Farkas Sándor miniszterhelyettes: mindent megteszünk azért, hogy ne vethessék ki a földadót!

A Hódmezővásárhelyről elindult gazdaellenes sarc a lehető legrosszabb példa, s könnyen megeshet, hogy számos baloldali önkormányzat kedvet kap a magyar termőföld megadóztatásához. Az agrár-érdekképviseletek, az agrártárca és a kormányzat már az elején szeretne ennek gátat vetni – hangzott el a szerdai szentesi sajtótájékoztatón. Farkas Sándor miniszterhelyettes és Szél István, az agrárkamara megyei elnöke mindenkit arra kértek, csatlakozzon a földadó ellen indított országos akcióhoz az Agrarpeticio.hu oldalon.
Súlyos felelőtlenség földadót kivetni Magyarországon, a magyar gazdákra, akiket két évig a Covid, az idei esztendőben pedig a háborús válság, az energiaárrobbanás és az extrém aszály is sújtott – mondta a megyei agrárkamara által szervezett szerdai szentesi sajtótájékoztatón Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese. A politikus emlékeztetett, a magyar gazdatársadalom ebben a három nehéz évben rendkívüli erőfeszítéseket tett azért, hogy megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos élelmiszert tegyen a magyar családok asztalára. A magyar agrárágazat stratégiai ágazattá vált, ami fokozott felelősséggel jár – mutatott rá.
Farkas Sándor szerint éppen ezért elfogadhatatlan, hogy Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester és balliberális közgyűlési többsége 2023-tól földadót vet ki Vásárhelyen. Azt mondta: ez a gazdaellenes sarc a lehető legrosszabb példa lehet a többi baloldali önkormányzat számára is, nem véletlen, hogy Szentesen is tervbe vették a földadó bevezetését. „A baloldalon nyolcvanéves hagyomány, hogy a gazdaembert, a kisembert mindig megkülönböztették, lenézték, most is ugyanígy gondolkodnak a magyar gazdálkodókról a balliberális politikusok, polgármesterek. Mi ezt határozottan visszautasítjuk, hiszen nagyon nagyra értékeljük a gazdaemberek szerepét” – tette egyértelművé.
A miniszterhelyettes arra is kitért, ha földadóval terhelik az agrárium szereplőit, akkor az új teher elkerülhetetlenül beépül a káros brüsszeli szankciók miatt már így is iszonyatosan magas élelmiszerárakba, tehát a végén valamennyi fogyasztó megissza a levét a sarcnak. Mindezek tükrében elutasítják a földadót, tiltakoznak ellene, és különböző jogi lépéseket is tesznek annak érdekében, hogy ilyen jellegű terhet ne lehessen bevezetni – ígérte.
Farkas Sándor felhívta a figyelmet, a magyar és az uniós jogszabályok sem engedik a kettős adóztatást, amit minden önkormányzatnak tudomásul kell vennie az esetben, ha valaki például kárenyhítési támogatást kap, vagy mezőőri szolgáltatásért járulékot fizet. Emellett az Alkotmánybíróság egy határozata is elutasította korábban a földadóval kapcsolatos kérdéskört. Mind mondta, a következő parlamenti időszakban akár jogszabályi úton is érdemes lenne ezt az ügyet rendezni, hogy ne lehessen ilyen adót kiróni. „Ez egyrészt a magyar gazdák védelmét szolgálná, másrészt a mindennapi biztonságos élelmiszer-ellátás egyik alapfeltételeként tekintünk arra, hogy ilyen jellegű terheket ne rójunk a gazdatársadalomra” – szögezte le. Úgy összegzett: az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy ne kerülhessen sor a földadó kivetésére.
Szél István, a NAK megyei elnöke, a MAGOSZ országos elnökségi tagja kiemelte: mindenkit arra kér, csatlakozzon a vásárhelyi földadó ellen indult országos kezdeményezéshez az Agrarpeticio.hu internetes oldalon. „Nagyon fontos, hogy minél többen legyünk, és minél nagyobb erővel képviselhessük agrár-érdekképviseletként azt az álláspontot, hogy a földadót mindenkorra el kell törölni Magyarország valamennyi pontján, s azt ne tudják bevezetni a későbbiekben se” – hangsúlyozta. Hozzátette, nemcsak a földtulajdonosokat, a földből élőket, a gazdákat kéri a petíció aláírására, hanem valamennyi fogyasztót is, aki naponta leveszi az élelmiszereket a polcokról, s átérzi, mennyit dolgozik, mennyit tesz értünk a magyar gazdaember, a magyar kertész, állattartó.