Az orosz-ukrán háború 267. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hatvanhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Lengyel kormányszóvivő: Ukrajna védelmi tevékenysége okozta a lengyelországi rakétarobbanást

A lengyel és a szövetséges nyomozók által összegyűjtött anyag arra utal, hogy a kelet-lengyelországi rakétarobbanást Ukrajnának az orosz támadással szembeni védelmi tevékenysége okozta – jelentette ki Piotr Müller lengyel kormányszóvivő csütörtökön.

Sajtóértekezletén Müller a Przewodów településen kedden történt, két ember halálát okozó rakétabecsapódás kapcsán felidézte: Oroszország aznap masszív rakétatámadást hajtott végre Ukrajna területén, az ukrán félnek emiatt légvédelmi erőket kellett bevetnie.
„A lengyel szolgálatok, valamint a velük együttműködő, szövetséges szolgálatok által eddig összegyűjtött anyagok mutatják, hogy (…) a rakétarobbanás oka Ukrajna védelmi fellépése volt a területén hónapok óta katonai műveleteket folytató Oroszország támadó akcióival szemben” – fogalmazott a szóvivő.
Aláhúzta: az incidensért „a politikai és erkölcsi felelősség tejlességgel az orosz felet terheli”. Hozzátette: jelenleg semmi sem utal arra, hogy Lengyelországot „akármilyen közvetlen fenyegetés érné”.
Przewodówba ellátogatott csütörtökön Andrzej Duda lengyel elnök, a helyszíni sajtóértekezleten újságírók arról is kérdezték, lehetséges-e az ukrán nyomozók részvétele az incidens vizsgálatában.
A nyomozásban való részvételhez a nemzetközi jog és a nemzetközi szerződések vonatkozó előírásainak betartása szükséges – válaszolt Duda.
Amennyiben az Ukrajnából érkező vendégek látni akarják a vizsgálati eljárást, ezt meg lehet majd nekik mutatni” – jegyezte meg az elnök.
Újságírói kérdésre Andrzej Duda az ukrán elnök csütörtöki szavait idézte. Volodimir Zelenszkij szerint ugyanis a vizsgálat befejezéséig nem lehet pontosan megmondani, hogy melyik rakéta vagy ennek részei estek Lengyelország területére.
Duda felidézte: beszélt Zelenszkijjel, akit támogatni igyekszik az ország védelmével összefüggő minden tevékenységében. „Azt hiszem, Zelenszkij elnök úr most információkat és anyagot gyűjt az ukrán hadsereg parancsnokaitól, a szolgálatoktól (…) Az Egyesült Államoknak megvannak a maga információi, Lengyelországnak is, Ukrajnának is bizonyára vannak saját információi” – fogalmazott az elnök.
Korábbi hivatalos lengyel közlések szerint Przeworówban lengyel és amerikai nyomozók vizsgálják a rakétarobbanás helyét. Zelenszkij csütörtökön bejelentette: ukrán szakértők is részt vesznek a kedden történt lengyelországi rakétaincidens körülményeinek kivizsgálásában.
Jakub Kumoch, a lengyel elnök külügyi irodájának főnöke csütörtök délelőtt jelezte: az ukrán fél hozzáférést kért a vizsgálat helyszínéhez, és ha mindkét fél – a lengyel és az amerikai – beleegyezik, ezt a lehetőséget meg is kapják. Kumoch hozzátette: tudomása szerint az amerikai fél részéről nem lesz ellenvetés.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: az elmúlt néhány nap történései is bizonyítják, hogy a védelmi képességek erősítése most minden nemzetközi szövetség kiemelt célja

Az elmúlt néhány nap történései is bizonyítják, hogy a védelmi képességek erősítése most minden nemzetközi szövetség kiemelt célja – idézte a honvédelmi minisztert a Honvédelmi Minisztérium közleménye, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

A tárca közlése szerint Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt követően beszélt erről, hogy Jeruzsálemben tárgyalt Benny Gantz izraeli védelmi miniszterrel.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta, hatékony, rendszerbe foglalható védelmi erő kiépítésére van szükség.
Kiemelte: a magyar kormány ezt a folyamatot már 2017-ben megkezdte a több évre tervezett haderőreform részeként, így a beszerzések és a védelmi ipar fejlesztésének köszönhetően nemcsak Magyarországot és a magyar embereket tudják megvédeni, de nemzetközi kötelezettségeinek is magas szinten tudnak eleget tenni.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország és Izrael kapcsolata a történelmi tanulságok, a közös értékek és érdekek alapján működik.
Kifejtette, a két ország régóta „szoros és kiváló kapcsolatban” áll a védelemben is. A magyar haderőfejlesztési programban „a magyar gazdaság motorjának legújabb hengereként” számon tartott és új lendületet kapott védelmi iparágban „már jelentős izraeli szálak fonódtak”: 2023-tól érkeznek annak a radarrendszernek az elemei, amelybe 2025-tól magyar gyártású komponenseket is beépítenek.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország 21. századi technológián alapuló haderőt fejleszt, ezért keresi a magas technológiai színvonalú izraeli védelmi iparral a lehetséges együttműködési területeket.
A HM tájékoztatása szerint a megbeszélésen a miniszterek egyeztettek az ukrajnai háborúról is. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kijelentette: kezdetektől a magyar kormány álláspontja, hogy a háborúra és az annak következtében kialakult európai energiaválságra csak a tűzszünet és a béketárgyalások azonnali megkezdése jelenthet megoldást. Hozzátette: Izrael is több módon segíti Ukrajnát, halált okozó fegyvereket azonban nem szállít.

Kreml: az orosz csapások az ukrán katonai potenciál ellen irányulnak

Oroszország olyan infrastruktúrára mér csapásokat Ukrajnában, amelynek közvetlen vagy közvetett köze van a szomszédos ország katonai teljesítőképességéhez – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak csütörtökön.

Peszkov szerint ez annak a következménye, hogy az ukrán fél nem kíván tárgyalni. Kérdésre válaszolva a szóvivő megismételte, hogy Oroszország nem szándékozik nukleáris fegyvert bevetni.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtöki hadijelentést ismertetve elmondta, hogy az orosz légierő nagypontosságú rakétacsapásokat mért a Dnyipropetrovszk megyei Pavlohradban egy üzemre, amely üzemanyagot és rakétahajtóműveket gyártott az ukrán fegyveres erők számára, valamint a zaporizzsjai Iszkra kutató és gyártó komplexumra, amelyben katonai radarállomásokhoz és sorozatvetőkhöz szükséges elektronikai alkatrészek készültek.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők kudarcot vallottak, támadásaik során a Luhanszki Népköztársaságban lévő Novoszelivszkénél mintegy húsz embert és két páncélozott járművet, Liman irányában mintegy száz halottat és sebesültet, egy harckocsit, három gyalogsági harcjárművet, két páncélozott járművet és három kisteherautó veszítettek. Mint mondta, a donyecki régió déli részén az orosz erők ellenőrzésük alá vonták a Pavlivszke és a Nikolszke települések közötti utat. A Donyecki Népköztársaságban az orosz hadijelentés szerint több mint hatvan ukrán katona esett el, két harckocsi és hat páncélozott harcjármű semmisült meg.
Konasenkov az állította, hogy Liszicsanszk irányában, a luhanszki régió Bilohorivka településén a magas veszteségek és a beérkező tartalékosok gyenge morálja miatt az ukrán 81. légimozgékonysági dandár egyik alegységének katonái megtagadták a parancsot. Egy ukrán „náci” csoport fegyveresei – akiket a rend helyreállítására küldtek Bilohorivkába -, öt ukrán katonát nyilvánosan agyonlőttek, hogy a társaikat megfélemlítsék.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok egy ukrán vezetésipontra és egy kommunikációs központra, 74 tüzérségi egységre, valamint 166 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két Uragan sorozatvetőt és két amerikai gyártmányú AN/TPQ-50 típusú radarállomást. Az orosz légvédelem lelőtt hat drónt, valamint 11 HIMARS- és két Uragan-rakétát.
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2520 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6668 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 894 sorozatvetőt, 3589 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7259 speciális katonai járművet veszítettek. Ezen adatokat más források nem erősítették meg.
Az Ukrajnától elcsatolt területek több településéről számoltak be csütörtökön ukrán tüzérségi csapásokról és civil áldozatokról a helyi hatóságok. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség egy meg nem nevezett mentőszolgálati forrásra hivatkozva azt írta, hogy az ismét ukrán ellenőrzés alá került Herszonban 39 Moszkva-barát aktivistát agyonlőttek az ukrán hatóságok, további 74-et pedig ismertelen helyre hurcoltak. Az informátor szerint a kivégzettek holttestét nem adták ki a hozzátartozóknak, mert az orosz erők állítólagos háborús bűntetteiről készülő, megrendezett felvételekhez szándékoznak felhasználni őket.

Zelenszkij: ukrán szakértők is részt vesznek a lengyelországi rakétaincidens vizsgálatában

Ukrán szakértők is részt vesznek a kedden történt lengyelországi rakétaincidens körülményeinek kivizsgálásában – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Bloomberg New Economy Forum elnevezésű rendezvényen.

„Tegnap megkaptuk a megerősítést, hogy szakembereink részt vesznek a nyomozásban. A vizsgálat befejezéséig nem tudjuk pontosan megmondani, hogy melyik rakéta vagy azok részei estek Lengyelország területére. De láttunk képeket a kráter átmérőjéről. Ezt nem okozhatták csupán egy légelhárító rakéta maradványai” – mondta Zelenszkij.
Hangsúlyozta: mindenkinek meg kell értenie, hogy aznap az orosz erők körülbelül 100 rakétát lőttek ki Ukrajnára. „Hálás vagyok a világnak, amiért légvédelmi rendszerekkel támogatja Ukrajnát. Nem ez az első eset, hogy egy orosz rakéta részei egy másik ország területére esnek” – jegyezte meg az ukrán elnök. Kijelentette: „nem tudja pontosan”, hogy ezúttal mi történt.
„A világ sem tudja száz százalékban. Meggyőződésem, hogy orosz rakéta volt. Hálásak vagyunk, hogy nem minket hibáztatnak, mert orosz rakéták ellen harcolunk a saját területünkön” – ismételte meg Zelenszkij.
Az ukrán elnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson videót tett közzé egy orosz rakéta csütörtök reggeli becsapódódásáról a kelet-ukrajnai Dnyipro városában. „Itt egy újabb megerősítés Dnyipróból, hogy az (orosz) terroristák békét akarnak. Egy békés város reggele és az emberek vágya, hogy a megszokott életüket éljék. Rakétatámadás! A terrorista állam valójában annyi fájdalmat és szenvedést akar okozni az ukránoknak, amennyit csak lehetséges” – írta a felvételt kisérőszövegében.
Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a régió központjában, Dnyipróban két infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk, és 14 polgári lakos sérült meg, köztük egy 15 éves lány.
Az ukrán légierő közölte, hogy csütörtök reggel az orosz erők 18 rakétát és 6 drónt lőttek ki Ukrajna területére. Jurij Ihnat, a légierő szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, hogy több mint tíz Sz-300-as rakétát lőttek ki az orosz erők. A Kaszpi-tenger térségéből és a volgodonszki régióból stratégiai repülőgépeket is bevetettek. Kilenc repülőgép vett részt az Ukrajna elleni csapásokban, 18 rakétát lőttek ki – mondta. A légierő képviselője megjegyezte, hogy ezúttal nem sikerült olyan hatékonyan semlegesítenie a légvédelemnek a légi célpontokat, mint kedden, így egyes objektumokat találat ért. Tisztázta, hogy az ellenség a dnyipropetrovszki régió gázipari és védelmi vállalatait sújtotta. Az Az oroszok emellett Kijev térsége és a központi régiók ellen is rakétatámadásokat indítottak.
Ihnat kiemelte, hogy a központi légi parancsnokság felelősségi övezetében négy rakétát semmisítettek meg. Ezenkívül a pilóták lelőttek hat iráni gyártású Shahíd drónt, amelyeket az orosz erők Fehéroroszország területéről indítottak.
Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról adott hírt, hogy éjszaka orosz rakétatámadás érte a régióban lévő Vilnyanszk települést, aminek következtében legalább négy helyi lakos életét vesztette.

Orosz külügy: orosz-amerikai egyeztetés lesz a hadászati támadófegyverekről

November 29. és december 6. között Kairóban tartják meg a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött Új START-szerződéssel foglalkozó orosz-amerikai kétoldalú egyeztető bizottság ülését – közölte csütörtökön Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az RTVI külföldön élő oroszok számára sugárzó magán tévécsatornának.

„Továbbra is tartjuk a kapcsolatot az amerikaiakkal más vonalakon, beleértve a START-szerződéssel kapcsolatos úgynevezett kétoldalú konzultatív bizottságot. Ennek az ülése november 29-től december 6-ig tart Kairóban” – mondta a politikus.
Rjabkov korábban a RIA Novosztyi hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a kairói tárgyalások egyik témája az ellenőrzések újraindítása lesz.
Hétfőn Ankarában ült tárgyalóasztalhoz egymással Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) és William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, előre be nem jelentett megbeszélésen. Orosz és amerikai delegáció ezt megelőzően még az ukrajnai háborút megelőzően, január 10-én találkozott Genfben, hogy a Moszkva által igényelt biztonsági garanciákról tárgyaljon.
Azt is hangoztatta az orosz külügyminiszter-helyettes az RTVI televíziónak, hogy Washington álláspontja továbbra is „mélyen ellenséges” Moszkvával szemben, és hogy az Egyesült Államok Oroszország stratégiai vereségét szeretné elérni.
Rjabkov azt mondta, hogy Moszkva nem ellenzi a Kijevvel folytatandó tárgyalásokat, de ezeket az ukrán fél nem akarja. Úgy vélekedett, hogy minél hosszabb a szünet, annál nehezebb lesz a megegyezés.
„A tárgyalásokba úgy belemenni, hogy kontraproduktív előfeltételeket támasztunk, azt jelenti, hogy ezek az emberek (az ukrán fél) nem akarnak tárgyalni, és nem akarnak eredményt. Pontosan ezt látjuk most Kijev álláspontjában. Nem akarnak tárgyalásokat, ezért előfeltételeket támasztanak” – mondta.
Hozzátette, hogy Moszkva elfogadhatatlannak tartja a Kijev által támasztott előfeltételeket, köztük az orosz csapatok teljes kivonását. Ugyanakkor azt az orosz tételt, hogy Oroszország területi integritása sérthetetlen, beleértve az Ukrajnától elcsatolt területekét is, nem előfeltételnek, hanem megváltoztathatatlan álláspontnak nevezte.

Lloyd Austin: Washington egyetért Varsóval a lengyelországi rakétabecsapódásról

Az Egyesült Államok nem lát olyan tényezőt, amely ellentmondana a lengyel vizsgálat előzetes megállapításainak, miszerint vélhetően ukrán légvédelmi rakéta becsapódása okozta két ember halálát lengyel területen – közölte az amerikai védelmi miniszter helyi idő szerint szerdán.

Lloyd Austin az úgynevezett ukrajnai védelmi összekötő csoport virtuális ülése után tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy bármiképp záruljon is vizsgálat, „a világ tudja, hogy végső soron ezért az incidensért is Oroszországot terheli a felelősség”.
A miniszter értékelése szerint az összekötő csoport nagyon hatékony volt abban, hogy katonai képességekkel lássa el az ukránokat ahhoz, hogy megállítsák az oroszokat. Hozzátette, szeretnék fenntartani ezt a lendületet télen is, hogy Ukrajna visszanyerje a kezdeményezést a hadszíntéren.
A tájékoztatón Mark Milley dandártábornok, az Egyesült Államok hadseregének vezérkari főnöke úgy vélte: megoldás lehet, ha egy politikai rendezés nyomán az orosz csapatok kivonulnak, ugyanakkor nem nagy a valószínűsége annak, hogy az ukrán erők belátható időn belül kiszorítsák az orosz hadsereget Ukrajna területéről – ideértve a Krím félszigetet is.
A vezérkari főnök rámutatott, hogy Oroszország jelenleg Ukrajna területének 20 százalékát tartja ellenőrzése alatt, és ehhez képest az ukránok által a közelmúltban visszafoglalt területek mérete viszonylag kicsi. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország ebben a háborúban stratégiai, műveleti és taktikai téren is vereséget szenvedett, „bármihez is nyúlt, kudarcot vallott”.
Ukrajnán múlik, hogy mikor, milyen körülmények között bocsátkozik tárgyalásokba Oroszországgal, ha egyáltalán megteszi, az Egyesült Államok, ameddig csak szükséges, folytatja Ukrajna támogatását – mondta a dandártábornok Washingtonban.

ORFK: több mint 8700-an érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 4954-en léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3810-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 163 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 27 ember – köztük 10 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Moszkvában bekérették a külügyminisztériumba a lengyel ideiglenes ügyvivőt

Bekérették az orosz külügyminisztériumba szerdán a moszkvai lengyel nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét a przewodówi rakétaincidenssel kapcsolatban – közölte Marija Zaharova, a tárca szóvivője szerda este az orosz sajtóval.

Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint Oroszország felszólította Lengyelországot, hogy ne „üljön fel a kijevi rezsim piszkos provokációinak”, és maga se provokáljon, továbbá Moszkva elvárja Varsótól, hogy hagyjon fel minden oroszellenes spekulációval az incidenssel kapcsolatban.
Zaharova a lengyel ügyvivővel folytatott tárgyalást előtt a Telegramon felvetette a kérdést, hogy vajon nem kellene-e a lengyel hatóságoknak bocsánatot kérniük az oroszellenes kirohanásokért és a varsói orosz nagykövet kedd éjszakai bekéretéséért, miután Andrzej Duda elnök is balesetnek nevezte a rakétaügyet. Reagált arra is, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kemény választ sürgetett az Egyesült Államoktól a lengyelországi rakétaincidensre. Kifejezte abbéli reményét, hogy Kijev kapja meg a kemény választ Washingtontól.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett: „annyira nyilvánvaló volt a helyzet” Przewodówban, hogy eleve kudarcra ítéltetett az a kísérlet, hogy a lengyelországi rakétaincidenssel kapcsolatban bolhából elefántot csináljanak. Mint mondta, Lengyelországnak, mielőtt elkezdett fegyvert szállítani Ukrajnának, el kellett volna gondolkodnia azon, hogy ez milyen biztonsági kockázatokkal járhat.
Az orosz külügyminisztérium a honlapján szerdán napközben megjelent állásfoglalásában felháborítónak minősítette több NATO-országnak a rakétaincidensre adott reagálását, valamint hogy külföldi médiumok hamisan terjesztették, hogy Oroszország lehet a tettes. A tárca kifejezte reményét, hogy egy pártatlan vizsgálat és eredményének közzététele leleplezi ezt a „provokációt”.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő délelőtt azt mondta újságíróknak, hogy Oroszországnak nincs köze a lengyelországi rakétaincidenshez, és semmilyen módon nem vétkes benne. „Egy újabb hisztéria, heves ruszofób reakció tanúi lehettünk, amelynek semmilyen valódi alapja nem volt. Egyes országok magas rangú képviselői ténylegesen úgy nyilatkoztak, hogy fogalmuk sem volt róla, pontosan mi történt” – mondta.
„Az ilyen meggondolatlan reakcióknak az a tanulsága, hogy soha nem szabad sietni az értékeléssel, a helyzetet elmérgesítő kijelentésekkel, különösen ilyen kritikus pillanatokban. És (nem szabad) pontos információk nélkül nyilatkozni” – mondta Peszkov. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Moszkva szívesen lett volna tanúja hasonló érzelemkitörésnek, amikor az Északi Áramlat vezetékeit robbantották fel, de akkor senki sem igyekezett kideríteni, hogy ki volt a tettes. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rakétaincidenssel kapcsolatban az Egyesült Államok és elnöke, Joe Biden „visszafogott és sokkal professzionálisabb magatartást” tanúsított, mint az „abszolút hisztérikusan” reagáló lengyel fél. Azt kérte Varsótól, hogy legyen kiegyensúlyozott, amikor „ilyen kényes és potenciálisan veszélyes témáról van szó. Nincs tudomása arról, hogy az orosz hatóságok az incidenssel kapcsolatban kapcsolatba léptek volna az Egyesült Államokkal vagy a NATO-val – mondta. Közölte, hogy Oroszország céljai a keddi rakétacsapások után sem változtak meg Ukrajnában.

Borrell: a lengyelországi robbanás Ukrajna ellen végrehajtott orosz támadás következménye

A tragikus keddi przewodówi rakétarobbanás az ukrajnai városok ellen végrehajtott újabb nagyszabású orosz rakétatámadás-sorozat következménye, aminek célpontjai a polgári lakosság és a civil infrastruktúra voltak – szögezte le szerda esti sajtóközleményében Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő.

Borrell felhívta a figyelmet, hogy ezek a támadások sértik a nemzetközi jogot, az elkövetők és bűntársaik felelősségre lesznek vonva.
A főképviselő felszólította Moszkvát, hogy vessen véget illegális háborújának Ukrajna ellen, és nyomatékosította, hogy az EU továbbra is szilárdan kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása, területi integritása, és az önvédelemhez való eredendő joga mellett.
„Továbbra is erőteljes politikai, katonai, humanitárius és pénzügyi támogatást nyújtunk Ukrajnának, ameddig csak szükséges. Erősebb nyomást gyakorlunk Oroszországra – többek között szankciók segítségével – annak érdekében, hogy hagyjon fel a háborúval és vonuljon ki Ukrajna területéről – hangsúlyozta Borrell.
Hozzátette: az EU teljes mértékben támogatja a helyszíni vizsgálatot a tények feltárása érdekében, és a következő lépésekkel kapcsolatban szorosan egyeztet partnereivel, ideértve a NATO-t is.

Zelenszkij: nem lehetett ukrán a lengyel területen felrobbant rakéta

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meg van győződve arról, hogy a kedden Lengyelországban felrobbant rakéta nem ukrán volt.

„Nincs kétségem afelől, hogy ez nem a mi rakétánk vagy rakétatámadásunk volt” – szögezte le az államfő szerdán, egy újságírókkal folytatott televíziós beszélgetés közben. Elmondta, hogy megkapta az ukrán hadsereg, illetve a légierő parancsnokságának jelentéseit, és „nem tud nem bízni bennük”.
Zelenszkij meggyőződését fejezte ki, hogy Ukrajna részt fog venni az eset kivizsgálásában. „Azt akarom, hogy tisztességesek legyünk, és ha ez a mi légvédelmünk működése közben történt, akkor erre bizonyítékot akarok” – hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a legfontosabb a vizsgálat lefolytatása, amelyben Ukrajna is részt kíván venni, és betekintést akar a többi résztvevőnél lévő adatokba. Kifejtette, hogy az ukrán szakembereket már be kellett volna engedni a baleset helyszínére. Szavai szerint azonban Ukrajna még nem kapott felkérést a lengyelországi rakétaincidens körülményeinek kivizsgálására. „Nem mondhatjuk ki a végső következtetéseket? Van jogunk a nyomozócsoportba tartozni? Természetesen” – konstatálta az elnök.
Zelenszkij nehezményezte, hogy bár szerinte Ukrajna egész Kelet-Európa „élő pajzsa”, ő ezt még nem hallotta a Nyugattól.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Twitter