Az orosz-ukrán háború 278. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hetvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Stoltenberg: Ukrajna további támogatásának módozatairól tanácskoznak Bukarestben a NATO külügyminiszterei

Az Ukrajnának nyújtandó további támogatás módozatairól kell tanácskozniuk a NATO-tagországoknak a bukaresti külügyminiszteri értekezleten – hangoztatta a NATO főtitkára hétfőn a román fővárosban.

Jens Stoltenberg szerint a NATO saját biztonsága érdekében nem engedheti meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy győzzön, mert az más vezetőket is arra sarkall majd, hogy erőszakkal próbálják elérni céljaikat.
Úgy vélte: az Észak-atlanti Tanács kedden kezdődő kétnapos külügyminiszteri értekezletének egyik üzenete az Ukrajnának nyújtandó légvédelmi segítség erősítése lesz.
Kifejtette: Putyin a lakosság villamosenergia- és gázellátását próbálja ellehetetleníteni, hogy a közelgő telet fegyverként használhassa Ukrajna ellen. A NATO eddig is küldött az orosz ballisztikus rakéták, drónok és robotrepülőgépek ellen bevethető eszközöket, de Stoltenberg szerint további légvédelmi rendszerekre, valamint cserealkatrészekre, kiképzésre és lőszerre is szüksége van Ukrajnának, hogy ellenállhasson a támadásnak.
Klaus Iohannis román államfővel folytatott megbeszélése után Stoltenberg köszönetet mondott a vendéglátó országnak, kiemelve, hogy Románia jelentős katonai segítséget nyújtott Ukrajnának, menekültek tömegét fogadta be és segítette az ukrán gabonaexportot.
Közös sajtóértekezletükön a román elnök azt emelte ki, hogy még több NATO-katonára és hadfelszerelésre van szükség a keleti szárnyon. Emlékeztetett: a NATO júniusi madridi csúcsértekezletén román kezdeményezésre került be az új stratégiai koncepcióba a Fekete-tenger kiemelt stratégiai jelentőségének elismerése. Iohannis szerint ugyanakkor ideje a tettek mezejére lépni, a szükséges terveket és hadi felszerelést előkészíteni.
„Világosan tudnunk kell, hogy támadás esetén kik, milyen csapatokat küldenek és hova irányítjuk ezeket. Nem hagyhatjuk a döntést az utolsó pillanatra, hogy meglepetés érjen bennünket” – hangoztatta a román elnök.
A NATO kedden és szerdán tartandó bukaresti külügyminiszteri értekezletén nemcsak a harminc NATO-tagállam, hanem a csatlakozásra meghívott Finnország és Svédország külügyminisztere is részt vesz. A kedd esti munkavacsorán Ukrajna is képviselteti magát, az utolsó megbeszélésre pedig Moldova, Georgia, valamint Bosznia-Hercegovina is meghívót kapott.

Zelenszkij Ukrajna katonai célú támogatásáról tárgyalt a holland miniszterelnökkel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon megbeszélést folytatott hétfőn Mark Rutte holland miniszterelnökkel elsősorban a két ország védelmi együttműködéséről és Ukrajna katonai célú támogatásáról.

„Örömmel hallottam, hogy Ukrajna támogatása jövőre növekedni fog. Megbeszéltük az általam felvázolt béketerv végrehajtásának és Ukrajna energiatakarékos technológiákra való átállásának lehetőségeit is” – írta Zelenszkij a Twitteren.
Hollandia eddig már 800 millió euró értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának. A holland védelmi minisztérium adatai szerint ebben vannak páncélozott tarackok, légelhárító rendszerek, lőszerek, páncéltörő fegyverek és légvédelmi rakéták.
Hétfőn közösen látogatott Kijevbe hét észak-európai és balti állam – Litvánia, Lettország, Észtország, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland – külügyminisztere, hogy kifejezze szolidaritását Ukrajnával. Megérkezésükről közös fotót posztolt a Twitteren Edgars Rinkevics lett külügyminiszter, azt írva a fénykép fölé, hogy „Oroszország bombaesői és barbár brutalitása ellenére Ukrajna győzni fog”.
Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hétfőn arról számolt be, hogy a nemrég ismét ukrán ellenőrzés alá került Herszonban a rendvédelmi szervek az orosz erőkkel folytatott együttműködés vádjával őrizetbe vettek három személyt, akik jogellenesen helyeztek előzetes fogságba Ukrajna-párti helyi lakosokat. A közlemény szerint a herszoni fogda megbízott vezetőjét, az előzetes letartóztatási központ operatív munkáért felelős helyettesét és a drogellenes osztály egyik nyomozóját vették őrizetbe.

Ferenc pápa megerősítette, hogy a Vatikán kész közvetíteni a felek között

A vatikáni diplomácia a békét és a felek közötti párbeszédet keresi az Oroszország indította ukrajnai háborúban, és kész a közvetítésre Ferenc pápa szavai szerint, aki az America című jezsuita folyóiratban hétfőn közölt interjúban azt is elárulta, miért nem nevezi meg soha az orosz elnököt.

Ferenc pápa leszögezte, egyértelműnek tartja, hogy Oroszország a támadó.
„Nem mondom ki mindig, nehogy sértsek vele, és ne ítélkezzek általánosságban, mégis köztudott, hogy kit ítélek el. Nem szükséges, hogy családnevet és keresztnevet is tegyek hozzá” – jelentette ki a katolikus egyházfő.
„Miért nem nevezem meg (Vlagyimir) Putyint? Mert nem szükséges; közismert. Az emberek néha a részletekbe kötnek bele. Mindenki ismeri állásfoglalásomat, Putyinnal vagy Putyin nélkül, anélkül hogy megnevezném” – jelentette ki.
Megjegyezte, amikor Ukrajnáról szól, mártírsorsot szenvedő népről beszél. Hozzátette: információi vannak az orosz csapatok által elkövetett kegyetlenségekről, elsősorban a csecsen és a burját nemzetiségű katonák részéről.
Felidézte, hogy a február 24-én kirobbant háború második napján személyesen elment Oroszország szentszéki nagykövetségére, ahol a nagyköveten keresztül üzent Vlagyimir Putyinnak: készen áll az utazásra azzal a feltétellel, hogy az orosz elnök akár szűk lehetőséget is ad a tárgyalásra. „Szergej Lavrov külügyminiszter nagyon udvarias levéllel válaszolt, melyből megértettem, hogy egyelőre nincs rá szükség” – közölte Ferenc pápa.
Elmondta, három alkalommal beszélt telefonon az ukrán elnökkel, Volodimir Zelenszkijjel. Kijevtől listát kapott a civil és katonai foglyokról, ezt továbbította az orosz kormánynak, és mindig pozitív választ kapott. Négyszer az ukrán kormányzat delegációját fogadta a Vatikánban.
„Ha útra kelek, elmegyek Moszkvába és Kijevbe, mindkét helyre, nem csak az egyikre” – jelentette ki.
Hangsúlyozta, hogy Michael Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításáért felelős vatikáni hivatal vezetője, valamint a külügyekért felelős Paul Richard Gallagher érsek több napot töltött Ukrajnában. A pápa jobbkezeként ismert Konrad Krajewski bíboros pedig négyszer járt az országban. „A Szentszék jelenléte erős, és én folyamatos kapcsolatban vagyok a felelős pozíciót betöltő személyekkel” – mondta a katolikus egyházfő.
A párbeszédet nevezte a legjobb diplomáciai eszköznek a Kínával való kapcsolattartásban is.
„Lassú, néha visszás, de sikereket is hoz, és én nem találok más utat” – mondta Ferenc pápa. Úgy vélte, a kínai nép bölcs, és megérdemli a pápa tiszteletét és elismerését. „Ezért próbálok közvetíteni, mivel nem egy nép meghódítása a cél, és ott keresztények is vannak. Szükségük van a figyelmünkre, hogy jó kínaiak és jó keresztények legyenek” – közölte.
A Szentszék korábban meglepetését és sajnálatát fejezte ki, miután november 24-én a pekingi kormány által elismert hivatalos katolikus egyház segédpüspököt nevezett ki Csianghszi tartományban, amelynek egyházmegyéjét a Vatikán nem ismeri el.

Kreml: az orosz erők nem vonulnak ki a zaporizzsjai atomerőműből

Nem igaz, hogy az orosz erők a zaporizzsjai atomerőmű elhagyására készülnek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn.

Peszkov az ukrán Enerhoatom állami atomenergetikai vállalat vezetője, Petro Kotin ezzel ellentétes vasárnapi állítására reagált.
„Nem kell jeleket keresni ott, ahol ilyenek nincsenek, és nem is lehetnek” – hangsúlyozta a Kreml szóvivője.
Hasonlóképpen valótlannak minősítette Kotin kijelentését az orosz ellenőrzés alá került Enerhodar katonai-polgári közigazgatása, amely rámutatott, hogy az atomerőmű alkalmazottjai munkaszerződést írtak alá a Roszatommal és a város lakói, beleértve az energetikai létesítmény dolgozót, folytatják az orosz állampolgárság felvételét.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn arról számolt be, hogy „terrortámadás-sorozatot” akadályozott meg Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került részén, és hogy három ukrán állampolgárt vett őrizetbe Melitopol környékén. A gyanúsítottaktól, akik forgalmas helyeken készültek robbantásokat végrehajtani, egy improvizált robbanószerkezet alkotóelemeit, két pisztolyt, lőszert és egy gránátot foglaltak le.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy precíziós csapásuk következtében, vasúti rakodás közben elpusztult az ukrán fegyveres erők 17. páncélosdandárjának nyolc harckocsija, öt járműve és több mint száz katonája a Dnyipropetrovszk megyei Mojsziivka állomás közelében. Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett közigazgatási főtanácsának tagja a RIA Novosztyi hírügynökségnek mondta el, hogy a dandárt Zaporizzsja megyébe szándékozott átirányítani az ukrán parancsnokság.
Gyenyisz Pusilin, az Oroszország által elcsatolt Donyecki Népköztársaság vezetője hétfőn a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz csapatok és a Wagner zsoldoscsoport erői közel kerültek Artemivszk (Bahmut) „operatív bekerítéséhez” s hogy Marjinka belvárosában harcok folynak. Pusilin szerint az ukrán hadvezetés Herszonból próbál meg tartalékosokat átcsoportosítani.
Konasenkov tábornok szerint az ukrán erők meghiúsult támadási és ellentámadási kísérletek során Artemivszk irányában mintegy nyolcvan katonát, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet, két kisteherautót, a donyecki régió déli részén több mint ötven katonát, két páncélozott harcjárművet és egy gyalogsági harcjárművet, Kupjanszk irányában több mint félszáz katonát, egy harckocsit, két páncélozott személyszállító járművet és egy kisteherautót, Liman irányában pedig több mint harminc katonát, két páncélozott járművet és három kisteherautót veszítettek.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok a hadijelentés szerint nyolc vezetési pontra, 57 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 124 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve két lőszerraktárt a donyecki régióban. Az orosz légvédelem lelőtt hét ukrán drónt és két HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2572 drónt, 390 légvédelmi rakétarendszert, 6866 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 904 sorozatvetőt, 3624 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7395 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.

Klicsko: több mint százötven civil halt meg eddig Kijevben

Több mint 150 békés kijevi lakos, köztük négy gyermek vesztette életét Ukrajna orosz inváziójának februári kezdete óta – mondta el Vitalij Klicsko kijevi polgármester hétfőn egy brüsszeli befektetési fórum megnyitóján tartott online beszédében sajtószolgálatának közlése szerint.

Az ukrán főváros vezetője kiemelte még, hogy mostanáig 678 kijevi létesítmény rongálódott vagy semmisült meg teljesen az orosz bombázások és rakétacsapások következtében. „Ebből több mint 350 lakóépület, 77 oktatási intézmény, 80 kommunális és 25 közlekedési infrastrukturális létesítmény, valamint 26 egészségügyi intézmény” – sorolta a polgármester.
Klicsko az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy a legrosszabb esetben sem fogják Kijevet teljesen kiüríteni. „Nem zárom ki a legrosszabb forgatókönyvet, de nem lesz teljes evakuálás, talán részleges, de ezt nem nevezném evakuálásnak” – fogalmazott. Kifejtette, hogy bizonyos kategóriákba tartozó emberek ideiglenes áttelepítéséről lehet szó Kijev peremvidékére, olyan településekre, amelyekben működnek a létfontosságú szolgáltatások.
Jevhenyij Jenyin ukrán belügyminiszter-helyettes egy tévéműsorban közölte, hogy az orosz támadások következtében Ukrajna-szerte már mintegy 32 ezer lakóház és több mint hétszáz létfontosságú infrastrukturális létesítmény károsodott. „A terroristákhoz hasonlóan az oroszok is polgári objektumokat vesznek célba” – jegyezte meg, kiemelve, hogy az orosz erők lövedékeinek mindössze három százaléka irányul katonai célpontra. Közölte még, hogy jelenleg Ukrajna hét régiójában 524 településen vannak gondok az áramellátással, a teljes áramhiányt és a részlegest is beleértve.
Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren sürgette Ukrajna nyugati partnereit, hogy mostantól ne kezeljenek „tabuként” egyetlen modern fegyvertípust sem, amelyet Ukrajnának adhatnak a létfontosságú ukrajnai infrastruktúra elleni orosz támadások miatt, amelyek ukránok millióit fosztják meg az áram- és vízellátástól. „A büntetlenség önkényt szül. Az agresszornak éreznie kell minden következő lépése árát” – hangsúlyozta a tanácsadó.
Az ukrán fegyveres erők stratégiai kommunikációs központja a Telegramon videofelvételeket tett közé, amelyek tanúsága szerint az orosz megszállás alatti Donyeckben nagy kiterjedésű tűz ütött ki. Az Ukrajinszka Pravda helyi lakosokra hivatkozva azt írta, hogy vélhetően egy kőolajtároló gyulladt ki. Részletek egyelőre nem ismertek.
Az ukrán erők légideszant rohamcsapatainak parancsnoksága nyilvánosságra hozta, hogy elfoglaltak egy harci állást a Donyeck megyei Bahmut városánál. A művelet közben több orosz katona is életét vesztette, de számot a parancsnokság nem közölt.
Az ukrán vezérkar legfrissebb hétfői összesítése szerint Ukrajnában eddig hozzávetőleg 87 900 orosz katona halt meg, vasárnap csaknem hatszázan.

Putyin: az orosz kereskedelem új piacokra összpontosít

A nemzetközi kereskedelem válságban van, Oroszország pedig új piacokra összpontosítja exportját és importját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Moszkvában fogadta Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfőt.

„Különös figyelmet fordítunk a közös közlekedési és logisztikai infrastruktúra fejlesztésére, valamint a kölcsönös kereskedelmet és beruházásokat akadályozó korlátozások megszüntetésére. Ez különösen fontos most, amikor a nemzetközi kereskedelem válságban van. Ezt szem előtt tartva Oroszország nagyszabású intézkedéseket hajt végre export-import műveleteinek átirányítására új piacokra” – mondta Putyin.
Tokajev első külföldi útja Moszkvába vezetett, miután november 20-án újabb 7 évre újraválasztották. A találkozón Putyin ismét gratulált neki választási győzelemhez, és sok sikert kívánt az ország politikai és társadalmi-gazdasági életének átalakítására irányuló tervei megvalósításához.
Az orosz elnök szerint a két ország együttműködésének jó kilátásai vannak, egyebek között a csúcstechnológia területén. Mint mondta, Oroszország továbbra is Kazahsztán legnagyobb tőkebefektetője, az orosz beruházások mértéke megközelíti a 17 milliárd dollárt. A felek közösen több mint 30 nagy beruházási projektet hajtanak végre a gazdaság minden kulcsfontosságú ágazatában. Putyin hozzátette, hogy Oroszország 89 régiója közül 76 közvetlen kereskedelmi és gazdasági kapcsolatot alakított ki kazahsztáni partnerekkel.
Tokajev kijelentette, hogy Kazahsztán megteszi a szükséges erőfeszítéseket az orosz beruházások biztonságának szavatolása érdekében, és újabb befektetéseket kíván az országba csábítani. Megjegyezte, hogy Kazahsztán nem korlátozza a kereskedelmét Oroszországgal.
Az újraválasztott kazah elnök korábban azt ígérte, hogy vezetése alatt az ország békés és „sokvektorú” külpolitikát fog folytatni.

Nagyszabású orosz rakétatámadásokra figyelmeztet az ukrán belügyminisztérium

Az ukránoknak hétfőtől fel kell készülniük újabb nagy erejű orosz rakétatámadásra, amelyet általában 7–14 napba telik előkészíteni – írja az Unian az ukrán belügyminisztérium közleménye alapján.

Vadim Deniszenko, a belügyminiszter tanácsadója szerint az orosz erők bármelyik pillanatban támadást indíthatnak.

Újabb szuperfegyverek küldését fontolgatja az Egyesült Államok

A Pentagon fontolgatja a Boeing azon javaslatát, miszerint olcsó, kis méretű precíziós bombákat szállítanának Ukrajnának, amelyeket a bőségesen elérhető rakétákra szerelnének fel. Ez lehetővé tenné, hogy Kijev messze az orosz határ vonalak mögött csaphasson le – írja a Sky News.

A beszámoló szerint a földről indítható, kis átmérőjű bombákat (GLSDB) már 2023 tavaszán átadhatják Ukrajnának, amelyek egyesítik a GBU–39 kis átmérőjű siklóbombát az M26 rakétahajtóművel.

A GLSDB 150 kilométeres hatótávolsággal rendelkezik, ami lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy olyan értékes katonai célpontokra csaphasson le, amelyek eddig elérhetetlennek bizonyultak – írja az Index.

Mihajlo Podoljak: hat hónapon belül miénk a Krím félsziget

Mihajlo Podoljak, ukrán elnöki tanácsadó szerint Ukrajna hat hónapon belül visszaszerzi a Krím félszigetet. Szerinte a háborúnak az orosz világ végével kell véget érnie.

Hat hónap múlva kimegyek a jaltai tengerpartra, a kedvenc helyemre, bekapcsolom a telefont, és megbeszéljük, mennyire szabad a Krím félsziget – fogalmazott az Unian ukrán hírügynökségnek a tanácsadó. Hozzátette, az orosz világ lényege az ijesztgetés, a rablás, a gyilkolás, a lopás és a kifosztás.

Mihajlo Podoljak szerint az orosz világnak ebben a formában meg kell szűnnie, és reméli, hogy ez a háború végével teljesül. A tanácsadó arról is beszélt, hogy a Krím félszigetet katonai erővel kell felszabadítani, mert a háború olyan súlyos, hogy a végét csak az összes megszállt terület felszabadítása jelentheti.

Az ukrán hadsereg orosz támadásokat vert vissza Donyeckben

Az ukrán hadsereg orosz támadásokat vert vissza az Ukrajna délkeleti részén található Donyeck megyében az elmúlt 24 órában – közölte az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében hétfőn.

Az oroszok Bahmut és Avgyijivka városa ellen is támadást indítottak. Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző szerint Harkiv megyében szintén összecsapásokra került sor.

Ezek olyan területek, amelyeket az ukrán csapatok szeptemberben és októberben visszafoglaltak a megszálló erőktől.

Hétfőn reggel Ukrajna egész területén áramkikapcsolások kezdődtek – közölte az Ukrenerho áramszolgáltató társaság. A tájékoztatás szerint 27 százalékos a kapacitáshiány. November 18-án Denisz Smihal ukrán miniszterelnök azt közölte, hogy a célzott orosz rakétacsapások miatt Ukrajna áramszolgáltatásának csaknem 50 százaléka nem működik. November 23-án Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője azt mondta, hogy az áramkikapcsolások hetekig is tartanak.

Eközben a zaporizzsjai atomerőmű továbbra is orosz felügyelet alatt áll. Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom állami vállalat vezetője a napokban azt mondta: vannak arra utaló jelek, hogy az orosz erők a március óta megszállás alatt tartott létesítmény elhagyására készülnek. Az orosz médiában olyan értékelések láttak napvilágot, amelyek szerint megérné átadni az atomerőmű feletti ellenőrzést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ).

A létesítménynek otthont adó Enerhodar város orosz vezetése a Telegramon azt írta: ezek az információk hamisak, és az erőművet továbbra is ukrán személyzet üzemelteti orosz felügyelet alatt.

A Kreml is cáfolta, hogy az orosz erők elhagynák a zaporizzsjai atomerőművet

A Kreml szóvivője is cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint az orosz erők a zaporizzsja atomerőmű elhagyását terveznék, és közölte az újságírókkal, hogy ne keressenek jeleket ott, ahol nincsenek – számolt be a Guardian.

Közben a Kreml közölte, üdvözli a Vatikán ajánlatát, hogy tárgyalási platformot biztosítson az ukrajnai konfliktus megoldására, de Kijev álláspontja ezt „lehetetlenné” teszi.

Ferenc pápa tíz nappal ezelőtt a La Stampa olasz napilapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a Vatikán kész mindent megtenni az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus lezárása érdekében.

Az oroszok nem hagyják el a zaporizzsjai atomerőművet

Az orosz hatóságok cáfolták Petro Kotinnak, az Enerhoatom ukrán vezetőjének vasárnapi nyilatkozatát, miszerint a zaporizzsjai erőmű elhagyására készülnek – számolt be a Guardian.

„A zaporizzsjai atomerőmű továbbra is orosz ellenőrzés alatt áll, akárcsak Enerhodar városa” – tudatta a város közigazgatása.

„A média aktívan terjeszti azokat az álhíreket, amelyek szerint Oroszország állítólag azt tervezi, hogy kivonul az Enerhodarból és elhagyja az atomerőművet. Ez az információ hamis” – tették hozzá.

Ismét van áram Herszonban

Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója közzétett egy képet a Twitter-oldalán, melyen az látszik, hogy ismét van áramellátás Herszonban.

Ukrenergo: Ukrajnában húsz százalékos a villamosenergia-hiány

Az ukrán állami hálózatüzemeltető, az Ukrenergo szerint az országnak csak annyi energiája van, hogy áramszükségletének 80 százalékát fedezze – számolt be a Sky News.

Oroszország vasárnap hetedik alkalommal támadta meg az ukrán energetikai infrastruktúrát egy új, a morál megtörésére irányuló stratégia részeként.

Kijev és más városok lakói áram és víz nélkül élnek – annak ellenére, hogy a hőmérséklet fagypont alá süllyedt.

Megint több mint 9 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. november 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4948 lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4177 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 198 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 27-én 263 ember, köztük 86 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az oroszok elhagyják a zaporizzsjai atomerőművet?

Az ukrán állami atomenergetikai vállalat (Enerhoatom) vezetője vasárnap azt mondta, bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az orosz erők a zaporizzsjai atomerőmű elhagyására készülnek, amit márciusban, nem sokkal a háború kitörése után foglaltak el.

„Az orosz médiában nagyon sok olyan hír jelenik meg, miszerint érdemes lenne kiüríteni az erőművet, és érdemes lenne átadni az ellenőrzést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek. Az embernek az a benyomása, hogy az oroszok lassan csomagolnak, és közben ellopnak mindent, amit csak tudnak” – nyilatkozta Petro Kotyin.

Vitalij Klicsko beszólt Zelenszkijnek

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko volt profi ökölvívó vasárnap reagált az ukrán elnöknek az áramkimaradások átvészelését segítő intézkedésekre vonatkozó bírálataira, és „értelmetlennek” nevezte a vitákat Oroszország katonai hadjárata közepette.

Klicsko elmondta, hogy 430 menedékpont segít a lakosoknak átvészelni a nehéz napokat, miután Oroszország szétverte az ukrajnai infrastruktúrát. Volodimir Zelenszkij elnök a múlt héten megjegyezte, hogy sok panasz érkezett a fővárosban elfogadott intézkedésekre.

„Nem akarok politikai csatározásokba keveredni, különösen a mostani helyzetben. Ez értelmetlen. Nekem dolgom van a városban” – mondta Klicsko egy Telegramra feltett videóban, írja az al-Dzsazíra.

Súlyos károkat okoztak az orosz rakéták Ukrajnában

Súlyos rakétacsapások érték a Dnyeper-folyó partján található Dnyipró városát szombaton. A helyiek szerint csak a csodának köszönhető, hogy senki nem vesztete életét, ugyanis a lövegek lakóházakat találtak el. Közben tömegek menekülnek Herszonból, ahol az orosz rakétatámadásoknak halálos áldozatai is vannak.

Lukasenka: az Egyesült Államok ellenzi az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokat

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök azt mondta az orosz médiának, hogy az Egyesült Államok ellenzi az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat, mert „el akarja taposni Oroszországot, és közelebb akar kerülni Kínához” – írja az Index szerint polsatnews.pl.

Az amerikaiak egyetlen csapással el akarják pusztítani Európát, és Oroszországon keresztül közelebb kerülni Kínához. Az Egyesült Államok el akarja taposni Oroszországot – mondta.

„Az ukránok és Zelenszkij hibája, hogy megszegik a tárgyalási folyamat klasszikus szabályait. Nem lehet előre feltételeket szabni, csak a tárgyalóasztalnál” – tette hozzá.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine