Az orosz-ukrán háború 289. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-nyolcvannyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

ORFK: több mint 10 ezren érkeztek csütörtökön Ukrajnából

Magyarország területére 2022. december 8-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5565 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4481 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 161 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 8-án 40 ember, köztük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kormányzó: az orosz erők Torecket ágyúzták, áldozatok

Az orosz tüzérségi erők heves ágyútűz alá vették csütörtökön a Donyeck megyei Toreck városát, a támadás következtében egy helyi lakos életét vesztette, két másik megsérült – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója a Telegram alkalmazáson.

A helyi vezető elmondta, hogy a lövedékek lakóövezetbe csapódtak, legalább 12 ház rongálódott meg, illetve dőlt össze.
Kirilenko figyelmeztetett, hogy minden civil, aki továbbra is a donyecki régióban tartózkodik, halálos veszélynek teszi ki magát. Arra kérte ezért a helyi lakosokat, hogy mihamarabb meneküljenek el a térségből Ukrajna kevésbé veszélyes vidékére.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közben egy tévéműsorban azt mondta, hogy az orosz erők rendszeresen ágyúzzák a régióban lévő Kupjanszk városát, de az ukrán hatóságok továbbra sem látják annak kockázatát, hogy az orosz hadsereg offenzívát indítana a település irányába. Emlékeztetett arra, hogy Harkiv megyében még 29 település orosz megszállás alatt áll. „Kupjanszkot folyamatosan rakéta-sorozatvetőkkel és Sz-300-as rendszerekkel lövik az oroszok” – mondta Szinyehubov, kiemelve, hogy csütörtökön is rakéta csapódott be a helyi adminisztráció épülete mellett. „Károk keletkeztek, de személyi sérülésről nem érkezett jelentés” – tette hozzá. A kormányzó megjegyezte, hogy nemcsak Kupjanszk van célkeresztben: a megye északi részén, az ukrán-orosz államhatárhoz közeli Volcsanszkot is rendszeresen lövik az orosz erők.

Az EU nem fogadja el az Ukrajnában és Georgiában kiállított orosz okmányokat

Az Európai Unió (EU) belügyminiszteri tanácsa csütörtökön határozatot fogadott el arról, hogy az EU-tagországok ezentúl nem fogadják el az Ukrajnában és Georgiában kiállított orosz okmányokat.

A tanács brüsszeli közleménye szerint a határozat elfogadása válasz Oroszország Ukrajna ellen indított háborújára, valamint arra, hogy Moszkva orosz nemzetközi útleveleket állít ki a megszállt régiók lakosai számára. A határozat arra is reagál, hogy Oroszország 2008-ban egyoldalúan elismerte Abházia és Dél-Oszétia georgiai területek függetlenségét – írták.
Az Ukrajna orosz megszállás alatt álló régióiban és Georgia szakadár területein az ott lakóhellyel rendelkezők számára kiállított orosz úti okmányokat a továbbiakban nem fogják elfogadni érvényes okmányként vízum megszerzéséhez vagy a schengeni térség határainak átlépéséhez.
Az említett régiókban kiállított orosz úti okmányokat az uniós tagállamok közül többen már most sem ismerik el, más tagállamokban pedig folyamatban van az el nem ismertté nyilvánítás – közölték.
Hozzátették: a mostani határozat célja a külső határokra vonatkozó uniós politika és a közös vízumpolitika megfelelő működésének biztosítása, valamint az EU-tagállamok biztonságának szavatolása.
A közlemény emlékeztetett arra, hogy a Krím 2014. márciusi annektálása óta Oroszország orosz nemzetközi útleveleket állít ki a krími lakosok számára is. Az intézkedést 2019 áprilisában kiterjesztették Donyeck és Luhanszk nem kormányzati ellenőrzés alatt álló területeire, majd 2022 júliusában Herszon és Zaporizzsja megszállt régióira. Az orosz útlevelek kiállítása ezekben a megszállt régiókban a nemzetközi jognak, valamint Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének megsértését jelenti – húzták alá az EU közleményében.

Szijjártó: aki feladja a béke iránti erőfeszítéseket, az a történelem rossz oldalára fog kerülni

Magyarországnak ugyanúgy ki kell tartania most a békeerőfeszítések mellett, ahogy kitartott a kerítés, az oltás és a munkahelyek megvédése mellett, azokért is támadtak, de a végén kiderült, hogy nekünk volt igazunk – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter csütörtökön Budapesten, miután átvette a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) Szellemi Honvédő díját.

A külgazdasági és külügyminiszter köszönőbeszédében először is a legnagyobb kihívásokat ismertette, kitérve az ukrajnai háborúra, a déli határ ostromára, a recesszió irányába rohanó európai gazdaságra, a soha nem látott mértékű energiaellátási válságra.
„Brüsszelből pedig gyakorlatilag most már nincsen a politikai zsarolásnak olyan fajtája, amelyhez ne folyamodtak volna hazánkkal szemben” – jelentette ki.
Szavai szerint a helyzet nehéz a globális válságok kereszttüzében, a nemzetközi nyomásgyakorlás közepette, azonban messze van a reménytelentől, az eddigi eredmények bizakodásra adnak okot.
Mint mondta, a magyar válságkezelés soha nem volt beilleszthető a fősodorba, de mindig sikeres volt. „Mindig támadtak minket, de mégis minden egyes válságból erősebben kerültünk ki” – húzta alá.
A tárcavezető erre példaként hozta fel, hogy 2021 és 2022 a világgazdaság sötét évei voltak, de ehhez képest a kormány mégis ekkor tudott megegyezni az ország valaha volt legnagyobb két beruházásáról.
„Mindezek biztosítják számunkra tehát azt, hogy igenis jó reményünk van arra, hogy Magyarország az európai gazdasági recessziót el tudja kerülni” – fogalmazott.
Illetve rámutatott, hogy eközben sikerült megőrizni az energiaellátás biztonságát és megvédeni hazánk szuverenitását az illegális bevándorlók megállításával.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy jelen helyzetben a kormánynak nem lehet fontosabb dolga, mint még keményebben dolgozni az ukrajnai háború diplomáciai rendezése érdekében.
„Aki feladja a béke iránti erőfeszítéseket, az a történelem rossz oldalára fog kerülni” – hangsúlyozta.
„Ugyanúgy ki kell tartanunk most a béke mellett, ahogy kitartottunk a kerítés mellett, az oltás mellett, a magyar munkahelyek megvédése mellett. Azokért is mind támadtak minket, de aztán a végén mindig kiderült, hogy nekünk volt igazunk” – tette hozzá.
A miniszter ennek kapcsán figyelmeztetett, hogy a következő időszakban is „súlyos támadásokra” kell készülni, azonban ennek ellenére is ki kell állni az igazság mellett.
„Brüsszel és a nemzetközi liberális propagandagépezet nem fog válogatni az eszközökben” – szögezte le.
Végül pedig rámutatott, hogy az eddigi sikerek jórészt annak köszönhetők, hogy Európában kivételes helyzetben van Magyarország, sehol nincs ilyen társadalmi támogatás egyetlen kormány mögött sem.

Putyin: Oroszország válaszcsapásként támadja az ukrán infrastruktúrát

Az orosz hadsereg azt követően kezdett el csapásokat mérni Ukrajna energetikai infrastruktúrájára, hogy merényletet követtek el a Krími híd ellen – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön az Oroszország Hőse címmel kitüntetett katonákat fogadott a Kremlben.

„Igen, ezt tesszük. De ki kezdte? Ki mért csapást a Krími hídra, ki robbantotta fel a kurszki atomerőmű távvezetékét, ki állította le Donyeck vízellátását? Egy milliós város vízellátásának megszakítása népirtás” – hangoztatta az elnök.
Kifogásolta, hogy Donyeck vízellátása érdekében senki sem emelte fel a szavát, ám az orosz csapásokat hangos bírálatok érik. Leszögezte, hogy sem külső reagálások, sem a hírközlés hamisításai nem fogják megzavarni Oroszországot harci feladatainak végrehajtásában.
A Kommerszant című orosz gazdasági lap összefoglalója szerint Oroszország október 10-én, az Oroszországot a Kercsi-szoroson át a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigettel összekötő hídon végrehajtott robbantások után kezdett kiterjedt rakétacsapásokat mérni ukrán nagyvárosokra. A legutóbbi nagyszabású, Ukrajna minden régiójára kiterjedő csapássorozat november 15-én történt.
A támadások miatt számos településen megszakadt a víz- és áramszolgáltatás. A lap szerint legutóbb december 5-én rendeltek el Ukrajna egész területére kiterjedő légiriadót.

Reznyikov: Ukrajna saját gyártású drónokat állított hadrendbe

Az elmúlt harminc napban hét új típusú ukrán gyártású drón használatát engedélyezték az ukrán hadseregben – számolt be Olekszij Reznyikov védelmi miniszter csütörtökön a Facebookon.

A tárcavezető kifejtette, hogy a háború előtt Ukrajna egy-két új drónt állított hadrendbe. Február óta viszont módosítottak a jogszabályokon, egyszerűsítették az új fegyverek, haditechnikai eszközök felvételét az ukrán fegyveres erőkbe. Kiemelte, hogy a védelmi tárca különösen a digitális fejlesztési minisztérium csapatával működik együtt eredményesen.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat közben csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy a zaporizzsjai atomerőművet megszállva tartó orosz erők szerdán több Grad típusú rakéta-sorozatvetőt telepítettek a nukleáris létesítménybe, ami a vállalat szerint provokációk előkészítésére utalhat. „A megszállók ezeket a fegyvereket a hatos számú energiablokk közelében helyezték el, közvetlenül az atomerőmű kiégett nukleáris fűtőelemeinek raktára mellet” – írta közleményében az Enerhoatom. A vállalat szerint a legvalószínűbb provokáció a Dnyeper (Dnyipro) folyó túlsó partjának, különösen Nyikopol és Marganec városoknak az ágyúzása, ezekkel a „Gradokkal” közvetlenül a zaporizzsjai atomerőmű területéről. Az Enerhoatom emlékeztetett arra, hogy az oroszok katonai célokra használják a zaporizzsjai atomerőművet, és az agresszió kezdetétől fogva katonákat állomásoztatnak ott, valamint katonai felszereléseket, fegyvereket és robbanóanyagokat tárolnak. A vállalat tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) a „Gradok” megjelenéséről az atomerőmű területén.
Szerhij Hajdaj, a kelet-ukrajnai Luhanszk megye kormányzója arról írt a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy az ukrán erők folytatják az előrenyomulást Szvatove és Kreminna irányában, és meggyőződését fejezte ki, hogy „hamarosan a vezérkar jó hírekről” számolhat be. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy gyors sikerre nem lehet számítani, mert az oroszok hatalmas mennyiségű felszerelést és személyzetet csoportosítottak a térségbe, beleértve azokat a csapatokat, amelyeket Herszon felől irányítottak át. Szerinte a mostani tél sorsfordító lehet. Szerinte tavaszig a régiónak legalább azt a részét visszaszerzi az ukrán hadsereg, amely a Ukrajna elleni februári orosz invázió előtt ukrán ellenőrzés alatt állt.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója közölte, hogy az elmúlt nap során a régióban orosz támadások következtében kilenc helyi lakos vesztette életét – közülük hatan a Kurahove település központjára mért csapásban – és 15-en sérültek meg.
Helyi kormányzók jelentései szerint az orosz erők folytatják az ukrán ellenőrzés alá visszakerült Herszon megyei települések ágyúzását, csütörtökre virradó éjjel pedig a szomszédos megye székhelyére, Mikolajivra mértek Sz-300-as rakétákkal csapást. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Az ukrán vezérkar csütörtöki közlése szerint előző nap további 340 katonával, két harckocsival és két drónnal nőtt az orosz hadsereg vesztesége. Így Ukrajnában már több mint 93 ezer orosz katona halt meg, valamint megsemmisült egyebek mellett 2937 orosz harckocsi, 1925 tüzérségi rendszer és 1603 drón.

Amerikai és német sorozatvetők megsemmisítéséről tett bejelentést az orosz katonai szóvivő

Kilenc nyugati sorozatvetőt semmisítettek meg az orosz légierő nagypontosságú csapásai: öt amerikai gyártmányú MRLS és két német MARS-II típusút a Zaporizzsja megyei Sevcsenkivszke és Hrihorivszke térségében, a donyecki régióban lévő Illicsivka közelében pedig két amerikai HIMARS-t – közölte a csütörtöki hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok szerint precíziós légicsapásuk több mint kilencven lengyel „zsoldost” ölt meg a Harkiv megyei Borivszke közelében.
A hadijelenés szerint az orosz előrenyomulás következtében Liman térségében több mint hatvan ukrán katona esett el, valamint három gyalogsági harcjármű és két katonai jármű vált üzemképtelenné. Kupjanszk irányában orosz légi- és tüzérségi csapások több mint hetven ukrán katona életét oltották ki, két gyalogsági harcjármű és három egyéb jármű is megsemmisült.
Konasenkov az állítja, hogy az ukrán fegyveres erők sikertelen ellentámadási kísérlet közben Donyeckben több mint félszáz katonát, három páncélozott harcjárművet és két kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint harminc katonát, egy gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott személyszállítót és két egyéb járművet veszítettek.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje a Telegram csatornán közölte, hogy az ukrán fegyveres erők Szvatove egyik taktikai századcsoportja – összehangolási zavar miatt- saját, ukrán tüzérségük tüzébe ütközött. Marocsko szerint az alegységet az orosz erők részben megsemmisítették, részben pedig visszavonulásra kényszerítették.
Az orosz harci repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők 93 lőállásban lévő ukrán tüzérségi egységre, valamint 196 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy Tocska-U rakétaindítót és egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es lövegvédelmi radarállomást.
Az orosz légvédelem lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, öt drónt, HIMARS, Vilha és Uragan sorozatvetők 14 rakétáját, valamint egy HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán hadsereg a háború kezdete óta 341 repülőgépet, 181 helikoptert, 2643 drónt, 392 légvédelmi rakétarendszert, 7030 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 920 sorozatvetőt, 3668 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7507 különleges katonai járművet veszített. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Mihail Razvozsajev, Szevasztopol kormányzója Telegram-bejegyzésben közölte, hogy a orosz hadiflotta egyik hajója lelőtt egy drónt a Fekete-tenger felett, egy kikötőváros közelében, amely a Fekete-tengeri Flotta fő bázisa.

Peszkov: elnyújtja a konfliktust, ha Kijevet orosz területek támadására buzdítják

Nem járul hozzá a konfliktus megoldásához az Ukrajnát orosz területek elleni támadásra buzdító német kijelentés – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak.

Peszkov Steffen Hebestreit német kormányszóvivőnek arra a kijelentésére reagált, amely törvényesnek minősítette az orosz repülőterek elleni ukrán dróntámadásokat. Peszkov szerint az ilyen nyilatkozatok „természetesen ösztönzik” az újabb hasonló akciókat.
„Valójában meghosszabbítják ezt az egész nehéz időszakot, és nem segítik elő a probléma megoldását” – fogalmazott a szóvivő.
Az ukrán hadsereg a héten Szaratov, Rjazany és Kurszk megyei repülőterek ellen intézett dróntámadást, felgyújtva egy olajtárolót, megrongálva két hadászati bombázót, valamint megölve három orosz katonát, és megsebesítve további négyet.
Az orosz elnöki szóvivő szerint továbbra is fennáll a Szevasztopol elleni ukrán támadások veszélye, de intézkedések történtek a megelőzésükre. Mint mondta, az ukrajnai konfliktus akár „holnap véget érhet”, ha Kijevben meglenne ehhez a politikai akarat.
Megismételte, hogy a háború orosz célkitűzései változatlanok maradtak, beleértve Ukrajna „nácitlanítását” és demilitarizálását is.
„A különleges hadművelet egyik fő célja, ahogyan azt az elnök február 24-én kijelentette, a délkelet-ukrajnai, Donyec-medencében élő emberek védelme volt. Éppen ennek a védelemnek a keretében alakultak meg ezek a területek, amelyeket az ott megtartott népszavazások eredményeként egyesítettek (Oroszországgal). Erről beszélt az elnök” – magyarázta Peszkov Vlagyimir Putyinnak az „új területekkel” kapcsolatban szerdán elmondott szavait.
Putyin egy fórumon arról beszélt, hogy a „különleges hadművelet” hosszú folyamattá válhat, de már eddig is hozott „jelentős eredményeket” Oroszország számára. Ezek között nevezte meg, hogy „új területek jelentek meg”, és az Azovi-tenger orosz „beltengerré” vált. A legfontosabbnak az ezeken a területeken élő több millió embert nevezte, akik, „amint azt a népszavazás eredménye megmutatta, Oroszországon belül akarnak lenni”.
A szóvivő szerint Putyin nem további területek megszerzéséről beszélt, hanem azoknak a területeknek a „felszabadításáról”, amelyeket az ukrán hadsereg „megszállt”, vagyis az Oroszország által elcsatolt területek Ukrajna által visszafoglalt részeiről.
Kérdésre válaszolva a szóvivő kifejtette véleményét azzal kapcsolatban is, hogy a Time Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nevezte meg az év emberének. Peszkov szerint az amerikai magazinnak megvannak a saját kritériumai, amelyekkel lehet egyetérteni vagy nem, ám ezek szerinte „nem lépnek túl az összeurópai főáramon”, amely szerinte „abszolút szűk látókörűen és hevesen oroszellenes jellegű”.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője annak az álláspontjának adott hangot, miszerint az Egyesült Államok azt tervezi: legalább 2025 végéig tovább szítja az ukrajnai konfliktust, hogy korrupt módszerekkel pénzt keressen. Állításának alátámasztására felhozta: Joe Biden amerikai elnök el szeretné érni, hogy a kongresszus további 37 milliárd dollárnyi, Kijevnek szánt segélyt vegyen fel a 2023-as költségvetésbe. Hozzátette, hogy az amerikai kormány hároméves, 1,2 milliárd dolláros szerződést kötött november végén a Raytheon hadiipari konszernnel légvédelmi rendszerek beszerzéséről Kijev számára.

Scholz: sikerült csökkenteni az orosz atomcsapás veszélyét

A nemzetközi közösség állhatatossága révén sikerült csökkenteni azt a veszélyt, hogy Oroszország atomfegyvert vet be az Ukrajna elleni háborújában – mondta Olaf Scholz német kancellár egy csütörtöki interjúban.

Oroszország „változatlan brutalitással támadja Ukrajnát”, változás viszont, hogy „már nem fenyeget atomfegyverrel”, méghozzá azért, mert a nemzetközi közösség világosan jelezte Moszkvának, hogy ez nem elfogadható – emelte ki a kormányfő a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban.
Rámutatott, hogy novemberi pekingi látogatásán Hszi Csin-ping kínai elnökkel együtt kifejezésre juttatták, hogy „atomfegyvert bevetni tilos”, majd a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó, német soros elnökség vezetésével dolgozó G20 csoport is megerősítette ezt az álláspontot.
Arra a kérdésre, hogy sikerült-e mindezzel elhárítani a nukleáris eszkaláció – az atomháború – veszélyét, azt mondta, hogy egyelőre csak csökkenteni tudták a veszélyt.
Emmanuel Macron francia elnök véleményéről, miszerint a vérontás megállításához az is szükséges, hogy a Nyugat adjon biztonsági garanciákat Oroszországnak, a kancellár elmondta: az a legfontosabb, hogy Oroszország „azonnal vessen véget a háborúnak és vonja vissza csapatait”.
Utána „természetesen készen állunk tárgyalni Oroszországgal az európai fegyverzetellenőrzésről”, de „ezt már a háború előtt felajánlottuk, és álláspontunk nem változott”.
Elmondta: Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a napokban telefonon folytatott megbeszélésén is feltette a kérdést, hogy „mikor hajlandó már végre Oroszország kivonni csapatait Ukrajnából”, hiszen „másként nem lehet méltányos megállapodásra jutni”.
„Az biztos, hogy orosz feltételeken alapuló békediktátum nem lehet” – jelentette ki Olaf Scholz.
Németország az Ukrajnát leginkább támogató országok közé tartozik, „nagyon sok, és nagyon hatékony fegyvert szállítunk” – húzta alá, hozzátéve, hogy hazája nem csupán egy európai országnak segít, amelyre rátámadt egy szomszédja, hanem „az európai békerend megmentéséért” is küzd, és ezért „gazdasági hátrányokat” is vállal és megerősíti védelmi képességeit.
Minderre azért van szükség, mert „semmiféle garancia nincs arra, hogy Oroszország nem támad meg más országokat”. Ugyanakkor mindent meg kell tenni az Oroszország és a NATO közötti közvetlen összeütközés elkerüléséért, mert „egy ilyen konfliktusnak csak vesztesei lennének az egész világon” – mondta Olaf Scholz.
A német belföldi, mintegy 300 milliárd eurót megmozgató lakossági és vállalati támogató és tehercsökkentő programokkal kapcsolatban kiemelte, hogy „a drámai áremelkedések” mindenkit megterhelnek, de a kormány jelentős lépéseket tett ennek ellensúlyozására. Ugyanakkor nem lehet számítani arra, hogy az energiának ismét olyan kedvező ára lesz, mint a háború előtt, de Németország így is „erős és sikeres ipari ország marad”.
Olaf Scholz az éppen egy éve, 2021. december 8-án hivatalba lépett kormány munkájáról elmondta, hogy pártja, a szociáldemokraták (SPD) koalíciója a Zöldekkel és a liberálisokkal (FDP) „meglehetősen stabil” ezekben a „sok kihívással terhelt nehéz időkben”. Arról is szólt, hogy „természetesen” a következő szövetségi parlamenti választáson is az SPD kancellárjelöltjeként kíván indulni, és az a célja, hogy a koalíció ismét megkapja a felhatalmazást a kormányzásra.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine