Az orosz-ukrán háború 284. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-nyolcvannegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Kreml: Oroszország csak piaci alapon fog kőolajat eladni

Az orosz kormány megerősítette, csak azokba az országokba fog olajat és olajtermékeket eladni, amelyek piaci feltételek között működnek együtt velük.

Oroszország csak olyan országoknak fog kőolajat eladni, amelyek piaci körülmények között működnek együtt vele – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes vasárnap a Rosszija 24 hírtelevíziónak. „Azokba az országokba fogunk olajat és olajtermékeket eladni, amelyek piaci feltételek között fognak együttműködni velünk” – mondta az energetikai ügyekért felelős orosz kormányfőhelyettes. Hangsúlyozta, hogy Oroszország akkor is ragaszkodni fog ehhez az elvhez, ha csökkentenie kell a kitermelést.

Az Európai Bizottság szombaton közölte: a G7-országok, az EU tagállamai és Ausztrália megállapodtak abban, hogy hétfőtől 60 dolláros hordónkénti árplafont vezetnek be a tengeren szállított orosz olajra. Novak rámutatott, hogy az árplafon bevezetése olyan nem piaci, a hatékonysággal ellentétes eszköz, amely ellentétes a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival is. Elmondta, hogy az orosz kormány olyan mechanizmust fog kidolgozni, amely megtiltja a kereskedelmet az olajárak felső határának feltételével.

„Mi a gyakorlatunkban nem készülünk ársapka-eszközöket alkalmazni. Most olyan mechanizmusokon dolgozunk, amelyek megtiltják az ársapka-eszköz használatát, függetlenül attól, hogy milyen szintet állapítanak meg” – mondta.

„Úgy véljük, hogy egy ilyen beavatkozás további destabilizációhoz, az energiaforrások hiányához és a beruházások csökkenéséhez vezethet. Ez nemcsak az olajat, hanem más, a piacon lévő termékeket is érinthet, és nemcsak Oroszországot, hanem más országokat is érinthet” – tette hozzá az orosz miniszterelnök-helyettes.

Ukrán haditengerészet: tiltott vegyi gránátokat használnak az orosz erők

Tiltott vegyi fegyvereket, K-51-es típusú aeroszolgránátokat használnak az ukrán fegyveres erők ellen az országot támadó orosz erők – állította az ukrán haditengerészet vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A közlés szerint klórpikrin gázt tartalmazó gránátokat vetnek be Ukrajna keleti részén az ukrán erők ellen. A gránátból kiáramló gáz füstje légzési nehézségeket okoz, emiatt az ukrán katonák védőfelszerelésben kénytelenek tartózkodni az állásaikon – tette hozzá a haditengerészet.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó az Eszpreszo televízió műsorában arról beszélt, hogy az időjárás kedvez az ukrán erőknek Szvatove és Kreminna települések irányban. „A közeljövőben kedvező híreket várunk az ukrán fegyveres erők sikereiről” – fűzte hozzá. Megjegyezte, hogy a régióban „partizánok” is segítik az ukrán tüzérséget az ellenség tartózkodási helyének megállapításában.
Az ukrán vezérkar vasárnapi összesítése szerint eddig hozzávetőleg 91 150 orosz katona halt meg Ukrajnában, közülük 550 most szombaton. Az orosz erők elveszítettek egy újabb repülőgépet, összesen már 281-et. Ezenfelül az ukrán erők megsemmisítettek 2922 orosz harckocsit, 5892 páncélozott harcjárművet és 1908 tüzérségi rendszert.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt írta, hogy az elmúlt napon az ország nyolc megyéjét lőtték az orosz erők, a donyecki régióban az ágyúzások következtében egy helyi lakos meghalt, öt megsebesült.

Moszkvai katonai szóvivő: folytatódik az orosz előrenyomulás Bahmut felé

Folytatják az előrenyomulást az orosz csapatok a donyecki régióban lévő Artemivszk (Bahmut) város közelében – jelentette ki a vasárnapi hadijelentést ismertetve Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

A tábornok újabb települések elfoglalásáról nem szólt, de tájékoztatása szerint ezen a frontszakaszon ötvennél több ukrán katona esett el és az ukránok hat páncélozott harcjárműve semmisült meg az elmúlt egy nap alatt.
Konasenkov szerint az ukrán fegyveres erők visszavert támadási és ellentámadási kísérletek során a donyecki régió déli részén mintegy negyven katonát, egy gyalogsági harcjárművet és három kisteherautót veszítettek, „Kupjanszk irányában” több mint hatvan katona, két kisteherautó és további két jármű a veszteségük, „Liman irányában” pedig meghalt vagy megsebesült több mint nyolcvan ukrán katona, és megsemmisítettek egy harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet és egy páncélozott járművet is.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a nap folyamán 187 ukrán élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 69 lőállásban lévő tüzérségi egységre mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két amerikai gyártmányú, AN/TPQ-37 típusú lövegelhárító radarállomást, egy lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt és egy üzemanyagbázist.
Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, a légvédelem pedig kilenc drónt, öt HIMARS- és Uragan-rakétát, valamint két amerikai gyártmányú HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború óta 337 repülőgépet, 178 helikoptert, 2618 drónt, 391 légvédelmi rakétarendszert, 6983 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 909 sorozatvetőt, 3653 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7463 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek ukrán nehéztüzérségi támadást vasárnap a helyi hatóságok, amelyek szerint a találatok következtében Donyeckben legalább két civil megsebesült.

Ferenc pápa újabb imanapot hirdetett meg az ukrajnai béke érdekében

Ferenc pápa vasárnap bejelentette, hogy a békének kívánja szentelni a szeplőtelen fogantatás december 8-i ünnepnapján mondandó imádságot.

Az egyházfő a vatikáni Szent Péter téren, a vasárnap déli úrangyala imádság után mondott olasz nyelvű beszédében közölte, hogy az idei ünnepnapon Szűz Mária közbenjárására bízza a békéért mondott imát.
Hozzátette, hogy a december 8-i ima „különösképpen a mártír ukrán népért” szól.
Ferenc pápa a háború kirobbanása óta több alkalommal mondott már imát a békéért az általános audienciákon. Egy hónappal a háború kezdete után, március 25-én a Szent Péter-bazilikában bemutatott bűnbánati szertartás keretében felajánlotta Oroszországot és Ukrajnát Mária szeplőtelen szívének.
A szeplőtelen fogantatás hittétele IX. Piusz pápa idején vált egyházi dogmává 1854. december 8-án. Egyik utódja, XII. Piusz pápa 1957-ben az ünnepen ellátogatott a Szeplőtelen fogantatás szobrához, amely Róma központjában, a Spanyol-lépcső szomszédságában található. Attól kezdve a pápák szokásává vált, hogy december 8-án a szobornál mondanak imádságot.
Ferenc pápa a koronavírus-járvány miatt 2020-ban és 2021-ben teljesen egyedül, a hajnali órákban kereste fel a szobrot a csoportosulás elkerülése érdekében. A Vatikán még nem közölte, hogy az idén a pápa hívők kíséretében keresi-e fel a szobrot, ahogyan a pandémia előtt volt szokás.

Amerikai védelmi miniszter: a következő évek meghatározzák Európa biztonságának jövőjét

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Oroszországot „szándékos kegyetlenséggel” vádolta, amely civileket és polgári létesítményeket helyez a célkeresztbe.

A következő néhány év fogja meghatározni a Kínai Népköztársasággal való versengés kereteit és fogja kialakítani Európa biztonságának jövőjét is – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter a Reagan Nemzeti Védelmi Fórum nyitóelőadásában szombaton Kaliforniában, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok új Nemzeti Védelmi Stratégiája a Kínával való versenyt helyezi az első helyre.

Lloyd Austin kifejtette, hogy az Egyesült Államok versengése Kínával és Oroszországgal az „amerikai innováció és ipar teljes erejét követeli” annak érdekében, hogy képes legyen erősíteni elrettentő képességeit. A miniszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban Oroszországot „szándékos kegyetlenséggel” vádolta, amely civileket és polgári létesítményeket helyez a célkeresztbe.

Az amerikai elrettentő képességek egy jelentős fejleményének, és a „támadóerő rendkívüli megnyilvánulásának” nevezte a pénteken bemutatott az új, nagy hatótávolságú B-21 Raider bombázót. Lloyd Austin beszédében ismét arra szólított fel a washingtoni törvényhozást, a kongresszust, hogy fogadja el az Egyesült Államok 2023-as szövetségi költségvetését, amiről a tárgyalások megakadtak republikánusok és demokraták között.

Közel 9500-an menekültek a háború elől Magyarországra

Magyarország területére 2022. december 3-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5961 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3380 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 170 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. december 3-án 257 ember, köztük 83 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Putyin: addig nem lesz béke, amíg a Nyugat fegyverekkel segíti Ukrajnát

Addig nem lesz béke, amíg a Nyugat fegyverekkel segíti Ukrajnát – ezt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a német kancellárnak, akivel telefonon egyeztetett pénteken. Joe Biden amerikai elnök a héten jelezte, hogy kész tárgyalni Moszkvával a háború befejezéséről, de ehhez feltételeket szabott meg, amit a Kreml visszautasított – számolt be róla az M1 Híradó.

Macron: az új biztonsági infrastruktúrának garanciákat kell adni Oroszországnak

Arra az esetre, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezne az ukrajnai háború leállításáról szóló tárgyalásba, a Nyugatnak át kell gondolnia, hogy meg tudja-e adni Oroszországnak az általa követelt biztonsági garanciákat – jelentette ki a francia elnök egy szombaton sugárzott interjúban.

A TF1 francia televíziónak adott interjúban, amelyet az elnök e heti egyesült államokbeli látogatása alatt vettek fel, Emmanuel Macron kijelentette: Európának ki kell dolgoznia jövőbeli biztonsági infrastruktúráját.

„Ez azt jelenti, hogy az egyik fő kérdés, amellyel foglalkoznunk kell – amint Putyin elnök mindig is mondta –, az amiatti aggodalma, hogy a NATO egészen országa határáig terjeszkedik, és olyan fegyvereket telepít a közelébe, amelyek veszélyeztetik a létét” – mondta Macron.

„Ez lesz a megkötendő béke egyik kérdése, tehát át kell gondolnunk, hogy mire vagyunk hajlandók, hogyan védjük meg szövetségeseinket és a tagállamokat, és milyen garanciákat nyújtunk Oroszországnak, miután visszatért a tárgyalóasztalhoz” – tette hozzá a francia elnök.

Mind Oroszország, mind az Egyesült Államok hangsúlyozta a héten, hogy elvben kész a tárgyalásokra, noha Joe Biden amerikai elnök leszögezte, hogy csak akkor hajlandó tárgyalni Putyinnal, ha a Kreml főnöke érdeklődést mutat a háború leállítása iránt. Ukrajna azt mondta: abban az esetben lehetségesek a tárgyalások, ha Oroszország leállítja a támadásokat és kivonja a csapatait a területéről.

Ukrajnában és a Nyugaton sokan elleneznek bármilyen tárgyalást Putyinnal, amelynek révén engedményekhez juthatna, különös tekintettel arra, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt hetekben jelentős területekről szorította vissza az orosz erőket.

Február 8-án, néhány héttel az orosz offenzíva előtt, Putyin Macronnal tartott közös moszkvai sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Moszkva választ akar a Nyugattól három fő biztonsági igényére: nem lesz több NATO-bővítés, nem telepítenek rakétákat Oroszország határai közelébe és visszafejlesztik a NATO európai katonai jelenlétét az 1997. évi szintre.

Washington akkor azt mondta, hogy ezekről az orosz kérésekről nem lehet tárgyalni.

Sojgu Fehéroroszországba utazott

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter gépe szombaton Minszkben landolt, hogy találkozzon belorusz kollégájával, Viktor Hreninnel – számolt be a Guardian.

Fehéroroszország Oroszország egyik legszorosabb szövetségese.

Haidai: az ukrán hadsereg 13 települést foglalt vissza

Az ukrán hadsereg 13 települést foglalt vissza az ország legkeletibb területén, Luhanszk megyében – közölte Szerhij Haidai, a területi közigazgatás vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Hozzátette, hogy az orosz erők továbbra is folyamatosan lövik a falvakat. Az orvosok a jövő héten látogatást tesznek a megyében, a közigazgatás pedig tűzifát szállít a lakosok számára.

Egy ember meghalt, többen megsérültek a szombati orosz támadásokban

Egy ember meghalt, hat pedig megsebesült az Ukrajnát pénteken ért orosz támadásokban – közölte Kirill Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegramon.

Elmondása szerint egy civil meghalt és négy megsebesült a Donyecki területen, további egy személy Harkivban, egy pedig Herszonban sérült meg.

Oroszország az olajársapkáról: ez a szabadpiaci elvek átírása

A washingtoni orosz nagykövetség a Telegramon megosztott üzenetében „a szabadpiaci elvek átírásának” nevezte a G7-csoport által elfogadott olajársapkát, hangsúlyozva, hogy „az efféle lépések elkerülhetetlenül a bizonytalanság és a nyersanyagárak növekedését eredményezik”.

A nagykövetség kiemelte: az ilyen „veszélyes és törvénytelen” eszközök alkalmazása ellenére nem tartják kérdésesnek, hogy az orosz olajra változatlanul lesz kereslet.

Ukrajna szerint túl magas az olajársapka összege

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője örömmel fogadta a hírt, hogy a G7-országok és Ausztrália is csatlakoznak az olajársapka bevezetéséhez, ugyanakkor túl magasnak tartotta a megszabott összeget.

„Annak érdekében, hogy minél gyorsabban csapást mérjünk az orosz gazdaságra, 30 dollárra (12 ezer forint) kell csökkenteni (az ársapkát)” – írta Jermak a Telegramon.

Az árplafonról szóló pénteki döntést egyeztetéses vita előzte meg, Lengyelország ugyanis alacsonyabb árat szabott volna meg, mint amiben végül megállapodtak.

Az EU és a G7 országok megállapodtak az orosz olaj árplafonjáról

Az Európai Unió és a G7-csoport megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, miután az EU-tagországok a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsban jóváhagyták az intézkedés unión belüli végrehajtását – közölte az Európai Bizottság szombaton
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elégtelennek nevezte, Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője pedig elutasította a döntést.
A brüsszeli testület közleményében hangsúlyozta: a tengeren szállított orosz olaj ára felső határának meghatározása csökkenteni fogja Oroszország bevételeit, miközben stabilan tartja a globális energiapiacokat.
Közölték: noha az orosz nyersolaj hordónkénti felső árhatárát 60 amerikai dollárban határozták meg, az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.
Az uniós testület közleménye Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki kijelentette: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjai és az összes EU-tagállam olyan döntést hozott, amely még inkább érinteni fogja Oroszország bevételeit, és csökkenteni ukrajnai hadviselése képességét. Az ársapka segíteni fogja az infláció kezelését és az energiaköltségek stabilan tartását egy olyan időszakban, amikor a magas költségek, különösen a megemelkedett üzemanyagárak, komoly aggodalomra adnak okot az EU-ban és szerte a világon. Segíteni fog továbbá a globális energiaárak stabilizálásában, ami a világ azon országainak válik leginkább hasznára, amelyek a magas olajárak okozta nehézségekkel néznek szembe – emelte ki.
A bizottsági közlemény emlékeztetett: amíg az orosz tengeri kőolaj és kőolajtermékek importjára vonatkozó uniós tilalom továbbra is teljes mértékben érvényben marad, az árplafon lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára szigorúan a felső határ alatt marad.
Az árplafon a kőolaj esetében hétfőn, december 5-én, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023. február 5. után lép hatályba. A finomított kőolajtermékek árát a határidő előtt véglegesítik – jegyezték meg. Az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, amelyet december 5. előtt raknak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak – tették hozzá.
A tanácsi határozat emellett mentességet vezetett be a fent említett tilalmak alól az Oroszországból származó vagy onnan exportált azon nyersolaj és származékai esetében, amelyeket a meghatározott árplafon szintjén vagy az alatt vásárolnak. A Tanács továbbá vészhelyzeti záradékot is bevezetett, amely lehetővé teszi az olajnak az árplafonon felüli vásárlását és szállítását, a szállításhoz szükséges technikai segítségnyújtást, illetve a kapcsolódó közvetítői szolgáltatásokat vagy finanszírozást, ha ezek szükségesek az emberi egészség és biztonság vagy a környezet védelme érdekében, illetve természeti katasztrófa esetén.
A bizottsági közlemény továbbá hangsúlyozta: az EU Oroszország elleni szankciói hatékonynak bizonyulnak. Rontják Oroszország képességét új fegyverek gyártására és a meglévők javítására, valamint akadályozzák az anyagszállítást.
Oroszország nem szűnő agressziójának geopolitikai, gazdasági és pénzügyi következményei egyértelműek, mivel a háború megzavarta a globális nyersanyagpiacokat. Az EU továbbra is biztosítja, hogy szankciói ne érintsék az Oroszországból más országokba irányuló energia- és mezőgazdasági élelmiszer-exportot. Az Európai Bizottság felügyeli az uniós szankciók végrehajtását az Európai Unió egészében – tették hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton bírálta és elégtelennek nevezte döntést, amely szerinte „komolytalan”, és „kényelmes a terrorista állam költségvetése szempontjából”.
„Oroszország már hatalmas veszteségeket okozott minden országnak azzal, hogy szándékosan destabilizálta az energiapiacot. A világ pedig nem meri „valóságos energetikai lefegyverzést alkalmazni Moszkvával szemben”- sajnálkozott az ukrán elnök.
Moszkva elutasította az árplafont. „Nem fogadjuk el ezt a árplafont”- jelentette ki újságíróknak Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, miközben Moszkva előzőleg figyelmeztetett, hogy nem fog kőolajat szállítani azoknak az országoknak, amelyek elfogadják ezt az intézkedést.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine