Évente több mint 80 millió forintot visz haza a vásárhelyi közgyűlés

Annyit keresnek, mint az éves földadó. Megdolgoznak érte, na! Még Kis Andrea is feldobta a labdát, hogy csökkenteni kellene a rendkívül magas alpolgármesteri béreket, de valahogy elengedték a fülük mellett…

Hatalmas vihart kavart Hódmezővásárhelyen, hogy Márki-Zay Péter polgármester és a közgyűlés balliberális többsége a földadó bevezetéséről döntött. Mint ismert, 2023. január 1-jétől hektáronként közel 10 ezer forintot kell majd fizetniük azoknak a földtulajdonosoknak, akiknek legalább négy hektár földjük van, s azt bérbe adják. Az önkormányzat éves szinten mintegy 80 millió forint bevételt vár az új lakossági adónemtől. Márki-Zay a minap lakossági fórumán is arról beszélt, akiknek legalább négy hektár földjük van, azok tehetős, gazdag emberek, s ne szomorkodjanak a sarc miatt, legyenek rá büszkék, hogy a szegényeknek segíthetnek a hozzájárulásukkal.

Mások nem így értékelnek: az Országgyűlésben Győrffy Balázs (Fidesz), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a gazdák és földtulajdonosok elárulásának, Farkas Sándor (Fidesz), az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a gazdák elleni merényletnek nevezte Márki-Zay földadóját. A NAK és a MAGOSZ rámutatott továbbá, hogy a földadó valamennyi vásárhelyit sújtani fogja, mivel várhatóan begyűrűzik az élelmiszerek árába, s további áremelkedést okoz.

Városházi pénzszórás, lakossági sarcolás

A november 17-i, a földadóról döntő közgyűlési ülésnek volt egy olyan izgalmas része, ami egyelőre kevés nyilvánosságot kapott, pedig több figyelmet érdemelne. Szóba került ugyanis a vitában, hogy ha nem vezetnék be a földadót, milyen más módon tudna az energiaválság miatt nehéz helyzetbe kerülőkön segíteni a város. Több képviselő rámutatott: leginkább a felesleges kiadások, pénzszórások csökkentésével, az időben tolható, összességében több száz milliós forintos látványberuházások (toronyszépítgetés, mártélyi pallósor és kilátók felújítása stb.) halasztásával. Ebben az összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy a válság közepette Márki-Zay 67 millió forintot szórt szét jutalomosztásra a városházán (csaknem annyit, mint amennyit a lakossági földadóból be akar szedni), de önmagában jelentős összegeket emészt fel a városvezetés és a közgyűlés tagjainak fizetésállománya is.

Mennyi is az annyi?

Mennyit is keresnek Vásárhelyen a polgármester és az alpolgármesternek, mennyit visznek haza a képviselők, s mennyibe kerülnek évente a helyi közösségnek? Nos, a Promenad24 csak az idei évben – mikor Márki-Zay és alpolgármesteri százezrekkel emelték a saját juttatásukat – többször cikkezett erről, de érdemes leporolni a témát. Nézzük is, mennyi az annyi!

• Márki-Zay Péter polgármester: havi 1.495.000 (bér+költségtérítés)
• Szabó János alpolgármester: 1.345.500 (bér+költségtérítés)
• Gyöngyösi Ferenc alpolgármester: 1.196.000 (bér+költségtérítés)
• Berényi Károly alpolgármester: 448.500 (bér+költségtérítés)
• Kis Andrea „alpolgármester”: 195.000
• Képviselők (Fejes Péter, Gyutay Katalin, Mester János, Lőkösné Nagy Sarolta, Krupiczer Ferenc, Otlokán Mihály, Benkő Zsolt, Bálint Gabriella, Galambos Kornélné D. Szabó Katalin, Cseri Tamás, Horváth Zoltán): 195.000

Könnyen összeadhatóak ebből a havi és az éves költségek! Mindezek alapján a városvezetés és a közgyűlés havonta 6 millió 825 ezer forintjukba kerül a vásárhelyieknek, évente pedig 81 millió 900 ezer forintot fordít az illetményükre és a költségtérítésükre a város. Nem mellesleg ez után még járulékot is kell fizetni az államnak, tehát valamivel még több pénzét emészti fel a grémium a helyi közösségnek.

Önmagában csak a polgármester éves juttatására elfolyik 17 millió 940 ezer forint, az alpolgármesteri illetményekre pedig – mint múltkori cikkünkben külön is bemutattuk – közel 40 millió (pontosan 38 millió 220 ezer) forintot éget el évente a város. A 11 képviselő javadalmazására is elmegy havonta 2 millió 145 ezer, éves szinten 25 millió 740 ezer forint. Azért valljuk be, havi egy-két közgyűléssel számolva ez sem kevés, az a 195 ezer forintos „fizu” sem takar rossz órabért ennek a tükrében.

Még egyszer összegezve: a teljes közgyűlés évi 82 millióba kerül, a polgármester 18 milliót emészt fel, az alpolgármesterek több mint 38 milliót, de a mezei képviselőkre is kifolyik csaknem 26 millió a városi kasszából. Ez barátok közt is éppen akkora tétel, mint amennyit Márki-Zay most a földadóval ki akar venni a vásárhelyi lakosok, a földtulajdonosok és a gazdák zsebéből. Pedig ezek szerint lenne hol, lenne miből spórolni a lakosság sarcolása helyett, de – ahogy nemrég már bemutattuk – saját magán egy fillért sem takarít meg a városvezetés.

Kis Andreának volt egy jó ötlete…

A jelek szerint ugyanakkor a rendkívül magas polgármesteri és alpolgármesteri béreket még Márki-Zay oldalán, a városvezető táborában is sokan luxusnak gondolják a válság idején. Erre utal a polgármester által lefokozott, már csak névleg alpolgármester Kis Andrea egy a közgyűlési vita hevében tett elszólása. A szocialista politikus – mikor némiképp elragadták az indulatok – azt találta mondani, a földadó bevezetése helyett például csökkenteni lehetne a kiemelten magas alpolgármesteri fizetéseket, s az így fennmaradó összege szociális támogatásokra fordíthatnák. A kimondott szó azonban különös módon elszállt a teremben, a város vezetői elengedték a fülük mellett, a felvetésről nem szavaztak a múlt csütörtöki ülésen. A lakossági földadót viszont bevezették.