Betette a kaput a földadó a vásárhelyi gazdáknál

Egyre több a panaszos Márki-Zay Péter új földadója miatt. A polgármester a nyugdíjasokat, a kispénzűeket adóztatja meg, és a vásárhelyi gazdák versenyképességét rontja.

„A most bevezetésre kerülő adónemért cserébe a város semmilyen szolgáltatást nem nyújt. Nem telepít öntözőberendezéseket, nem tartja karban a földutakat (ezt a gazdák végzik), de még a kötelező út menti gyomirtást sem végzi el” – írja Márki-Zay Péter földadója kapcsán egy érintett a lapunk birtokába került levélben. A vásárhelyi lakos többek között azt kifogásolja, hogy a város úgy veti ki az új sarcot, hogy közben nem tesz semmit a szóban forgó külterületekért.

„A kicsik kopasztása”, „gátlástalan harácsolás”, „demagóg duma” – mondták Márki-Zay szövetségesei…

Mint megírtuk, Márki-Zay és a közgyűlés balliberális többsége november 17-én szavazta meg, hogy Hódmezővásárhelyen 2023. január 1-jétől bevezessék a földadót. Hektáronként közel 10 ezer forintot fizethet a városnak, akinek legalább négy hektár földje van, s azt bérbe adja. A társadalmi csoportokat egymás ellen uszító, hergelő új sarc – a polgármester rendre arról beszél, a „tehetőseknek”, a „gazdagoknak” kell a kasszához járulniuk – még Márki-Zay saját politikai táborát is megosztotta. A DK-s Krupiczer Ferenc például azt írta, „az az adó a földesurakra nem vonatkozik”, a „kicsiket pedig minek megkopasztani”, s „gátlástalan harácsolásnak” is minősítette Márki-Zay új adóját.

Szintén vitába szállt a közgyűlésen a polgármesterrel Kis Andrea, feladat- és jogköreitől megfosztott szocialista alpolgármester is. Ő azt kérte, Márki-Zay hagyjon fel a demagóg dumával, ne úgy érveljen, hogy a gazdagoktól beszedett pénzen a szegényeket akarja támogatni. Felszólította a városvezetőt, válassza ketté a földadó és a rászorulóknak nyújtandó rezsitámogatás ügyét. Ezzel Márki-Zay elevenébe talált, hiszen mindenki számára egyértelművé tette, hogy az egész történet semmi másról nem szól, mint a város első emberének valósághamisításáról. A napnál is világosabb ugyanis, hogy ahol az önkormányzatnak több mint 2 milliárd forint szabadon felhasználható pénze van, amiből futja toronyszépítgetésre és százmilliós városházi jutalmakra is, ott bőven jutna pénz a rászorulók segítésére is. Mindezzel együtt Kis Andrea hiába támadta szavakban a földadót, s hiába javasolta a határának tíz hektárra emelését, az új lakossági sarc lefogadásához végül így vagy úgy, de ő is asszisztált, amiről itt írtunk…

Méltánytalan, súlyos teher a kispénzű nyugdíjasoknak

„A földet kárpótlás címén tudtam megszerezni. […] A földet, mivel már nyugdíjas vagyok, és a minimálnyugdíj alatti összeg a nyugdíjam, 73 000 forint, tartós bérletbe adtam. Az éves bérleti díjat mindig utólag kapom meg, azt kell beosztanom egész évre” – mutatja be a fent említett panaszos, milyen súlyos terhet jelent neki a Márki-Zay által most kivetett földadó. Hozzáteszi még: „Méltánytalannak érzem, hiszen számos nyugdíjas társammal együtt ebből [a földbérletből – a szerk.] pótoljuk a megélhetést, és nem az államra és gyermekeinkre szorulunk.”

Az elmúlt napokban egyre többen fogalmaztak és fogalmaznak meg hasonló észrevételeket. Az érintett társadalmi csoport számára a mostani válság okozta gazdasági helyzetben borzasztó csapást jelent, hogy a polgármester hektáronként 10 ezer forintot vesz ki a pénztárcájukból, húz le abból a pénzből, amire nagy szükségük lenne a megélhetéshez. Úgy – ismételjük meg – hogy közben a városvezető bevallása szerint Vásárhely tele van pénzzel.

Vásárhelyen lényegében kuláküldözés folyik

Lázár János országgyűlési képviselő, építési és közlekedési miniszter ennek kapcsán a napokban a Rádió 7 Közös Nevezőjében kijelentette, Hódmezővásárhelyen a földtulajdonosok megbüntetése, megbélyegzése és kiközösítése ügyében. „Lényegében kuláküldözés van Hódmezővásárhelyen, pontosan úgy, mint ahogy az 50-es években történt” – fogalmazott.

Kiemelte, Hódmezővásárhelyen is sokkal több földtulajdonos van annál, mint ahányan gazdálkodnak. A második világháborút követően, 1945-ben az első földreformnál, majd később, az ’50-es években, illetve ’56 után a téeszesítés idején vásárhelyi családok ezreitől vettek el termőföldet, ők a rendszerváltozás után, 1993-ban kárpótlási jegyet kaptak a szenvedéseikért, a hadifogságért, tulajdonuk büntető jellegű elvétele, a megbélyegzés és az üldözés miatt. Ebből a kárpótlási jegyből több ezer hódmezővásárhelyi család földet vásárolt árveréseken, majd ezt a földet bérbe adta – mutatott rá. Felhívta a figyelmet, Márki-Zay azt a társadalmi csoportot bélyegzi meg és sarcolja, melyet korábban a kommunisták üldöztek, büntettek, semmiztek ki. „Pontosan ez történt a ’40-es évek végén és az ’50-es években, akiről úgy gondolták a vásárhelyi városházán, hogy nem kommunista, hanem iparos, vállalkozó vagy netán földje van, azt ugyanígy az adóval kezdték tönkretenni 1949-ben vagy ’50-ben” – vont történelmi párhuzamot a jelenlegi intézkedéssel.

Arra is kitért, Márki-Zay földadójának – mint arra korábban a MAGOSZ és a NAK is figyelmeztetett – nyilvánvalóan majd még mezőgazdasági következményei is lesznek, hiszen azzal, hogy a földtulajdonosok adott esetben áthárítják majd a földet bérlőkre, a gazdálkodókra, ezeknek a cégeknek vagy magánszemélyeknek az emelkedő bérleti díjak miatt értelemszerűen romlani fog a pozíciójuk, a versenyképességük. Lázár János azt ígérte: a helyi Fidesz mindent el fog követni, hogy segítsen a Márki-Zay által igazságtalanul és méltánytalanul büntetett, megsarcolt vásárhelyi földtulajdonosoknak és gazdáknak.

Illusztráció: MTI/Czeglédi Zsolt