Az orosz-ukrán háború 285. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-nyolcvanötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Zelenszkij arra kéri az ukránokat, legyenek türelmesek és erősek

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjszakai videoüzenetében kérte az ukránokat, hogy legyenek türelmesek és erősek a tél megpróbáltatásaival szemben, miközben az ukrán hatóságokat igyekeznek helyreállítani az orosz légicsapások miatt akadozó közszolgáltatásokat.

„Minden eddiginél ellenállóbbnak és egységesebbnek kell lennünk, hogy átvészeljük ezt a telet” – szögezte le az ukrán elnök. Oroszország október eleje óta támadja az ukrán infrastruktúrát, ami miatt milliók maradtak áram és fűtés nélkül, miközben a hőmérséklet meredeken zuhan.

„Most nem engedhetünk meg semmilyen belső konfliktust vagy sztrájkot, amely mindannyiunkat meggyengítene, még akkor is, ha valaki ettől úgy gondolja, hogy erősebb pozícióba kerülhet” – fogalmazott Zelenszkij.

Nyugati politikusok elítélték Oroszország támadásait az ukrajnai polgári infrastruktúra ellen. Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár szerint ezzel Oroszország háborúja szintet lépett barbárságban.

Életbe lépett a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó embargó és az árplafon

Életbe lépett hétfőn a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó, az Európai Unió hatodik szankciós csomagjában rögzített embargó, és az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról szóló rendelet.

Az Európai Unió Tanácsa június 3-án fogadta el a gazdasági társaságokra és egyénekre vonatkozó, valamint a december 5-től érvényes, olajembargót is tartalmazó hatodik szankciós csomagot Oroszországgal szemben.
A szankciós csomag megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolajra azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel.
Az Európai Unió, a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport és Ausztrália szombaton állapodott meg az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, amely lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára a felső határ alatt marad.
Az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. A kéthavonta esedékes felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie egyebek mellett az intézkedés hatékonyságát, végrehajtását, a partnerekre gyakorolt lehetséges hatásait, valamint a piaci fejleményeket – áll az Európai Bizottság közleményében.
Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben, december 5-én vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.
Az árplafon a kőolajnál hétfőn, december 5-én, a finomított kőolajtermékeknél pedig 2023. február 5. után lép életbe. A finomított kőolajtermékek árát a határidő előtt véglegesítik – jegyezték meg. Az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, melyet december 5. előtt raknak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak – tették hozzá.
A tanács továbbá vészhelyzeti záradékot is bevezetett, amely lehetővé teszi az olajnak az árplafonon felüli vásárlását és szállítását, a szállításhoz szükséges technikai segítségnyújtást, illetve a kapcsolódó közvetítői szolgáltatásokat vagy finanszírozást, ha ezek szükségesek az emberi egészség és biztonság vagy a környezet védelme érdekében, illetve természeti katasztrófa esetén.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton bírálta és elégtelennek nevezte az árplafonról szóló döntést, amely szerinte „komolytalan”, és „kényelmes a terrorista állam költségvetése szempontjából”.
„Oroszország már hatalmas veszteségeket okozott minden országnak azzal, hogy szándékosan destabilizálta az energiapiacot. A világ pedig nem meri „valóságos energetikai lefegyverzést alkalmazni Moszkvával szemben”- sajnálkozott az ukrán elnök.
Moszkva elutasította az árkorlátozást. „Nem fogadjuk el ezt az árplafont”- jelentette ki újságíróknak Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, miközben Moszkva előzőleg figyelmeztetett, hogy nem fog kőolajat szállítani azoknak az országoknak, amelyek elfogadják az intézkedést.

Ferenc pápa: béke nélkül mindannyian vereséget szenvedünk

A háborúval mindenki veszít, még azok is, akik győztesnek képzelik magukat, vagy közömbösen ki akarnak belőle maradni Ferenc pápa szerint, akinek békefelhívását, melyet az ukrajnai háborúnak szentelt könyv előszavaként írt, a Corriere della Sera olasz napilap közölte hétfőn.

Még hány tragédiával kell szembesülnünk mielőtt mindazok, akik részt vesznek a háborúkban, megértik, hogy „ez az út kizárólag a halálba vezet, még ha néhányakat azzal is ámít, hogy győztesek?” – teszi fel a kérdést a pápa.
„Váljék világossá: a háborúval mindannyian vereséget szenvedünk. Azok is, akik nem vettek részt benne, és gyáva közönnyel tekintettek erre a borzalomra anélkül, hogy tettek volna a békéért. Mindannyiunk kötelessége, akármilyen szerepben, hogy a béke emberei legyünk. Senki sem kivétel. Senkinek nincs felhatalmazása, hogy félrefordítsa tekintetét” – írta Ferenc pápa.
Ferenc pápa írásában hangsúlyozta, hogy szünet nélküli imára van szükség az ukrajnai béke érdekében: nem szabad fáradnunk, nem szabad hozzászoknunk ehhez és semmilyen más háborúhoz. Nem szabad megengednünk, hogy szívünk és elménk érzéketlenné váljon az Isten- és emberellenes szörnyű borzalmakkal szemben – írja az egyházfő.
„Nem szabad biztosra venni ezt a darabokban zajló harmadik világháborút, mely szemünk előtt drámaian totális harmadik világháborúvá vált. Imádkozzunk a békéért! Dolgozzunk a békéért!” – hangoztatta Ferenc pápa, s egyúttal XII. Pius második világháború kirobbanása előtti szavaira emlékeztetett, miszerint semmi nincs veszve a békével, de minden elveszhet a háborúval.
Ferenc pápa úgy vélte, az ukrajnai háború kirobbanása pillanatától kérdéseket vetett fel: a pandémia nehézségekkel és tragédiákkal teli időszakából végre kijutva „miért érkezett ennek az értelmetlen és istengyalázó háborúnak a borzalma? Bizonyossággal nevezhetjük-e jogos háborúnak? Bizonyossággal beszélhetünk-e szent háborúról?” – sorolja kérdéseit a katolikus egyház feje.
Ferenc pápa megjegyzi: a háború borzalmai sértik Isten szent nevét, még inkább, ha Isten nevével visszaélve igazolják a rombolást és a mészárlást. „A háborúban megsebesített gyerekek, nők, férfiak kiáltása szívszakasztó imaként emelkedik az Atyához” – vélte az egyházfő.
Ferenc pápa a háború kirobbanása óta több alkalommal mondott már imát a békéért az általános audienciákon. Az ukrajnai háború kirobbanása után egy hónappal a Szent Péter-bazilikában bemutatott bűnbánati szertartás keretében felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát Mária szeplőtelen szívének.
A pápa vasárnapi bejelentése szerint a békének szenteli a szeplőtelen fogantatás december 8-i ünnepnapján mondandó imádságot is. A Corriere della Sera részletet közölt Ferenc pápa előszavából abból a megjelenés előtt álló könyvből, mely az egyházfőnek az ukrajnai háború kirobbanása óta mondott beszédeit tartalmazza. Az Enciklika az ukrajnai békéről című olasz nyelvű kötet a címével arra utal, hogy Ferenc pápa beszédei gyűjteményét apostoli üzenetnek szánja. Az enciklika meghatározott, általában aktuális egyházi vagy azzal kapcsolatos társadalmi témát feldolgozó pápai körlevél, melyet az egyházfő a püspökökhöz és papokhoz, a hívekhez és minden jó szándékú emberhez intéz.

ORFK: csaknem kilencezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 5206-an léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül 3538-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 181 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal vasárnap 150 ember, köztük 32 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Amerikai hírszerzés: Az orosz hadsereg nem képes saját erőből pótolni a harci felszerelést

Oroszország olyan „rendkívüli” mértékben éli fel lőszerkészleteit az ukrajnai hadműveletekben, hogy nincs elegendő gyártási kapacitása a fogyóban lévő eszközök pótlására – közölte az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója (DNI) egy kaliforniai konferencián.
Avril Haines szombaton a Reagan Nemzeti Védelmi Fórum pódiumbeszélgetésén kijelentette, hogy mivel Oroszország saját forrásból nem képes újragyártani azokat a fegyvereket és lőszereket, amelyeket elhasznál, ezért fordul más országokhoz utánpótlásért.

A hírszerzési vezető elmondta, hogy Észak-Koreából eddig némi tüzérségi lőszerhez jutott Oroszország, de „jelen pillanatban ennek mennyisége nem sok”. Irántól precíziós eszközöket próbál beszerezni az orosz katonai vezetés, mint a már bevetett iráni drónokat – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a háború üteme az utóbbi időszakban – a tél beálltával és az orosz erők herszoni visszavonulásával – lelassult, és arra számítanak, hogy a következő hónapokban is marad az alacsony intenzitású konfliktus.

A jelenlegi várakozások szerint a következő ukrán ellenoffenzíva tavasszal lehet, addig a szembenálló felek újarendezik soraikat, feltöltik készleteiket – hangoztatta az amerikai hírszerzés igazgatója és hozzátette, hogy meglátása szerint ez a helyzet inkább az ukrán erőknek kedvezhet.

Avril Haines azokra a korábbi híresztelésekre utalva, hogy Vlagyimir Putyin környezete nem közli vele a rossz híreket, megjegyezte, hogy az orosz elnöknek mára sokkal pontosabb képe van azokról a kihívásokról, amelyekkel az orosz hadsereg szembesülni kényszerül.

A török elnöki szóvivő szerint már megkezdődött az új hidegháború

Az ukrajnai konfliktus újabb hidegháborúhoz vezetett Oroszország és a Nyugat között – jelentette ki vasárnap Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő.

„Aminek ma tanúi vagyunk, az a hidegháború 2.0, és ez az ukrajnai háborúval kezdődött. Valószínűleg a szimmetrikus vagy a hibrid háború különböző eszközeivel vívják meg. Várhatóan egészen addig tart majd, amíg egy szélesebb geopolitikai nézet egyesíti a kulcsfontosságú feleket, akik aztán megkötnek egy új, globális megállapodást, lefektetve a legfontosabb biztonságpolitikai paramétereket” – idézi a szóvivőt a TASZSZ orosz állami hírügynökség a katari székhelyű al-Dzsazíra televíziós csatornára hivatkozva.

Putyin barbár stratégiát alkalmaz – mondta az amerikai külügyminiszter

Az orosz elnök egy „barbár” stratégia alkalmazásához folyamodott azzal, hogy Ukrajna energetikai infrastruktúráját támadja – ezt mondta a CNN műsorában Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

A State of The Union című műsorban Blinken arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin most a télből próbál „fegyvert kovácsolni”, és a felégetett föld taktikáját alkalmazza Ukrajnával szemben, mivel az orosz hadseregnek nem sikerült elfoglalnia a célként kitűzött területeket.

A külügyminiszter azt is hozzátette, hogy emiatt ők csak még több támogatást fognak adni Ukrajnának.

Minden egyes nappal egyre nagyobb árat fizetnek [a háborúért] – mondta az oroszokról és az ellenük eszközölt szankciókról Antony Blinken az Index szerint.

Amerikai hírszerzés: az orosz hadsereg nem képes saját erőből pótolni a harci felszerelést

Oroszország olyan „rendkívüli” mértékben éli fel lőszerkészleteit az ukrajnai hadműveletekben, hogy nincs elegendő gyártási kapacitása a fogyóban lévő eszközök pótlására – közölte az amerikai Nemzeti Hírszerzés igazgatója (DNI) egy kaliforniai konferencián.

Avril Haines szombaton a Reagan Nemzeti Védelmi Fórum pódiumbeszélgetésén kijelentette, hogy mivel Oroszország saját forrásból nem képes újragyártani azokat a fegyvereket és lőszereket, amelyeket elhasznál, ezért fordul más országokhoz utánpótlásért.

A hírszerzési vezető elmondta, hogy Észak-Koreából eddig némi tüzérségi lőszerhez jutott Oroszország, de „jelen pillanatban ennek mennyisége nem sok”. Irántól precíziós eszközöket próbál beszerezni az orosz katonai vezetés, mint a már bevetett iráni drónokat – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy a háború üteme az utóbbi időszakban – a tél beálltával és az orosz erők herszoni visszavonulásával – lelassult, és arra számítanak, hogy a következő hónapokban is marad az alacsony intenzitású konfliktus.

A jelenlegi várakozások szerint a következő ukrán ellenoffenzíva tavasszal lehet, addig a szembenálló felek újarendezik soraikat, feltöltik készleteiket – hangoztatta az amerikai hírszerzés igazgatója és hozzátette, hogy meglátása szerint ez a helyzet inkább az ukrán erőknek kedvezhet.

Avril Haines azokra a korábbi híresztelésekre utalva, hogy Vlagyimir Putyin környezete nem közli vele a rossz híreket, megjegyezte, hogy az orosz elnöknek mára sokkal pontosabb képe van azokról a kihívásokról, amelyekkel az orosz hadsereg szembesülni kényszerül.

Ukrán katonák gyakorlatoznak Csehországban

Ukrán katonák vesznek részt Csehországban egy előre betervezett hadgyakorlaton – közölte Karel Rehla tábornok, a cseh hadsereg vezérkari főnöke vasárnap Prágában.

A cseh védelmi minisztérium biztonsági okokból nem közölte, hogy hány katona tartózkodik Csehországban, illetve mikor és hogyan érkeztek az országba. A cseh parlament november végén hagyta jóvá azt a kormánydöntést, miszerint a jövő év végéig a csehek mintegy 4000 ukrán katona számára biztosítanak speciális kiképzést. A kiképzésre négy egy-egy hónapos szakaszban kerül sor.

„Ukrán katonák vannak a Libavá katonai körzetben egy tervezett hadgyakorlaton” – mondta Karel Rehla az iDnes című hírportálnak. David Jires, a védelmi tárca kommunikációs osztályának igazgatója szerint az ukránok a parlamentben jóváhagyott jövő évi speciális kiképzéseket készítik elő a csehekkel.

A prágai védelmi tárca korábbi közlése szerint a cseh hadsereg az ukrán harckocsizó egységek és speciális egységek katonáit fogja kiképezni.

A kiképzés költségeit 975 millió koronára (mintegy 16 milliárd forintra) tervezte a cseh kormány. A pénzt az Európai Unió megtéríti.

Jana Cernochová védelmi miniszter kijelentette: a kiképzés a cseh hadsereg számára is hasznos, mert megismerkedhet az ukránoknak a mostani háborúban szerzett tapasztalataival. A cseh hadsereg ugyanakkor 55 szakértőt küld más országokba – elsősorban Németországba és Lengyelországba –, ahol részt vesznek ukrán katonák ottani kiképzésében.

Bahmut felé nyomulnak előre az oroszok

Folytatják az előrenyomulást az orosz csapatok a donyecki régióban lévő Artemivszk (Bahmut) város közelében – jelentette ki a vasárnapi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok újabb települések elfoglalásáról nem szólt, de tájékoztatása szerint ezen a frontszakaszon ötvennél több ukrán katona esett el és az ukránok hat páncélozott harcjárműve semmisült meg az elmúlt egy nap alatt.

Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők visszavert támadási és ellentámadási kísérletek során a donyecki régió déli részén mintegy negyven katonát, egy gyalogsági harcjárművet és három kisteherautót veszítettek, „Kupjanszk irányában” több mint hatvan katona, két kisteherautó és további két jármű a veszteségük, „Liman irányában” pedig meghalt vagy megsebesült több mint nyolcvan ukrán katona, és megsemmisítettek egy harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet és egy páncélozott járművet is.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán 187 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 69 lőállásban lévő tüzérségi egységre mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két amerikai gyártmányú, AN/TPQ-37 típusú lövegelhárító radarállomást, egy lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt és egy üzemanyagbázist.

Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig kilenc drónt, öt HIMARS- és Uragan-rakétát, valamint két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború óta 337 repülőgépet, 178 helikoptert, 2618 drónt, 391 légvédelmi rakétarendszert, 6983 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 909 sorozatvetőt, 3653 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7463 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek ukrán nehéztüzérségi támadást vasárnap a helyi hatóságok, amelyek szerint a találatok következtében Donyeckben legalább két civil megsebesült.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine