IMF-vezérigazgató: Komoly árat fizetünk a széttagoltságért

Az ukrajnai háború a világgazdaságra nézve az idei év – és valószínűsíthető, hogy 2023 – legnagyobb negatív tényezője, erről Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője beszélt szerdán a CNBC-nek.

„Úgy gondoljuk, hogy az ukrajnai háború a világgazdaság számára az idei és valószínűleg jövő évnek is a legnagyobb negatív tényezője” – jelentette ki Georgieva a CNBC műsorvezetőjének, a Balin tartott G20-csúcstalálkozón.

„Bármi, ami fokozza az aggodalmakat, az természetesen káros hatással van a növekedési kilátásokra, valamint arra, hogy az emberek szükségleteit és törekvéseit kielégítsük világszerte”

– mondta a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki észrevételeit a kedden késő este Kelet-Lengyelországban becsapódott, két ember halálát okozó rakétára reagálva mondta el.

Az előzetes információk szerint az orosz gyártmányú rakétát az ukrán légvédelem lőhette ki, védekezve egy érkező orosz rakéta ellen. A NATO főtitkára szerint semmi sem utal arra, hogy ez szándékos támadás lett volna, annak ellenére, hogy a vizsgálatok még folynak.

Az IMF már korábban is figyelmeztetést adott ki az orosz-ukrán háború következtében kialakuló széttagoltságra vonatkozóan, és a 2023-as várható növekedési előrejelzést is 2,7 százalékra tette, amely lassulást jelent, a 2022-es évre várható 3,2 százalékos eredményhez képest.

„Ez a leggyengébb növekedési profil 2001 óta, kivéve a globális pénzügyi válságot és a koronavírus-járvány akut szakaszát” – mondta Georgieva a CNBC-nek.

„Láttuk, hogy a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború miatt megszakadnak az ellátási láncok, ami károsítja a belföldi és a nemzetközi növekedést is”.

Ha a világ úgy dönt, hogy „különálló blokkokba” szerveződik, azért nagy árat fizetünk. Ez az ár különösen magas lenne a nyitott gazdaságok, és tágabb értelemben a fejlődő világ számára

– figyelmeztetett

Az IMF októberi jelentése szerint Ázsia és a csendes-óceáni térség például a bruttó hazai terméke (GDP) több mint 3 százalékát veszítheti el, ha a kereskedelem megszűnik azokkal a chipgyártókkal, amelyeket sújtanak az Egyesült Államok októberben bevezetett félvezetőipar ellen hozott szankciói, illetve ha a vámok a hidegháborús szintre emelkednek vissza.

„Ha nem akarunk évente valahol 1,4 és akár 3,4 billió dollár közötti összeget elveszíteni – képzeljük csak el mit tehetnénk ezzel a pénzzel –, akkor nagyon óvatosan kell vetítenünk a lépések következményeit, és bölcsen kell eljárnunk, hogy megakadályozzuk az alvajáráshoz hasonló haladást egy szegényebb és kevésbé biztonságos világba” – mondta Georgieva.

Forrás: hirado.hu