A gáz és olajkitermelés marad a Mol fő tevékenysége Algyőn

Még sokáig a hagyományos olaj -és gázkitermelés marad a Mol fő profilja Algyőn, de a társaság vizsgálja a megújuló energiaforrások telepítésének lehetőségét – mondta Kardos László, a társaság algyői termelési régió vezetője újságíróknak a helyszínen.

Tíz éves előrejelzést készítettek, amelyet minden évben felülvizsgálnak és ez csökkenő mennyiségeket mutat – fogalmazott Kardos.
    A Csongrád-Csanád megyei Algyőn 1965-ben, termálforrás fúrás közben találtak először olajat. A 1980-as évek elején ez a térség biztosította a hazai gázfogyasztás kétharmadát és az olajtermelés felét.
    Magyarország legnagyobb kiterjedésű, 75 négyzetkilométer nagyságú szénhidrogén mezőjén jelenleg 130 millió köbméter gázt termel ki  a Mol, amely a 9-10 milliárdos magyar fogyasztás 1,5 százalékát adja.
    A kőolajkitermelés az 1980-as évek elején tetőzött, 1,6-1,7 millió tonna környékén, amely az akkori 2,5 millió tonna összfogyasztás több mint kétharmadát adta. Jelenleg a kitermelés a csúcsidőszak szintjének tizedén áll – ismertette  Kardos László.
    A Mol az algyői térségben 1965-től napjainkig összesen 50 millió tonna olajat és 101 milliárd köbméter gázt hozott a felszínre.
    A nyersanyagárakra a Molnak nincs befolyása, de a kitermelési költségek alakulására igen – mondta a termelési igazgató.
    A szénhidrogénmező infrastruktúrája az 1970-es évek intenzív beruházási időszakában épült ki, több mint 2000 kilométer vezetékkel, és 1000 kúttal, de már csak minden ötödik működik.
    A kitermelés növelését célozzák az elmúlt években elindított 3D szeizmikus vizsgálatok, amelyekkel a reményeik szerint további készleteket fedezhetnek fel és folytatják a termelésnövelő eljárásokokat, új technológiák alkalmazásával.
    Homonnay Adám, a Mol termelési és kutatási igazgatója elmondta, hogy 2024-ben újabb fúrásokat végeznek az algyői mezőn.
    Hozzátette: a hagyományos működést addig kívánják folytatni, ameddig érdemi mennyiséget gazdaságosan ki lehet nyerni. A térség földtani adottságai, a porózus homokköves talaj, nagyon kedvező és ez tette lehetővé a magas kihozatali szinteket hosszú távon – tette hozzá.
    Ugyanakkor a több évtizedes termelés után a csökkenő hozamok szinten tartása csak jelentős többletköltséggel biztosítható – mondta.
    Hozzátette: olyan új, a fő tevékenységhez nem kapcsolódó, területeket is vizsgálnak, amelyekkel – a hagyományos kőolaj- és földgáz termelés mellett párhuzamosan – ipari méretekben is előállíthatnak megújuló energiát.
    A jövőt illető kihívásokról Kardos elmondta, hogy 2025-2030 között már olyan tevékenységeket terveznek Algyőn, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a szénhidrogén kitermeléséhez.
    A Mol tanulmányokat készített a hidrogéntermelés lehetőségeiről és a megújuló energiaforrások, mint a geotermikus energia vagy napelempark létesítését is tervezik a területen.
    Jövőre helyezik üzembe az áramellátást biztosító 1,5 megawatt kapacitású naperőművet és egy 5 megawattos turbinás erőmű építése is terítéken van.

    A szénhidrogénmező infrastruktúrája az 1970-es évek intenzív beruházási időszakában épült ki, több mint 2000 kilométer vezetékkel, és 1000 kúttal, de már csak minden ötödik működik.

    A kitermelés növelését célozzák az elmúlt években elindított 3D szeizmikus vizsgálatok, amelyekkel a reményeik szerint további készleteket fedezhetnek fel és folytatják a termelésnövelő eljárásokokat, új technológiák alkalmazásával.

    Homonnay Adám, a Mol termelési és kutatási igazgatója elmondta, hogy 2024-ben újabb fúrásokat végeznek az algyői mezőn.

    Hozzátette: a hagyományos működést addig kívánják folytatni, ameddig érdemi mennyiséget gazdaságosan ki lehet nyerni. A térség földtani adottságai, a porózus homokköves talaj, nagyon kedvező és ez tette lehetővé a magas kihozatali szinteket hosszú távon – tette hozzá.

    Ugyanakkor a több évtizedes termelés után a csökkenő hozamok szinten tartása csak jelentős többletköltséggel biztosítható – mondta.

    Hozzátette: olyan új, a fő tevékenységhez nem kapcsolódó, területeket is vizsgálnak, amelyekkel – a hagyományos kőolaj- és földgáz termelés mellett párhuzamosan – ipari méretekben is előállíthatnak megújuló energiát.

    A jövőt illető kihívásokról Kardos elmondta, hogy 2025-2030 között már olyan tevékenységeket terveznek Algyőn, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a szénhidrogén kitermeléséhez.

    A Mol tanulmányokat készített a hidrogéntermelés lehetőségeiről és a megújuló energiaforrások, mint a geotermikus energia vagy napelempark létesítését is tervezik a területen.

    Jövőre helyezik üzembe az áramellátást biztosító 1,5 megawatt kapacitású naperőművet és egy 5 megawattos turbinás erőmű építése is terítéken van.