Az orosz-ukrán háború 268. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hatvannyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán vezérkar: orosz egységre mértek csapást az ukrán erők Herszon megyében

Az ukrán védelmi erők az elmúlt napokban csapást mértek egy orosz katonai egységre az orosz megszállás alatt lévő Herszon megyei Szkadovszk városban, és megerősített információk szerint közülük mintegy ötven katona halálát okozták – közölte az ukrán vezérkar péntek esti harctéri helyzetjelentésében.

A kijevi katonai vezetés hozzátette, hogy a szintén Herszon megyei Csaplinka városban pedig egy orosz lőszerraktárt semmisítettek meg. A vezérkar arról is tájékoztatott, hogy értesülései szerint az orosz megszálló csapatok egyes egységeit áttelepítették a herszoni régióból a Luhanszk megyei Novoajdar város térségébe.
A vezérkar közlése szerint pénteken az orosz erők országszerte öt rakétatámadást hajtottak végre, és több mint tízet rakéta-sorozatvetőkkel. A nap folyamán az ukrán légierő négy csapást mért olyan területekre, ahol orosz katonák és fegyverek összpontosultak. A nap folyamán az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek két orosz parancsnoki állást, kilenc élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációs területet, két lőszerraktárt és egy vasúti hidat találtak el.

Az EBRD irányítja a mariupoli károk felmérését

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) memorandumot írt alá pénteken a Mariupol által elszenvedett háborús károk számszerűsítéséről és az újjáépítési költségek felméréséről az Donyeck megyei kikötőváros vezetésével.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet pénteki beszámolója szerint a memorandum egy olyan megbízásról szól, amelynek célja jelentés összeállítása a károk, a veszteségek és a szükségletek mértékékéről.
A jelentésben meg kell határozni a háború által a mariupoli infrastruktúrára gyakorolt hatást, és becslést kell készíteni a rekonstrukció költségeiről – áll az EBRD londoni tájékoztatásában.
A bank ismertetése szerint a jelentés lesz a város újjáélesztését célzó stratégia alapja. A cél a költségbecslések mellett potenciális befektetők és adományozók bevonása Mariupol újjáépítésébe a város teljes felszabadulása után – fogalmaz az EBRD beszámolója.
A megállapodás alapján, amelyet Varsóban írt alá Vadim Bojcsenko, az Oroszország megszállta Mariupol polgármestere és Mark Magaletsky, az EBRD Ukrajnáért felelős igazgatóhelyettese, az EBRD vezetésével készül majd a jelentés a város tömegközlekedésében, vízellátási és közegészségügyi rendszerében, valamint a hulladékkezelésben és a közvilágításban keletkezett károkról.
Az EBRD közölte, hogy a munkát a Világbank-csoporttal szoros együttműködésben végzi, annak érdekében, hogy a jelentés illeszkedjen a károk és a szükségletek Ukrajna egészére kiterjedő világbanki gyorsfelméréséhez.
Az EBRD pénteki londoni tájékoztatása szerint a mariupoli városi hatóságoknak – amelyek jelenleg ukrán ellenőrzésű térségekben dolgoznak – nincsenek meg az erőforrásaik és a kapacitásuk egy ennyire összetett felmérési program finanszírozásához és kivitelezéséhez, ezért kérték az EBRD támogatását.
A beszámoló felidézi, hogy az EBRD nemrégiben hárommilliárd euróig terjedő pénzügyi támogatási csomagot állított össze Ukrajnának a 2022-2023-as időszakra.
Az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete óta az EBRD több mint egymilliárd euró támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és a 2023 végéig terjedő időszakban ezt az összeget szeretné a háromszorosára növelni.
A program elsődleges célja a reálgazdaság támogatása, ezen belül a kereskedelemfinanszírozás, az energia- és az élelmiszerellátási biztonság fenntartása, a vasúti infrastruktúra helyreállítása és likviditási támogatás nyújtása az ukrajnai gyógyszeriparnak.
Az e befektetésekkel járó kockázatok megosztásába az EBRD más partnereket is bevon, köztük az Európai Uniót, az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot.
A tevékenységi területéhez tartozó országok növekedési kilátásairól összeállított idei őszi jelentésében az EBRD azt valószínűsítette, hogy az ukrán hazai össztermék (GDP) 2022 egészében 30 szá

Moszkva: orosz hadifoglyokat lőttek főbe ukrán katonák

Ukrán katonák több mint tíz, foglyul ejtett és földre fektetett, fegyvertelen orosz katonát lőttek főbe szándékosan – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

Nyilvánosságra került erről több videofelvétel, és a minisztérium szerint a történteket az ukrán fél nem fogja tudni „tragikus kivételként” beállítani, miközben újra és újra azt állítja, hogy egyetemesen tiszteletben tartja a hadifoglyok jogait. A kommüniké szerint a hadifoglyok „vadállati legyilkolása” elterjedt gyakorlat az ukrán fegyveres erőknél.
Az orosz védelmi tárca leszögezte, hogy Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnöknek és „csatlósainak a történelem ítélőszéke, valamint Oroszország és Ukrajna népei előtt kell majd felelniük minden egyes megkínzott és megölt fogolyért”. A közlemény szerint az orosz fél tartja magát a hadifoglyokkal szembeni bánásmódot szabályozó genfi megállapodáshoz.
Valerij Fagyejev, az orosz elnöki emberi jogi tanács vezetője bejelentette, hogy a videofelvételt, amelyen orosz hadifoglyok kivégzése látható a donyecki Makijivkában, elküldi több nemzetközi szervezetnek, és vizsgálatot követel tőlük. A címzettek között szerepel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európa Tanács, az Amnesty International és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága.
Orosz hírügynökségek szerint az interneten megosztott videón az látható, hogy ukrán katonák földre fektetnek fegyvertelen orosz katonákat, akiket előtte távozásra kényszerítettek egy körülzárt házból, majd kivégzik őket.
Fagyejev elmondta, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatalának korábban olyan anyagokat küldött, amelyek a bírósági eljárás nélküli, kupjanszki kivégzésekről, illetve arról az esetről szólnak, amikor ukrán katonák egy dnyeperi átkelőhelyen herszoni civilekre lőttek.
A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség csütörtökön egy meg nem nevezett mentőszolgálati forrásra hivatkozva azt írta, hogy az ismét ukrán ellenőrzés alá került Herszonban 39 Moszkva-barát aktivistát agyonlőttek az ukrán hatóságok, további 74-et pedig ismertelen helyre hurcoltak el. Az informátor szerint a kivégzettek holttestét nem adták ki a hozzátartozóknak, mert az orosz erők állítólagos háborús bűntetteiről készülő, megrendezett felvételekhez szándékoznak felhasználni őket.

Smihal: Ukrajna energiarendszerének csaknem fele leállt az orosz csapások miatt

Ukrajna energiarendszerének csaknem fele leállt az orosz rakétacsapások következtében – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy Oroszország folytatja a rakétacsapásokat Ukrajna létfontosságú polgári infrastruktúrája ellen, így harcolva a civil lakosság ellen, és megfosztva az embereket a téli időszakban az áramtól, a vezetékes víztől, a fűtéstől és a kommunikációtól.
Emlékeztetett arra, hogy csak november 15-én Oroszország mintegy száz rakétát lőtt ki Ukrajna városaira. Kiemelte, hogy ilyen körülmények között Ukrajnának további támogatásra van szüksége európai partnereitől az energiaszektorban. Kiegészítő berendezések szállítására számít, valamint gáz beszerzése céljából pénzügyi forrásokra.

Kreml: Putyin és Erdogan törökországi gázelosztóközpont létrehozásáról tárgyalt

Egy nagy törökországi gázelosztóközpont létrehozásáról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök – közölte pénteken a Kreml sajtószolgálata.

A moszkvai tájékoztatás szerint a felek méltatták a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok pozitív dinamikáját, valamint a jelentős közös projektek szisztematikus előmozdítását, többek között az atomenergia-ágazatban. Különös figyelmet fordítottak az orosz elnök által októberben előterjesztett és török partnere által támogatott kezdeményezésre, amelynek értelmében egy nagy gázközpontot kellene létesíteni Törökországban.
A két vezető korábban utasítást adott a részletek kidolgozására a központtal kapcsolatban, amelyen keresztül Oroszország át tudná irányítani a gáztranzitot a felrobbantott Északi Áramlatok felől a Fekete-tenger térségébe és Törökországba.
Erdogan úgy látja: Európa Törökországon keresztül kaphatná az orosz gázt. Fatih Donmez török energiaügyi miniszter azt mondta, hogy a projekt keretében a gázelosztó az ország európai részén, Trákiában lenne.
A Törökországban felhasznált gáz mintegy 44 százaléka Oroszországból származik.

Donyec-medencei település elfoglalását jelentette be az orosz katonai szóvivő

Elfoglalták az orosz erők Opitne települést a Donyecki Népköztársaságban – jelentette be pénteken Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Elmondta, hogy csütörtökön az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, precíziós légi, tengeri és szárazföldi indítású fegyverekkel koncentrált csapást mértek az ukrán katonai vezetés létesítményeire, védelmi és ipari komplexumaira, valamint a hozzájuk kapcsolódó üzemanyag- és energetikai infrastruktúrára. Állítása szerint a támadás elérte céljait, és minden rakéta pontosan a kijelölt célpontot találta el.
Mint mondta, a csapások ukrán rakétagyártó üzemeket találtak el, megsemmisítettek egy nyugati tüzérségi fegyvereket tároló arzenált, valamint megállították az ukrán tartalékosok átcsoportosítását és a külföldi fegyverek harctérre szállítását.
A Konsenkov által ismertetett hadijelentés szerint az ukrán erők a sikertelen támadási és ellentámadási kísérleteik során a donyecki régióban több mint száz halottat és sebesültet, egy harckocsit, három gyalogsági harcjárművet, két páncélozott személyszállítót és hét járművet, Kupjanszk irányában több mint ötven embert, két harckocsi és öt páncélozott járművet, Liman irányában mintegy negyven embert, két gyalogsági harcjárművet és két páncélozott járművet veszítettek.
Andrej Marocsko, a luhanszki népi milícia sajtótisztje a Pervij Kanal állami tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy a luhanszki régióban az ukrán erők kezdenek kifulladni és néhány frontszakaszon védekezésbe mentek át.
Szergej Akszjonov, az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím vezetője Telegram-csatornáján azt írta, hogy a félsziget területén erődítési munkálatok folynak a lakosság biztonsága érdekében.
A moszkvai hadijelentés szerint az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők csapást mértek három ukrán vezetési pontra, 83 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 172 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, megsemmisítve egyebek között egy Uragan sorozatvetőt. Az orosz légvédelem lelőtt két drónt, valamint tíz Uragan- és HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2522 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6889 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 895 sorozatvetőt, 3595 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7266 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Az Ukrajnától elcsatolt területek több településéről jelentettek ukrán nehéztüzérségi támadást pénteken a helyi hatóságok.

Több holttestet találtak az orosz rakétatámadás után egy Zaporizzsja megyei városban

A zaporizzsjai régióban lévő Vilnyanszk városában kilencre nőtt a csütörtökre virradó éjszaka végrehajtott orosz rakétacsapás civil áldozatainak száma, a mentési munkálatok tovább folytatódnak – közölte Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője pénteken a Telegram üzenetküldő alkalmazáson

A tisztségviselő kifejtette, hogy péntek reggel még 2 halottat találtak az egyik lakóépület romjai alatt. Vilnyanszkot csütörtökre virradó éjjel érte orosz rakétatámadás, aminek következtében lakóházakban keletkeztek károk. Az egyik összeomlott házban három család lakott, összesen mintegy tíz fő.
Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy péntekre virradóan is orosz csapás érte a régiót. Az orosz erők nagy valószínűséggel Sz-300-as rakétákkal lőtték a térséget, aminek következtében Zaricsne faluban súlyosan megrongálódott a helyi kultúrház. Az előzetes információk szerint senki sem sérült meg.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság a Facebookon arról számolt be, hogy az orosz csapatok folyamatosan tűz alatt tartják Herszon megyének az ukrán hadsereg által felszabadított részét. A jelentés szerint az oroszok rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és egyéb nehéztüzérségi fegyverekkel ágyúzzák a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partját, valamint Csonobajivka, Antonyivka településeket, és a megyeszékhelyt, Herszon városát is. A műveleti parancsnokság értesülése szerint a régió központját ért támadás következtében egy helyi lakost repeszek találtak el, belehalt sérüléseibe.
Közben Szerhij Hlany, a Herszon megyei kormányzó tanácsadója bejelentette, hogy az Ukrzaliznicja ukrán állami vasúttársaság péntek este elindítja az első személyvonatot Kijevből Herszonba. Szavai szerint körülbelül kétszáz utas lesz rajta, a vagonokat ukrán művészek díszitették ki festményeikkel.
A vasúttársaság ellátta a herszoni pályaudvart tartalék áramforrással és Starlink terminálokkal. Az állomás a város második olyan helyszíne lett, ahol mobiltelefonokat lehet feltölteni és csatlakozni lehet az internethez. A villanyáram hiánya miatt a mobilszolgáltatók bázisállomásai Herszonban generátorokon és Starlink terminálokon működnek – fűzte hozzá az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Vitalij Kim, a Herszonnal szomszédos Mikolajiv megye kormányzója egy pénteki tévéműsorban kijlentette, hogy a vezetékes ivóvízellátást régiójában csakis Herszon megye elektromos hálózatainak megjavítása után lehet majd teljesen helyreállítani, ez pedig még néhány hétig eltarthat.
A kormányzó kifejtette, hogy Mikolajiv megyében Snyihurivka és a régió déli területe maradt áram nélkül, az ottani hálózatok ugyanis megsemmisültek. Ez azt jelenti, hogy jelenleg mintegy 20 ezer lakásban nincs áram.

Orosz külügy: nem tükrözi a valóságot a zaporizzsjai atomerőműről hozott NAÜ-határozat

Nem tükrözi a valóságot a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsának a zaporizzsjai atomerőmű ügyében megtartott szavazása – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak pénteken Moszkvában.

„A NAÜ kormányzótanácsában a matematikai többség olyan megközelítéseket ismételget, amelyek lényegében tagadják a valóságot” – mondta a diplomata, arra utalva, hogy Oroszország a területe részének tekinti Zaporizzsja megye Ukrajnától elcsatolt részeit.
Rjabkov arra hívta fel tanács tagjait, hogy foglalkozzanak azzal a kérdéssel, honnan lövik folyamatosan a zaporizzsjai atomerőművet. Moszkva szerint a létesítményt az ukrán, Kijev szerint az orosz tüzérség támadja.
A NAÜ kormányzótanácsa csütörtöki zárt ülésén határozatot fogadott el, amelyben felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul hagyjon fel tevékenységével az ukrajnai atomerőművekben. Ez idén már a harmadik ilyen jellegű állásfoglalás volt.
A kormányzótanács felszólította Oroszországot, hogy vonuljon ki az ellenőrzése alá került zaporizzsjai létesítményből, és mondjon le az atomerőműre támasztott „megalapozatlan igényéről”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a határozatra reagálva annyit mondott, hogy Oroszország folytatja a párbeszédet a NAÜ-vel.
A bécsi központú nemzetközi szervezetek mellett működő orosz állandó képviselet a NAÜ kormányzótanácsának a zaporizzsjai atomerőműről szóló határozatát szakszerűtlennek és az ügynökség hatáskörén túlmutatónak minősítette.
Peszkov a sajtó munkatársait tájékoztatva kitért a Délkelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt maláj utasszállító ügyében csütörtökön meghozott hollandiai bírósági ítéletre is. Mint mondta, Moszkva továbbra is sajnálja, hogy nem vehetett részt vizsgálatban, és úgy véli, hogy a kizárása nem járult hozzá az eljárás objektivitásához. A verdikt értékelésével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy először mélyreható elemzésre van szükség.

Erdogan: az amerikai-orosz egyeztetésnek kulcsszerepe van az eszkaláció megelőzésében

Az amerikai és az orosz hírszerzés vezetőinek hét eleji ankarai egyeztetése kulcsszerepet játszik a kontrollálatlan eszkaláció megelőzésében az ukrajnai háborúban – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pénteki török közlés szerint.

A török államfői hivatal kommunikációs igazgatósága azt közölte: Erdogan arra is felhívta orosz hivatali kollégája figyelmét, hogy az ukrajnai háború elhúzódása növeli a kockázatokat, amiért a diplomáciai találkozókat fel kell éleszteni.
A török vezető elégedettségét fejezte ki, amiért Putyin korábban felajánlotta, hogy földgázközpontot hoznak létre Törökországban. Egyúttal közölte az orosz elnökkel: embereik elvégzik a szükséges technikai, jogi és kereskedelmi műveleteket annak érdekében, hogy a közös célokat mihamarabb elérjék.
Erdogan megköszönte Putyinnak a konstruktív hozzáállást, amelyet a fekete-tengeri gabonaexportról szóló isztambuli megállapodás 120 nappal való meghosszabbítását illetően tanúsított. Végül pedig azt is megköszönte az orosz elnöknek, hogy részvétet nyilvánított a múlt vasárnapi isztambuli terrortámadás alkalmából – zárta sorait a török közlemény.

Lengyel miniszter: beengedik az ukrán felet a rakétabecsapódás helyszínére

Beengedik az ukrán felet a kelet-lengyelországi Przewodówban történt rakétabecsapódás helyszínére, de a nyomozásban való ukrán részvételről még egyeztetnek – közölték pénteken vezető lengyel politikusok.

Ukrán szakértők esetleges jelenlétéről a baleset helyszínén, illetve a nyomozásban való részvételükről Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter a lengyel közszolgálati rádióban nyilatkozott. Megerősítette: az ukrán fél kérte, hogy részt vehessen az eljárásban.
„Megvan a jóváhagyás, de mivel nyomozás folyik, be kell tartani a vonatkozó előírásokat” – mondta Blaszczak. Ez azt jelenti, hogy az ukrán szakértők számára lehetővé teszik a terepszemlét – magyarázta.
Péntekre virradóan Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal Nemzetbiztonsági Irodájának (BBN) főnöke a TVN24 kereskedelmi hírtévének elmondta: a lengyel ügyészség által folytatott nyomozásba az ügyben érdekelt külföldi partner jogsegélykérelem kapcsán – vagyis kétoldalú szerződés alapján -, vagy a lengyel főügyész által létrehozandó nemzetközi csoport keretében kapcsolódhat be.
Jogsegélykérelmet az ukrán fél eddig nem nyújtott be, a nemzetközi csoportról pedig egyeztetnek – közölte Siewiera. Megerősítette: szerdán az ukrán felet diplomáciai jegyzékben tájékoztatták arról, hogy az ukrán közigazgatás képviselőit beengedik az esemény helyszínére.
Megerősítette azt is, hogy a helyszínen amerikai szakértők is dolgoznak. Szükség esetén a lengyel ügyészség bizonyító anyagot kér az amerikai féltől – jelezte.
Siewiera beszámolt arról, hogy a helyszíni vizsgálat során rakétadarabokat helyeztek biztonságba, amelyek a bizonyító anyag jelentős részét képezik. Megerősítette a korábbi megállapításokat, melyek szerint Przewodówban a 80-as években a Szovjetunióban gyártott SZ-300-as légvédelmi rakéta csapódhatott be.
Hozzátette: biztosan még nem állítható, de a legvalószínűbb az, hogy az ukrán légvédelem által az orosz támadás közben kilőtt rakétáról van szó.
Andrzej Duda elnök egy pénteki nyilatkozatában kijelentette: „Bizonyos értelemben fel kell készülni arra a lehetőségre, hogy a külföldön zajló háború következtében különböző balesetek megismétlődhetnek”. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez ne történjen meg” – hangsúlyozta.
A rakétabecsapódás következtében meghalt két, 62 éves és 60 éves férfit állami temetésen hétvégén helyezik örök nyugalomra.

Ferenc pápa: nem szabad feladni, Kijev és Moszkva között lehetséges a béke

A minél előbbi tűzszünet elérésén dolgozik a vatikáni diplomácia, amely kész közvetíteni a felek között Ferenc pápa nyilatkozata szerint, aki harmadik világháborúnak nevezte az ukrajnai konfliktust a La Stampa című olasz napilapban megjelent interjúban pénteken.

Ferenc pápa kijelentette, abszurd harmadik világháború zajlik, mely mögött a hatalomvágy és a fegyverkereskedelem húzódik.
„A meggyengült birodalmak keresik a konfliktust, mert erősnek akarják magukat érezni, és mert fegyvert akarnak eladni” – mondta az egyházfő. Úgy vélte, ha egy évre felfüggesztenék a fegyverek gyártását és kereskedelmét, fel lehetne számolni az éhezést a világban.
A pápa a világban tapasztalható éhezést botránynak, szégyennek, bűncselekménynek nevezte.
Hangsúlyozta, hogy az utóbbi száz év alatt a mostani a harmadik világháború, „és az előzőekből sem tanultunk semmit” – jegyezte meg.
Ferenc pápa nagyapjára emlékezett, aki az első világháborúban a Piave-folyó frontvonalán volt katona, valamint a második világháborús normandiai partraszállást idézte, melyben – mondta – több tízezer fiatal veszítette életét.
A katolikus egyházfő kifejtette, hogy a Vatikán Állam diplomáciai tevékenységével megbízott szentszéki államtitkárság szünet nélkül figyelemmel kíséri az ukrajnai háború fejleményeit.
Hangsúlyozta, hogy a Vatikán a tűzszüneten dolgozik, és kész közvetíteni a felek között a konfliktus befejezése érdekében. Hozzátette, hogy humanitárius segítséget is nyújtanak a „mártír” Ukrajnának, és a Pietro Parolin bíboros vezette szentszéki államtitkárság kapcsolatrendszerrel igyekszik ösztönözni a felek közötti közeledést.
Ferenc pápa azt mondta, a Szentszék „azt teszi, amit kell” a foglyok szabadon bocsátása érdekében is.
„Van bennem remény, ne adjuk fel, a béke lehetséges (..) a békét kell akarnunk, nem csak pillanatnyi tűzszünetet, amely az újrafegyverkezéshez kell” – jelentette ki. Receptként javasolta a szívek fegyvertelenítését, az erőszak hatástalanítását: „mindannyiunknak pacifistának kell lennünk” – mondta.
A La Stampának az olasz belpolitikát és a pápa személyes életét érintő kérdéseire Ferenc pápa hangoztatta, hogy a jelenlegi jobboldali római kormányt vezető Giorgia Meloni legitim módon nyerte meg a választást. Elmondta, nem szereti az „izmusokat”, mivel társadalmi és politikai feszültséget idéznek elő.
Azzal kapcsolatban, hogy vasárnap a piemonti Asti városába látogat onnan származó családja tagjaihoz, unokatestvére kilencvenedik születésnapjára, Ferenc pápa úgy reagált, nem szabad sose elfelejteni és megtagadni saját kulturális és családi gyökereinket.
Saját korát szemlélve, közelgő 86. születésnapját, a német költő Friedrich Hölderlint idézve azt mondta, öregkorát békében és vallásosan tölti.

Ferenc pápa ismét elmondta: a Vatikán kész közvetíteni az orosz-ukrán konfliktus lezárása érdekében

A Vatikán kész közvetíteni az Oroszország és Ukrajna között zajló háború lezárásának érdekében – mondta a pápa a La Stampa olasz napilapnak adott interjújában.

Arra a kérdésre, hogy szerinte lehetséges-e a megbékélés Moszkva és Kijev között, a pápa válaszul mindenkit felszólított, hogy ne adja fel – írja a The Guardian.

„Mindenkinek el kell köteleznie magát a szívek demilitarizálására – kezdve a sajátjával–, majd az erőszak hatástalanítására és lefegyverzésére. Mindannyiunknak pacifistáknak kell lennünk. Békét akarni, nem fegyverszünetet, amely talán csak az újrafegyverkezést szolgálja. Valódi békét, amely a párbeszéd gyümölcse” – mondta a lapnak.

Az ukránok szerint már csaknem 85 ezer orosz katona esett el

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 83 460 orosz katona esett el, az elmúlt napon 350 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2879 tankot,
• 5808 páncélozott harcjárművet,
• 1865 tüzérségi rendszert,
• 393 rakétavetőt,
• 209 légvédelmi berendezést,
• 278 repülőgépet,
• 261 helikoptert
• és 4366 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1536 hadműveleti és taktikai drónt, 161 egység speciális felszerelést és 480 cirkálórakétát számoltak fel.

Brit hírszerzés: az oroszok nagy ukrán áttörésekre készülnek

A brit védelmi minisztérium péntek reggel közzétette az orosz-ukrán háborúról szóló legfrissebb hírszerzési jelentését. Ebben az áll, hogy az orosz erők a herszoni visszavonulás után is prioritásként kezelik a védelmi vonalaik kiépítését a legtöbb ukrajnai szektorban. Új lövészárokrendszereket építettek ki a krími határ közelében, valamint a donyecki és a luhanszki régió között, ezek közül néhány árok 60 kilométerrel húzódik a jelenlegi frontvonal mögött.

„Ez arra utal, hogy az oroszok további nagy ukrán áttörésekre készülnek” – áll a jelentésben.

A minisztérium a továbbiakban azt állítja, valószínű, hogy Oroszország megpróbálja majd átcsoportosítani a Herszonból kivont erői egy részét, hogy megerősítsék és kiterjesszék a támadó műveleteiket a Donbasszban, Bahmut város közelében.

Zelenszkij: több mint tízmillió ukrán maradt áram nélkül

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök este arról beszélt, az orosz rakétatámadások miatt több mint tízmillió ukrán maradt áram nélkül, egyben a légvédelem fokozását sürgette.

Az ukrán elnök elmondta, Kijev „mindent megtesz az energiaellátás normalizálása érdekében”, mivel egyes területeken kényszerű áramszünet van érvényben. Hozzátette, az áramkimaradások leginkább Vinnyica, Odessza és Szumi régióban, valamint a fővárosban élőket érintik.

Az Ukrajna energetikai infrastruktúrája elleni sorozatos orosz támadások miatt sok lakos maradt áram és víz nélkül, miközben a tél közeledtével egyre nagyobb az aggodalom. Ukrajnában jellemzően hosszú, hideg tél van, a hőmérséklet akár -20 Celsius-fok is lehet.

Zelenszkij beszédében felszólította szövetségeseit Ukrajna légvédelmének megerősítésére. „Csak az ukrán égbolt teljes védelme fogja megvédeni Ukrajnát és Európát az orosz agresszió eszkalációjától, és mindenképpen arra fogja ösztönözni Oroszországot, hogy valóban fejezze be a háborút” – mondta a Telex összefoglalója szerint.

Közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. november 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4713 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4839 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 157 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől 2022. november 17-én 15 ember érkezett Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Mihajlo Podoljak: képzeld el, hogy a szomszédos ország megszállja az országodat…

Mihajlo Podoljaknak, az ukrán elnök tanácsadójának nincs jó véleménye arról, hogy Oroszország tűzszünetet kérne.

„Képzeld el azt a helyzetet, hogy a szomszédos ország megszállja az országodat, elfoglalja egy részét, városokat rombol le, és emberek tízezreit öli meg. Amikor pedig elkezdesz harcolni és felszabadítani a területeket, a megszálló »tűzszünetet« kér, mások pedig támogatják. Elképzelted? Nem kell, mert ez történik” – írta Twitter-bejegyzésében Volodimir Zelenszkij tanácsadója.

Moszkva szerint Kijev megbízhatatlansága miatt nincsenek béketárgyalások

A Kreml azzal vádolja az ukrán kormányt, hogy magatartásával megakadályozza a béketárgyalások létrejöttét.

„Kijev teljesen megbízhatatlan” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtószóvivője egy telefonos sajtóbeszélgetésen csütörtökön.

Peszkov szerint a kijevi vezetés már többször álláspontot változtatott azzal kapcsolatban, hogy hajlandó-e tárgyalni Moszkvával. Az orosz szóvivő ezért Washington beavatkozását kérte, az Egyesült Államok ugyanis szerinte olyan helyzetben van, hogy ha akarja, ráveheti Kijevet, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az orosz féllel.

Peszkov ugyanakkor hangsúlyozta: Oroszország számára elképzelhetetlen, hogy a béketárgyalások nyilvánosan törtlnjenek.

Kuleba: megérkeztek az ukrán szakértők a lengyelországi rakétabecsapódás helyszínére

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és lengyel kollégája, Zbigniew Rau csütörtökön megállapodott arról, hogy közös vizsgálatot indítanak a kelet-lengyelországi Przewodów környékén, ahol egy rakéta darabjainak becsapódása két ember halálát okozta kedden – számolt be a The Kyiv Independent című angol nyelvű ukrán hírportál.

„Ukrajna és Lengyelország nyíltan és konstruktívan együttműködik az Ukrajna elleni orosz rakétaterror okozta incidens ügyében. Szakértőink már Lengyelországban vannak” – idézte Kulebát a hírportál.

Hozzátette: „Arra számítunk, hogy (a katonai szakértők) a lengyel társszervekkel együttműködve gyorsan bejutnak a helyszínre”.

Borrell: Oroszország még nem kész a békére Ukrajnában

Nem lehetséges béke Ukrajnában, amíg Oroszország nem vonja vissza csapatait, bár Moszkva eddig nem mutatta jelét ennek – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön, Szamarkandban.

„Attól tartok, hogy Oroszország nem áll készen a visszavonulásra, és ameddig ez nem történik meg, a béke sem lehetséges” – húzta alá Borrell.

„Oroszországnak kell lehetővé tennie a békét, az agresszornak vissza kell vonulnia, ha fenntartható békét akar” – mondta az uniós főtárgyaló.

Első hó Kijevben: a Kreml Ukrajnát okolja az áramkimaradásokért

Miközben Kijevben csütörtök reggelre leesett az első hó, a helyi kormányzó arra figyelmeztetett, hogy nehézzé válhat a helyzet az akár mínusz 10 fokos hidegben az infrastruktúra károsodása miatt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az ukrajnai áramkimaradások oka nem az orosz erők támadásai, hanem az, hogy Kijev nem hajlandó tárgyalni Moszkvával – írja a német N-Tv hírportálja.

Peszkov csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a „katonai művelet” folytatódik, függetlenül az időjárási viszonyoktól. Hozzátette, hogy az orosz erők továbbra is „az ukrán erőkhöz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó infrastruktúrát” veszik célba.

Blinken: Moszkvát terheli a végső felelősség a lengyelországi rakétaincidensért

Oroszországot nevezte a lengyelországi rakétaincidens végső felelősének csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter Bangkokban, nem sokkal az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek (APEC) a thaiföldi fővárosban kezdődő csúcstalálkozója előtt, s kiállt Ukrajna önvédelemhez való joga mellett.

Jóllehet az előzetes lengyel vizsgálatok szerint az ukrán légvédelem két rakétája csapódott kedden a kelet-lengyelországi Przewodów melletti gabonasilóba, mind Blinken, mind pedig nem sokkal korábban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter leszögezte: akárhogy zárul a vizsgálat, a végső felelősség Moszkvát terheli az ügyben. A két tárcavezető azt mondta, hogy teljes mértékben megbíznak a lengyel vizsgálati eredményekben. „Ukrajnának joga van az önvédelemhez, mi pedig elkötelezettek vagyunk Ukrajna védelme mellett” – fogalmazott Blinken.

A fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás meghosszabbításával kapcsolatban Blinken újságíróknak azt mondta, a G20 bali csúcstalálkozóján a vezetők egyértelműen jelezték Oroszország felé, hogy meg kell hosszabbítani az egyezményt. „Oroszország megértette az üzenetet, és nyilvánvalóan úgy érezte, a világ nem fogadná el, ha nem döntene a hosszabbítás mellett” – fogalmazott.

Az egyezmény szombaton járt volna le, a meghosszabbításról szóló egyezséget csütörtökön jelentette be António Guterres ENSZ-főtitkár. Bár Blinken a döntést diplomáciai sikernek minősítette, azt vetette Vlagyimir Putyin orosz elnök szemére, hogy továbbra sem foglalkozik a feszültségcsökkentésre vonatkozó javaslatokkal az ukrajnai háborút illetően.

Az amerikai elnök cáfolta Zelenszkij állítását a Lengyelországot ért rakétabecsapódásról

Nem fogadja el Volodimir Zelenszkij az eddigi vizsgálatok eredményeit a Lengyelországba becsapódott és két ember halálát okozó rakéták ügyében. Az ukrán elnök szerint az oroszoké volt az a hadieszköz, ami a pusztítást okozta. Korábban a lengyel kormány, Joe Biden és a NATO is azt közölte, hogy egy szovjet gyártmányú, de ukrán rakéta hullott lengyel területre. Az amerikai elnök Zelenszkij szavaira úgy reagált: az ukrán államfőnek nincs bizonyítéka – hangzott el az M1 Híradójában.

Ukrán rakétagyárat és gázlétesítményeket értek orosz légicsapások

Orosz légicsapások értek több gázlétesítményt és egy nagyobb rakétagyárat Ukrajnában csütörtökön – közölték helyi tisztségviselők. Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el, amely három és fél órán át tartott.

A célpontok egyike a dnyiprói Pivdenmas rakétagyár volt – mondta el Denisz Smihal miniszterelnök a Nemzetközi Gazdasági Fórumon Kijevben. Arról nem beszélt, hogy pontosan melyik gázlétesítményeket érte csapás.

Csütörtökön országszerte több helyszínen lehetett robbanások hangját hallani, egyebek között Odesszában, Kijevben és Dnyipróban. Odessza megyében találat ért egy fontos, elektromosenergia-szolgáltató létesítményt – közölte Makszim Marcsenko helyi kormányzó Telegram-csatornáján, anélkül, hogy az objektumot megnevezte volna.

Kijevi tisztségviselők elmondták, hogy két robotrepülőgépet és négy iráni drónt semmisítettek meg a főváros közelében csütörtökön.

Oroszország heves támadást indított az ukrán infrastruktúra ellen az elmúlt hetekben. Az orosz hadsereg kedden több mint kilencven rakétát és robotrepülőt lőtt ki ukrán létesítményekre. Eddig ez volt a legnagyobb légitámadás az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök emberek millióitól akarja megvonni az áramot és a fűtést a hidegben – mutatott rá az ukrán külügyminisztérium csütörtökön.

A tárca felszólította Kijev szövetségeseit, hogy küldjenek több lég- és rakétavédelmi rendszert Ukrajnának, hogy el lehessen kerülni ezt a tragédiát.

„A késlekedés emberéletekbe kerül” – figyelmeztetett a kijevi külügyminisztérium.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine