Fény derülhet a „kampánydollárok” történetének izgalmas részleteire

Ha a nemzetbiztonsági bizottság rábólint, hamarosan kiderülhet Márki-Zay Péter kétmilliárdos külföldi támogatásának ügyében, hogy honnan rendelték meg a nótát, ki fizetett érte, s mit kell cserébe teljesíteni.

Amennyiben a nemzetbiztonsági bizottság elfogadja, hogy a Márki-Zay Péter mozgalmának nyújtott amerikai milliárdok ügyében készült titkosszolgálati anyagot nyilvánosságra hozzák, és megkeresi a minősítő szervezetet, a Nemzeti Információs Központ hozzá fog járulni annak nyilvánosságra hozatalához. Horváth József biztonságpolitikai tanácsadó a Magyar Nemzetnek arról beszélt, a jelentésekben akár védett források információi is szerepelhetnek, így a titkosítás feloldása csak akkor kezdődhet meg, ha ilyen veszély nem fenyeget.

Mint azt a Promenad24 is megírta, noha az Egyesült Államokból a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz (MMM) került amerikai pénzek ügyében készült titkosszolgálati anyag minősítése 2051-ig titkos, a minősítés felülvizsgálatára vonatkozó kezdeményezés ellen a kormánynak nincs kifogása. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közölte is, hogy ha a parlament nemzetbiztonsági bizottsága elfogadja Kocsis Máté frakcióvezető javaslatát a nyilvánosságra hozatalról, és megkeresi a minősítő szervezetet, a Nemzeti Információs Központ (NIK) hozzá fog járulni a bizottsági ülésen elhangzott információk, illetve az ülés jegyzőkönyvében is szereplő részek nyilvánosságra hozatalához.

„Ilyen esetben a nemzetbiztonsági bizottság első és legfontosabb lépésként megkeresi a szolgálatok vezetését. Ezekben a jelentésekben ugyanis akár védett források információi is szerepelhetnek, ezért fontos, hogy a szolgálatok humán vagy technikai forrásai nehogy dekonspirálódjanak. Ha a szolgálatok azt mondják, hogy ilyen veszély nem fenyeget, akkor a jóváhagyásukkal kezdődhet a titkosítás feloldása” – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth József a várható procedúráról.

Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója hozzátette: mivel a szolgálatok anyagait a Nemzeti Információs Központ elemzi és értékeli, az ő hozzájárulásukhoz is szükség van a titkosítás feloldásához. Arról, hogy még a nemzetbiztonsági bizottság tagjait is meglepték az általuk megismert információk, Horváth József úgy vélekedett: az állampolgárok számára örömteli dolog, hogy a jelek szerint a magyar szolgálatok rövid idő alatt hatékony és eredményes munkát végeztek, az ügy mögötti probléma pedig feltehetően jóval szerteágazóbb, mint az első látásra tűnhetett.

„Nem gondolom, hogy csak a 2022-es választás lenne itt a kérdés, ennél sokkal mélyrehatóbb problémáról lehet szó a rendszerváltás utáni Magyarország történetében” – vélekedett a lapnak nyilatkozva Horváth József.

Az ügyre vonatkozó titkosszolgálati anyag titkosításának feloldását a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke is támogatja. Sas Zoltán úgy fogalmazott, a bizottság minden esetben tájékozódik, és amennyiben egy adott ügy körülményei indokolttá teszik, vizsgálatot is folytat.

„Támogatom, hogy ebben az ügyben is a lehető legszélesebb körben mindenki megismerhesse azokat az adatokat, amelyeket a testület a tájékozódása során kapott. Így most elnökként azon dolgozom, hogy a titokgazdával kapcsolatos egyeztetések után nyilvánosságra tudjunk hozni minél többet az általunk megismert titkosszolgálati anyagokból” – mondta a bizottság elnöke.

Az MMM-hez érkezett milliárdok ügyében a szervezet is megszólalt. Mint írták, követelik, hogy hozzák nyilvánosságra a titkosszolgálatok által készített, a mozgalmukat érintő jelentést, hogy mindenki számára nyilvánvalóvá váljon: csak a Fidesz legújabb lejárató kampányának egy felvonását láthatjuk – összegzett szombati cikkében a Magyar Nemzet.

„Nemcsak törvénytelen, hanem erkölcsileg helytelen és a magyar polgárok átverése, hogy a baloldali pártok a választást megelőzően külföldről kaptak nagy összegeket” – mondta a miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában. Orbán Viktor hangsúlyozta: az ügyben mindenképpen meg kell hallgatnia a titkosszolgálatokért felelős minisztert, illetve a titkosszolgálati munkát végző intézmények vezetőinek a véleményét is, azonban – mint fogalmazott – „az biztos, hogy jó okunk van arra, hogy megdöbbenjünk”.