Az orosz-ukrán háború 272. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hetvenkettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán vezérkar: Wagner-zsoldosok és csecsen fegyveresek érkeztek a Donyeck megyei Debalcevébe

Az orosz Wagner zsoldoshadsereg katonái és csecsen fegyveres egységek érkeztek a Donyeck megyei, orosz megszállás alatt álló stratégiai jelentőségű Debalceve városába – közölte kedd esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

A kijevi katonai vezetés saját értesülései alapján hírt adott még arról, hogy a Donyeck megyei Jenakijeve városában folytatódik az orosz csapatok soraiba a megszállt területekről erőszakkal mozgósított újoncok kiképzése. A helyi műszaki technikum helyiségeiben egyidejűleg folyik a kiképzés és az oktatás a tanintézmény diákjai számára – tette hozzá a vezérkar.
A közlemény szerint a Csecsen Köztársaság területéről és a Wagner katonai magáncégtől külön alakulatokat helyeztek át Debalceve városába az ottani csapatok létszámának növelése céljából. Az ukrán katonai vezetés tájékoztatása szerint ezen túlmenően a zaporizzsjai régióban Molocsanszk településen az orosz erők átcsoportosításokat hajtottak végre. A rendelkezésre álló információk szerint néhány állást elhagytak, és néhány ellenőrző pontot eltávolítottak.
A vezérkar közlése szerint a nap folyamán az orosz erők mintegy 15 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel ukrán csapatok állásai és lakott települések ellen. Az ukrán légierő kedden két csapást mért az orosz hadsereg élőerő-, fegyver- és hadfelszerelés-öszpontosulására.

Az ukrán hatóságok házkutatást tartottak a Moszkvához hű ortodox egyházhoz tartozó kolostorokban

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden a rendőrséggel és a nemzeti gárdával közösen kémelhárítási műveletet hajtott végre az orosz ortodox egyházhoz hű ukrán ortodox egyházi „szárnyhoz” tartozó kijevi Pecserszki Lavra kolostor és templomkomplexumban – közölte az SZBUsajtószolgálata.

A közlemény szerint a hatóságok az ukrán állam ellen irányuló „felforgató tevékenység elleni küzdelem” részeként hajtották végre a házkutatást. Az SZBU kiemelte, hogy az orosz agresszió közepette nő a terrorcselekmények, a szabotázs, a túszejtés kockázata, különösen a zsúfolt helyeken. A sajtóközlemény szerint a hatóságok tevékenysége azt célozta, hogy a kijevi Lavrát ne használhassák fel oroszbarát propagandára, ne rejtegessenek ott ellenséges szabotázs- és felderítő csoportokat, illetve fegyvereket.
Az SZBU hasonló kémelhárítási műveletet hajtott végre a nyugat-ukrajnai Rivne megyében lévő egyik kolostorban is, amely úgyszintén az orosz ortodox egyházhoz hű ukrán ortodox egyházhoz tartozik.

Milanovic nem járul hozzá ukrán katonák horvátországi kiképzéséhez

Zoran Milanovic horvát államfő nem kíván foglalkozni azzal a levéllel, amelyben Mario Banozic horvát védelmi miniszter arra kéri, járuljon hozzá ukrán katonák horvátországi kiképzéséhez – közölte kedden az elnöki hivatal.

„A Horvát Köztársaság alkotmánya csak a Horvát Köztársaság kormányát, a Horvát Köztársaság elnökét és esetleg a horvát parlamentet írja elő illetékesnek ilyen döntések meghozatalára” – olvasható a sajtóközleményben.
A levél ráadásul nem részletezi horvát katonák külföldi és ukrán katonák horvátországi tevékenységét, csak az Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukrajna) általános információit tartalmazza – tették hozzá.
A védelmi miniszter levele az alkotmány azon cikkelyére hivatkozik, amely szerint a szövetséges országok fegyveres erői nemzetközi megállapodás alapján, a horvát parlament hozzájárulása mellett, a kormány javaslatára és az elnök előzetes jóváhagyásával léphetik át a horvát határt és folytathatnak tevékenységet az országon belül.
Az elnöki hivatal szerint viszont ez a cikkely csak abban az esetben lenne alkalmazható, ha Ukrajna szövetséges állam lenne, de ilyen értelemben nem az. Ukrajna egyetlen olyan nemzetközi szövetségnek sem tagja, amelyben Horvátország részt vesz, és amely arra kötelezné Zágrábot, hogy nyújtson katonai segítséget számára, és nemzetközi szerződés sem teremt alapot ukrán katonák horvátországi tevékenységére – olvasható a nyilatkozatban.

A Gazprom szerint Ukrajna nem továbbítja teljes egészében a tranzitgázt Moldovába; az ukrán szolgáltató visszautasította a vádat

A Gazprom keddi közleménye szerint Ukrajna 52,5 millió köbméter gázt nem továbbított a szomszédos Moldovai Köztársaságnak. „A vezetékbe betáplált gázmennyiség nem egyezik meg az ukrán-moldovai határon átadott mennyiséggel” – írja a közlemény. Amennyiben ebben nem történik változás, „hétfőtől csökkenni fog a napi szállított gázmennyiség” – közölte a Gazprom a konkrét mennyiség megnevezése nélkül.
„Az a gázmennyiség, amelyet a Gazprom (az oroszországi Kurszk megyei) Szudzsa földgázmérő állomásra ukrán területen keresztül történő tranzittal Moldovának szánt, meghaladja az ukrán-moldovai határon továbbított fizikai mennyiséget. November 21-én a Moldovagaz a szerződésnek megfelelően kifizette a Gazpromnak a novemberi szállítások egy részét. A ténylegesen leszállított orosz gáz mennyisége, amelynek kifizetése novemberben megszakadt, 24,945 millió köbméter. Az Ukrajna területén felhalmozott mennyiség 52,52 millió köbméter” – áll a közleményben.
„Amennyiben a moldovai fogyasztók számára az Ukrajnán keresztül történő tranzitegyensúly-hiány továbbra is fennáll, a Gazprom november 28-án 10 órakor megkezdi a gázszállítás csökkentését a Szudzsa gázmérőállomásra az Ukrajnán keresztül történő tranzit céjából” – hangsúlyozta az orosz holding.
Korábban a Gazprom arról számolt be, hogy napi 42,9 millió köbméter gázt szállít Európába Ukrajnán keresztül, a Szudzsa gázmérőállomáson keresztül. A Szohranivkán keresztül történő szivattyúzásra vonatkozó kérelmet az ukrán fél elutasította.
Natalia Gavrilita moldovai miniszterelnök vasárnap kijelentette, hogy decemberben a köztársaság az októberihez hasonló mennyiségben kíván orosz gázt importálni.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a Gazprom október 1-jétől 30 százalékkal – 5,7 millió köbméterre – csökkentette a Moldovába irányuló napi gázszállítások mennyiségét, miközben a köztársaság szükséglete 8,06 millió köbméter. Az orosz gázvállalat ezt az Ukrajnán keresztül történő tranzit korlátozásával kapcsolatos technikai problémákkal magyarázta.
Novemberben Moldova gázellátási hiánya elérte az 50 százalékot. Ebben a helyzetben az országban csökkentették a gázfogyasztást, és leállították a gázszállítást a Dnyeszter menti régióba, ahol a legtöbb ipari vállalat kénytelen volt leállni.
Az ukrán gázhálózat-üzemeltető visszautasította a Gazprom vádját. „Ez a tények durva elferdítése annak igazolására, hogy tovább csökkenthessék az európai országokba irányuló gázszállításokat” – áll Gas TSO, az ukrán gázhálózat-üzemeltetőjének a Gazprom állítására kiadott közleményében.
A területén dúló háború ellenére Ukrajna február vége óta mintegy 15,6 milliárd köbméter orosz földgázt szállított Nyugatra.
Májusban azonban leállt a földgáztranzit az Oroszországhoz csatlakozott luhanszki területen keresztül. Emiatt a lehetséges maximális napi 109 millió köbméteres mennyiség helyett jelenleg csak alig több mint 40 millió köbméter földgáz áramlik naponta Oroszországból Ukrajnába és a területén keresztül a nyugati megrendelőkhöz.

Ukrán kormányzó: Mikolajiv megyében már csak három település van orosz megszállás alatt

A dél-ukrajnai Mikolajiv megyében már csak három települést kell az ukrán erőknek az orosz megszállás alól felszabadítaniuk ahhoz, hogy a megye egészét visszavegye Ukrajna – közölte kedden Vitalij Kim, a régió kormányzója.

A tisztségviselő hozzátette, hogy mindhárom település a tengerbe nyúló kinburni keskeny földsávon található. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Natalia Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője hétfőn közölte: a térségben most információs csendben zajlanak a hadműveletek. Annyit árult el, hogy a tengeren tomboló vihar segíti a terület felszabadítását.
Az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy a Mikolajivval szomszédos Herszon megyében lévő Sztrilkove faluban, az üdülőközpont területén az orosz megszállók kínzókamrát állítottak fel, amelyben ukrán állampolgárokat tartottak fogva és kínoztak. Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a nemrég felszabadított megyeszékhelyen, Herszonban az ukrán hatóságok eddig már legalább négy hasonló kínzóhelyiséget fedeztek fel, kerületi rendőrkapitánysági és fogdaépületekben.
A vezérkar keddi jelentésében kiemelte, hogy az orosz hadseregnek a február óta elszenvedett embervesztesége Ukrajnában elérte a 85 ezret.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy az elmúlt nap alatt négy civil vesztette életét, és négy másik sérült meg a régióban orosz támadások következtében.
Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy korlátozzák az áramellátást a keddi napon Ukrajna egész területén, óránként ütemezett kimaradások lesznek.
Volodimir Kudrickij, a vállalat vezetője sajtótájékoztatóján közölte, hogy az ukrán energiarendszert ért múlt heti masszív orosz rakétatámadás után az Ukrenerhónak „gyakorlatilag nem maradt ép hő- és vízerőműve, illetve csomóponti alállomása Ukrajnában. Szavai szerint az általa vezetett vállalat 15 objektumát érte csapás.

Scholz: hiba volt orosz gázfüggőségbe taszítani Németországot

Hiba volt függővé tenni Németországot az Oroszországban kitermelt földgáztól – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben.

A kormányfő a Süddeutsche Zeitung című lap gazdaságpolitikai fórumán kiemelte, hogy hazája az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal kapcsolatban „megtapasztalta, milyen az, amikor túlzott függőség alakul ki egy stratégiailag fontos erőforrás ellátásában”.
„Ezt a hibát nem követjük el még egyszer” – tette Olaf Scholz, rámutatva, hogy a beszerzési források bővítése, a diverzifikáció már elkezdődött.
A kormány gondoskodik arról, hogy a háztartások és vállalatok „átvészeljék az előttünk álló nehéz időszakot” – mondta a kancellár. Aláhúzta, hogy az együttvéve mintegy 300 milliárd eurós támogatási és fejlesztési programok révén biztosítják a földgázellátás zavartalanságát, és azt is, hogy az magas energiaárak ne terheljék túl a fogyasztókat.
Kifejtette: Németországban cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgáló tengerparti terminálok épülnek az új partnerektől érkező földgáz átvételére, visszaállítottak a termelésbe széntüzelésű erőműveket és meghosszabbították az utolsó három atomerőmű üzemidejét. Csökkentik a munkavállalók, vállalkozások, szociális és kulturális intézmények, nyugdíjasok és diákok terheit, vagyis azokat támogatják, akiknek leginkább szükségük van segítségre.
A hamarosan induló, úgynevezett gázárfék, távhőárfék és áramárfék programmal arról is gondoskodnak, hogy kiszámítható módon csökkenjen az energia ára – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezek a programok 2024-ben is tartanak majd.
Mindezzel párhuzamosan igyekeznek orvosolni a német gazdaság szerkezeti gondjait is, amelyek függetlenek az inflációtól és az energiaáraktól – mondta Olaf Scholz. Kifejtette, hogy a gazdaságot leginkább hátráltató tényező a képzett munkaerő hiánya, ezt jelzi, hogy kétmillióra emelkedett a betöltetlen állások száma. A kormány ezért javítja a szakmai képzési és továbbképzési lehetőségeket, és „a bevándorlási jog olyan rendszerén dolgozik, amely lépést tart a világ legmodernebb rendszereivel” – mondta a kancellár.
Olaf Scholz a Süddeutsche Zeitung fórumán a többi között arról is szólt, hogy a koronavírus-világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja – amely szavai szerint a következő hónapokban még véresebbé válhat – felgyorsította a világ átalakulását, a globalizáció újabb szakaszának elindulását.
Ebben az új korszakban „multipoláris”, többközpontú berendezkedés jellemzi a nemzetközi kapcsolatokat, ami új lehetőségeket teremthet a világszerte keresett termékeket előállító német gazdaságnak. Hangsúlyozta, hogy Németországnak nem kell tartania ettől az új világtól, hanem minél inkább be kell kapcsolódnia és új partneri kapcsolatokat kell kialakítania, főleg a globalizáció révén erőteljesen „középosztályosodó” dél-kelet-ázsiai országokkal.
Hozzátette, hogy hazájának sikere a világkereskedelembe mélyen beágyazott országként, a legfejlettebb technológiát alkalmazó és exportorientált gazdaságként nagyban függ a nemzetközi gazdasági együttműködéstől, ás súlyos veszélybe sodorná, ha a globalizáció világszerte fejlődést hozó évtizedei után a bezárkózás, a „deglobalizáció” válna jellemzővé.
Ezt nem szabad megengedni, az EU révén minél több kétoldalú és térségi kereskedelmi megállapodást kell kötni a nyitottság fenntartásához – fejtette ki a német kancellár. Kiemelte, hogy az Egyesült Államokkal is ki kellene dolgozni egy megállapodást az ipari termékek vámjáról. Egy ilyen megegyezés mindig jobb, mint egymás túllicitálása a védővámok és a hazai cégek támogatásának területén – mondta Olaf Scholz.

A magyar katonák képesek garantálni a magyar emberek biztonságát

Hivatalában fogadta Novák Katalin köztársasági elnök Béres Jánost, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatóját és Ruszin-Szendi Romuluszt, a Magyar Honvédség parancsnokát kedden. A katonai vezetők tájékoztatták az orosz-ukrán háborúról és biztosították arról, hogy a magyar katonák képesek garantálni a magyar emberek biztonságát.

Kun Szabó István, az államfő főhadsegéde a találkozó után a közmédiának azt mondta: a szokások szerint negyedévente kap tájékoztatást a Magyar Honvédség főparancsnokaként Novák Katalin, de a kialakult helyzetre tekintettel, az orosz-ukrán háború miatt kéthetente tartanak ilyen találkozót.
Ismertette: a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója általános tájékoztatást adott, a Magyar Honvédség parancsnoka pedig a honvédség feladatrendszeréről számolt be, kiemelve a haderőfejlesztési programot. Ruszin-Szendi Romulusz számot adott arról, hogy folyamatos a Zrínyi 2026 elnevezésű program végrehajtása.
Kun Szabó István kijelentette, hogy a honvédség fejlesztése jól átgondolt.
Emlékeztetett: a múlt héten Izraelben járt az államfő, ahol személyesen tekintette meg a Vaskupola működését. Hozzátette: a rakétaelhárító-rendszer egyes elemei már jövőre megérkeznek Magyarországra.
Hangsúlyozta: a köztársasági elnök rendkívül fontosnak tartja, hogy a csaknem kilenc hónapja tartó orosz-ukrán háborúról pontos tájékoztatást kapjon. A Magyar Honvédség parancsnoka azt jelentette: a magyar katonák meg tudják védeni Magyarország területét, garantálni tudják a magyar emberek biztonságát.
Az államfő számára fontos, hogy személyesen is találkozzon a katonákkal, ezért látogatta meg tavasszal a határon szolgálókat és így tett Koszovóban is, amikor meglátogatta a KFOR-missziónál szolgáló katonákat, és rövid időn belül látogatást tesz az Irakban szolgáló magyar katonáknál is – közölte Kun Szabó István.

Közel nyolcezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. november 21-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4521 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 2778 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 161 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 21-én 36 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

WHO: több millió ukrán életét fenyegeti a tél

Többmillió ukrán életét fenyegeti a tél az ország energetikai létesítményeit ért pusztító orosz támadások után – figyelmeztetett hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Hans Kluge, az ENSZ szakosított egészségügyi szervezetének európai igazgatója újságírók előtt Kijevben emlékeztetett, hogy Ukrajna energetikai létesítményeinek a fele rongálódott meg vagy dőlt romba. „Ma tízmillió ember, a lakosság egynegyede van áram nélkül” – mondta.

„Ez a tél többmillió ember életét fenyegeti Ukrajnában” – hangsúlyozta. A mínusz 20 Celsius-fokos előrejelzések súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek. „A hideg időjárás gyilkos lehet” – hívta fel a figyelmet Kluge, aki szerint „ez a tél a túlélés próbája lesz”.

Az ukrán energetikai létesítményekben okozott károk „máris pusztító hatást gyakoroltak az egészségügyi rendszerre és a lakosság egészségére” – tette hozzá Kluge.

Több százezer házban és lakásban, iskolában és kórházban nincsen fűtés.

Kluge elmondta, hogy a WHO az orosz invázió kezdete óta ukrajnai egészségügyi létesítmények elleni több mint 700 támadást jegyzett fel, amelyek szerinte a nemzetközi humanitárius jog „nyilvánvaló megsértését” jelentik.

Az igazgató szerint ez azt jelenti, hogy több száz kórház és egészségügyi intézmény fűtőolaj-, víz- és áramhiány miatt nem képes teljes üzemben működni. „Arra számítunk, hogy további két-három millió ember hagyja el otthonát meleget és biztonságot keresve” – tette hozzá.

„Ezek az emberek súlyos egészségügyi problémákkal kénytelenek szembenézni, így olyan légzőszervi megbetegedésekkel, mint a Covid-19-betegség, a tüdőgyulladás, az influenza, valamint a lakosság alacsony átoltottsága miatt a diftéria és a kanyaró” – ismertette Kluge.

Hozzátette, hogy mindez befolyással van az emberek mentális egészségére is. Mintegy tízmillió embert fenyegetnek olyan mentális zavarok, mint az akut stressz, a szorongás, a depresszió, a szerhasználat és a poszttraumás stressz okozta rendellenességek.

Orosz katonai szóvivő: az orosz fegyveres erők megsemmisítettek egy ukrán diverzánscsoportot

Új, a 10-17. században fennállóhoz hasonló védelmi vonalat alakítanak ki az orosz-ukrán határ mentén Belgorod megyében – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatón Vjacseszlav Gladkov belgorodi kormányzó.
Gladkov biztonsági szempontokra hivatkozva nem bocsátkozott részletekbe. „Röviden válaszolok: nagyszabású munkálatok vannak folyamatban. Április óta aktívan erősítjük a határokat a hatáskörünkön belül” – mondta a kormányzó.

A területen a korai középkorban, a krími tatárok ellen védekezve, a gyepűrendszerhez hasonló védvonalakat hoztak létre, amelyeket később ágyúkkal felszerelt erődökkel erősítettek meg.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők az orosz hadsereg által meghiúsított támadási kísérletei közben Kupjanszk irányában több mint 35 embert, két páncélozott járművet és négy kisteherautót, Liman irányában több mint húsz embert, három gyalogsági harcjárművet és egy páncélozott járművet, a donyecki régió déli részén pedig 70 ukrán halottat és sebesültet, egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet és öt páncélozott járművet veszített.

A szóvivő szerint az orosz fegyveres erők Dnyiprovszke község közelében megsemmisítettek egy ukrán diverzánscsoportot, amely megpróbált átkelni a Dnyeper bal partjára. Mint mondta, a donyeck régióbeli Kramatorszk közelében megsemmisült egy ukrán fegyver- és hadianyagraktár.

Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok négy ukrán vezetési pontra, 54 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 124 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást. A lövegelhárító művelet során megsemmisült két, az oroszországi Belgorod megye civil célpontjait támadó ukrán Uragan sorozatvető.

Az orosz légvédelem ukrán Uragan és Vilha sorozatvetők 11 rakétáját fogta el.

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2543 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6743 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 901 sorozatvetőt, 30 607 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7302 darab katonai járművet veszített.

Viktor Bondarev, az orosz parlament védelmi és biztonsági bizottságának elnöke Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a “kijevi rezsimnek” nincs sem katonai ereje, sem erőforrása a Krím megtámadásához, de a helyi lakosság sem támogatna egy ilyen kísérletet. Ezzel Andrij Jermaknak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének a nyilatkozatára reagált, amely szerint Kijev hadjáratot tervez az Oroszország által 2014-ben elcsatolt félsziget visszafoglalására.

Zelenszkij: a NATO-tagországok parlamentjei nyilvánítsák terrorista állammá Oroszországot

A NATO-tagországok parlamentjei nyilvánítsák terrorista állammá Oroszországot az ukrán energiainfrastruktúra ellen elkövetett támadások miatt – jelentette ki az ukrán elnök az észak-atlanti szövetség 68. parlamenti közgyűlésének hétfői záróülésén Madridban.

„Az lenne a helyes, ha parlamentjeikben elismernék Oroszországot terrorista államként” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében, amelyben hangsúlyozta: Oroszország milliók életét sodorja közvetlen veszélybe azzal, hogy télen tönkreteszi az áramellátást, a vízellátást és a fűtést.

Az elnök az agresszor elleni szankciók további fokozását követelte, és szorgalmazta egy újabb korlátozó intézkedéscsomag elfogadását az Európai Unió részéről. Volodimir Zelenszkij köszönetet mondott az országának eddig nyújtott támogatásért, de további segítséget, „kellő mennyiségű és minőségű” légvédelmi és rakétaelhárító rendszerek biztosítását kérte a közgyűléstől.

„Fel kell készülnünk arra, hogy hosszú ideig segítsük Ukrajnát” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, aki beszédében figyelmeztetett a támogatás „kifáradásának” kockázatára.

Véleménye szerint meg kell érteni, hogy a demokrácia és a szabadság védelmének ára van, amelyet a szövetséges országokban a megélhetési költségek drágulásával, Ukrajnában azonban vérrel fizetnek meg. „Ha engedjük, hogy Putyin győzzön mindannyiunknak egy sokkal nagyobb árak kell fizetnünk” – tette hozzá.

A főtitkár szót emelt a katonai támogatások további növelése mellett annak érdekében, hogy Ukrajna „független és szuverén nemzetként” létezhessen.

Ismét sürgette a NATO-tagországokat védelmi kiadásaik további bővítésére legalább a GDP 2 százalékáig, amelyet „küszöb, nem pedig plafon” értéknek nevezett.

Magyarországot és Törökországot felszólította, hogy mielőbb fejezzék be Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálását nemzeti parlamentjeikben.

Pedro Sánchez, a közgyűlésnek otthont adó Spanyolország kormányfője az eseményen bejelentette: még ebben a hónapban megkezdi működését Toledóban az a katonai kiképzőközpont, ahol Európai Unió Katonai Segítségnyújtási Missziójának (EUMAM Ukraine) keretében ukrán katonák képzését segítik.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine