Gulyás Gergely: a 15 százalékos emelés a 13. havi nyugdíjat is érinti

A pedagógusbér-emelésről elmondta: a terv az, hogy két év alatt, tehát 2023. január elseje és 2025. január elseje között majdnem megduplázódnak a pedagógusbérek. A jelenlegi állás szerint még az is remélhető, hogy nem kell megvárni március végét vagy az év közepét, hanem akár január elsejétől is megindulhatnak a források.

A 15 százalékos emelés a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír TV Napi aktuális című keddi műsorában. A tárcavezető kifejtette: az ország stabil gazdasággal rendelkezik, évről évre a magyar gazdasági növekedés Európa legjobbjai közé tartozik. Választási évet zárunk, és a kormány csökkentette a hiányt a választás évében – közölte. Megjegyezte: érdemes a baloldali kormányoknál az ezzel kapcsolatos gyakorlatot megnézni.

Kiemelte: viszont az tény, hogy a magas inflációtól egész Európa, bizonyos értelemben az egész világ szenved. Amikor arról beszélnek, hogy „nem lehetnek az infláció vesztesei a nyugdíjasok”, akkor ehhez szükség van egy jelentős nyugdíjemelésre – mutatott rá. Hangsúlyozta: a 15 százalékos nyugdíjemelés nemcsak a rendes havi nyugdíjat, hanem a 13. havit is érinti. Az áremelkedések következményeitől a magyar államnak – amennyire lehetősége van rá – kötelessége megóvni a nyugdíjasokat, és bár a nyugdíjemelés jelentős kiadás a jövő évi költségvetésben, erre van fedezet, „és kell is, hogy legyen” – jelentette ki.

A miniszter az uniós támogatásokkal kapcsolatban azt mondta, olyan megállapodás született, amely a várakozásokhoz képest a magyar kormánynak egyértelműen előnyös. Úgy fogalmazott: a legnagyobb akadály az volt, hogy nincs egységes magyar nemzeti érdekérvényesítés, és akik „legalább ilyen ügyekben mögöttünk kellene, hogy álljanak, azok ilyenkor késeket szúrnak a hátunkba” és próbálnak rágalmakat elterjeszteni az országról. A magyar ellenzék nem jelöl ki néhány olyan nemzeti ügyet, ami közös érdek – jelentette ki.

Közölte: az, hogy a magyar egészségügy fejlesztési pénzekhez jusson, hogy a pedagógusbér-emelés megtörténhessen, hogy a magyar gazdaságba források érkezzenek, „mindannyiunk közös érdeke”. Lehet ehhez garanciákat kérni, elvárásokat megfogalmazni, de azt a célt kitűzni, hogy Magyarország ne juthasson hozzá az őt megillető forrásokhoz, olyan politika, amelyet a nemzeti érdekkel nem lehet összhangba hozni – tette hozzá.

Gulyás Gergely a pedagógusbér-emelésről elmondta: a terv az, hogy két év alatt, tehát 2023. január elseje és 2025. január elseje között majdnem megduplázódnak a pedagógusbérek. A jelenlegi állás szerint még az is remélhető, hogy nem kell megvárni március végét vagy az év közepét, hanem akár január elsejétől is megindulhatnak a források – mutatott rá.

A miniszter 2022-t értékelve úgy vélte, „nehéz, de szép év volt”. Nyolc hónappal ezelőtt voltak a választások, és az, hogy a polgári oldalnak sikerült minden korábbinál nagyobb választói bizalmat kiérdemelnie, 12 év kormányzás után a legnagyobb elismerés, ami „bennünket egyébként további munkára kell, hogy sarkalljon”, és arra, hogy a kormány azzal a felelősséggel kormányozzon, amely egy ilyen rendkívül nagy felhatalmazásból adódik – mondta. Kitért arra: az is tény, hogy fél éven keresztül az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásoknak a vége bizonytalan volt. „Nem gondolom, hogy minden vitánk bezárult volna, de nagyot sikerült előrelépni” – fogalmazott.

Arról is beszélt, az egész évet meghatározta az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Magyarország újra egy olyan helyzettel találta szembe magát negyed évszázaddal a délszláv háború vége után, hogy „a közvetlen szomszédunkban háború zajlik”, ráadásul egy olyan országban, ahol jelentős magyar kisebbség él. Ez is nagyon sok feladatot adott és ad ma is – tette hozzá Gulyás Gergely.

Illusztráció: MTI/Mohai Balázs