Lázár János: a kötöttpálya híve vagyok, sínre kell tenni Magyarországot

Építési és beruházási miniszterségének elmúlt fél évéről adott számot, tartott összegzést, s építési és közlekedési miniszteri terveit ismertette Lázár János csütörtökön este Debrecenben a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén.

Lázár János építési és beruházási miniszter – december 1-jétől építési és közlekedési miniszter – a debreceni gazdasági fórumon tervei megvalósításához segítséget kért az ágazat szereplőitől, egyúttal partnerséget ajánlott számukra. Úgy fogalmazott: beruházási tárcavezetőként azzal kezdte a munkáját, hogy nem alapköveket helyezett el, hanem alapköveket szedett fel: 302 beruházást függesztett fel a kormány az idén, 2140 milliárd forint értékben. „Ez a háború rezsije Magyarországon” – értékelt.

Hozzáfűzte, a háború másik súlyos következménye, hogy a megmaradt 351, összesen 3410 milliárd forint értékű állami beruházás a 15-20 százalékos áremelkedés miatt forráshiányossá vált, 5-600 milliárd forintnyi összeget kell pótolnia a kormányzatnak. Dilemmának nevezte, hogy a háborús átrendeződés kapcsán tudják-e folytatni az elmúlt 12 év országépítését, annak módját, dinamikáját, vagy alapvető változásra lesz szükség a fejlesztéspolitikában. Hangsúlyozta, számára egyértelmű: a vidék az első, miniszteri munkája során most a vidék jön! Ez azt jelenti, hogy az építések, beruházások tervezése, a közlekedés fejlesztése során kiemelt szempont, elsőbbséget élvez a vidéki Magyarország megerősítése. „Számomra a vidék az első, és most a vidék jön az én politikai miniszteri munkám során, ami azt jelenti, hogyha beruházásról, építésről és közlekedésről beszélünk, akkor a vidéki Magyarország támogatását, a vidéki magyar középosztály erősítését, a vidéki polgárság segítését és a vidéki vállalkozók segítését tartom a legfontosabb dolognak” – fogalmazott.

Jót és jót kell építeni, polgári ízléssel

Az októberben készre jelentett beruházási kerettörvényről is szólt Lázár János a debreceni gazdasági fórumon. Mint mondta, a kormány jóváhagyta a törvénycsomagot, amely teljes egészében átrendezi az állami beruházások rendjét, megváltoztatja azok levezénylését az ötlet megszületésétől a használatbavételi engedélyig. Lázár János szerint a kormány által már elfogadott beruházási kerettörvény fő célja, hogy az állam folytassa a fejlesztéseket, átlátható, a jó gazda gondosságával véghezvigye a közjó érdekében, és ezzel magyarok számára lehetőséget teremtsen; hogy „magyar alapanyagból, magyar szaktudással, magyar munkából, magyar profit szülessen”. A patrióta gazdaságpolitikát tükrözi ez a szabályozás. Kitért rá, fontos szempont lesz a következő években, hogy egyetlenegy olyan állami beruházás sem születhet meg, amelyhez a helyi közösségek nem járulnak hozzá. A helyi közösség álláspontja, véleménye és vétója vagy támogatása elengedhetetlenül fontos és szükséges – mutatott rá.

Jelezte, az elmúlt időszakban megkezdte a szakmai egyeztetéseket a magyar építési szabályozás felülvizsgálata érdekében is. Az érdekképviseleteknek, szakmai szervezeteknek szövetséget ajánl, egyúttal segítségüket kéri a munkában. Célja, hogy jövő tavaszra olyan egységes joganyag álljon össze az építési, az örökségvédelmi és a településképi szabályozás újragondolásával, mely a gazdasági növekedést erősíti majd. „Jót és jobban kell építeni, a polgári jó ízlést kell képviselni a magán és közcélú építkezéseknek is” – hangsúlyozta. A tárcavezető az akadályok, a bürokrácia lebontását ígérte annak érdekében, hogy „Magyarország civilizációs szintet lépjen”. Lázár János beszélt arról is, hogy erősíteni kell a magyar vállalkozások versenyképességét, hogy „a magyar építőipar Magyarországon belül is megállja a helyét”. Nemcsak magyarnak, hanem jónak is kell lenni – húzta alá ennek kapcsán.

Fókuszban a mobilitás, közlekedési megyebérletet javasolt a miniszterelnöknek

Lázár János azt is elárulta, számára a közlekedés személyes ügy. Gazdaságfejlesztési eszközként is szemléli és kezeli. Közlekedési miniszteri terveit úgy összegezte, a mobilitás javítása stratégiai feladata a kormányzatnak. Mint mondta, ez nemcsak a közlekedés feltételeinek javítását jelenti, hanem társadalmi felzárkóztatást is, a kettő ugyanis szorosan összefügg. Úgy véli, ha nem adott a jó közlekedés, az megfosztja az embereket a felzárkózástól, s a szülőhely elhagyására kényszeríti őket, ezen akar változtatni, elsősorban is a vidéki Magyarország érdekében.

Programjának ismertetése során elárulta, „nulladik lépésként” Orbán Viktor miniszterelnöknél kezdeményezte a kombinált, közlekedési megyebérlet bevezetését, mivel „ha a budapestieknek 9500 forintért jár jegy, akkor egy megyebérlet bevezetésével hasonlóan olcsó formában az összevont tömegközlekedés számára lehetőséget kell biztosítani.” Egyúttal bejelentette, december 1-jétől véget fog vetni az „autósüldözésnek”, szeretné, hogy „hagyják békén az autósokat, hagyják abba Magyarországon az autósok üldözését”.

A miniszter aláhúzta, a fővárosi beruházásoknak is fontos szerepet szán. Megtudtuk, Budapesten a következő fő fejlesztéseket tervezi: a Budapest-Belgrád vasútvonal építésének felgyorsítása, egy V0-s, illetve egy déli körvasút megépítése, a teljes HÉV-rendszer újjáépítése, s negyedikként a kormány gyorsvasutat szeretne Kolozsvár és Budapest között. A MÁV-ot pedig úgy kívánja átalakítani, hogy Ausztriához és Németországhoz hasonlóan a gazdasági versenyképességet erősítő vállalkozáscsoport legyen, amely képes profitot termelni, és a logisztikában is megbízható partner. A tárcavezető mélyítené, kiteljesítené a MÁV és a Volán integrációját.

Lázár János ugyanakkor a legfontosabb céljának nevezte, hogy okosan és jól megszervezett mobilitással szolgálják ki a vidéki Magyarországot. A mobilitásra – erősítette meg – a társadalmi felzárkóztatás eszközeként is tekint. Rámutatott, sürgető feladat az állam kezelésében lévő 32 ezer kilométer alsóbb rendű útvonal korszerűsítése, a 174 járásközpont elérhetőbbé tétele. Mint mondta, el kell érni, hogy mindenki 25 perc alatt bejusson a munkahelyére, napi 50 percnél többet senkinek se kelljen ingáznia Magyarországon. Ez által lehet szerinte biztosítani, hogy a nagyobb városok ne szívják el a kisebb települések lakosságát. Mintaként említette a Hódmezővásárhely és Szeged között megvalósított vasútvillamos-projektet, mellyel többek között Vásárhely lakosságcsökkenését kívánták megállítani. A tram-train révén a vásárhelyiek most már gyorsan és kényelmesen elérhetik a nagyváros, a megyeszékhely szolgáltatásait.

Vasútvillamos épülhet Debrecen és Nagyvárad között is

Azt is bejelentette: kiemelt figyelmet fordít a jövőben a kötöttpályás közlekedési fejlesztésekre. „A kötöttpálya híve vagyok, sínre kell tenni Magyarországot” – fogalmazott. Úgy értékelt, ezt indokolja a geopolitikai, az energetikai és a klímahelyzet, valamint a gazdasági fenntarthatóság is. Határozott célja a kötöttpályás hálózat fejlesztése, a sebességkorlátozással érintett szakaszok csökkentése, a magyar vonatok késésének csökkentése, megszüntetése, valamint a MÁV járműparkjának modernizálása is – hallottuk a rendezvényen.

A Debrecent érintő terve közül a tárca programjai közé emelik a keleti elkerülő út megvalósítását, az intermodális központ felépítését, a Debrecen-Nagyvárad közötti villamosvasút megépítését, a debreceni repülőtér kétmilliós forgalmú regionális légikikötővé fejlesztését, illetve a 47-es főút négysávosítását Debrecen és Békéscsaba között – ismertette Lázár János.

„A közlekedés Magyarország számára óriási lehetőség, hiszen ma már nem ingatag kompország, hanem stabil hídország vagyunk Kelet és Nyugat között. Arra törekszünk, hogy Európa és Ázsia közötti kapocs lehessünk” – összegzett.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt