Az orosz-ukrán háború 298. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-kilencvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Zelenszkij: egy nap alatt csaknem hatmillió embernél kapcsolták vissza az áramot

Egy nap leforgása alatt csaknem hatmillió ukrajnai lakos otthonába kapcsolták vissza az áramot, a vezetékes vízellátással azonban továbbra is nagy gondok vannak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi videoüzenetében.

„A javítási munkálatok a pénteki terrorcsapás után is megszakítás nélkül folytatódnak. Természetesen még sok munka van a rendszer stabilizálásán” – mondta az elnök szombat éjszaki üzenetében. Kifejtette, hogy problémák vannak a távfűtéssel, és nagy gondok a vízellátással. A legnehezebb a helyzet a fővárosban, Kijevben és környékén, valamint főként Vinnicja és Lviv megyében. Ismételten azzal a felhívással fordult a nemzetközi partnerekhez, hogy biztosítsanak Ukrajnának megbízható légvédelmi pajzsot.
Kijelentette, hogy a Nyugat képes lenne száz százalékos védelmet nyújtani az ukrán embereknek az orosz rakétákkal szemben. „Ha megkapjuk, akkor az orosz terror fő formája, nevezetesen a rakétaterror egyszerűen lehetetlenné válna. Csak ez jelent biztonságot emberek milliói számára, és az egész katonai helyzet stratégiailag átalakulna. Minél kevesebb lehetősége van Oroszországnak a terrorra, annál több lehetőségünk lesz szavatolni a békét” – hangoztatta.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben nyilvánosan cáfolta, hogy Ukrajna felújítaná a villamosenergia-exportját. Mint közleményében írta, Oroszország hamis levelet terjeszt, amelyben Volodimir Kudrickij, a vállalt vezetője állítólag erről írt az ukrán energetikai minisztériumnak. „Az oroszok megint megpróbálják elhitetni az ukránokkal, hogy az áramkimaradásokért az energetikai szakemberek a felelősek, nem pedig a kilenc nagyszabású orosz rakétatámadási hullám” – szögezte le a vállalat.
Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúttársaság vezetője a Twitteren közzétette, hogy a kijevi központi vasútállomáson felállítottak egy újévi fenyőfát, amelyen a díszvilágítást szobabicikli tekerésével lehet felkapcsolni. „Háború? Áramszünet? Nincs karácsonyfa? Nem hiszitek el, mit találtunk ki” – írta a közzétett videofelvétel kísérőszövegében. A videofelvételen az látható, hogy a karácsonyfaégők felgyulladnak, miközben egy férfi tekeri a szobabiciklit.
Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy az orosz erők vasárnap reggel megint lőtték a dél-ukrajnai Herszon központját, a támadás következtében hárman sérültek meg.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója közölte, hogy a szombati orosz ágyúzások miatt egy civil meghalt egy másik megsérült a régióban.
Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról adott hírt, hogy vasárnapra virradóra az orosz erők ötször nyitottak tüzet nehézfegyverekkel Nyikopol téréségére, egy 59 éves férfi megsebesült.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt írta, hogy szombaton az orosz erők Ukrajna nyolc megyéjében támadtak településeket és létfontosságú polgári infrastruktúrát, és legalább négy helyi lakos vesztette életét.

Szemlét tartott az orosz harcoló alakulatoknál az orosz védelmi miniszter

Csapatszemlét tartott a „különleges hadművelet” övezetében Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter – közölte vasárnap a moszkvai katonai tárca.

A tájékoztatás szerint a hadseregtábornok ellenőrizte az orosz egységek állásait a frontvonalon, fogadta a parancsnokok jelentését és megköszönte a személyi állománynak a harci feladatok példamutató teljesítését.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kereste fel a „különleges hadművelet” törzsét egy meg nem nevezett helyszínen és meghallgatta a parancsnokok javaslatait a közeli és középtávú cselekvésre vonatkozóan. A látogatásról szombaton számolt be a Kreml sajtószolgálata.
Pavel Zarubin, a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorának készítője a Telegram-csatornáján közölte, hogy Putyin, aki a hétfőn Minszkbe látogat, jövő héten részt vesz majd a védelmi tárca vezetői kollégiumának tanácskozásán is.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve bejelentette, hogy az orosz hadsereg elfoglalta Jakovlivka települést Donyeck térségében.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők Kupjanszk irányában mintegy 25 katonát, egy páncélozott személyszállító és két egyéb járművet, Liman irányában mintegy hatvan halottat és sebesültet, egy harckocsit és két kisteherautót, Donyeck körzetében több mint negyven katonát, két páncélozott harcjárművet és három egyéb járművet, a donyecki régió déli részén pedig mintegy félszáz halottat és sebesültet, egy páncélozott harcjárművet, egy harckocsivontatót és két kisteherautót veszítettek.
Az orosz harcászati repülőgépek valamint a tüzérségi és rakétaerők egy ukrán vezetésipontra, 109 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 144 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-36 típusú ellentűzradart. Az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán drónt, valamint kilenc HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 344 repülőgépet, 184 helikoptert, 2676 drónt, 398 légvédelmi rakétarendszert, 7149 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 931 sorozatvetőt, 3691 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7650 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más források nem erősítették meg.
Több orosz ellenőrzés alá került településről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi csapást a helyi hatóságok. Donyeckre tíz perc leforgása alatt 40 rakétát lőttek ki Grad sorozatvetőből.
Vjacseszlav Gladkov kormányzó Telegram-bejegyzésben közölte, hogy vasárnap működésbe lépett a légvédelem az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod megyében. Első beszámolója szerint Belgorod város fölött kilenc robbanást rögzítettek és négy embert kórházba kellett szállítani. A kormányzó később azt írta, hogy egy ember életét vesztette.

Brit vezérkari főnök: folyamatos a kommunikáció Moszkvával, de még erőteljesebbé kellene tenni

A brit vezérkari főnök szerint folyamatos a kommunikáció Moszkvával, jó lenne azonban, ha ez a párbeszéd még erőteljesebb lenne.

Sir Tony Radakin tengernagy a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjúban elmondta: egész évben kapcsolatban állt Valerij Geraszimovval, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével, annak ellenére is, hogy Nagy-Britannia és Oroszország viszonya évtizedek óta nem volt olyan rossz, mint most.
„Mindig is mondtuk, hogy fenntartjuk a kommunikációt, de nem fedjük fel részletesen, hogy éppen miről tárgyaltunk” – fogalmaz az interjúban a brit vezérkari főnök.
Radakin hozzátette, hogy Geraszimov „nagyon jól tartja magát” ehhez a megállapodáshoz.
A tengernagy kijelentette azt is, hogy szeretné, ha ezek a megbeszélések még rendszeresebbé válnának, és ha a kétoldalú kommunikáció a mostaninál is erőteljesebb lenne, akkor is, ha e beszélgetések esetenként nehéznek bizonyulhatnak.
Sir Tony Radakin kijelentette, hogy továbbra is vannak élő kapcsolatok Oroszországgal, a kérdés az, hogy miként lehet e kapcsolatokból a lehető legtöbbet kihozni.
A brit vezérkari főnök példaként felidézte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök milyen tiszteletteljes módon emlékezett meg II. Erzsébet királynő halála után a brit uralkodóról.
A királynőt szeptember 8-án, életének 97., uralkodásának 71. esztendejében érte a halál skóciai rezidenciáján, a Balmoral kastélyában.
A halálhír után Putyin hivatalos nyilatkozatban fejezte ki részvétét a brit kormánynak és a néhai uralkodó családjának, köztük III. Károly királynak, II. Erzsébet királynő elsőszülött fiának, aki édesanyja halálának pillanatában lépett az Egyesült Királyság trónjára.
A közvetlenül Károlynak címzett üzenetben az orosz elnök súlyos, pótolhatatlan veszteségnek nevezte II. Erzsébet halálát, bátorságot és kitartást kívánt az új királynak, aki megkért arra is, hogy tolmácsolja őszinte együttérzését a királyi családnak és Nagy-Britannia minden lakosának.
A királynő temetési szertartására ugyanakkor a brit kormány az ukrajnai háború után elrendelt szankciók miatt nem küldött meghívót Putyinnak.
Moszkva nem léptetett érvénybe szankciókat Radakin tengernagy ellen, így a brit vezérkari főnök könnyebben tud tárgyalni Geraszimovval, sőt el is látogathat Moszkvába.
Nemrégiben a NATO főtitkára is egyenes utalást tett arra, hogy véleménye szerint tárgyalásos módon lehet a legnagyobb eséllyel véget vetni az ukrajnai háborúnak.
Jens Stoltenberg a Financial Times című londoni üzleti napilap által szervezett minapi virtuális politikai fórumon kijelentette: Oroszország egyelőre nem mutatja a jelét annak, hogy bekapcsolódna egy olyan tárgyalási folyamatba, amely Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartásáról szólna.
Stoltenberg ugyanakkor hozzátette: a legtöbb háború, így a legnagyobb valószínűséggel a mostani ukrajnai háború is a tárgyalóasztalnál ér véget.

Megint több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. december 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6029 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4366 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 195 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Amerikai szakértő: a NATO katonai készletei alacsony szintre kerültek

A NATO és Oroszország számára is mintegy 5-7 évbe telhet, hogy katonai készleteit újrarendezze, ha lezárul az ukrajnai háború – mondta John Venable katonai szakértő, a washingtoni Heritage Foundation Nemzetvédelmi Központjának vezető kutatója, a légierő korábbi tisztje a közmédiának adott interjúban.

A szakember hangsúlyozta, hogy a NATO-nak újra kell építenie magát, fokoznia a kollektív védelmi képességét. Megjegyezte, hogy a NATO legtöbb állama katonai felszerelésekkel segíti Ukrajna önvédelmét Oroszországgal szemben, ami oda vezetett, hogy a legtöbb tagállam katonai készletei minimális szintre csökkentek, vagy akár az alá. Ez komoly ügy, hiszen nagy kihívást jelent egy időben a fegyverkészletek újbóli feltöltése és közben Ukrajna folytatódó támogatása – hangsúlyozta a védelempolitikai szakértő, aki december elején Budapesten előadója volt a Danube Institute geopolitikai konferenciájának.
Arra a kérdésre, hogy a készletek Oroszország esetében is gyorsan apadnak, a szakértő azt mondta: mivel Oroszország egy viszonylag zárt társadalom, ezért csak arról vannak megbízható adatok, hogy mennyi félvezetővel és drónnal rendelkezik, arról viszont nincs, hogy hagyományos harci eszköz – például 155 milliméteres üteg – milyen mennyiségben áll rendelkezésére. Megjegyezte, hogy az orosz hadsereg ezekből az eszközökből kétszer-háromszor többet használ, mint az ukrán fél, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az orosz tárolókapacitás meghaladja azt, amivel a Nyugat rendelkezik.
A NATO-tagországok az elmúlt 30 évben élvezték a „védelmi vakációt”, vagyis készleteiket visszavágták, a beruházások elmaradtak, mostanra pedig „üresek a szekrények”. Miközben például annak idején Nyugat-Németország 2000 magas színvonalú harckocsival rendelkezett, addig ma 300 működőképes tankja van – mutatott rá John Venable.
A NATO-tagállamok azon vállalásával kapcsolatban, hogy a védelmi kiadásaikat a hazai összermékük (GDP) 2 százalékára növelik, John Venable azt mondta: az ukrajnai háború kitörését követő nyilatkozatok ellenére egyelőre nem látni ezt. Kivételnek mondta Lengyelországot és a keleti blokk több egykori államát, amelyek saját védelmi fejlesztéseikkel hozzájárulnak a teljes NATO védelmi képességének erősítéséhez.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok előtt is komoly feladatok vannak, mert szintén újjá kell építenie katonai képességeit, és a 2030-as évek közepére ismét annyira felkészültnek kell lennie egy esetleges háborúra, mint ahogy a múltban felkészült rá.

Kormányzó: egy ember meghalt a herszoni tüzérségi támadásban

Jaroszlav Janusevics a Telegram-csatornáján kifejtette, hogy az orosz egységek Herszon egyik nyugati kerületét lőtték tüzérségi és rakétatűzzel. A halálos áldozaton kívül egy 70 éves nő is megsebesült.

Az ukrán csapatok november 11-én szabadították fel a fekete-tengeri kikötővárost az orosz ellenőrzés alól, de ukrán tisztségviselők szerint az orosz csapatok folytatják a település lövetését a Dnyeper-folyó túlpartjáról is. Janusevics egy másik szombati üzenetében arról számolt be, hogy az orosz katonák egy idős helyi lakos házát is lőtték egy Herszon melletti faluban.

Egy másik ukrajnai régió kormányzója szintén szombaton bejelentette: a helyi katasztrófavédelem mentőalakulatai péntek reggel megtalálták egy egyéves csecsemő holttestét egy orosz tüzérségi támadásban szétlőtt lakóépület romjai között.

Oroszország védőernyőt húz a zaporizzsjai nukleáris tároló fölé

Oroszország védőernyőt húz a használt nukleáris fűtőelemek tárolója fölé a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű területén, hogy megóvja a tüzérségi és dróntámadásoktól – jelentette be az orosz csapatok által kinevezett tartományi tisztségviselő szombaton.
A Vlagyimir Rogov által közzétett videófelvételen munkások drótok segítségével átlátszó vászonernyőt szerelnek fel több tucatnyi, körülbelül 5 méter magas betonhenger fölé.

„Ezek egyelőre a drónokról ledobott repeszgránátok és rögtönzött robbanóeszközök (IED) ellen nyújtanak védelmet, de később majd sokkal erősebb lesz” – tette hozzá Rogov.

A háború elmúlt tíz hónapja során a legnagyobb európai atomerőmű körüli fegyveres harcok egyre jobban növelték egy Csernobil-típusú nukleáris katasztrófával kapcsolatos félelmeket.

Kijev és Moszkva folyamatosan egymást vádolták az erőmű felelőtlen és veszélyes tüzérségi támadásaival, amelynek mind a hat reaktorát már korábban lekapcsolták.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy keddi sajtótájékoztatón leszögezte: Oroszország továbbra is folyamatos kapcsolatban áll a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), amely igyekszik demilitarizált övezetet létrehozni a nukleáris létesítmény körül.

Mihail Uljanov, a NAÜ mellé akkreditált bécsi orosz állandó képviselő a TASSZ orosz hírügynökségnek szombaton aláhúzta: „valószínűleg túl korai még azt kijelenteni, hogy közeledünk a megállapodáshoz, és nem bocsátkoznék jóslatokba a tárgyalási folyamat lezárásának időpontjával kapcsolatban sem”.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine