntetéseket adott át katonáknak.
Zelenszkij a harci szellem megőrzésére szólította fel a katonákat. A háború előtt 70-80 ezer lakosú Bahmutnál több mint négy hónapja dúlnak a harcok az ukrán és az orosz hadsereg között, egyre inkább kimerítve egymás erejét.
„Biztassátok a mellettetek lévőket, akik talán gyengébbek!” – mondta Zelenszkij, miközben tüzérségi tűz robaja hallatszott a távolból.
„Kelet-Ukrajna a végsőkig kitart” – írta Zelenszkij a videó kisérőüzenetében a Telegramon. „Az ádáz harcokban és sok emberélet árán mindnyájunk szabadságát védik. Bahmut védői megérdemlik a legodaadóbb támogatásunkat és a legmélyebb hálánkat. Ezért vagyok ma itt. Emberfeletti teljesítményt nyújtanak. Ők a mi erőnk és a mi hőseink” – tette hozzá.

A tervezettnél is több pénzt szán Ukrajnának az Egyesült Államok 2023-as költségvetése

Az Egyesült Államok költségvetése 45 milliárd dollárt (18 ezer milliárd forint) szán Ukrajna támogatására 2023-ban – olvasható a kedden megjelent költségvetési törvénycsomag tervezetében, melyről a héten kell szavaznia a szövetségi törvényhozásnak.

A 2023-as pénzügyi év kiadási tervezetének Ukrajnára vonatkozó fejezetében a többi között szerepel 11,9 milliárd dollár, ebből az amerikai hadsereg fegyverkészleteit pótolnák. Február 24-e, a háború kezdete óta az ukrajnai szállítások jó része az amerikai saját készletekből történt.
Kilencmilliárd dollár az Ukrajnai Biztonsági Segítségnyújtás Kezdeményezés révén jut el Ukrajnába kiképzési, hírszerzési és egyéb tevékenység finanszírozására. Csaknem 7 milliárd dollárt az Egyesült Államok hadseregének európai parancsnoksága használhat fel saját műveletekre, hírszerzési feladatok támogatására és eszközök beszerzésére.
A szövetségi költségvetés emellett tartalmaz 2,47 milliárd dollár humanitárius segítségnyújtást, 13 milliárd dollár gazdasági támogatást, valamint elkülönítenek 2,4 milliár dollárt az ukrajnai menekültek egyesült államokbeli integrációjának segítésére.
Az összesen 45 milliárd dollár Ukrajna számára szóló szövetségi forrás 8 milliárd dollárral haladja meg azt az összeget, amelyet Joe Biden elnök erre a célra kért a Kongresszustól.
A Fehér Ház üdvözli a törvényhozás javaslatát a támogatás növelésére – reagált a hírre John Kirby, a Nemzetbiztonsági Bizottság kommunikációs koordinátora kedden egy sajtóbeszélgetésen, és köszöntetet mondott a törvényhozás rugalmasságáért, amely lehetővé teszi Ukrajna folytatódó támogatását. Azt is hozzátette, hogy napról napra haladnak a segítségnyújtásban, Ukrajna pillanatnyi szükségleteit szem előtt tartva, amelyek most elsősorban a légvédelmi képességeket érintik. A szóvivő kijelentette, hogy már eddig is több fejlett légvédelmi rendszert bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, de továbbra sem erősítette meg azt a sajtóhírt, hogy döntés született volna Patriot nagy hatótávolságú rakétarendszer szállításáról.
Az Egyesült Államok költségvetésének elfogadási határideje péntek. A szövetségi intézményeinek finanszírozásáról szóló, összesen 1,7 ezer milliárd dollár kiadást részletező törvénycsomag elfogadásának eredeti határideje december 16-a volt, amit az utolsó pillanatban egy külön törvénnyel meghosszabbítottak. Ez biztosítja a héten a szövetségi intézmények átmeneti működését, valamint haladék a demokratáknak és republikánusoknak a megegyezésre. Amennyiben határidőre nincs elfogadott költségvetés, finanszírozás híján leállnak alapvető szövetségi intézmények.

Kigyulladt az Urengoj-Pomari-Ungvár gázvezeték Csuvasföldön, halottak

Robbanás nyomán tűz ütött ki kedden az Urengoj-Pomari-Ungvár gázexportvezeték csuvasföldi szakaszán, az incidensben három gázipari munkás életét vesztette, egy pedig megsérült.

Erről a TASZSZ orosz állami hírügynökség a helyi mentőszolgálatra hivatkozva számolt be. A katasztrófavédelmi szolgálatok a gázvezetékből kicsapó fáklyalángot már eloltották – közölte a csuvasföldi rendkívüli helyzetek minisztériumának sajtószolgálata.
Oleg Nyikolajev, a régió vezetője Telegram-bejegyzésben azt írta, hogy a robbanás a gázvezetéken építési és szerelési munkálatok során történt. Hozzátette, hogy a hatóságok minden szükséges intézkedést meghoznak a baleset helyszínén, Jambahtyino községnél.
A Gazprom Transzgaz Nyizsnyij Novgorod közölte, hogy a történtek okának megállapítására különbizottság alakult. A csuvasföldi rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a balesetet gázszivárgás okozhatta.
A londoni székhelyű ICE tőzsde adatai szerint a történtek hírére közel 1260 dollárra ugrott a földgáz ezer köbméterének ára Európában. A teljes áremelkedés a nap eleje óta meghaladja az 5 százalékot.
Az 1420 milliméter átmérőjű Urengoj-Pomari-Ungvár gázvezeték 1983-ban épült, hogy földgázt szállítson Közép- és Nyugat-Európa országaiba. A csővezeték a TASZSZ szerint a Kurszk megyei Szudzsa gázmérőállomás közelében keresztezi az orosz-ukrán határt, majd a gáztranzitszállítás elsősorban az ukrán-szlovák határhoz közeli ungvári, a magyar határ közelében lévő beregszászi és a romániai határon lévő tekeházi kompresszorállomáshoz történik.

Erdő Péter, Herczegh Anita és Soltész Miklós osztott ajándékot menekült gyerekeknek

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Herczegh Anita, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára adott át ajándékcsomagot menekült gyerekeknek és családjaiknak kedden, a budapesti Magyar Szentek Templomában.

Erdő Péter a menekült családokat köszöntve kiemelte: karácsonykor Jézus minden népet és minden kor emberét megajándékozta azzal, hogy szolidaritást vállalt az emberiséggel.
A bíboros azt mondta: „nekünk, magyaroknak nem nehéz veletek éreznünk”. Felidézte, 1956-ban az ő családja is elvesztette otthonát, lakásukat szétlőtték, mindenük odaveszett. Az Erdő család először egy munkásszálláson húzta meg magát, és mivel nem volt mit enniük, a gyerekek minden alkalommal izgatottan várták a kapott segélycsomagokat.
1957 januárjától Erdő Péter két testvérével együtt falura került, egy parasztcsalád fogadta be őket, akiknek volt ennivalójuk. Ezt az akciót annak idején a katolikus egyház szervezte.
„Szeretnénk mi is folytatni azt, amit a régiek tettek” – mondta, majd úgy fogalmazott: „amit adunk, azt valójában Isten adja nektek, mi csak a postások vagyunk”, de az „ajándékok mellé a szívünket is odatesszük”.
Écsy Gábor, a karitász országos igazgatója arról beszélt: az otthonukat elhagyni kényszerülő családokat a Katolikus Karitász sokféle módon támogatta az elmúlt időszakban, az otthon melegét azonban nem pótolhatták. A karácsonyi ünnepséggel éppen ez a céljuk. A családoknak szánt ajándékokkal „képletesen ünnepi asztalaink mellé szeretnénk hívni a jelenlévőket”. Az ajándékcsomagokba tett bejglivel és szaloncukorral, ami a magyar családok asztaláról nem hiányozhat a következő napokban, „szeretnénk kifejezni, hogy együtt érzünk ukrán barátainkkal” – mondta a segélyszervezet vezetője.
Écsy Gábor reményét fejezte ki, hogy amikor a gyermekek odahaza kibontják az ajándékokat, rövid időre elfeledkezhetnek a világot megrendítő háborúról, amely elszakította őket otthonaiktól.
Grexa Liliána, az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója megköszönte a Katolikus Karitásznak, hogy a háború kezdetétől segítik a menekülteket és az Ukrajnában maradottakat is. A segélyszervezet különösen sokat tesz a gyerekekért – tette hozzá, példaként említve a nekik szervezett nyári táborokat.
Azt is mondta, különösen hálás a segélyszervezetnek, az egyháznak és a magyar államnak azért, hogy nemcsak élelemmel, ruházattal látják el a menekülteket, hanem abban is segítenek, hogy olykor kiszakadhassanak a hétköznapok valóságából.
A kapott sajtóanyag szerint a Katolikus Karitász jelenleg 1250 menekült családot támogat, a 122 megajándékozott gyerek közülük került ki. A gyerekek életkoruknak megfelelő ajándékokat, téli ruhát, rajzeszközöket édességet, hátizsákot kaptak. Családjaiknak emellett egy-egy csomagot is összeállított a segélyszervezet, amelyben bejgli, szaloncukor, tea, nápolyi mellett utalványokkal segíti a karitász a családokat.
Az ünnepségen a harkovi akrobataiskola diákjai műsorukkal köszönték meg a katolikus egyháznak a támogatást, majd egy kárpátaljai magyar zenészcsalád adott elő karácsonyi énekeket.

Hatvan generátort küldött Ukrajnába a Baptista Szeretetszolgálat

Hatvan közösségi ellátást biztosító generátort és nyolc invertert indított útnak kedden Kárpátaljára és Kijevbe a Baptista Szeretetszolgálat a Hungary Helps programmal való együttműködésben – közölte a segélyszervezet az MTI-vel, azt is jelezve, hogy a következő hetekben további tizenöt nagyteljesítményű intézményi generátort is küldenek a térségbe.

A közleményben idézték Azbej Tristant, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkárát, aki szerint a közelmúltban arról tájékoztatták az ukrajnai partnerek, hogy egyre súlyosbodik az a válság, amit az energetikai infrastruktúra lerombolása okoz.
„Ezért nagyon fontos az a segítség, amit útnak indítunk. A generátorok közül tíz Kárpátaljára, ötven pedig Kijevnek abba a külvárosába kerül, amit súlyosan érintett a háború. Ez az adomány amellett, hogy a szó szoros értelmében életmentő is lehet, a magyar emberek szolidaritását fejezi ki” – fogalmazott az államtitkár a kommüniké szerint.
Az írásos összegzésben kitértek arra is, hogy Tiszabecsen a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai tíz hónapja folyamatosan várják az Ukrajnából menekülőket. Csak ott több mint 30 ezer menekültet fogadtak, étkeztettek, láttak el a legszükségesebbekkel. Munkatársaik március óta – a Karitatív Tanács másik öt segélyszervezetével közösen – Budapesten, a BOK csarnokban kialakított humanitárius tranzitponton is a nap 24 órájában várják a segítséget kérőket. A Baptista Szeretetszolgálat több száz menekült számára több helyszínen szállást, étkezést és higiéniai ellátást biztosít, segíti a munkához jutást, az egyedül érkező középiskolai diákok számára kollégiumi elhelyezést nyújt, gyermekeket táboroztat – írták.

Ukrán harci gépek és helikopterek lelövéséről számolt be az orosz katonai szóvivő

Donyeck térségében az orosz csapatok folytatták offenzívájukat, és az elmúlt nap folyamán a régióban lelőttek három ukrán harci gépet és két helikoptert – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők Kupjanszk irányában mintegy harminc katonát és három járművet, Liman irányában mintegy félszáz katonát – köztük három diverzáns- és felderítő csoport tagjait -, két páncélozott harcjárművet és három kisteherautót, Donyeck térségében több mint száz katonát, négy csapatszállító harcjárművet és két egyéb járművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy hetven halottat és sebesültet – köztük egy diverzáns- és felderítő csoportot -, három páncélozott harcjárművet és két kisteherautót veszítettek.
Andrej Marocsko, a luhanszki népi milícia sajtótisztje a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy az ukrán egységek Artemivszkban (Bahmutban) a felperzselt föld taktikájához folyamodtak, csapásokat mérve a még épen maradt lakóépületekre, közlekedési csomópontokra és szociális létesítményekre, noha a városban nincsenek orosz erők, a pincékben pedig civilek kerestek menedéket.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a hadijelentés értelmében egy ukrán lőszerraktárra, 64 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 143 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két, Közép-Ukrajnából a donyecki régióba átdobott Sz-300-as légvédelmi rádiólokációs állomást és egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-36-os ellentűzradart.
Az orosz légierő a donyecki régióban lelőtt két ukrán MiG-29-es repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, egy Mi-8-ast és öt drónt.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 347 repülőgépet, 186 helikoptert, 2689 drónt, 398 légvédelmi rakétarendszert, 7168 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 931 sorozatvetőt, 3693 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7674 speciális járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi támadást.
Vjacseszlav Gladkov, az oroszországi Belgorod megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy a Sebekino várost ért ukrán találatok következtében kedden egy ember megsebesült, és megszakadt az áramellátás. A település lakóinak egyharmada világítás nélkül maradt, az ipari zónában pedig raktárakat ért találat.

Putyin kitüntette az elcsatolt területek vezetőit

Állami kitüntetést adott át Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajnától idén elcsatolt területek megbízott vezetőinek kedden a moszkvai Kremlben.

Leonyid Paszecsnik, a Luhanszki Népköztársaság és Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság vezetője a Hazáért Érdemrend legmagasabb, Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja és Vlagyimir Szaldo, Herszon megye kormányzója pedig a harmadik fokozatát kapta.
Az orosz államfő, aki az Ukrajna elleni háború harci cselekményeinek közvetlen részvevőit is kitüntette, azt hangoztatta egyebek között, hogy az orosz hadsereg a „különleges hadművelet” során kivételes példamutatást tanúsított a bátorság és az önfeláldozás terén. Putyin szerint Oroszország, amely többször is szembeszállt az ellenséggel és megvédte szuverenitását, „ma ismét ugyanezzel a kihívással néz szembe”.
Putyin egyébként szakmai ünnepük alkalmából felszólította az orosz biztonsági szerveket, hogy „tegyenek meg mindent, ami szükséges”, és biztosítsák az Oroszországhoz csatolt új régiók lakóinak maximális védelmét. Mint mondta, keményen el kell fojtani a külföldi hírszerző szolgálatok tevékenységét, és gyorsan azonosítani kell az „árulókat, kémeket és szabotőröket”. Kiemelte az államhatár védelmének fontosságát, valamint harcot hirdetett a militáns nacionalizmus, az erőszakra való felhívások és az etnikumok közötti viszály szítására irányuló provokációk ellen, amelyeket az orosz társadalom belső egységét fenyegető közvetlen veszélynek nevezett.
Az orosz parlament alsóháza kedden elfogadott egy törvénytervezetet amely a Szent György-szalagot a katonai dicsőség jelképének, nyilvános meggyalázását pedig közigazgatási vétségnek vagy bűncselekménynek minősíti, amely magánszemély esetében akár 3 millió rubelig (jelenlegi árfolyamon mintegy 16,5 millió forint) terjedő pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Jogi személy esetében a pénzbüntetés háromtól ötmillió rubelig (csaknem 27,5 millió forint) terjedhet. Ugyanez a bűncselekmény, ha a csoport előzetes összeesküvés útján vagy az interneten követi el, kettőtől ötmillió rubelig terjedő pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A Szent György-szalag, amelyen három fekete és két narancssárga csík fut végig, az Orosz Birodalom, a Szovjetunió és Oroszország számos katonai kitüntetésén szerepel. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kezdetén, 2014-ben ezt a szimbólumot az ukrán biztonsági erők ellen harcoló milicisták és önkéntesek használták. Ukrajnában, Moldovában és a balti országokban betiltották a viselését.

Megint csaknem kilencezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. december 19-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5100 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3485 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 136 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 19-én 50 ember, köztük 16 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kreml: ellentmond a piaci elveknek az európai gázárplafon-megállapodás

Ellentmond a piaci elveknek az EU gázárplafonról szóló megállapodása – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn Minszkben újságíróknak.

“Ez a piaci árképzési folyamat megsértése, a piaci folyamatokba való beavatkozás, bármilyen, a plafonra való hivatkozás elfogadhatatlan” – mondta Peszkov az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva.
A szóvivő szerint az orosz válasz kidolgozásához időre van szükség, hogy “gondosan mérlegelni lehessen az előnyöket és hátrányokat”.
Az uniós országok hétfőn a megawattóránkénti 180 eurós gázárplafon állapodtak meg.
A döntés megelőző várakozás során az amerikai dollár és az euró folyamatosan emelkedett a moszkvai tőzsdén a hétfői kereskedésben. A dollár moszkvai idő szerint 19 óra 02 perckor 67,72 rubelt ért, 3,07 rubellel többet az előző kereskedés zárásához képest. Az euró árfolyama 72,1 rubel volt, miután 3 rubellel emelkedett egy nap alatt.
A dollár hétfőn május 11. óta először emelkedett átmenetileg 68 rubel, az euró pedig 72 rubel fölé.

Az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei megállapodtak a gázársapkáról

Az európai uniós tagállamok energiaügyi miniszterei hétfőn Brüsszelben politikai megállapodást kötöttek a holland gáztőzsde, a TTF határidős piacára vonatkozó árplafon bevezetéséről.

A megállapodás értelmében az intézkedést csak akkor lehetne aktiválni, ha három egymást követő kereskedési napon 180 euró/megawatt fölé emelkedne a TTF legközelebbi határidős kontraktusának ára, illetve a TTF-árak ugyanezen a három napon 35 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál.
A mechanizmus 2023. február 15-ével lép hatályba, miután a tagállamok hivatalosan, írásos úton jóváhagyják. Ideiglenes jellegű lesz, egy évig alkalmazható.
A rendelet felfüggesztési mechanizmust tartalmaz arra az esetre, ha az energiaellátás biztonságát, a pénzügyi stabilitást, az EU-n belüli gázáramlást vagy a megnövekedett gázkeresletet veszélyeztető kockázatokat állapítanak meg.
Kadri Simson uniós energiaügyi biztos a tanácskozást követő sajtótájékoztatón megerősítette: “az Európai Bizottság készen áll arra, hogy előzetesen felfüggessze a mechanizmus aktiválását, ha az Európai Központi Bank, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége azt jelzi, hogy a kockázatok meghaladják az előnyöket”
Kiemelte: a mechanizmus célja, hogy megszüntesse a háborús nyerészkedést, azaz a globális LNG-árakhoz viszonyított felárat, amelyet Európa a TTF-piaci árképzés miatt fizet. “Egy ilyen mechanizmus bevezetésével Európa jobban fel lesz készülve a következő téli szezonra és a tárolók feltöltésének újabb fordulójára, amely az ideinél nagyobb kihívást jelent majd” – tette hozzá.
Az egyeztetés több mint 4 hónapon keresztül tartott a tagállamok és az Európai Bizottság között, az uniós testület eredeti javaslata 275 euró/megawatt lett volna a gázársapkára.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine