Az orosz-ukrán háború 291. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-kilencvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: gázprojektekről, gabonaszállításról és Szíriáról tárgyalt Putyin és Erdogan

Az orosz-török kereskedelmi és energetikai projektek rekordszintű növeléséről, a gabonakereskedelemről és a szíriai rendezésről tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte vasárnap a Kreml sajtószolgálata.

A tájékoztatás szerint a felek méltatták a kereskedelmi forgalom rekordméretű növekedését, és különös hangsúlyt fektettek a közös energiaprojektekre, mindenekelőtt a gáziparban. Alekszej Miller, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke minapi isztambuli megbeszéléseit követően a felek folytatták a véleménycserét a törökországi regionális gázközpont megépítésének kezdeményezéséről.
A két vezető az ukrán gabonának a fekete-tengeri kikötőkből történő elszállításáról, valamint az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágya kiviteléről szóló július 22-i isztambuli megállapodásokról is eszmét cserélt.
„Ez az alku átfogó jellegű, megköveteli az Oroszországból érkező szállítások előtt álló akadályok elhárítását a leginkább rászoruló országok szükségleteinek kielégítése érdekében” – fogalmazott a közlemény.
Putyin vázolta Erdogannak az Ukrajna körül kialakult helyzet orosz elvi értékelését.
A két elnök a 2019-es orosz-török egyetértési megállapodás betartásával összefüggésben a szíriai rendezésre is kitért. A Kreml sajtószolgálata rámutatott, hogy az ügyben a két ország védelmi és külügyminisztériuma intenzív kapcsolatban áll egymással.

Ukrán kormányfő: az orosz rakétatámadások megrongálták az ország összes hő- és vízerőművét

Az orosz erők masszív rakétatámadásai következtében megrongálódott Ukrajna összes hő- és vízerőműve – írta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök vasárnap a Facebookon.

„Jelentős áramhiány keletkezett Ukrajna energiarendszerében. Az ország ellen végrehajtott nyolc orosz rakétatámadási hullám után az összes hő- és vízerőmű megsérült, a nagyfeszültségű hálózati létesítmények 40 százaléka rongálódott meg különböző mértékben. Mindannyiunknak a tudatában kell lennünk, hogy ezt a telet jelentős villamosenergia-fogyasztási korlátozásokkal fogjuk átvészelni” – hangsúlyozta a kormányfő.
Közölte egyúttal azt is, hogy a múlt héten száz millió hrivnyát, azaz mintegy 1,08 milliárd forintot különített el a kormány a Poltava megyei Kremencsuk város hőellátó rendszerének helyreállítására. További 50 millió hrivnyát – 543 millió forintot – pedig az északkeleti Szumi megyének adtak a lerombolt infrastruktúra rendbehozatalára. Hozzátette, hogy a kormány összességében már több mint 5 milliárd hrivnyát, azaz 54 milliárd forintot utalt ki a régióknak helyreállításra.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolt még arról is, hogy az Ukrenerho áramszolgáltató társaság több mint 400 millió eurót kap a hálózati infrastruktúra helyreállításához szükséges létfontosságú berendezések beszerzésére. A forrásbevonás annak köszönhetően vált lehetővé, hogy a kormány 300 millió eurós EBRD-hitelre állami garanciát vállalt, amelyet a holland kormánytól kapott támogatás egészít ki – írta a vállalat vasárnapi sajtóközleményében.

Kreml: a Nyugat figyelmen kívül hagyta Moszkva aggályait a minszki megállapodásokkal kapcsolatban

A Nyugat figyelmen kívül hagyta Moszkva vádját azzal kapcsolatban, hogy Kijev nem tartotta be az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodásokat, ez volt a „különleges hadművelet” kiváltó oka – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi magazinműsorban a Rosszija 1 tévécsatornán.

„Idővel ez (a minszki megállapodások Ukrajna általi be nem tartása) nyilvánvalóvá vált, és Putyin elnök, illetve részünkről mások is folyamatosan beszéltek erről. Ezt azonban a tárgyalások többi résztvevője figyelmen kívül hagyta. Mindezek vezettek a különleges hadművelethez” – mondta Peszkov.
A szóvivő arra reagált, hogy Angela Merkel volt német kancellár a héten a Die Zeit hetilapnak nyilatkozva elismerte: az ukrajnai rendezés alapjának tekintett megegyezéscsomag kísérlet volt arra, hogy esélyt adjanak Kijevnek a megerősödésre.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta: a Harkiv megyei Kupjanszk környékén orosz tüzérségi csapások következtében mintegy harminc ukrán katona esett el, valamint egy páncélozott személyszállító jármű, három tüzérségi löveg és hat jármű vált üzemképtelenné. A tábornok szerint az orosz erők Liman felé folytatták offenzívájukat, és az ukrán ellentámadások visszaverése közben mintegy 65 katonát, egy páncélozott harcjárművet és két kisteherautót semmisítettek meg, Donyeck környékén pedig mintegy negyven katonát, két páncélozott harcjárművet és három kisteherautót. A donyecki régió déli részén az ukrán erők vesztesége mintegy negyven katona, egy gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű és két kisteherautó volt.
Az orosz harcászati gépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők 86 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 177 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között az ukrán 101. területvédelmi dandár és a 95. ejtőernyős rohamdandár egy-egy tüzérségi ütegét, egy szakasz Grad sorozatvetőt kezelő szakaszt és egy Buk-M1-es légvédelmi rakétaindítót. Az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán lelőtt öt HIMARS- és két Uragan-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 341 repülőgépet, 181 helikoptert, 2647 drónt, 393 légvédelmi rakétarendszert, 7057 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 926 sorozatvetőt, 3676 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7547 különleges katonai gépjárművet veszítettek. Ezeket az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről jelentettek ukrán nehéztüzérségi támadást a helyi hatóságok. Donyeckben két nő a belövések következtében megsebesült.

Ukrán „partizánmozgalom” jelentkezett egy krími orosz bázis felgyújtójaként

Az orosz megszállás alatt lévő Krím félszigeten működő ATES ukrán „partizánmozgalom” jelentkezett vasárnap egy orosz katonai bázis felgyújtójaként.

„Lángol az Oroszországi Föderáció mozgósított hadseregének bázisa az ukrán Krím félszigeten, Ragyanszke településen. Sokáig dolgoztunk ezen a terven. Továbbra is belülről pusztítjuk az orosz hadsereget” – írta a mozgalom a Telegramon. Hozzátették, hogy a tűznek áldozatai is vannak, és megígérték, hogy később közzéteszik a névsorukat.
Az orosz és az ukrán híradások szombaton beszámoltak a tűzről, amely a Ragyanszke faluban lévő orosz laktanyában tört ki. A Krimszkij oroszpárti csatorna a krími „kormánytól” származó értesülésekre hivatkozva azt jelentette, hogy ketten meghaltak a tűzben, és kétszáz orosz katonát ki kellett onnan költöztetni. A csatorna közlése szerint a tűz oka gondatlanság volt. Az Ukrajna-párti Krimszkij viter hírmegosztó csatorna azt írta, hogy mozgósított oroszok voltak a laktanyában. A krími vezetés hivatalosan nem számolt be a tűzesetről.
Jaroszlav Janusevics, a Krímmel szomszédos dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők vasárnapra virradóan tüzet nyitottak egy létfontosságú energetikai létesítményre a régióban. Az ágyúzás következtében a közelebbről meg nem nevezett objektum három szolgálati autója megsemmisült, a hangár és öt berendezés megrongálódott. A tűz 30 négyzetméterre terjedt ki.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei, orosz megszállás alatt álló Melitopol város polgármestere arról tájékoztatott, hogy kigyulladt egy templom, amelyet az oroszok néhány hónapja elfoglaltak és összejövetelekre alakítottak ki. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette: a várost megszálló oroszok ezzel szemben azt állítják, hogy egy üdülőközpontban keletkezett tűz.
Az Odessza megye energiaellátásáért felelős vállalat közölte, hogy sokkal több időbe, akár két-három hónapba is beletelik a régió energialétesítményeinek helyreállítása a mostani orosz támadás után. A DTEK közölte, hogy Odessza és szinte a teljes régió áramszolgáltatás nélkül maradt. Szerhij Bratcsuk, Odessza megye kormányzója később pontosított. Kifejtette, hogy szó sincs két-három hónapig tartó áramhiányról, hanem ennyi időre van szükség az erőművek teljes helyreállításához. „A nagyfeszültségű hálózatok és a kapcsolódó műszaki berendezések teljes helyreállításáról beszélünk. Az Odessza megyei kormányzói hivatal és az energetikai mérnökök azon vannak, hogy minden helyi lakos otthonában a következő napokban ismét legyen áramszolgáltatás” – írta a kormányzó a Telegramon.
Az ukrán vezérkar vasárnap arról számolt be, hogy az orosz hadseregnek az Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mostanra meghaladta a 94 ezret.

Brit külügyminiszter: London nem írja elő, hogy Ukrajna milyen feltételekkel köthet békét

London nem írja elő, hogy Ukrajna milyen feltételekkel köthet békét Oroszországgal, de fontos elkerülni még a látszatát is annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök győztesen kerülhet ki az Ukrajna ellen indított háborúból – mondta a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában James Cleverly brit külügyminiszter.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna elfogadhat-e tűzszünetet, vagy akár deklarálhatja-e a konfliktus végét az orosz hadsereg teljes kivonulása nélkül, Cleverly kijelentette: bármilyen szoros is a barátság London és Kijev között, nem lenne helyénvaló, ha Nagy-Britannia vagy bármely más ország „elkezdené diktálni” Ukrajnának egy békemegállapodás feltételeit.
„Az ő országuk ellen indult invázió, az ő fiaikat és lányaikat gyilkolják, és az ő civil infrastruktúrájukat rombolják”, ezért olyan békét kell kötni, amely az ukránoknak megfelelő – fogalmazott a brit külügyminiszter.
Hozzátette ugyanakkor: azt az üzenetet mindenképpen el kell juttatni az egész világnak, hogy az agresszió nem kifizetődő, senkinek nem származhat előnye abból, ha brutálisan bánik a szomszédos országgal.
James Cleverly szerint az ukránok nem kizárólag saját hazájukat védik, hanem az olyan fontos alapelvek érvényesülését is, mint az ENSZ alapokmánya, vagy a nemzetközi emberiességi törvények.
„Elvként tűztem ki magam számára, hogy az ukránoknak még közvetve sem szabad előírni (a rendezés) feltételeit, de egyértelmű annak fontossága, hogy Putyin jól láthatóan sikertelen legyen” az Ukrajna elleni háborúban – mondta a brit külügyminiszter a vasárnapi BBC-műsorban.
Arra a kérdésre, hogy Putyint felelősségre kell-e vonni a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) háborús bűnök vádjával, James Cleverly csak annyit mondott, hogy „abszolút érvényesülnie kell” az elszámoltathatóság elvének. Ez lehet a büntetőbíróság feladata, de lehetnek egyéb módjai is az elszámoltatásnak – tette hozzá.
Elmondta: amikor Kijevben járt, civilszervezetek arról számoltak be neki, hogy „a nemi erőszak és a szexuális erőszakcselekmények egyéb formái tudatosan választott fegyverekké váltak a csatatereken”.
Cleverly szerint nagyon hiteles beszámolók vannak arról is, hogy gyerekeket kényszerrel telepítenek át Ukrajnából Oroszországba „örökbefogadás” címszóval.
Arra a kérdésre, hogy a NATO konfliktusba keveredhet-e Oroszországgal, a brit külügyminiszter leszögezte: a NATO védelmi célú szövetség, soha nem fenyegette és most sem fenyegeti Oroszországot, így „nem a létéből fakadó szükségszerűség”, hogy háborúba sodródjon, és a szövetség mindent elkövet annak érdekében, hogy ez ne is történjen meg.

Több mint 9500-an menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. december 10-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5463 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4120 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 168 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 10-én 134 ember, köztük 57 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Putyin: Oroszország átveheti az amerikaiaktól a „lefegyverző csapás” koncepcióját

Oroszország biztonsága szavatolásához fontolóra veheti, hogy átvegye az amerikaiaktól a „lefegyverző csapás” koncepcióját — jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki biskeki sajtótájékoztatóján.

„Először: az Egyesült Államoknak van egy megelőző csapás elmélete. Másodszor: egy lefegyverző csapásmérő rendszer fejlesztésén dolgoznak. Mi is ez? Ez egy modern, éltechnológiai eszközökkel a vezetésipontok ellen végrehajtandó támadás, amely megfosztja az ellenséget az irányítórendszerektől” — mondta Putyin.

„Ha már erről a lefegyverző csapásról beszélünk, talán el kellene gondolkodnunk azon, hogy átvegyük amerikai partnereink fejlesztéseit, és a biztonságuk szavatolására vonatkozó elképzeléseiket?” — tette fel a kérdést.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine