Kezdődik a tél, készítsük fel kertjeinket Sipos Gazda tippjeivel!

Sipos József vásárhelyi növényorvos hasznos tippeket osztott meg honlapján az érdeklődőkkel.

A kertészkedés nem ér véget az ősz beköszöntével. Bár a legtöbb növényünk ilyenkor már túl van a vegetációs időszakán, még számos teendő vár ránk, hogy a kertet felkészítsük a nyugalmasabb téli hónapokra – kezdi írását Sipos József, azaz Sipos Gazda.

Metszés, visszavágás

A legtöbb évelő növényt ősszel vissza lehet vágni. Az elhervadt virágokat a szárral együtt, a talaj közelében vágjuk vissza, lehetőleg ferde szögben, úgy, hogy az üreges szárakban ne gyűljön össze a víz, az ugyanis megfagyva károsíthatja a gyöktörzset. Ha végeztünk, tisztítsuk meg a talajt a növények körül, így a kert sokkal rendezettebb képet fog mutatni.

Az ősszel metszendő évelők közé tartoznak például az íriszek, a begóniák, a klematiszok vagy a palástfűfélék. Várjunk a metszéssel addig, amíg a növény föld feletti része elpusztul. Ilyenkor már ne próbáljuk ösztönözni az új, zsenge hajtások növekedést, amelyek a hideg időjárás hatására úgyis gyorsan elhalnak, ez ugyanis az egész növényt meggyengítheti. Hasonlóképpen a fás növényeket, fákat és cserjéket is csak azt követően metsszük, hogy nyugalmi állapotba kerültek. Kezdjük a visszavágást a beteg vagy kártevők által megtámadott növényekkel, és a levágott részeket dobjuk ki, ne komposztáljuk.

Vannak azonban olyan évelők, például a díszfüvek, amelyeket érdemes meghagyni tavaszig, hogy nagy hidegben a föld feletti rész szigetelje a gyökérzetet. Szintén a tavasszal megmetszendő évelők közé tartozik a levendula és a bárányfürt. Hagyjuk meg az olyan növények virágfejét is, amelyek magjai a madarak, hasznos rovarok számára táplálékul szolgálhatnak, vagy szebbé tehetik a téli kert látványát.

Kerti nagytakarítás

Itt az ideje kihúzni a földből az elhalt vagy hervadásnak indult egynyári növényeket. Takarítsunk be minden föld feletti termést a zöldségeskertben, a gyümölcsfákon és a bokrokon. Ha ugyanis a gyümölcsök és zöldségek egész télen kint maradnak, idővel megrothadhatnak, táptalajt jelentenek a gombás betegségeknek, és vonzzák a kártevőket. Ilyenkor jön el az ideje annak is, hogy megtisztítsuk a benőtt területeket, eltávolítsuk a gyomokat és más nemkívánatos növényeket, megszabaduljunk a bozóttól és a kerti hulladékok halmaitól. Ezzel mind csökkentjük a betegségek és a kártevők megjelenését.

Ne feledkezzünk meg a kerti szerszámok és egyéb kültéri tárgyak megtisztításáról sem, jobb, ha mindent használatra készen teszünk el egy tiszta, száraz helyre, például fészerbe vagy garázsba. Mossuk le slaggal a szerszámokat, üres cserepeket, kerti karókat és egyéb tárgyakat, s ha szükséges, fertőtlenítsük őket. Mielőtt eltennénk, élezzük meg a szerszámokat, és vonjuk be vékonyan kenőolajos spray-vel.

Ültetés

Az ősz nemcsak a betakarítás, hanem az ültetés ideje is. A virághagymákat, a fokhagymát, a dughagymát és a rebarbarát még a fagyok előtt ültessük a földbe. Október-november környékén vethetjük a zöldborsót és a spenótot; mélyen felásott, jól előkészített talajba a petrezselymet. A sárgarépa vetésével várjuk meg, hogy tartósan 5 fok alá süllyedjen a hőmérséklet, nehogy a magok idő előtt kicsírázzanak és elfagyjanak. Az őszi vetés előnye, hogy már kora tavasszal szárba szökkennek ezek a növények.

Az ősz jó időszak a fák és cserjék ültetésére is, mert így minden energiájukat a gyökerek kialakítására fordíthatják. Még a fagyok beállta előtt ültessük el a csemetéket, és amíg a talaj meg nem fagy, öntözzük őket. Hasonlóképpen az évelő növényeknek is szükségük lesz vízre a mínuszok megérkezéséig, mert ugyan nyugalmi állapotba kerülnek, de továbbra is élnek.

Vannak olyan növények is, amelyeket cserépbe ültetve bevihetünk a lakásba, hogy ott átteleljenek. A legtöbb fűszernövény például remek szobanövény lehet, és a hideg idő elmúltával újra kiültethetjük a kertbe.

Óvjuk a növényeket

Gondoljunk azoknak a növényeknek a védelmére, amelyeket az állatok megehetnek vagy károsíthatnak, ha télen szűkössé válik az élelem. Tegyünk kerítést a bokrok köré, használjunk védőhálót az őzek és nyulak számára kívánatos fák törzse körül. Az érzékeny növényekkel beültetett kerti ágyások fölé pedig tegyünk egy réteg mulcsot extra szigetelésnek.

Gondoskodjunk a talajról

Késő ősszel komposzt hozzáadásával készítsük elő az ültetőágyásokat, így a téli fagyok és olvadások hatására a komposzt bekerül a talajba. Hasznos lehet a talajművelés is: a föld megmozgatása feltárja a téli szálláshelyre bújt rovarokat, ami jól jön az eledelt kereső madaraknak. Ez az időszak arra is alkalmas, hogy megvizsgáltassuk a talaj pH-értékét. Ha módosításra van szükség, így elegendő idő lesz arra, hogy a bejuttatott tápanyagok kifejtsék hatásukat, és a talaj készen álljon tavaszra.

Mi történik a gyepterületeinkkel?

Addig vágom a gyepes területeimet, ameddig azt tapasztalom, hogy a fű már nem nő. Az év utolsó fűnyírása általában október végén-november elején lehet. Szeretném azt javasolni, hogy körülbelül ekkor már 4 cm magasságra nyírjuk.

Egy speciális gyeplazítóval eltávolítom a mohát a gyepből. Ezután össze gereblyézem és eltávolítom a mohát. Meszet is szoktam a talaj pH-értékének növelése érdekében kiszórni, ezáltal gátolom a mohásodást. Előtte megmérem a pH értéket. Megtrágyázhatjuk a gyepet utoljára télire, körülbelül 5 héttel a mész kijuttatása után. Ez további védelmet nyújt a betegségekkel szemben, segít a fűnek gyorsabban regenerálódni és egészségesebb, zöldebb gyepes területet eredményez. A sűrűbbre nőtt fű szintén csökkenti a mohásodás kialakulását – zárja gondolatait Sipos Gazda.

Forrás, fotó: Siposgazda.hu