Az orosz-ukrán háború 294. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-kilencvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az EU további 500 millió euró összegű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának

Az Európai Bizottság további 500 millió euró összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának, a pénz az 5 milliárd euró összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) utolsó részletét jelenti – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Az Európai Unió júniusban hagyta jóvá az Ukrajnának szánt makroszintű hitel folyósítását, amely az ország ellen zajló háború okozta finanszírozási szükségleteket hivatott fedezni.
A folyósítás azt követően valósulhatott meg, hogy az Európai Bizottság kedvezően értékelte az október 3-án aláírt egyetértési megállapodásban elfogadott hét strukturális politikai intézkedés Ukrajna általi végrehajtását. Ezen intézkedések célja az ország ellenállóképességének és gazdasági stabilitásának megerősítése, az üzleti környezet javítása, a jogállamiság és a kormányzás megerősítése, valamint Ukrajna energiabiztonságának szavatolása.
A támogatást rendkívül kedvezményes hitelek formájában bocsátották Ukrajna rendelkezésére, lejárata hosszabb futamidejű, mint a szokásos makroszintű pénzügyi támogatások esetében. A szolidaritás jeleként az uniós költségvetés fedezi a kölcsönök kamatait – közölték.
Az orosz-ukrán háború február 24-i kezdete óta Ukrajnának folyósított makroszintű pénzügyi támogatás teljes összege a szerdai kifizetéssel együtt eléri a 7,2 milliárd eurót. Az Európai Unió az elmúlt kilenc hónapban összesen több mint 19,7 milliárd eurós pénzügyi, költségvetési és humanitárius segélyt mozgósított Ukrajna számára.

Az EP hozzájárult az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelfelvételhez

Az Európai Parlament jóváhagyta a 18 milliárd eurós uniós támogatáscsomagot Ukrajna működésének biztosítására – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén sürgősségi eljárás keretében fogadta el a makrofinanciális támogatási rendelet tagállamok által módosított változatát, amely lehetővé teszi, hogy az európai költségvetés helyett 26 tagállam egyenként vállaljon garanciát az Ukrajnának nyújtandó hitelre.
A kedvező feltételek mellett nyújtott, de reformok teljesítéséhez kötött hosszú lejáratú hitelt az alapvető közszolgáltatások, többek között kórházak és iskolák működésének és az otthonukat vesztett lakosság lakhatásának biztosítására költheti Ukrajna. A hitel emellett segít fenntartani az ország makrogazdasági stabilitását és az Oroszország által folyamatosan támadott infrastruktúra újjáépítésében is felhasználható.
Az Európai Bizottság október végén jelezte, hogy Ukrajnának havonta hozzávetőlegesen havi 3-4 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy működőképes maradjon, ehhez 18 milliárd eurós támogatást ajánlott hitelfelvétel segítségével.
A kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
Az orosz-ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, ennek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.

Egy település részleges elfoglalásáról tett bejelentést az orosz katonai szóvivő

Túlnyomórészt elfoglalták az orosz fegyveres erők Vodjane települést a donyecki régióban – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

A tábornok azt mondta, hogy Kupjanszk irányában, az ukrán fegyveres erők állásaira öt település környékén mért tüzérségi csapások következtében mintegy száz katona esett el, egy páncélozott harcjármű, egy páncélozott jármű és hat kisteherautó pedig üzemképtelenné vált. Az ukrán hadsereg Konasenkov szerint Liman irányában több mint hatvan halottat és sebesültet, egy gyalogsági harcjárművet és két kisteherautót, Donyeck környékén, ahol Vodjanét az orosz erők gyakorlatilag elfoglalták, mintegy félszáz katonát, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet és négy kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy nyolcvan katonát, három páncélozott harcjárművet és négy járművet veszítettek,
Az orosz rakéta- és tüzérségi erők 93 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 186 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között az ukrán fegyveres erők Liman operatív és taktikai csoportosításának parancsnokságát a Donyecki Népköztársaságban lévő Kramatorszk közelében, ugyanebben a régióban az ukrán 81. légimozgékonysági dandár lőszerraktárját, amelyben mintegy kétezer Grad-rakétát és több mint háromezer tüzérségi lövedéket tároltak, egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt a Zaporizzsja megyei Kamenszke falubál, valamint két amerikai gyártmányú, AN/TPQ-37-es ellentűzradart. Az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán egy drónt és egy HIMARS-rakétát lőtt le.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 343 repülőgépet, 183 helikoptert, 2658 drónt, 396 légvédelmi rakétarendszert, 7099 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 931 sorozatvetőt, 3685 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7599 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más források nem erősítették meg.
A helyi hatóságok az Oroszország által elcsatolt területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek szerdán ukrán tüzérségi támadást. A támadásokban legkevesebb négy polgári lakos életét vesztette az elmúlt nap folyamán.
Darja Morozova, az Oroszországhoz csatolt Donyecki Népköztársaság emberi jogi biztosa közölte, hogy a régió levélben az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult, sürgetve az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítások leállítását, valamint azt, hogy a testület adjon jogi minősítést a polgári célpontok elleni ukrán támadásoknak. Morozova rámutatott, hogy az ukrán fél 2014 óta tömegesen sérti meg a Donyec-medence lakóinak emberi jogait, amiről mind az ENSZ-t, mind a vöröskeresztet értesítette, a „különleges hadművelet” kezdete óta pedig több mint kilencven levelet küldött nemzetközi szervezetekhez, de ezek egyikére sem kapott hivatalos választ.
Renat Karcsaa, a Roszenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója a Szolovjov LIVE orosz médiacsatornán kijelentette, hogy a zaporizzsjai atomerőműben leleplezték az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egyik emberét, aki a szerelőbrigád tagjaként adatokat szolgáltatott ki a létesítményről az ukrán hadseregnek. Karcsaa szerint az elfogott ügynök az erőmű őrzéséről, egyebek között a kapuk nyitásáról készített felvételeket.
A Zaporizzsja megyei Berdjanszk kikötővárosban a helyi polgármester szerint több mint tízezren maradtak áramellátás nélkül, miután kedd este ukrán diverzánsok felrobbantottak egy transzformátor-alállomást és az elektromos távvezeték egy oszlopát.
Az orosz parlament alsóháza szerdán első olvasatban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtaná a diverzánsakciók elkövetését.

Emelkedő olajárakra számít a Nemzetközi Energiaügynökség 2023-ban

Az Oroszország elleni szankciók nyomán szűkülő kínálat és a növekvő kereslet miatt jövőre emelkedhetnek az olajárak a világon 2023-ban – közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdán közzétett jelentésében.

A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet becslése szerint jövőre napi 1,7 millió hordóval, 101,6 millió hordóra nő a globális kőolajfogyasztás. Ez napi 100 ezer hordóval magasabb napi felhasználás a korábbi várakozásokhoz képest.
Az elemzés szerint az orosz kőolajkitermelés éves összevetésben 14 százalékkal eshet vissza 2023 első negyedévének végére és ez megfordíthatja a nyersanyagpiacon hónapok óta tartó árcsökkenési trendet.
Az északi-tengeri Brent olajfajta határidős jegyzése a napokban 80 dollárra, a háború előtti szintekre süllyedt.
A 2023 második negyedévére várható szűkebb kínálat miatt nem zárható ki egy újabb meredek áremelkedés az olajpiacon – közölték.
Az áremelkedést segítheti a kitermelés visszafogása. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének 13 tagja mellett tíz másik olajtermelő országot magában foglaló OPEC+ csoport múlt heti bécsi ülésén megerősítette, hogy novembertől 2023 végéig napi kétmillió hordóval kevesebb olajat termelnek ki.
Az IEA jelentésében rámutattak: a szigorú kínai járványügyi korlátozások ellenére a kereslet a világ elsőszámú kőolajimportőrének számító ázsiai országban 2022-ben a vártnál kisebb mértékben, átlagosan napi 15,4 millióra hordóra csökken az előző évi 15,8 millióról.
Jövőre azonban napi 1 millió hordóval nőhet a kínai felhasználás, de Indiában és a közel-keleti országokban is a kereslet bővülésével számolnak.

Az orosz erők rálőttek a herszoni kormányzói hivatal épületére

Az orosz erők tüzet nyitottak a dél-ukrajnai Herszonban a megyei kormányzói hivatalra szerdán, az épület két szintje megrongálódott – közölte az ukrán főügyészség.

A közlemény szerint délelőtt rakéta-sorozatvetőkkel lőtték az oroszok Herszon városközpontját, és eltalálták a hivatali épületet. A robbanások lökéshulláma kitörte a környező lakóházak ablakait, egy épület teteje kigyulladt. A megyeszékhelyet ért szerdai orosz támadások következtében hat helyi lakos szenvedett különböző fokú sérüléseket. Az ukrán főügyészség eljárást indított a háborús törvények és szokások megsértése címén.
A kijevi városvezetés közölte, hogy 13 iráni gyártmányú drónt lőtt le az ukrán légvédelem a főváros, Kijev és környéke fölött. Szerhij Popko, a kijevi adminisztráció vezetője arról tájékoztatott, hogy az orosz erők két hullámban intéztek dróntámadást Kijev ellen. A megsemmisített drónok darapjai egy adminisztratív épületre zuhantak, valamint kisebb károk keletkeztek további négy belvárosi lakóépületben, személyi sérülés viszont nem történt.
Az Ukrenerho energiaszolgáltató társaság közleményében azt írta, hogy az energetikai infrastruktúra létesítményei nem sérültek meg a reggeli dróntámadás során, köszönhetően a légvédelmi erőknek, amelyek mind a 13 drónt lelőtték. A vállalat hozzátette, hogy ennek ellenére az ukrán energiarendszer helyzete továbbra is súlyos.
„Tegnap egy újabb blokkot helyeztek üzembe az egyik atomerőműben, ami hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt nap során nem kellett alkalmaznunk vészleállításokat az energiarendszer kiegyensúlyozására. Ukrajna energiarendszerében azonban továbbra is súlyos a helyzet az energiainfrastruktúrát ért nagy mennyiségű kár miatt. Jelentős áramhiány van” – hangsúlyozta a cég.
Az Ukrenerho kifejtette, hogy a legsúlyosabb helyzet a keleti országrészben alakult ki, mivel ott az energetikai létesítmények folyamatosan károsodnak a szinte napi szintű ágyúzások miatt. A javítási munkák lassan folynak, mert a szerelők életveszélyben vannak – tette hozzá a vállalat.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy fogolycsere útján Ukrajna újabb 64 katonáját szabadította ki, olyanokat, akik a donyecki és luhanszki régiókban harcoltak. Kiszabadítottak egy amerikai állampolgárt is, aki az ukrán erők oldalán harcolt. Kijev négy elesett ukrán katona holttestét is visszakapta. Jermak arra nem tért ki, hogy cserébe hány katonát illetve holttestet adtak át az orosz oldalnak.
A pénzügyminisztérium sajtószolgálata arról adott hírt, hogy Ukrajna szerdán megkapta az utolsó, 500 millió eurós részletet a nyolcadik rendkívüli uniós makroszintű pénzügyi támogatási program keretében. A tárca emlékeztetett arra, hogy ennek a programnak a teljes finanszírozása 5 milliárd euró.
A Jevropejszka Pravda hírportál a Sky News brit hírcsatornára hivatkozva arról számolt be, hogy Nagy-Britannia képzést nyújt egy kilencven ukrán bíróból álló csapatnak az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos eljárások lefolytatására. A bírák első csoportja a múlt héten egy titkos helyszínen vett részt ilyen képzésen, a következő hónapokban pedig még továbbiak lesznek. Nagy-Britania 2,5 millió fontot biztosított ehhez a programhoz. Victoria Prentis főügyész kijelentette, hogy a program a háború ideje alatt példátlan számú büntetőeljárást fog biztosítani a bűncselekmények elkövetői ellen.

Von der Leyen: az olcsó orosz gázra alapuló üzleti modell nem fog már visszatérni

Az Európai Unió több sikeres intézkedést tett azóta hogy Oroszország mintegy 80 százalékkal csökkentette az unióba irányuló gázellátást, azonban ennek ára van, és az olcsó orosz gázra alapuló üzleti modell nem fog már visszatérni – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.

Az elnök a csütörtökön kezdődő EU-csúcs előkészítéséről szóló vitában elmondta: az EU-nak az orosz zsarolások ellenére sikerült kompenzálnia a gázellátás csökkentését. „Diverzifikáltuk energiaforrásainkat, energiát takarítottunk meg, erősítettük a megújuló energiaforrások szerepét, az energiatermelő cégek extra profitját a kiszolgáltatott helyzetben lévő vállalkozások és háztartásokat támogatására fordítjuk, biogázt vásárolunk, és piaci korrekciós mechanizmust indítottunk el” – taglalta.
Felhívta a figyelmet, hogy Európa jelenleg magasabb fosszilis energia-importárakkal néz szembe, erre az egyetlen fenntartható megoldás a megújuló energiaforrások használata, ami nemcsak megfizethető, de helyben is előállítható, továbbá munkahelyeket teremt, és erősíti Európát a globális versenyben.
Von der Leyen kitért arra, hogy az amerikai törvényhozás által elfogadott úgynevezett inflációcsökkentési törvény – egy több száz milliárd dolláros beruházási terv a környezetbarát technológiák bővítésére – azonban torzíthatja a versenyt. „Ez aggodalomra ad okot, mert a jogszabály által előírt adószabályozás és termelési támogatás előnytelen helyzetbe hozhatja az európai cégeket” – tette hozzá.
Az elnök bejelentette, hogy válaszul a törvényre az Európai Bizottság januárban új keretrendszert terjeszt elő a környezetbarát technológiák állami támogatásra vonatkozóan. „Biztosítanunk kell, hogy a beruházási támogatások és az adójóváírások könnyebben és gyorsabban eljussanak az érintett ágazatokhoz” – emelte ki. A cél az, hogy a vállalatokat arra ösztönözzék, hogy az EU-ban maradjanak, és ne az Egyesült Államokban fektessenek be.”
Arról is beszélt, hogy a bizottság októberben EU-amerikai munkacsoportot hozott létre, amelynek célja a többi között, hogy megoldásokat találjon a zöld átmenet szempontjából kritikus fontosságú kínai nyersanyagoktól való túlzott függőségre. Mint mondta, egyik lehetséges megoldás egy európai-amerikai nyersanyagklub létrehozása lenne, hogy áthidalják Kína monopóliumát ezen a területen.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a vitához való hozzászólásában elmondta: Európában súlyos energiaválság van, az energetikai szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát. Mint mondta, a harmadik negyedévben már nyolc uniós tagállamban esett vissza a GDP az előző negyedévhez képest és 14 tagországban az ipari termelés. „A német kereskedelmi és iparkamara felmérése szerint a német ipari szereplők 8 százaléka tervezi Európán kívülre áthelyezni a termelést az elviselhetetlenül magas energiaárak miatt, továbbá az energiaválság miatt a gázár hatszorosa lett hosszú távú átlagárnak” – hívta fel a figyelmet.
Hozzátette: az EU szerint jövőre akár 30 milliárd köbméternyi gázhiánnyal is számolni Európában, így már nem csak okoz súlyos gondot, hogy az egyekben vannak az árak, de az is kérdéses lesz e egyáltalán gáz jövőre.
„Az Oroszországra kivetett szankciók nem hozták el az ukrajnai háború végét , az európai emberek szegényebbek lettek és a nemzetgazdaságok pedig lassan térdre kényszerülnek. Itt az idő, hogy eltöröljük a káros szankciókat” – mutatott rá Deutsch.

Kreml: senki sem tett javaslatot karácsonyi tűzszünetre

Senki sem tett javaslatot ukrajnai tűzszünetre, a téma nincs napirenden – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságírók kérdésére válaszolva.

Peszkov nem kívánta kommentálni azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Washington Patriot rakétavédelmi rendszereket szállíthat Kijevnek.
„Ezek mind médiajelentések. A médiajelentések megbízhatatlanok manapság, ezért várjuk, hogy valamilyen hivatalos értesülés jelenjen meg” – nyilatkozott a szóvivő.
Mint mondta, a Kremlben egyetértés van abban, hogy ezek a rendszerek azonnal legitim célpontokká válnának az orosz fegyveres erők számára. Közölte, hogy az államfő még az év vége előtt találkozik az új orosz régiók – az Ukrajnától elcsatolt területek – vezetőivel.
A hegyi-karabahi rendezéssel kapcsolatban elmondta, hogy Putyin a Független Államok Közössége (FÁK) vezetőinek az év vége előtt megtartandó csúcstalálkozóján találkozni fog Ilham Aliyev azeri elnökkel és Nikol Pasinján kormányfővel, de egy háromoldalú találkozó előkészítése is folyamatban van.
Peszkov lehetségesnek nevezte, hogy Putyin csak jövőre mondja el a parlament két házának szánt beszédét. Kizárta annak lehetőségét, hogy ez írásban történjen meg. Közölte: az elnök nem tervezi, hogy idén is részt vegyen a Vörös téren megrendezendő hokimeccsen.

Scholz: kudarcot vall, aki megpróbálja kijátszani a közös külpolitikát

Kudarcra számíthat, aki megpróbálja kijátszani az EU közös külpolitikáját – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).

A kormányfő az EU-s tagállami vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján képviselendő német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a közösség továbbra is egységesen kiáll az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett, így 2023-ban 18 milliárd euró hitellel is támogatja az országot.
Aki pedig azt gondolja, hogy ki tudja játszani a közös kül-, és biztonságpolitikát és „az EU értékeit, amelyek mellett minden tagállam elkötelezte magát”, annak tudomásul kell vennie, hogy az ilyen próbálkozások kudarcra vannak ítélve – mondta Olaf Scholz.
Aláhúzta: a közösség fenntartja és meg is erősíti Ukrajna támogatását, méghozzá egészen addig, amíg szükséges és amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök nem állítja le „brutális háborúját”.
Ehhez a támogatáshoz a pénzügyi és humanitárius segítségnyújtás, valamint az Ukrajna önvédelmi képességének biztosítását szolgáló fegyverszállítások mellett az Oroszország elleni szankciók is hozzátartoznak – tette hozzá.
Mint mondta, 2022 „igazi története” abból áll, hogy Vlagyimir Putyin „egyetlen terve sem valósult meg”. Az orosz elnök arra számított, hogy néhány nap alatt elfoglalja Ukrajnát és „a gázcsap elzárásával kiszárítja az európai szolidaritást”. Azonban tévesen mérte fel az ukrán nép bátorságát és „demokráciáink karakterét”, amelynek része „a nagyhatalmi mániával és az imperializmussal szembeni ellenállás”.
Ukrajna így Vlagyimir Putyin számításával szemben kitartóan védekezik a „felperzselt föld politikájával” és a polgári infrastruktúra megsemmisítésére törő „alávaló orosz hadviseléssel” szemben, és „a Nyugat is elfogadta a kihívást” – fejtette ki a német kancellár.
Olaf Scholz az ukrajnai háborúval összefüggő feladatokkal kapcsolatban a többi között arról is szólt, hogy Németország továbbra sem támogatja az importált földgáz árának EU-s szintű hatósági korlátozását. Mint mondta, „nincsenek egyszerű, azonnali megoldások”, így a földgáz globális piacán zajló folyamatokba sem lehet beavatkozni az ellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül.

Közel nyolcezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. december 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4522 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3448 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 138 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől 2022. december 13-án 144 ember, köztük 45 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az ORFK.

Az ukrán vezérkar jelentős orosz veszteségekről számolt be Luhanszk és Zaporizzsja megyékben

Csaknem hatvan orosz katona vesztette életét, és mintegy száz sebesült meg a luhanszki régióban lévő Kagyijivka városában egy vasárnap végrehajtott ukrán támadás következtében, ezenkívül az orosz erők veszteségeket szenvedtek Zaporizzsja térségében is – erősítette meg az ukrán vezérkar kedd esti helyzetjelentésében.

A közlemény szerint az ukrán csapatok megsemmisítő csapást mértek az orosz 58. hadsereg parancsnokságára a Zaporizzsja megyei Melitopol városban. Ezenfelül Enerhodar, Tokmak és Guljajpole településeken három orosz tüzérségi rendszert és legfeljebb tíz, különböző típusú haditechnikai eszközt semmisítettek meg az ukrán erők. A vezérkar hozzátette, hogy mintegy 150 orosz katona sebesült meg a régióban zajló harcokban.
„Az ukrán védelmi erők rakéta- és tüzérségi egységei az orosz megszállók állományának két koncentrációs területét találták el” – közölte a kijevi katonai vezetés. Az ukrán katonai hírszerzés szerint felerősödtek a kényszermozgósítási intézkedések az orosz veszteségek pótlására a donyecki régió orosz megszállás alatti részében.

Magyarország üdvözölte az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű EU-támogatást

Magyarország is kifejezte szolidaritását Ukrajnával a Párizsban kedden tartott nemzetközi konferencián, valamint üdvözölte az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű EU-támogatást – mondta a találkozót követően az MTI-nek a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.

Sztáray Péter sikeresnek nevezte a párizsi donorkonferenciát, amelyen 46 ország ajánlott fel pénzbeli és természetbeni hozzájárulást.
Cathérine Colonna francia külügyminiszter tájékoztatása szerint a találkozó résztvevői megközelítőleg egymilliárd eurónyi (411 milliárd forint) adományt ajánlottak fel.
„Nagyon szerteágazó az a támogatási csomag, amelyet Magyarország nyújt Ukrajnának a háború kezdete óta” – emlékeztetett Sztáray Péter, aki felszólalásában beszámolt arról, hogy Magyarország, milyen területeken biztosított eddig támogatásokat, és tervez a továbbiakban hozzájárulni ahhoz, hogy Ukrajnában a működőképességet fenn lehessen tartani, hogy a humanitárius nehézségeket enyhíteni lehessen, valamint hogy a gyerekek iskoláztatása biztosítva legyen laptopokkal, és az energiaellátás is szavatolva legyen. Ez utóbbi esetben Magyarország generátorokat ad Ukrajnának.
Az államtitkár azt is megemlítette, hogy sérült katonákat is fogad Magyarország, és ukrajnai gyerekeket is táboroztat, valamint fogadja és ellátja az érkező menekülteket. Megemlítette, hogy hazánk a gabonaszállítási projektben is részt vesz: 10 ezer tonna gabonát szállít Afrikába 3,5 millió dollár értékben.
Volodimir Zelenszkij, aki videokapcsolaton keresztül vett részt az eseményen, azt mondta, Ukrajnának legalább 800 millió euró (mintegy 328 milliárd forint) gyorssegélyre van szüksége, hogy a téli időszakban a lakosság szükségleteit kielégítse, különösen az energiaágazatban.
Sztáray Péter elmondta: az energia a legsérülékenyebb terület pillanatnyilag, nagyon sok helyen nincs se fűtés, se világítás, s ezért az ukránok generátorokat kérnek, valamint olyan berendezéseket, amelyek a megsérült infrastruktúra javítását szolgálják. Ezenkívül LED-égőket is kér Ukrajna, mert azokkal lehet a fogyasztást csökkenteni, és enyhíteni a nyomást az energiainfrastruktúrán.
Az államtitkár üdvözölte az előző napi döntést a 18 milliárd euró összegű EU-támogatásról, amelynek Magyarország is része. Jelezte, hogy az összeg egy részét az ukrajnai intézményrendszer megerősítésére, valamint a jogállami keretek javítására kell fordítani.
„Magyarország fontosnak tartja azt is, hogy a jogalkotás inkluzív mederbe terelődjön, azaz a társadalom minden rétegét segítse, beleértve a nemzeti kisebbségeket is. Ez számunkra egy prioritás, még a háborús időkben is, mégpedig azért, hogy a magyar nemzeti kisebbségi közösségnek a sorsa ne romoljon a korábbiakhoz képest” – mondta az államtitkár.

FSZB: több száz ukrán „nacionalistát” és háborús bűnöst fogtak el idén a határon

Több mint négyszáz ukrán „nacionalistát” és háborús bűnöst vettek őrizetbe a határon 2022-ben az orosz biztonsági szolgálatok – jelentette be Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Nemzeti Terrorellenes Bizottság és a Szövetségi Operatív Törzs keddi moszkvai együttes ülésén.

Elmondta, hogy az év folyamán 1026, terrorista tevékenységben részt vevő személy oroszországi beutazását sikerült megakadályozni. Tájékoztatott, hogy az ország határ menti régióiban jelentősen megnőtt a „terrorista megnyilvánulások” száma, ami egyfelől az ukrán különleges szolgálatok felforgató tevékenységével, másfelől pedig a nemzetközi terrorszervezetek titkos sejtjeinek létrehozására irányuló kísérletekkel függ össze.
Elmondása szerint Oroszországban idén 64 terrortámadást akadályoztak meg, és nemzetközi terrorszervezetek 68 titkos sejtjének tevékenységét számolták fel.
Bortnyikov szerint a hadműveleti területekkel határos vidékeken megnőtt az ukrán és nyugati szolgálatok felderítési és felforgató tevékenysége. Közölte, hogy több mint 3500 olyan internetes forrást blokkoltak, amelyek hamis információkat terjesztettek az Ukrajna ellen indított „különleges műveletről” és az orosz fegyveres erők tevékenységéről.
Alekszandr Bogomaz, az oroszországi Brjanszk megye kormányzója kedden Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az orosz légvédelem az ukrán határtól mintegy 20-30 kilométerre található Klinci város felett lelőtt egy ukrán rakétát. A támadásnak nem voltak áldozatai.
Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi támadást. A területvédelmi parancsnokság szerint a donyecki régióban lévő Luhanszke községben három polgári lakos életét vesztette.
Gyenyisz Pusilin, az Oroszországhoz csatolt donyecki régió vezetője a Szolovjov LIVE médiacsatornának azt mondta, hogy a Donyeck elleni ukrán támadások még 2014-ben és 2015-ben sem voltak olyan intenzívek, mint most.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy Kupjanszk irányában az orosz tüzérség csapásai több mint negyven ukrán katonát és külföldi „zsoldost” öltek meg, valamint két páncélozott harcjárművet és négy járművet tettek üzemképtelenné. Liman irányában az ukrán fegyveres erők sikertelen ellentámadások során több mint félszáz halottat és sebesültet, két gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott járművet és három kisteherautót, Donyeck térségében több mint harminc katonát, négy páncélozott harcjárművet és három kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy ötven halottat és sebesültet, három páncélozott harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a tábornok szerint hét ukrán vezetési pontra, 86 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 172 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyeben között egy lőszerraktárt és egy sorozatvető-üteget. Az orosz légvédelem lelőtt két drónt, két HIMARS-rakétát, valamint egy HARM radarelhárító rakétát.
Az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta az orosz védelmi minisztérium szerint 343 repülőgépet, 183 helikoptert, 2655 drónt, 396 légvédelmi rakétarendszert, 7087 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 930 sorozatvetőt, 3684 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7582 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Ukrán vezérkar: drónok segítségével is megadhatják magukat az orosz katonák

Az ukrán vezérkar bejelentette kedden, hogy ezentúl az orosz hadsereg katonái ukrán drónok segítségével is megadhatják magukat, és videós instrukciót tett közzé ennek módjáról a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A videót orosz nyelven rögzítették, hogy az orosz katonák számára érthető legyen – fűzte hozzá beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál. A vezérkar közölte: azért döntöttek kavdrodrónoknak erre a célra történő felhasználása mellett, hogy az orosz katonák számára a megadás biztonságosabb legyen.
Az útmutatás szerint a magukat megadni kívánó orosz katonáknak először is fel kell venniük a kapcsolatot az „élni akarok” elnevezésű internetes oldallal a Telegramon keresztül, ahol további utasításokat kapnak. Pontosan meghatározott időpontban kell a megadott helyszínre menniük. Amikor meglátják a drónt a megadott helyen, fel kell tartaniuk mindkét kezüket, ezzel jelezve, hogy készen állnak a további parancsok végrehajtására. Ezután a foglyoknak követniük kell a drónt, amely egy ember mozgási sebességével repül az ukrán fegyveres erők képviselőivel való találkozási pontig – tájékoztatott a vezérkar.
Közben Olekszandr Honcsarenko, a Donyeck megyei, stratégiai jelentőségű Kramatorszk polgármestere déltájban a Facebookon közzétette, hogy az orosz erők ismét csapást mértek a városra. A légiriadó helyi idő szerint délután fél kettőig tartott. További részletek egyelőre nem ismertek.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt kedden, hogy előző nap az orosz erők támadásai miatt három civil vesztette életét, és 16 sebesült meg a kelet-ukrajnai régióban.
Az Ukrajinszka Pravda megyei kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt írta, hogy hétfőn hat polgári személy halt meg, és több mint harminc sérült meg az orosz erők támadásai következtében.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekkel támadták meg a régióbeli Kupjanszk városát, hajnali 4-kor egy mentőautó tűz alá került, egy mentős megsebesült. Sérülését a helyszínen ellátták.
Az ukrán vezérkar adatai szerint az orosz hadseregnek az Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mostanra meghaladta a 95 ezret. Az ukrán erők egyebek mellett megsemmisítettek eddig 1931 tüzérségi rendszert és 5930 páncélozott harcjárművet.

Kreml: szó sem lehet idei orosz csapatkivonásról

Szó sem lehet arról, hogy az orosz csapatokat az év vége előtt kivonják Ukrajnából, ez ellentmond a „realitásoknak” – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

Peszkov azzal kapcsolatban kapott kérdést erről a sajtótól, hogy Volodimor Zelenszkij ukrán elnök felvetette: Oroszország azzal bizonyíthatná képességét az agresszióról való lemondásról, hogy a karácsonyi időszakban megkezdi csapatainak kivonását Ukrajnából.
„Erről szó sem lehet” – mondta a Kreml szóvivője azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy Moszkva fontolóra vette-e az esetleges ukrajnai csapatkivonás 2022 vége előtti megkezdését.
„Az ukrán félnek figyelembe kell vennie az elmúlt időben kialakult realitásokat. Ezek arról szólnak, hogy az Oroszországi Föderációnak új alanyai lettek, amelyek az ezeken a területeken tartott népszavazások eredményeként jöttek létre” – tette hozzá.
Mint mondta, „ezen új realitások figyelembevétele nélkül lehetetlen bármilyen előrelépés”.
Emmanuel Macron francia elnöknek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) „elérte” a nehéz- és könnyűfegyverzetek kivonását a zaporizzsjai atomerőműből, Peszkov emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök szavaira, miszerint a létesítményben nem voltak és nincsenek könnyűfegyverzetek, amit a NAÜ-nek az erőműben tartózkodó alkalmazottjai meg tudnak erősíteni. Közölte, hogy Moszkva folytatja az együttműködést az ügynökséggel.
Pletykának nevezte és a továbbiakban nem kívánta kommentálni azt a közösségi médiában elterjedt híresztelést, miszerint Putyin Valerij Geraszimov vezérkari főnök felmentésére készül. Cáfolta azt az értesülést, amely szerint az elnök december 27-én fog beszédet intézni az orosz szövetségi parlament két házához.

Zelenszkij az európai országoktól kér segítséget az energiaválság leküzdéséhez

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte az európai országokat kedden, hogy segítsenek Ukrajnának leküzdeni az orosz támadások okozta energiaválságot, és megnevezte országa elsődleges szükségleteit.

Az államfő erről a „Szolidaritás az ukrán néppel” elnevezésű konferencián beszélt, szavait a Telegram csatornája közvetítette. Kifejtette, hogy a segítség nemcsak arra szolgál, hogy Ukrajna „túlélje a telet, hanem hogy egyértelműen bebizonyítsa minden antidemokratikus és Európa-ellenes erőnek, elsősorban Oroszországnak, hogy Európa megtanulta megelőzni a katasztrófákat és megvédeni saját embereit”.
Ukrajnának – mint felsorolta – elsősorban transzformátorokra, valamint a nagyfeszültségű hálózatokra, a gázturbinák és a gázdugattyús erőművek helyreállítására szolgáló berendezésekre van szüksége. „Legalább az ukrajnai fűtési szezon végéig szükségünk van az európai energiarendszer sürgősségi támogatására. Mintegy kétmilliárd köbméter gáz vásárlásához van szükségünk támogatásra” – jelentette ki. Felszólította az Európai Uniót, hogy küldjön különleges szakértői küldöttségeket olyan létfontosságú energetikai infrastrukturális létesítményekbe, amelyek részt vesznek Ukrajna energiaellátásában, és amelyektől közvetlenül függ az egész európai térség stabilitása.
Ezen felül sürgette, hogy Ukrajna energiatakarékos LED-lámpák beszerzéséhez is kapjon támogatást. Kifejtette továbbá, hogy szükség van egy különleges állandó mechanizmusra az erőfeszítések összehangolása érdekében. „Ez lehetővé teszi, hogy időben és hatékonyan válaszoljunk az orosz energiaterror minden kihívására” – tette hozzá.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter közben arról tájékoztatott, hogy az ország mind a kilenc atomerőművi blokkját, amelyeket az orosz rakétatámadások miatt üzemen kívül helyeztek, újra csatlakoztatták az ország elektromos hálózatára.
Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság kedden arról tájékoztatott, hogy továbbra is jelentős áramhiány van az energiarendszerben, és a helyzetet az időjárási viszonyok is nehezítik. Kifejtette, hogy az időjárás romlása, az erős szél, fagy, a vezetékek jegesedése országszerte kedvezőtlenül befolyásolja a nagyfeszültségű és elosztó hálózatok állapotát, és jelentősen megnehezíti a javító csapatok munkáját.
„Az ország keleti részén az orosz megszállók ismét több területre lőttek, károkat okozva az energetikai infrastruktúra létesítményeiben. A javítási munkálatok az ukrán fegyveres erők engedélyét követően kezdődhetnek meg. Ezzel párhuzamosan sikerült újraéleszteni azokat a településeket a felszabadított területeken, amelyek egy része a teljes körű invázió kezdete óta áram nélkül maradt” – írta sajtóközleményében az Ukrenerho.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine