Az orosz-ukrán háború 288. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-nyolcvannyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ursula von der Leyen: az EU újabb szankciós csomagot javasolt Oroszországgal szemben

Mivel háborújával Oroszország továbbra is halált és pusztítást okoz Ukrajnában, az Európai Bizottság egy újabb szankciós csomaggal fokozni kívánja a nyomást Moszkvára – jelentette be Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke szerdán.

Brüsszeli közleményében Ursula von der Leyen arról tájékoztatott, hogy az újabb uniós szankciók – amelyek immár a kilencedik csomagot alkotják – legalább kétszáz személyre és szervezetre terjednek majd ki, közöttük az orosz fegyveres erőkre, valamint egyes tisztjeire.
Megszorító intézkedések vonatkoznának a védelmi ipart támogató vállalatokra, politikusokra, köztük miniszterekre, tartományi kormányzókra és politikai pártokra. A lista a civilek elleni brutális és szándékos orosz rakétatámadások, az ukrán gyermekek Oroszországba történő elrablása és az ukrán mezőgazdasági termékek ellopásának felelőseit tartalmazza – fogalmazott az elnök.
Az Európai Bizottság szankciók bevezetését javasolja további három orosz bankkal szemben, beleértve az Orosz Regionális Fejlesztési Bankot, hogy – mint a bizottsági elnök fogalmazott – „tovább bénítsuk Vlagyimir Putyin orosz elnök pénzautomatáit”.
A brüsszeli testület újabb exportellenőrzéseket és korlátozásokat is bevezetne, különösen a kettős felhasználású, azaz a polgári mellett a katonai célokra is használható termékekre. Az intézkedés vegyi anyagokat, idegmérgeket, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeit érinti.
„Meg fogjuk szüntetni Oroszország hozzáférését mindenféle drónhoz és pilóta nélküli légi járműhöz” – jelentette ki Ursula von der Leyen, aki ezzel kapcsolatban azt is közölte, hogy a bizottsági javaslat megtiltaná a drónmotorok kivitelét közvetlenül Oroszországba, de minden olyan országba is, például Iránba, amelyek drónokat szállíthatnak Moszkvának.
A bizottsági elnök szerint az intézkedés az „orosz propagandagépezetet” is célba veszi azáltal, hogy négy további hírcsatornának szüntetné meg az európai elérhetőségét, és letiltaná azokat minden terjesztési platformról.
Ursula von der Leyen arról is tájékoztatott, hogy a testület további gazdasági intézkedéseket javasol az orosz energia- és bányászati ágazattal szemben, beleértve az újonnan tervezett bányászati beruházások betiltását Oroszországban. Ez a csomag kiegészíti a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó, hétfőn hatályba lépett teljes uniós importtilalmat, csakúgy, mint az EU, a G7 csoport és Ausztrália által elfogadott olajárplafont – húzta alá.
„Kiállunk Ukrajna mellett, és mindent megteszünk, hogy Oroszország megfizessen kegyetlenségéért” – fogalmazott a brüsszeli testület elnöke, majd hozzátette: az EU korábban bevezetett nyolc szankciós csomagja már „kemény” hatást ért el.

Putyin: a háború elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra

Az ukrajnai „különleges hadművelet” elhúzódhat, de nincs szükség további mozgósításra Oroszországban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Civil Társadalom és Emberi Jogok Fejlesztése Tanácsának szerdai tanácskozásán.

Azt mondta, hogy az ősszel végrehajtott részleges mozgósítás során fegyverbe állított 300 ezer katona közül 150 ezret vezényeltek Ukrajnába, közülük 77 ezret harcoló egységekbe osztottak be. További 150 ezer ember még a kiképző bázisokon van, így további mobilizációról beszélni „nincs értelme”.
Putyin szerint a „különleges hadművelet” hosszú folyamattá válhat, de már eddig is hozott „jelentős eredményeket” Oroszország számára. Ezek között nevezte meg, hogy „új területek jelentek meg” és hogy az Azovi-tenger orosz „beltengerré” vált. A legfontosabbnak az ezeken a területeken élő több millió embert mondta, akik „amint azt a népszavazás eredménye megmutatta, Oroszországon belül akarnak lenni”.
Az elnök támogatásáról biztosította egy olyan különleges szerv létrehozását, amely az ukrán hadsereg által elkövetett bűncselekményeket, különösen a lakott területekre mért csapásokat vizsgálja ki. Kezdeményezte egy olyan központ létrehozását, amely a sebesültek rehabilitációjával foglalkozna.
Hangoztatta, hogy műveleti övezetben az orosz oldalon nincs tömeges dezertálás, s hogy az ukrán hadsereggel szemben, ahol, mint mondta, bevett gyakorlat az arcvonal előtti nyilvános kivégzés, az orosz fegyveres erőknek a hamis híresztelésekkel ellentétben nincsenek gyűjtőtáborai. Hangot adott álláspontjának, miszerint Oroszország lehet az egyetlen garanciavállalója Ukrajnának a jelenlegi határain belüli területeken, de erről Ukrajna új vezetőinek kell majd döntenie.
Megismételte korábbi állítását, miszerint a háborút nem Oroszország kezdte, hanem az az ukrán hatalom, amely 2014-ben annak ellenére került államcsínnyel kormányra, hogy három ország – Németország, Franciaország és Lengyelország is – kezességet vállalt az akkori legitim kijevi kormány és az ellenzék közötti megállapodás betartásáért.
Úgy vélekedett, „nem lenne felesleges”, ha Ukrajna kártérítést fizetne a Donyec-medencének és más, Oroszország által elcsatolt területeknek az ott okozott károkért. Sürgette, hogy a Donyec-medencében állítsák le az ukrán hatalom idején politikai alapon indított büntetőeljárásokat.
Az új történelem- és társadalomtudományi tankönyvek kiadását nemzeti jelentőségű kérdésnek minősítette.
Az elnök úgy vélekedett, hogy a nukleáris háború veszélye növekszik, de Moszkva a nukleáris fegyvereivel „nem hadonászik, mint egy borotvával” és úgy tekint rájuk, mint a védelem, az elrettentés eszközeire. Putyin szerint Liz Truss brit miniszterelnök volt az, aki nyilvánosan az atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött.
„Nem bolondultunk meg, tisztában vagyunk vele, mi az a nukleáris fegyver. Rendelkezünk ezekkel az eszközökkel, fejlettebb és modernebb formában, mint bármely nukleáris ország, ez nyilvánvaló. Ez ma nyilvánvaló tény” – mondta Putyin.
Ugyanakkor nem vállalt garanciát azért, hogy Oroszország semmilyen körülmények között nem fogja elsőként bevetni ilyen típusú fegyvereit.
Elmondta, hogy Moszkva következetesen tovább harcol az orosz nemzeti érdekekért, amiért kész békés eszközöket használni, ám ha ez nem segítene, bevetheti az összeset, amely a rendelkezésre áll. Megfogadta, hogy Oroszország meg fogja védeni a területét és szövetségeseit. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok, nem pedig Oroszország telepítette nukleáris fegyverzetét más országok területére, és gyakorolja ott a hordozóeszközök bevetését.
Putyin más kérdésekről szólva egyebek között kijelentette: nem változott meg a véleménye a halálbüntetésről, amelynek visszaállítását korábban értelmetlennek és kontraproduktívnak nevezte. Felhívta a figyelmet Valerij Zorkin, az orosz alkotmánybíróság elnöke kijelentésére, amely szerint a halálbüntetés bevezetéséhez meg kellene változtatni az orosz alaptörvényt.

Fehér Ház: Ukrajna szuverén döntése, hogy a megkapott fegyvereket hol és mikor használja fel

Az Egyesült Államok soha nem bátorította Ukrajnát arra, hogy támadást intézzen orosz terület ellen, de a megkapott fegyverek felhasználásáról Ukrajna hoz döntést – jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs vezetője szerdán egy sajtóbeszélgetésen Washingtonban.

John Kirby hangsúlyozta, hogy orosz terület elleni támadáshoz Washington nem látta el eszközökkel Ukrajnát. Hozzátette: a közelmúltbeli támadásokról szóló jelentésekkel kapcsolatban az Egyesült Államok nem nyilatkozik, az ukrán katonai műveletekkel kapcsolatos nyilatkozatot meghagyja Ukrajnának.
Az amerikai nemzetbiztonsági illetékes megerősítette, Washington arra fordít figyelmet, hogy biztosítsa Ukrajna számára azokat az erőforrásokat, amelyekkel képesek megvédeni magát, területét és polgárait.
Megjegyezte, hogy – a szóban forgó támadásokat nem megerősítve – az Egyesült Államok a konfliktus kezdete óta tudatában van az eszkalálódás kockázatának, és ha a mostani helyzet tovább romlik, az nem csak az ukrán emberek, de az amerikai nemzetbiztonsági érdekek, az Egyesült Államok európai partnerei, valamint az orosz emberek számára sem jó.
Arra a kérdésre, hogy miután az Egyesült Államok nagy mennyiségű fegyverrel látta el Ukrajnát, kimondható-e, hogy az Egyesült Államok nem ad eszközöket támadáshoz, illetve az Egyesült Államok aktívan meg tud-e akadályozni egy csapást Oroszország területén, John Kirby azt mondta, hogy kifejezetten erről nem folytattak párbeszédet ukrán tisztségviselőkkel, de nagyon világosan kifejezték az amerikai aggályokat az eszkalálódásról, és beszéltek velük a leszállított fegyverrendszerek használatára vonatkozó elszámoltathatóság kérdéseiről is.
A nemzetbiztonsági tisztségviselő azt is kifejtette, hogy az Egyesült Államok információkkal és erőforrásokkal, köztük fegyverekkel és eszközökkel látja el Ukrajnát, hogy megvédhesse magát, viszont a döntéseket ők hozzák. „Ez az egész háború a szuverenitás kérdései körül forog, és azt, Oroszországgal szemben, mi tiszteletben tartjuk, és amikor egy fegyverrendszert adunk nekik (Ukrajnának), akkor afelett ők rendelkeznek; ukrán döntés, hogy hol használják, hogyan használják, mi ezt tiszteletben tartjuk” – fogalmazott John Kirby.

Közel 8500-an menekültek a háború elől Magyarországra szerdán is

Magyarország területére 2022. december 7-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4682 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3755 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 121 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 7-én 20 ember, köztük 11 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine