Az orosz-ukrán háború 279. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hetvenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Timosenko: az orosz erők a Donyeck megyei Limant ágyúzták

Az orosz erők Grad rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet kedden a kulcsfontosságú, Donyeck megyei város, Liman lakóövezetére, az előzetes adatok szerint legalább egy polgári lakos meghalt és három megsérült – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Közben Szerhij Hajdaj, a szomszédos Luhanszk megye kormányzója arról számolt be, hogy az ukrán erők csapást mértek a Szvatove településen állomásozó orosz csapatokra, és az ukrán vezérkar előzetes információi szerint a támadásban húsz orosz katona halt meg, harminc pedig megsérült.
Az ukrán vezérkar keddi összesítése alapján az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége meghaladja a 88 ezret.
Hajdaj közölte, hogy a megye orosz megszállás alatt levő területein az oroszok kisajátítják az agráripari vállalkozások tulajdonát. Példaként említette, hogy Bilokurakine településről elviszik a mezőgazdasági gépeket és a termést a helyi agrárvállalatoktól.
Az ukrán északi műveleti parancsnokság arról tájékoztatott, hogy reggel az orosz hadsereg heves ágyúzás alá vette az északkeleti Szumi megye orosz határhoz közeli területeit, másfél óra alatt csaknem 30 robbanás történt. A jelentés szerint a helyi lakosok közül senki sem sérült meg.
Franciaország egy nagy hatótávolságú LRU rakétarendszert adott át Ukrajnának. A rakéta-sorozatvető már megérkezett Ukrajnába – közölte a Twitteren Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter.
Egy odesszai kerületi bíróság 15 év börtönbüntetésre ítélt egy helyi lakost, aki aktívan segítette az oroszokat felforgató tevékenységükben a dél-ukrajnai megye területén, valamint emberrablást szervezett meg – hozta nyilvánosságra a kijevi városi ügyészség. A férfi nevét nem hozták nyilvánosságra. A Facebookon közzétett közlemény szerint az előzetes vizsgálat megállapította, hogy az elítélt odesszai lakos már 2014 óta részt vett oroszbarát politikai eseményeken, Oroszország Ukrajna elleni inváziójának februári kezdetétől pedig együttműködött az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB). A férfi bűnözői csoportot alapított az orosz agresszió támogatására. Csoportja információkat gyűjtött az Odessza területén található ukrán katonai létesítmények elhelyezkedéséről, valamint azokról az aktivistákról és más személyekről, akik aktívan felszólalnak Ukrajna állami szuverenitása mellett. Az összegyűjtött értesüléseket továbbították az orosz szakszolgálatoknak. A férfi tervet dolgozott ki egy ügynökhálózat létrehozására is az odesszai régió bűnüldöző szerveiben.
Az orosz haderő kiemelt célpontjai továbbra is az energetikai létesítmények. Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság sajtószolgálata kedden közölte, hogy a kapacitáshiány jelenleg 30 százalékos, vagyis az ukrán villamosenergia-termelő vállalatok a szükséges mennyiség 70 százalékát biztosítják. A közlemény szerint ez azt jelenti, hogy a nap folyamán korlátozni fogják az áramellátást az ország minden területén. A vállalat munkatársai kifejtették: a hiány növekedését az okozta, hogy több erőműben hétfő délelőtt vészleállások voltak, az időjárási viszonyok romlása miatt pedig tovább nőtt a fogyasztás. „Az energiarendszer általános hiánya az ország energetikai infrastruktúrája elleni hét hullámban elkövetett orosz rakétatámadások következménye” – emelte ki az Ukrenerho sajtóosztály. Hozzátette, hogy a hiányra tekintettel a társaság az elosztórendszerek üzemeltetői számára régiónként fogyasztási limiteket ír elő, amelyeket nem lehet túllépni.

Szijjártó: a kormány továbbra sem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság ülésezéséhez

Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben az M1 aktuális csatornán élőben közvetített nyilatkozatában.

A tárcavezető a NATO külügyminiszteri üléséről nyilatkozva, újságírói kérdésre válaszolva megerősítette a Financial Times című brit lap értesüléseit, amelyek szerint Magyarország ezúttal sem járult hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához, így az ukrán külügyminiszter csak a munkavacsorán vesz majd részt.
„Ez nem új keletű magyar álláspont, már évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség nem kapja vissza azokat a jogokat, amelyek őket megilletik, addig a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívásához Magyarország nem járul hozzá” – szögezte le.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: amióta kitört az ukrajnai háború, azóta mindenki láthatja, tapasztalhatja, hogy hazánk nem emlegeti fel a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatos kérdéseket.
„Nem emlegetjük fel őket, de nem is felejtettük el ezeket az ügyeket” – fogalmazott. „Reméljük, hogy minél előbb vége lesz a háborúnak, és ha vége lesz a háborúnak, akkor majd lesz lehetőségünk arra, hogy ezeket a kérdéseket újra megvitassuk” – tette hozzá.
„Ettől az álláspontunktól nem tudunk visszalépni és nem is akarunk” – közölte, aláhúzva, hogy a kormány továbbra is rendkívül fontosnak tartja az ukrajnai magyar kisebbség jogainak biztosítását.
A miniszter végül arról számolt be, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság ülésével kapcsolatban egy informális, úgynevezett non-paper jellegű kezdeményezést tettek, amelyet Magyarország és Törökország nem írt alá.
„Én azt gondolom, hogy azon konzultációs igényeknek, amelyeket a NATO tagállamai megfogalmaztak, megfelelő platformot ad az, hogy ma este informális tanácskozás keretében itt részt vesz az ukrán külügyminiszter” – mondta.

Bukarestben elkezdődött a NATO külügyminisztereinek tanácskozása

Megkezdődött az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO) alkotó országok külügyminisztereinek tanácskozása Bukarestben, a román parlament épületében kedd délután.

Megnyitó beszédében Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette: Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban elszenvedett veszteségei, és az orosz hadsereg Herszonból való kivonulása az ukrán erők rendkívüli bátorságáról árulkodnak, de azt is bizonyítják, hogy a NATO támogatása megmutatja hatásait a harctéren, és ennek a támogatásnak folytatódnia kell.
A főtitkár kitért arra is, hogy Oroszországnak továbbra is jelentős kapacitásai vannak. Úgy vélte: a tény, hogy az orosz hadsereg megpróbálja sötétben és hidegben hagyni Ukrajnát, azt is megmutatja, hogy milyen segítséget kell nyújtani a továbbiakban.
„Elkötelezettek vagyunk abban, hogy segítsük Ukrajnát, az önmagáért vívott harcában. Mindent megteszünk, hogy megvédjük a NATO minden négyzetcentiméternyi területét” – zárta felszólalását Jens Stoltenberg.
A házigazdaként megszólaló Klaus Iohannis román államfő annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy a tanácskozásra a NATO keleti szárnyán, a Fekete-tenger térségében kerül sor, és a szövetségesek a megfelelő pillanatban adják jelét a szolidaritásnak, az egységnek és a stratégiai elkötelezettségnek.
Iohannis elismerését fejezte ki minden NATO-szövetségesnek, amely az ukrajnai háború kitörése óta csapatokat küldött Romániába. Azt is fontosnak tartotta, hogy a miniszteri értekezlet egy részére Moldova, Georgia és Bosznia-Hercegovina képviselőit is meghívták. Egyben reményét fejezte ki, hogy hamarosan Finnország és Svédország is teljes jogú tagként csatlakozhat a szövetséghez.
Finnország és Svédország külügyminisztere meghívottként már részt vesz a kétnapos bukaresti értekezleten.

G7 csoport: felelősségre kell vonni az ukrajnai háborús bűncselekmények elkövetőit

Fel kell tárni az Oroszország Ukrajna elleni háborújában elkövetett háborús bűncselekményeket, és felelősségre kell vonni az elkövetőket, a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport tagjai ezért megerősítik az egymás közti igazságügyi együttműködést és az ukrán szervek támogatását – közölték kedden Berlinben.

A hetek igazságügyi minisztereinek kétnapos konferenciája után tartott tájékoztatón a soros elnök Németország igazságügyi minisztere, Marco Buschmann kiemelte, hogy az ukrajnai polgári infrastruktúra rendszerszerű rombolása is háborús bűncselekmény.
Mint mondta, a G7 csoport gazdaságilag erős országok közössége, de „értékközösség is, amely elkötelezett a liberális demokrácia, a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok mellett”, ami azt is jelenti, hogy a fegyveres konfliktusok szabályainak megsértői a hetek „egységes és határozott fellépésére” számíthatnak.

Két település elfoglalását jelentette be a donyecki területvédelem

Két település, Perse Travnya és Andrijivka elfoglalásáról tett bejelentést kedden az Oroszország által Ukrajnától önhatalmúlag elcsatolt donyecki régió területvédelmi parancsnoksága.

Gyenyisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság ügyvezető elöljárója a Szolovjov Live médiacsatornán azt mondta, hogy Vuhledar település hamarosan „felszabadul”, ami megnyitja az orosz erők előtt az utat Kramatorszk és Szlovjanszk felé.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve kijelentette, hogy az orosz csapatok folytatják offenzívájukat Donyeck környékén, és az elmúlt nap folyamán ebben az irányban haladva megöltek több mint száz ukrán katonát, továbbá megsemmisítettek egy harckocsit, öt páncélozott járművet és öt egyéb járművet.
A tábornok azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők meghiúsított támadási kísérletek során Liman irányában több mint negyven katonát, két gyalogsági harcjárművet és négy egyéb járművet, Kupjanszk irányában pedig több mint harminc katonát, két páncélozott harcjárművet és két kisteherautót veszítettek. Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok a hadijelentés értelmében csapást mértek tíz ukrán vezetésipontra, 62 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 148 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, megsemmisítve egyebek között egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, egy Osza-AKM légvédelmi rakétarendszert, egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-37 lövegelhárító radarállomást és az egyik Pelikan légvédelmi rakétarendszer célmegjelölő állomását.
Az orosz légvédelem lelőtt kilenc ukrán drónt, valamint Uragan sorozatvetők két rakétáját.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje a Rosszija 24 orosz hírcsatornának azt mondta, hogy az ukrán oldalon harcoló lengyel „zsoldosok” Kreminna, Liszicsanszk és Szvatove térségében „kolosszális” veszteségeket szenvednek el.

Szijjártó: mindent meg kell tenni a közvetlen NATO-orosz konfliktus elkerülése érdekében

Mindent meg kell tenni a közvetlen fegyveres konfliktus elkerülése érdekében a NATO és Oroszország között, mivel az esetleges eszkaláció a földrajzilag legközelebb eső területeket érintené a leginkább, ezért leginkább a béketeremtésre kellene fókuszálni, figyelembe véve a tél közeledtét – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácsüléséről bejelentkezve méltatta a Varsó által tanúsított higgadtságot az éppen két héttel ezelőtti lengyelországi rakétabecsapódásokat követően, amelyekkel kapcsolatban ismételten aggodalmát fejezte ki.
„A lengyel vezetők lélekjelenlétének és rendkívül felelősségteljes viselkedésének köszönhető az, hogy ma itt Bukarestben nem a harmadik világháború fejleményeit vitatjuk meg” – szögezte le.
Mint rámutatott, ha nem reagáltak volna ilyen higgadtan, akkor a háború könnyen eszkalálódhatott volna, ami „olyan súlyos következményekkel járt volna, amelyekkel senki nem akar szembesülni”.
Majd ezzel szemben szégyenteljesnek nevezte mindazon újságírók és politikusok viselkedését, akik „a rakéták becsapódása után azonnal nemcsak hogy tudni vélték, de világgá is kürtölték, hogy szándékos rakétatámadás történt”.
„Ők mind a tűzzel játszottak, mind könnyen okozhatták volna a háború eszkalálódását” – húzta alá.
Szijjártó Péter ezután figyelmeztetett, hogy amíg tart a fegyveres konfliktus, addig fennáll az eszkaláció veszélye, s nem csak a konkrét fizikai támadások, hanem bizonyos felelőtlen nyilatkozatok és döntések is tragikus következményekkel járthatnak.
Hangsúlyozta: Magyarország szomszédos államként pontosan tisztában van a kockázatokkal, ezért is rendkívüli módon érdekelt a békében.
„Tudjuk, hogy a háború esetleges eszkalációja elsőként nem a több száz vagy több ezer kilométerrel odébb lévő országokat, nem az óceán túloldalát érintené, hanem a földrajzilag legközelebb eső területeket” – fogalmazott.
Ennek kapcsán pedig üdvözölte, hogy a NATO-főtitkár világossá tette, hogy az észak-atlanti szövetség nem részese a konfliktusnak, és reményét fejezte ki, hogy ez így is fog maradni, ugyanis – mint mondta – mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapás elkerülése érdekében.
A miniszter arról számolt be, hogy hazánk a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, több mint egymillió menekültet fogadott a szomszédos országból, mostanra nagyjából 1300 iskolában és óvodában tanulnak Ukrajnából érkezett gyerekek.
Kiemelte, hogy közeledik a tél, ami „tragikus, szörnyű humanitárius katasztrófát” hozhat magával, még nagyobbat az eddigieknél.
„A tél közeledik és ez a tél magával hozhat egy tragikus, szörnyű, hatalmas humanitárius katasztrófát, még nagyobbat, mint az eddigiek. Az előttünk álló időszak nehézségei azt hiszem, hogy kiemelik a béke elérésének fontosságát, csak a béke jelent megoldást a háború által okozott nehézségekre és tragédiákra, a béke viszont minden problémára megoldást kínál. Ezért mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb béke legyen Ukrajnában.” – közölte a miniszter.
Majd hozzátette: ki kell zárni minden olyan tényezőt, amely a háború eszkalációjához vezethet, nem szabad felszámolni a kommunikációs csatornákat, de legalábbis a stratégiai kommunikáció lehetőségét mindenképp fenn kell tartani Moszkvával.
Végül pedig köszönetét fejezte ki Törökországnak a közvetítői tevékenységéért, illetve üdvözölte, hogy nemrég találkozóra került sor magas rangú amerikai és orosz titkosszolgálati vezetők között.

Szlovák miniszter: Ukrajna átvette a neki küldött 30 harcjárművet

Ukrajna már átvette azt a 30 páncélozott gyalogsági harcjárművet (BVP-1), amelyeket Szlovákia küldött számára – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszternek a közösségi hálón közzétett bejelentésére hivatkozva kedden.

A szlovák miniszter bejegyzésében emlékeztetett: Szlovákia a gyalogsági harcjárművek fejében 15 felújított Leopard 2 A4 típusú tankot és hozzájuk való muníciót kap Németországtól.
A miniszter kifejtette: Szlovákia az idén decemberben kapja meg az első tankot Németországtól, majd 2023 folyamán minden hónapban 1-2 darab érkezik az országba az ígért mennyiségből. „Ezek a tankok jelentősen megerősítik a harckocsizó egységünket” – állította Jaroslav Nad, aki szerint a csere minden részt vevő fél számára „előnyös megoldás” volt.

Megint 8 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. november 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4335 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3648 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 115 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 28-án 31 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Tél Tábornok most Ukrajna oldalán állhat?

A héten kezdődik a „téli háború” Ukrajnában, és fagyok várhatók – számolt be a Sky News alapján az Index.

Egy videóban Michael Clarke professzor azt jósolja, hogy a hideg hőmérséklet „az ukránoknak fog kedvezni”, mivel „jobban felszereltek, és jobban szervezettek”.

A tél beállta hagyományosan a védekező félnek kedvez egy háborúban, márpedig most szinte mindenhol az oroszok védekeznek Ukrajnában. A Politico most azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben a konfliktusban a tél akár segíthet is az ukránoknak. A lap szerint a mozgósítás által felduzzasztott orosz hadseregnek közel sincs elegendő meleg téli felszerelése ahhoz, hogy kihúzzák a Kelet-Ukrajnában akár mínusz 20 fokot is elérő hideget. Mindeközben nemrég az ukrán védelmi minisztérium arra hívta fel a figyelmet egy Twitter-posztban, hogy Dél-Ukrajnában, a Krím félszigeten korántsem szoktak annyira hidegek lenni a telek.

Ukrán védelmi miniszter: 16 ezer orosz rakétatámadás volt február óta, nagy részük polgári célpontokat ért

Ukrán adatok szerint Oroszország az elmúlt kilenc hónapban több mint 16 ezer rakétatámadást hajtott végre Ukrajna ellen.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Twitter-oldalán azt írta, ezek 97 százaléka polgári célpontokat ért.

„Egy terrorista állam ellen harcolunk. Ukrajna győzni fog, és a háborús bűnösöket bíróság elé állítja” – tette hozzá Reznyikov.

Egy európai ország titokban fegyverezi fel Oroszországot

Az Oryx nevű haditechnikai szakportál közzétett egy listát, amelyen azon országok neve szerepel, amelyek az ukrajnai invázió kezdete után importáltak fegyvereket Oroszországba. Az egyik ilyen ország Irán, ami annyira talán nem meglepő, a másik Belorusz.

Az eddig is közismert ténynek számított, hogy Irán több harci fegyvert is szállított Oroszországnak; Mohadzser-6-os, Sahed-131-es és 136-os drónokat. Belorusz azonban nem sokszor tűnt fel ebben a kontextusban, pedig több harci járművet és lőszert is biztosított az orosz hadseregnek.

A portál elsősorban a Belarusian Hajun Project adataira alapozza az információit. Ez a szervezet nyomon követi a belarusz haderő és fegyvereik mozgását. A két szóban forgó ország, Oroszország és Belorusz tagadja a fegyverszállítások tényét – írja az Index.

Lukasenka és Putyin hamarosan találkoznak

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök a tervei szerint a közeljövőben ismét találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

„Hamarosan találkozom az orosz elnökkel. Meg fogunk beszélni néhány kérdést. Ha sikerül elhárítanunk néhány kisebb problémát, akkor jelentős előrelépést érhetünk el az importhelyettesítésre irányuló erőfeszítések terén. Jelenleg ez a legfontosabb számunkra, és az idei év világossá tette, hogy képesek vagyunk erre” – jelentette ki a belorusz elnök.

Lukasenka rámutatott: a két országnak időre volt szüksége, hogy elérje céljait. Szerinte a jelenlegi gazdasági problémák leküzdhetők.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine