Az orosz-ukrán háború 266. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hatvanhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az ukrán parlament meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást

Az ukrán parlament szerdai ülésén elfogadta a hadiállapot és az általános mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat – közölte Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A Volodimir Zelenszkij elnök által november 8-án beterjesztett javaslatok alapján a hadiállapot és a mozgósítás hatályát 90 nappal, 2024. február 19-ig hosszabbította meg a parlament. Az egyik előterjesztés 294, a másik 297 támogató szavazatot kapott. Az indítványok elfogadásához legalább 226 szavazatra volt szükség.
Az ukrán parlament negyedik alkalommal hosszabbította meg a hadiállapot határidejét. Az Oroszország által indított háború kezdetén, február 24-én vezette be először, majd március 15-én, április 21-én és augusztus 15-én hosszabbította meg – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Az ukrán törvényhozás emellett a G20 országcsoporthoz fordult azzal a felhívással, hogy zárja ki soraiból Oroszországot – számolt be Zseleznyak. Ezt a parlament azzal indokolta, hogy Oroszország szándékosan pusztítja Ukrajna lakosságát, a csekedetei hordozzák a népirtás minden jelét. Rámutattak a képviselők arra, hogy Oroszország a civileket is terrorizálja azzal, hogy rakétatámadásokat indít ukrajnai energetikai létesítmények ellen. Zseleznyak hozzátette, hogy a felhívást tartalmazó határozatot a plenáris ülésen 310 parlamenti képviselő támogatta.

Moszkva szankciókat vezetett be 52 ír politikus ellen

Oroszország szankciókat vezetett be 52 ír tisztviselő és politikus ellen – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.

„Válaszul az ír kormány oroszellenes kurzusára, amely feltétel nélkül támogatja az Európai Unió által az orosz állampolgárokkal szemben bevezetett egyoldalú korlátozó intézkedéseket, amelyek célja, hogy megkísérelik országunkat nemzetközileg elszigetelni, döntés született az ír vezetés 52 kulcsfontosságú képviselője és politikai személyisége orosz szankciós listára helyezéséről” – állt a tárca honlapján közzétett nyilatkozatban.
Az Oroszországi Föderációba való beutazási tilalom alá került ír állampolgárok listáján szerepel többek között Micheál Martin miniszterelnök, a helyettese, Leo Varadkar, Seán O’Fearghaíl, az alsóház elnöke, Simon Coveney külügy- és védelmi miniszter, Helen McEntee igazságügyi miniszter, Paschal Donohoe pénzügyminiszter, valamint több szenátor és alsóházi képviselő.
Az orosz külügyminisztérium szerint „Brüsszel utasításait követve Írország agresszív oroszellenes propagandakampányt folytat, miközben a kétoldalú együttműködés visszafogásának útját követi a saját érdekei rovására”. Az orosz diplomáciai tárca az Írország által táplált „ruszofób hisztéria” példájaként említette a dublini orosz nagykövetség elleni márciusi támadást.

Zelenszkij egyeztetett Dudával a lengyelországi rakétabecsapódás után

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon beszélt Andrzej Duda lengyel államfővel azután, hogy kedd este rakétabecsapódás történt az ukrán határ melletti lengyel területen – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az éjszakai telefonbeszélgetést követően Zelenszkij a Twitteren közölte, hogy részvétét fejezte ki az orosz „rakétaterror” következtében meghalt lengyel állampolgárok miatt. „Kicseréltük a rendelkezésre álló információkat, minden tényt megtudunk. Ukrajnát, Lengyelországot, egész Európát és a világot teljes mértékben meg kell védeni a terrorista Oroszországgal szemben” – hangsúlyozta az ukrán elnök.
Zelenszkij egyik videoüzenetében jelentette be, hogy a keddi súlyos orosz rakétatámadás miatt Ukrajnában mintegy tízmillió ember maradt áram nélkül. Elmondta, hogy szerdára virradóan Harkivot, Zsitomir régiót, Kijevet és Lviv megyéket érintette leginkább az áramkimaradás. Ezen felül a nyugat-ukrajnai Lvivben és néhány más városban a távfűtés is leállt.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a haditanács szerdai ülése után kijelentette: Ukrajna a partnerekkel közösen folytatja a lengyelországi rakétabecsapódás részletes tanulmányozását, és hozzáférést kér az ukrán szakemberek számára.
„Támogatjuk az eset további részletes tanulmányozását a partnerekkel közösen. Készek vagyunk átadni partnereinknek a rendelkezésünkre álló, oroszokat terhelő bizonyítékokat. Partnereinktől is várunk olyan információkat, amelyek alapján az a végső következtetés született, hogy ez egy ukrán légvédelmi rakéta volt. Ezenkívül Ukrajna azt kéri, hogy védelmi minisztériumának és határőrségének képviselői haladéktalanul eljuthassanak a robbanás helyszínére. Továbbra is teljes mértékben nyitottak vagyunk a helyzet átfogó tanulmányozására és a rendelkezésre álló adatok teljes körén alapuló következtetések levonására” – fejtette ki Danyilov. A védelmi tanács hangsúlyozza, hogy a történtekért csakis Oroszország és annak rakétaterrorja okolható – áll az RNBO sajtóközleményében.
Denisz Monasztirszkij belügyminiszter egy tévéműsorban arról számolt be, hogy az előzetes információk alapján az orosz rakétacsapások következtében Kijevben egy ember vesztette életét, hárman megsérültek. További három civil lakos sebesült meg más településeken. Mintegy harminc polgári létesítményben keletkeztek károk, ezek lakóházak és létfontosságú infrastrukturális objektumok. Az ukrán katasztrófavédelem közlése szerint Kijevben lelőtt orosz rakéták roncsai zuhantak rá két többszintes lakóépületre a belvárosban lévő Pecserszk kerületben és egy elhagyott épületre Obolony kerületben.
Az ukrán légierő parancsnokságának sajtószolgálata tette közzé a pontosított adatokat, amelyek szerint kedden Oroszország Ukrajnát 96 légi és tengeri rootrepülőgéppel (H-101, H-555, Kalibr), H-59-es irányított rakétákkal, továbbá Shahíd-136-os és 131-es, valamint Orion és Orlan-10 típusú csapásmérő drónokkal támadta meg. Az ukrán légvédelem 75 robotrepülőgépet két H-59-es irányított rakétát, tíz Shahíd tíusú, egy Orion és egy Orlan-10-es drónt lőtt le.
Makszim Kozickij, Lviv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a régióra több mint tíz rakétát lőttek ki az orosz erők. Hozzátette, hogy a rakéták többségét az ukrán légvédelem megsemmisítette.
Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke közölte: a szakszolgálat úgy véli, hogy az Oroszoroszág 184. és 52. nehézbombázó repülőezredeinek katonái részt vettek a keddi Ukrajna elleni átfogó rakétatámadásban. Szavai szerint a nyomozók már dolgoznak azon, hogy megállapítsák a háborús bűnök összes elkövetőjének nevét.
Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról adott hírt, hogy szerdára virradóan az orosz erők ismét támadást hajtottak végre Nyikopol város térsége ellen Grad sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi fegyverekkel. Tíz lakóházat ért találat, de senki sem sérült meg.
Olekszandr Jakovlev, a Herszon megyében orosz megszállás alatt lévő Szkadovszk város polgármestere az ukrán Szabadság Rádiónak adott nyilatkozatában helyi lakosok beszámolóira hivatkozva azt mondta, hogy a településen nagy számban vannak jelen orosz katonák, és újabbak érkezése is várható. Tekintettel a harcokra és az orosz megszállásra Dél-Ukrajna egyes részein, lehetetlen hivatalosan megerősíteni vagy független forrásból ellenőrizni ezeket az információkat – mutatott rá az Ukrajiszka Pravda.
Az ukrán vezérkar szerdai jelentésében azt írta, hogy a Donyeck megyei Majorszkért vívott harcokban az egyik orosz területi zászlóalj létszámának 50 százalékát elvesztette, ezért feloszlatták. A vezérkar által közölt adatok szerint az elmúlt napban mintegy 630 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége megközelítőleg 82 710-re emelkedett.

Duda: Lengyelországot nem szándékos rakétacsapás érte

Semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás lett volna Lengyelországgal szemben a Przewodówban történt robbanás – jelentette ki szerdai varsói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel elnök.

A biztonságért és védelemért felelős lengyel miniszterekkel folytatott tanácskozást követő, Mateusz Morawiecki kormányfővel közös sajtóértekezleten Duda elmondta: az Ukrajna ellen intézett keddi orosz légicsapások a lengyel határhoz közeli területeket is érték. Érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna az orosz rakéták ellen légvédelmi rakétákkal is védekezett. „Lényegében ezért a keddi incidensért az orosz fél felelős” – tette hozzá.
„Egyáltalán semmilyen jel nem utal arra, hogy Lengyelországgal szemben szándékos támadás történt volna” – fogalmazott. Feltehetőleg SZ-300-as, a ’70-es években a Szovjetunióban gyártott rakéta csapódhatott be – mondta, „véletlen balesetnek” minősítve az eseményt. Nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az orosz fél lőtte volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó – fejtette ki Andrzej Duda.
Lengyelország elnöke elmondta még, hogy az előzetes helyszíni vizsgálat arra utal, hogy a kelet-lengyelországi Przewodówban nem „hagyományos robbanás” történt, inkább a maradék lőszer gyulladhatott fel a rakéta lezuhanásakor.
A helyszínen továbbra is lengyel és amerikai nyomozók dolgoznak – erősítette meg. Andrzej Duda nyugalomra szólította fel a helyi lakosokat annak kapcsán, hogy Lengyelország keleti határa térségében jelenleg fokozott a katonai repülőgépek és a fegyveres erők aktivitása.
Mateusz Morawiecki a közös sajtóértekezleten közölte: a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy az ukrajnai orosz támadásban „az egyik rakétát valóban nagyon szerencsétlen módon lőtték ki”, Lengyelország területére csapódott be anélkül, hogy az valamelyik fél szándéka lett volna.
A bizonyítékok többsége alapján elmondható, hogy a NATO alapszerződése 4. cikkelye szerinti eljárás „ezúttal nem lesz szükséges” – közölte Morawiecki. Ez a jogi eszköz azonban továbbra is rendelkezésre áll – fűzte hozzá.
Duda elnök kedd este még nagyon valószínűnek nevezte, hogy Lengyelország nagykövete a NATO-nál a 4. cikkely elindításáról szóló kérvényt nyújt be szerdán. Ez a cikk a szövetségesek közötti konzultációkat helyez kilátásba, ha bármelyik tagország fenyegetést érzékel területi egysége, függetlensége vagy biztonsága ellen.
Morawiecki később, a nemzetbiztonsági tanács ülésén a rakétaincidens „semmilyen egyéb forgatókönyvét” sem zárta ki. Azt is lehetségesnek nevezte, hogy Oroszország úgy tervezte meg a keddi ukrajnai támadást, hogy ennek „egyik mellék- vagy éppen főhatásaként összeugrassza Lengyelországot és Ukrajnát”.

Szijjártó: újraindult a kőolajszállítás Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül

Egyelőre alacsony nyomáson, de újraindult Magyarországra a Barátság vezetéken keresztüli kőolajszállítás, amely előző nap leállt az ukrajnai energetikai hálózatot ért orosz rakétatámadások miatt – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Belgrádban.

A tárcavezető arról számolt be, hogy néhány perccel ezelőtt újraindult a kőolajszállítás hazánk irányába, a jelenlegi fázisban még alacsony nyomással, de zajlanak a műszaki munkálatok a normális szint helyreállítása érdekében.
„Magyarország energiaellátásának biztonsága nem volt veszélyben azokban az órákban sem, amíg nem volt kőolajszállítás, tekintettel arra, hogy a felelős energiapolitika keretében olyan jelentős készletek állnak rendelkezésre, amelyek nyomán az ilyen kimaradások nem veszélyeztetik az energiaellátásunk biztonságát” – közölte.
A keddi orosz légicsapásokban megsérült Ukrajnában a Magyarország kőolajellátásának gyakorlatilag egészéért felelős Barátság vezeték működését biztosító egyik transzformátorállomás is.

Stoltenberg: nincs jele, hogy Lengyelországot szándékos támadás érte volna

Nincs jel arra, hogy a keddi kelet-lengyelországi robbanás szándékos támadás eredménye lenne, és arra sem, hogy Oroszország katonai offenzívát indítana a NATO ellen – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai sajtónyilatkozatában.

Stoltenberg a NATO-tagállamok nagykövetei részvételével tartott rendkívüli tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: az előzetes elemzések szerint az incidenst valószínűleg egy ukrán légvédelmi rendszer rakétája okozta, amelyet azért lőttek ki, hogy megvédjék az ukrán területet az orosz cirkálórakétáktól.
„Ez nem Ukrajna hibája volt, Oroszország viseli a végső felelősséget, mivel folytatja az Ukrajna elleni illegális háborúját” – hangsúlyozta a főtitkár, hozzátéve hogy az eset kivizsgálása még folyamatban van, és meg kell várni a végeredményét. Felhívta a figyelmet, hogy a NATO az ukrajnai háború kezdete óta fokozta a készenlétet a szövetség keleti szárnyán.
„Oroszországnak abba kell hagynia ezt az értelmetlen háborút, a NATO pedig továbbra is támogatni fogja Ukrajna jogát az önvédelemhez – jelentette ki Stoltenberg.
Közölte továbbá, hogy több szövetséges tagállam is bejelentette, hogy kész növelni a légvédelmi eszközök mennyiségét Ukrajnának, erről még a szerdai nap folyamán tanácskoznak az érintett országok.

Orosz katonai szóvivő: sem Lengyelországot, sem Kijevet nem érte orosz légicsapás

Az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel kedden Ukrajna katonai vezetési rendszerére és a kapcsolódó energetikai létesítményekre nagy erejű csapásokat mértek, amelyek sem Lengyelországot, sem Kijevet nem érintették – közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerdán.

Hozzátette, a csapások elérték céljukat, és minden kilőtt rakéta eltalálta célpontját.
„Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a nagy pontosságú csapások csak ukrán területen lévő célpontok ellen történtek, 35 kilométernél nem közelebb az ukrán-lengyel határhoz” – mondta a tábornok.
A szóvivő közölte, hogy a november 15-én este Lengyelországban közzétett fényképek alapján a Przewodów lengyel faluban talált roncsokat az orosz védelmi ipar szakemberei egyértelműen az ukrán légvédelem Sz-300-as rendszere irányított rakétájának darabjaiként azonosították. Szándékos, a helyzet eszkalációját célzó provokációnak nevezte, hogy ukrán források és külföldi tisztségviselők a Przewodówra zuhant „orosz rakétákról” tettek bejelentést.
Konasenkov azt állította, hogy kedden az orosz erők egyetlen rakétacsapást sem mértek Kijevben lévő létesítményekre. Mint mondta, az összes pusztítás, amelyről a „kijevi rezsim” felvételeket mutatott be az ukrán főváros lakónegyedeiből, a Kijev területére telepített ukrán és külföldi légvédelmi rendszerekből kilőtt légvédelmi rakéták lezuhanásának és önmegsemmisítésének közvetlen következménye.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak azt mondta, hogy Oroszországnak nincs köze a lengyelországi rakétaincidenshez, és semmilyen módon nem vétkes benne.
„Egy újabb hisztéria, heves ruszofób reakció tanúi lehettünk, amely semmilyen valós adaton sem alapult. Egyes országok magas rangú képviselői ténylegesen úgy nyilatkoztak, hogy fogalmuk sem volt róla, hogy pontosan mi történt” – mondta.
„Az ilyen féktelen reagálás azt mutatja, hogy soha nem szabad sietni az értékeléssel, a helyzetet felforrósító kijelentésekkel. Különösen ilyen kritikus pillanatokban. És (nem szabad) pontos információk nélkül nyilatkozni” – mondta Peszkov.
Azt mondta, nincs tudomása róla, hogy az orosz hatóságok az incidenssel kapcsolatban kapcsolatba léptek volna az Egyesült Államokkal vagy a NATO-val. Közölte, hogy Oroszország céljai a keddi rakétacsapások után sem változtak meg Ukrajnában.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján azt írta, hogy „a lengyel farmot ért ukrán +rakétacsapás+ története csak egy dolgot bizonyít: a Nyugat az Oroszország elleni hibrid háborújával növeli egy világháború kirobbantásának valószínűségét”.
Konasenkov a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők Kupjanszk irányában támadási kísérletek során több mint 80 embert, hat harckocsit, nyolc páncélozott harcjárművet, két páncélozott járművet és három önjáró tüzérségi löveget, Liman irányában több mint száz halottat és sebesültet, két harckocsit és négy páncélozott harcjárművet, Donyecknél több mint 160 embert, három harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy kisteherautót és két lőszerrel felszerelt járművet, a donyecki régió déli részén pedig több mint 65 katonát és „zsoldost”, két gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott járművet és három járművet veszítettek.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok hét ukrán vezetési pontra, 94 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 185 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es légvédelmi radarállomást, egy lőszerraktárt, két amerikai gyártmányú M777-es tarackot, egy Akacija önjáró tarackot és egy Grad sorozatvetőt. Az orosz légierő a hadijelentés értelmében lelőtt egy Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig három drónt, valamint 11 HIMARS- és Uragan-lövedéket.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 177 helikoptert, 2514 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6644 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 892 sorozatvetőt, 3587 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7240 speciális katonai járművet veszítettek. Az adatokat más források nem erősítették meg.
Szerdán az Ukrajnától elcsatolt területek több településéről és az oroszországi Belgorod megyéből jelentettek ukrán csapásokat. Herszon megyében a férje szerint kedd délután óta nyoma veszett Jekatyerina Gubarjova Moszkva által kinevezett kormányzó-helyettesnek.

Stoltenberg: nincs jele, hogy Lengyelországot szándékos támadás érte volna

Nincs arra utaló jel, hogy a keddi kelet-lengyelországi robbanás szándékos támadás eredménye lenne, és arra sem, hogy Oroszország katonai offenzívát indítana a NATO ellen – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai sajtónyilatkozatában.

Stoltenberg a NATO-tagállamok nagykövetei részvételével tartott rendkívüli tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta: a robbanást a valószínűleg ukrán légvédelmi rakéta okozta.
„Ez nem Ukrajna hibája volt, Oroszország viseli a végső felelősséget, mivel folytatja az Ukrajna elleni illegális háborúját” – hangsúlyozta a főtitkár.

Duda: Lengyelországot nem szándékos rakétacsapás érte

Semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás lett volna Lengyelországgal szemben a Przewodówban történt robbanás – jelentette ki szerdai varsói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel elnök.

Elmondta: az Ukrajna ellen intézett keddi orosz légicsapások a lengyel határhoz közeli területeket is értek. Érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna az orosz rakéták ellen légvédelmi rakétákkal is védekezett. „Lényegében ezért a keddi incidensért az orosz fél felelős” – tette hozzá.
„Egyáltalán semmilyen jel nem utal arra, hogy Lengyelországgal szemben szándékos támadás történt volna” – fogalmazott. Feltehetőleg SZ-300-as, a 70-es években a Szovjetunióban gyártott rakéta csapódhatott be – mondta, „véletlen balesetnek” minősítve az eseményt. Nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az orosz fél lőtte volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó – fejtette ki Andrzej Duda.

Az Európa Tanács elítéli a Lengyelországot és az Ukrajnát ért rakétacsapásokat

Elítélte a Lengyelországot és Ukrajnát ért rakétacsapásokat Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára szerdán nyilvánosságra hozott közleményében, és támogatását fejezte ki mindkét országnak.

„A lehető leghatározottabban elítélem az Ukrajnát és Lengyelországot sújtó, válogatás nélküli rakétacsapásokat” – fogalmazott Marija Pejcinovic Buric, majd hozzátette: a vérontásnak azonnal véget kell vetni.
Az európaiaknak arra van szükségük, hogy a béke és a biztonság késedelem nélkül visszatérhessen a kontinensre – tette hozzá a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerdai Twitter-üzenetében arról tájékoztatott, hogy az éjszaka folyamán kapcsolatban ált kollégájával, Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel, akit biztosított az EU külügyi tanácsának teljes támogatásáról.
Végezetül úgy fogalmazott: „kiállunk Ukrajna mellett, különös tekintettel a polgári infrastruktúrát ért hatalmas erejű orosz csapásokra”, amelyek – mint írta – Ukrajnán túli területeket is érintettek, köztük áramszüneteket okoztak a Moldovai Köztársaságban is.

Belga miniszter: orosz rakétadarabok és ukrán elfogórakéta csapódott be Lengyelországban

A rendelkezésre álló információk alapján orosz rakéták darabjait és egy ukrán elfogó rakéta maradványait találták meg Lengyelországban – közölte a belga védelmi miniszter szerdán.

Ludivine Dedonder Twitter-üzenetében közölte, az értesülések alapján úgy tűnik, hogy a lengyelországi becsapódás az ukrán légvédelem tevékenységnek következménye. Mindezt a folyamatban lévő vizsgálatoknak kell megerősíteniük – tette hozzá a belga tárcavezető.
Mark Rutte holland kormányfő üzenetében azt írta, előbb a tények megállapítására van szükség, ezért szükséges Lengyelország megkezdett vizsgálatának támogatása. Kijelentette, hogy egy dolog világos: mindez nem történt volna meg, ha Oroszország nem indít rakétatámadásokat Ukrajna ellen. „Továbbra is támogatjuk Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben” – tette hozzá a holland miniszterelnök.
A luxemburgi külügyi tárca Twitter-oldalán reagált a Lengyelországban becsapódott rakéta hírére. Az üzenetben Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztert idézték, aki azt mondta: ilyen incidensek csak azért történhetnek meg, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök folytatja brutális háborúját Ukrajna ellen. Oroszországnak azonnal le kell állítania a háborút – tette hozzá a luxemburgi külügyminiszer.

Belga miniszter: orosz rakétadarabok és ukrán elfogórakéta csapódott be Lengyelországban

A rendelkezésre álló információk alapján orosz rakéták darabjait és egy ukrán elfogó rakéta maradványait találták meg Lengyelországban – közölte a belga védelmi miniszter szerdán.

Ludivine Dedonder Twitter-üzenetében közölte, az értesülések alapján úgy tűnik, hogy a lengyelországi becsapódás az ukrán légvédelem tevékenységnek következménye. Mindezt a folyamatban lévő vizsgálatoknak kell megerősíteniük – tette hozzá a belga tárcavezető.

Scholz: fel kell tárni és nyilvánosságra kell hozni a lengyelországi rakétabecsapódás részleteit

Fel kell tárni a lengyelországi rakétabecsapódás ügyét és nyilvánosságra kell hozni az adatokat – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a Welt német hírtelevíziónak.

A kancellár a G20-csoport indonéziai csúcstalálkozója után adott interjúban a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán történt keddi robbanásról kiemelte: aggasztó, hogy „a mi területünkön” – a NATO területén – is pusztítást okoznak fegyverek, amelyeket az Oroszország Ukrajna elleni háborújában vetnek be.
A csúcstalálkozón részt vevő NATO-tagországi vezetők külön megbeszélést is tartottak az ügyről, és ez az egyeztetés tovább folytatódik a NATO-nagykövetek szintjén – mondta Olaf Scholz.
Aláhúzta: előszor alaposan ki kell vizsgálni az esetet, és majd csak utána lehet kell megmondani, hogy „milyen rakéta volt, kitől származik és milyen következtetéseket kell levonnunk”. A német álláspont szerint az is fontos, hogy nyilvánosságra hozzanak minden tényt és információt.
Az viszont „teljesen világos, hogy akárkié is volt a rakéta és akármi is volt a becsapódás oka, az egész elképzelhetetlen lett volna Oroszország Ukrajna elleni háborúja nélkül”, és az ukrajnai polgárok mindennapi életéhez szükséges infrastruktúra, köztük az áram, a víz és a távhő biztosításához szükséges hálózatok elleni „erőteljes légitámadások” nélkül – mutatott rá a német kancellár.
Aláhúzta, hogy ezek a támadások „rettenetesek és elítélendőek”.

Dróntámadás ért egy olajtárolót az oroszországi Orjol megyében

Az Orjol megyei Sztalnoj Kony községben drón okozott robbanást egy olajtárolóban – közölte Andrej Klicskov, a régió kormányzója szerdán a Telegramon.

„Ma hajnali 4 óra körül feltehetően egy pilóta nélküli légi jármű okozott robbanást egy olajtárolóban Sztalnoj Kony faluban. Áldozatok nem voltak” – írta Klicskov.
A kormányzó szerint az operatív szolgálat a helyszínen dolgozik. Orjol megye közvetlenül nem határos Ukrajnával, a hétszáz lakosú Sztalnoj Kony a határtól mintegy 170 kilométerre található.
A RIA Novosztyi hírügynökség médiajelentésekre hivatkozva azt írta, hogy a robbanásban megsérült a Barátság kőolajvezeték egyik terminálja. A közösségi médiában közzétett fotók szerint az egyik tartályon, amelyen a Transznyefty olajszállító vállalat logója látható, egy nagy rés keletkezett. A felvételeken tűz nem látható.
Orjol megyében október 19. óta magas szintű riadókészültség van érvényben, a kritikus infrastrukturális létesítményeknél megszigorították a biztonsági intézkedéseket.

Szakértő: a Barátság kőolajvezeték leállása nem okoz akut problémát Magyarországon

A Barátság kőolajvezeték leállása érinti Magyarország olajellátását, de akut problémát nem okoz – mondta a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Hortay Olivért azzal kapcsolatban kérdezték, hogy kedden rakétatalálat érte a Barátság kőolajvezeték áramellátóját a belorusz-ukrán határon.
A szakértő elmondta: az elérhető információk alapján egy transzformátorállomást ért támadás, ami a Barátság kőolajvezeték működtetéséhez szükséges szivattyút látja el villamosenergiával.
Hozzátette: a vezeték leállása érinti Magyarország energiaellátását, mert az egész régiót, Magyarország mellett Szlovákiát és Csehországot is ezen látják el nyersolajjal. Biztatónak nevezte, hogy nem magát a vezetéket érte támadás, mert a transzformátorállomás könnyebben, gyorsabban javítható, és a hírek alapjáén minden érintett intenzíven dolgozik azon, hogy mielőbb helyreállítsa a vezeték működését.
Hortay Olivér kiemelte: Magyarországnak több hónapra elegendő nyersanyag- és üzemanyag-tartaléka van, akut problémát az eset nem okoz.
Elmondta azt is, a Barátság kőolajvezeték éves kapacitása 12 millió tonna, az Adria kőolajvezetéké 10 millió tonna, vagyis a Barátság vezetéken esetleg kieső nyersolajmennyiség jelentős része pótolható az Adria vezetéken. Megjegyezte: ami közép-, illetve hosszú távon kihívást jelenhet, az az, hogy olyan összetételű nyersolajat kell beszerezni a vezetéken, mint ami a Barátság vezetéken jön. Ez szükséges ahhoz, hogy a finomítók megfelelő módon működtethetők lehessenek.

Szijjártó: stratégiai nyugalomra van szükség ebben a helyzetben

Stratégiai nyugalomra van szükség ebben a helyzetben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett videójában, arra reagálva, hogy kedden Kelet-Lengyelországban becsapódott egy rakéta és két embert megölt.

A miniszter emlékeztetett rá: a magyarokat, Magyarországot speciális kapcsolat fűzi a lengyelekhez és Lengyelországhoz, nem egyszerűen stratégiai partnerségről, hanem testvériségről van szó a két ország és a két nemzet között. Ezért a magyarokat mindig nagy aggodalom tölti el, ha rossz híreket kapnak Lengyelországból.
A rakétabecsapódással kapcsolatban a miniszter elmondta, szerdán reggel telefonon egyeztetett Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel, akinek kifejezte a magyar emberek szolidaritását. Jelezte: amennyiben Lengyelországnak ebben a helyzetben segítségre van szüksége, „állunk rendelkezésükre”.
Zbigniew Rau arról is tájékoztatta – mondta Szijjártó Péter -, hogy egyelőre semmi biztosat nem tudnak a keddi rakétabecsapódással kapcsolatban, nem tudják, kinek a használatában álltak a rakéták, amelyek becsapódtak Lengyelország területén, mint ahogy azt sem, ki lőtte ki azokat és milyen széndékkal. Hozzátette: a lengyelek alapos, minden körülményt felderíteni kívánó vizsgálatot folytatnak a becsapódás helyszínén, és amennyiben ennek a vizsgálatnak lesz közlésre érdemes eredménye, arról tájékoztatják Magyarországot.
A külgazdasági és külügyminiszter beszámolt arról, hogy Zbigniew Rau elmondta: a varsói külügyminisztériumba behívatták Oroszország varsói nagykövetét és írásos jegyzéket adtak át neki, amelyben magyarázatot követelnek a keddi eseményekre. A lengyel külügyminiszter tájékoztatása szerint Lengyelország kezdeményezte a NATO-alapszerződés 4. cikke szerinti eljárást, amely szerint ha bármely tagállam veszélyeztetve érzi saját területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát, arról konzultációt kezdeményezhet a többi tagállammal.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy stratégiai nyugalom uralja a döntéshozókat annak érdekében, hogy „a tragikus és kontrollálhatatlan következményeket meg tudjuk előzni”.
Szijjártó Péter szólt arról is, hogy az Ukrajnát ért orosz rakétatámadás miatt az ukrán energia-infrastruktúra jelentős része is megsérült, kedd este óta átmenetileg szünetel a Barátság kőolajvezetéken az olajszállítás.
A szerda reggeli információk szerint nem a Barátság kőolajvezeték sérült meg, hanem a vezetéket működtető infrastruktúra egyik eleme, az áramlás biztosításához szükséges eszközöket működtető transzformátorállomás. Ennek kijavítása könnyebb, mintha a vezetéket érte volna találat – jegyezte meg.
Hozzátette: valószínűleg rövid időn belül újraindulhat a szállítás a vezetéken. Kiemelte: Magyarország több hónapnyi készlettel rendelkezik, ezért nincs veszélyben az energiaellátása.

Biztonságpolitikai szakértő: valószínűleg egy szétesett ukrán légvédelmi rakéta csapódott be Lengyelország területén

Valószínűleg egy szétesett ukrán légvédelmi rakéta csapódott be Lengyelország területén, kizárható, hogy szándékos orosz támadás történt Kelet-Lengyelországban – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az M1 csatornán szerda reggel.

A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy kedden Kelet-Lengyelországban becsapódott egy rakéta és két embert megölt.
Kis-Benedek József elmondta, hisz a hivatalos tájékoztatásoknak, amelyek szerint véletlen baleset történt és nem szándékos orosz támadás. Kiemelte: a falu, ahol a becsapódás történt, nagyon közel, négy kilométerre van a határtól.
Megjegyezte: az ukránok az SZ-300-as légvédelmi rakétarendszert használják, amely reagál az orosz repülőgépekről érkező rakétákra, és próbálja megakadályozni, hogy azok célba jussanak. Hozzátette: ez nem a legkorszerűbb rendszer, és az is elképzelhető, hogy egy rakéta meghibásodott.
Kizárható, hogy ez szándékos orosz támadás lett volna – jelentette ki a szakértő, hozzátéve, nagyon alaposan ki kell vizsgálni az esetet és „teljesen értelmetlen megérzések alapján véleményt mondani”.

A Fehér Ház közel 38 milliárd dollárt kér a törvényhozástól Ukrajna támogatására jövő szeptemberig

Az amerikai elnöki hivatal, a Fehér Ház 37,7 milliárd dollár (mintegy 15 ezer milliárd forint) Ukrajnának szánt katonai, pénzügyi és humanitárius segítség folyósításához kérte a kongresszus felhatalmazását 2023. szeptember 30-ig.

A Fehér Ház költségvetési ügyekért felelős igazgatója, Shalanda Young a képviselőház elnökének, Nancy Pelosinak hétfőn küldött levélben létfontosságúnak nevezte a kiegészítő költségvetési kérések elfogadását a hétfőn összeült korlátozott kongresszusi ülésszakban. A kérés az ukrajnai segítség mellett a koronavírus elleni válaszlépésekre elkülönített alap 10 milliárd dolláros kiegészítéséről, valamint meg nem nevezett összegben természeti katasztrófák következményeinek elhárításáról is szól.
A 37,7 milliárd dolláros ukrajnai csomagot a Joe Biden elnök vezette adminisztráció négy minisztérium között tervezi elosztani, ami a Fehér Ház indoklása szerint a többi között „biztosítaná Ukrajna ellátását az önvédelemhez szükséges fegyverekkel, valamint a szükséget szenvedő polgárai számára életet mentő segéllyel”.
A csomagon belül a védelmi minisztérium 21,7 milliárd dollár felett rendelkezhetne, ezt Ukrajnának szánt felszerelésekre, a minisztérium készleteinek visszapótlására, valamint folytatódó katonai, hírszerzési és egyéb védelmi támogatásra használnák fel. A külügyminisztérium 14,5 milliárd dollárt kapna, amelyet közvetlen ukrajnai költségvetési támogatásra, háború idején indokolt beruházásokra, egyéb biztonsági segítségnyújtásra, humanitárius segélyezésre, valamint a globális élelmiszer-biztonság növelésére fordíthatna.
Ezenfelül az energiaügyi minisztérium 626 millió dollár felett rendelkezhetne, amelyből az ukrán nukleáris biztonság növeléséhez és a stratégiai kőolajtárolók modernizálásához járulnának hozzá. Az amerikai egészségügyi minisztériumnak 900 millió dollár jutna, amelyet jórészt alapvető egészségügyi szolgáltatásokra fordítanának Ukrajnában.
A Fehér Ház kongresszusnak küldött leveléből az is kiderül, hogy az előzőleg Ukrajna számára – a naptári év végéig – jóváhagyott összeg kétharmadát már felhasználták vagy lekötötték. A mostani, 37,7 milliárdos keretet 2023. szeptember 30-i határidővel használnák fel – áll az elnöki hivatal levelében.

Irán elleni szankciókról döntött az amerikai kormány a drónszállítások miatt

Az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta az iráni államhoz közel álló szervezeteket Irán oroszországi fegyverszállításai miatt – közölte a washingtoni külügyminisztérium.

Az Antony Blinken miniszter aláírásával kiadott dokumentum a büntetőintézkedések pontos indokaként a katonai célokra használt drónok iráni szállítását jelölte meg Oroszország számára, amelyeket – a szöveg szerint – Moszkva polgári infrastruktúra és városok elleni légicsapásokra használ fel.
A külügyminisztérium és vele összehangban az amerikai pénzügyminisztérium lépése három iráni szervezetet érint, az iráni Forradalmi Gárda légierejét, valamint a pilóta nélküli légi eszközöket, drónokat gyártó iráni vállalatokat. Emellett újabb orosz intézményeket és magánszemélyeket is szankcióval sújtott az Egyesült Államok.

Ukrajnai háború: a kormányülésen is megvitatják a fejleményeket

Orbán Viktor miniszterelnök úgy döntött: a Védelmi Tanács kedd esti tanácskozása után a szerdai kormányülésen is részletesen értékelik az orosz-ukrán háború legújabb fejleményeit, azt követően, hogy Lengyelországban vélhetően rakétabecsapódás történt, és szintén rakétatámadás következtében leállt a Barátság olajvezeték – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerda reggel.

A magyar kormány 8 órakor ül össze a Karmelita kolostorban.

Az ülésen – többek között a titkosszolgálatok jelentései alapján – elemzik a kialakult helyzetet Magyarország katonai és energiabiztonsága szempontjából.

Közel 8 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. november 15-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4509 lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3263 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 135 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 15-én 30 ember, köztük 19 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Fehér Ház: Biden és Duda egyeztetett a lengyelországi rakétaincidensről

Az Egyesült Államok teljes támogatását ajánlotta fel Joe Biden elnök a lengyel területen történt robbanások vizsgálatához Andrzej Duda lengyel államfőnek kedden, miután a feltételezések szerint orosz gyártmányú rakéta csapódott be az ukrán határhoz közel, két lengyel halálát okozva.

A Fehér Ház közleménye szerint Joe Biden telefonbeszélgetést folytatott Dudával, amelyben kinyilvánította részvétét az emberéletek elvesztése miatt, és megerősítette az Egyesült Államok „megingathatatlan elkötelezettségét” a NATO iránt.
Andrzej Duda tájékoztatta az amerikai elnököt az incidenssel kapcsolatos lengyel értékelésről – áll a washingtoni idő szerint kedden este kiadott dokumentumban.
Joe Biden a telefonhívás idején az indonéziai Bali szigetén tartózkodott a G20 csoport csúcstalálkozóján.
A Fehér Ház bejelentette azt is, hogy az amerikai elnök kérésére a G20-csúcstalálkozón részt vevő állam-, illetve kormányfők közül többen – így az európaiak, valamint a kanadai és a japán miniszterelnök – szerdán külön is tárgyalnak a történtekről.
Kedden délután a lengyel területet érintő incidens nyomán az amerikai védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy szükség esetén az Egyesült Államok „meg fogja védeni a NATO területének minden négyzetméterét”.
Pat Ryder tábornok rendkívüli sajtótájékoztatón azt közölte, hogy az Egyesült Államok Európában állomásozó csapatainak biztonságát érintő kérdéseket nagyon komolyan veszik, és folyamatosan nyomon követik a Lengyelországból érkező jelentéseket.
Lloyd Austin védelmi miniszter a lengyel védelmi tárca vezetőjével tervezett egyeztetést az esetről és annak lehetséges következményeiről.

Morawiecki: Lengyelország fokozza a légtér megfigyelését, a lakosságtól a nyugalom megőrzését kéri

A védelmi készültség növelése keretében Lengyelország a szövetségeseivel együttműködve megerősíti légterének megfigyelését – közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerdára virradóan, a rendkívüli kormányülést követő sajtóértekezleten. Egyúttal arra kérte az ország lakosságát, hogy őrizze meg nyugalmát.

Morawiecki emlékeztetett arra: a kelet-lengyelországi Przewodówban kedd délután robbanás történt, ennek következtében két lengyel állampolgár életét vesztette.
Megerősítette azt is, hogy a robbanás miatt Varsó növeli egyes katonai alakulatok és a rendvédelmi erők készültségét. Különös figyelmet fordítanak a légtér megfigyelésére, amely „fokozott együttműködésben zajlik és fog zajlani a szövetségesekkel” – jelentette ki a kormányfő.
Közölte: a történtek okainak vizsgálatához külföldi szakemberek támogatását is kérték.
Morawiecki nyugalmuk megőrzésére szólította fel a lengyeleket, hiteles tájékoztatásra kérte a médiát, és figyelmeztetett arra, hogy a téves információk veszélyesek lehetnek.
Lengyelország a szövetségesekkel együtt elemzi a NATO-alapszerződés 4. cikke szerinti eljárás elindításának lehetőségét – mondta el Morawiecki. Ez a cikk a szövetségesek közötti konzultációkat helyez kilátásba, ha bármelyik tagország fenyegetést érzékel területi egysége, függetlensége vagy biztonsága ellen.
Később sajtóértekezletet tartott Andrzej Duda elnök is, aki nagyon valószínűnek nevezte, hogy szerdán Lengyelország nagykövete aktiválja a NATO-nál a 4. cikk szerinti eljárást.
Duda azt is elmondta: jelenleg „nincs semmilyen egyértelmű bizonyíték arra, ki lőtte ki a rakétát”, amely „valószínűleg orosz gyártmányú volt”.
A lengyel külügyi tárca korábbi, kedd éjjeli közleménye szerint Przewodówban orosz gyártmányú rakéta csapódott be. Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter emiatt bekérette Oroszország varsói nagykövetét, és ” haladéktalan részletes magyarázatot követel”.
Duda és Morawiecki a külföldi politikai vezetőkkel éjjel folytatott egyeztetéseikre hivatkozva aláhúzták: Lengyelország a NATO és az EU összes tagállamának támogatását élvezi.

NATO-főtitkár: a NATO figyelemmel kíséri a fejleményeket

A NATO figyelemmel kíséri a fejleményeket és egyeztet a szövetséges tagországokkal – jelentette ki szervezet főtitkára arra reagálva, hogy lengyel médiajelentések szerint orosz rakéták csapódtak be lengyel területen és emberéletet követeltek.

Jens Stoltenberg Twitter-üzenetében számolt be Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről, amelyben részvétét nyilvánította az elhunytak családtagjainak.
A NATO-főtitkár hangsúlyozta: „fontos a tények pontos megállapítása”.
NATO-diplomaták kedd éjszakai tájékoztatása szerint a katonai szövetség nagykövetei szerdán konzultációra gyűlnek össze azon lengyel bejelentéssel kapcsolatban, mely szerint Varsó megfontolja, „fennállnak-e a feltételei annak, hogy kezdeményezzék a NATO alapszerződése 4., a szövetségesek közötti konzultációkról szóló cikk szerinti eljárást”. Az eljárás az egyik tagállamot érő fenyegetés esetén indítható el.
A név nélkül nyilatkozó diplomaták közölték: a katonai szövetség „óvatosan” fog reagálni, továbbá időre van szüksége annak ellenőrzésére, hogy pontosan hogyan történt az incidens.
Kedden a Radio Zet lengyel rádióállomás nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy két rakéta csapódott be egy gabonasilóba az Ukrajnával határos Lublini vajdaságban lévő Przewodów falu közelében, ketten meghaltak.

Az Európai Tanács elnöke megdöbbentőnek nevezte a lengyel területen becsapódott rakétákról szóló hírt

Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke megdöbbentőnek nevezte azt azokat a lengyel médiajelentéseket, amelyek szerint orosz rakéták csapódtak be lengyel területen és ez emberéletet követelt.

„Megdöbbentett a hír, amely szerint egy rakéta vagy más lőszer embereket ölt meg lengyel területen” – fogalmazott Charles Michel.
Az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében részvétét fejezte ki az áldozatok családtagjainak és hangsúlyozta: „Lengyelország mellett állunk”. Közölte továbbá, kapcsolatban van a lengyel hatóságokkal, az Európai Tanács tagjaival és más szövetségesekkel.
Charles Michel, aki a G20 csoport indonéziai állam- és kormányfői találkozóján tartózkodik, egy később közzétett üzenetében arról tájékoztatott, hogy beszélt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőfel, akit az EU teljes egységéről és szolidaritásról biztosított.
Közölte továbbá, a G20-s tanácskozás szerdai napján javasolni fogja egy koordinációs értekezlet megtartását az EU szintén a helyszínen tartózkodó vezetőinek részvételével.
Alexander De Croo belga miniszterelnök azt írta, Belgium határozottan elítéli a lengyel területen történt incidenst és legmélyebb részvétét fejezi ki az áldozatok családjának és Lengyelország népének. Belgium Lengyelország mellett áll – húzta alá.
„Mindannyian annak a NATO-családnak a részei vagyunk, amely minden eddiginél egységesebb és felkészültebb mindannyiunk védelmére” – tette hozzá a belga kormányfő.
Mark Rutte holland miniszterelnök Twitter-üzenetében súlyosnak nevezte a halálos áldozatokat követelő rakéták okozta robbanásokról érkezett híreket. Közölte: kormánya szoros kapcsolatban áll Lengyelországgal és a többi NATO-szövetségessel.
„Most fontos a történtek pontos megállapítása. Nagyon szorosan figyelemmel kísérjük a helyzetet” – tette hozzá a holland kormányfő.
Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét a közösségimédia-felületre feltöltött üzenete szerint aggodalommal töltik el a lengyelországi robbanásról szóló hírek. Közölte: szoros figyelemmel kíséri a helyzetet. Majd hozzátette: „kapcsolatban állunk a lengyel hatóságokkal, a partnereinkkel és szövetségeseinkkel”.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében azt közöte, „mélységes aggodalommal tölti el” a Lengyelországból érkezett hírek, amelyek – mint írta – Oroszország Ukrajna elleni rakétacsapását követő robbanásokról és áldozatokról számoltak be.
„Miközben szorosan nyomon követjük a helyzetet, minden gondolatom és szolidaritásom Lengyelország népe felé irányul” – tette hozzá.
Kedden a Radio Zet lengyel rádióállomás nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy két rakéta csapódott be egy gabonasilóba az Ukrajnával határos Lublini vajdaságban lévő Przewodów falu közelében, két ember életét vesztette.

Lengyelország növeli a védelmi erők készültségét

A két ember halálát okozó kelet-lengyelországi robbanás kapcsán Varsó növeli egyes katonai alakulatok és a rendvédelmi erők készültségét – közölte kedd esti sajtóértekezletén a lengyel kormányszóvivő.

Piotr Müller szóvivő a lengyel kormány nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága rendkívüli tanácskozása után nyilatkozott a sajtónak. Megerősítette: kedden a kelet-lengyelországi Hrubieszów járásban két lengyel állampolgár halálát okozó robbanás történt, a helyszínen az illetékes hatóságok továbbra is vizsgálódnak.
Kedd délután a lengyel Radio Zet honlapján és a Twitteren arról számolt be, hogy két ember meghalt az ukrán határhoz közeli Przewodów városban, miután két rakéta csapódott egy gabonasilóba.
Müller a sajtóértekezleten közölte: a kialakult helyzet kapcsán Lengyelország növeli egyes katonai alakulatok és más lengyelországi rendvédelmi erők készültségét. Bejelentette: Varsó megfontolja, „fennállnak-e a feltételei annak, hogy kezdeményezzék a NATO alapszerződése 4., a szövetségesek közötti konzultációkról szóló cikkely szerinti eljárást”. Az eljárás az egyik tagállamot érő fenyegetés esetén indítható el.
A sajtóértekezleten szintén felszólaló Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke közölte: Andrzej Duda elnök a NATO főtitkárával, Jens Stoltengberggel beszélt telefonon és intenzív kapcsolatban vannak a szövetséges országokkal.
Később Jakub Kumoch, az államfő külpolitikai irodájának vezetője közölte: Joe Biden amerikai elnökkel is egyeztet Duda.
Kedd este rendkívüli ülést tart még a lengyel kormány, szerdára pedig Duda összehívta az ellenzéki frakcióelnökök részvételével is megtartandó nemzetbiztonsági tanács ülését.

Macron felvette a kapcsolatot a lengyel vezetőkkel

Emmanuel Macron francia államfő felvette a kapcsolatot a lengyel vezetőkkel azon lengyel médiahír kapcsán, miszerint két orosz rakéta csapódott be lengyel területen, és tájékozódik a helyzetről – jelezte kedd este a francia elnöki hivatal.

Az Elysée-palota tájékoztatása szerint a világ 19 legfejlettebb gazdaságú és vezető feltörekvő országát, valamint az Európai Uniót tömörítő húszas csoport, a G20 csúcstalálkozóján az indonéziai Bali szigetén fekvő Nusa Dua luxusüdülőhelyen tartózkodó francia elnök vizsgálja annak a lehetőségét, hogy szerda reggel a jelenlévő vezetők megvizsgálják a Lengyelországban kialakult helyzetet.
A francia védelmi minisztérium jelezte: a köztársasági elnök utasítást adott a „szükséges ellenőrzések elvégzésre a tények megállapítása érdekében, szorosan együttműködve Lengyelországgal és a NATO-n belüli szövetségeseinkkel”.
A nemzetgyűlésben Sonia Backes államtitkár tolmácsolta Elisabeth Borne miniszterelnök üzenetét, miszerint „a kormány nagyon közelről figyeli a helyzetet szoros kapcsolatban állva a lengyel szövetségeseinkkel”.
„Lengyelország minden esetben számíthat Franciaország szolidaritására és folyamatosan tájékoztatjuk önöket a hírekről, amelyeket kapunk” – mondta a kormánytag a képviselőknek.

Kaiser Ferenc: baleset volt a lengyelországi rakétabecsapódás

Minden bizonnyal orosz rakéták csapódtak be lengyel területen, de ez baleset volt, nem lehet belőle újabb háború – erről beszélt Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1 aktuális csatornán kedd este.

A szakértő elmondta, hogy a nap folyamán – nyilvánvalóan a G20-ak találkozójához igazítva – nagyszabású orosz rakétatámadás zajlott az ukrán kritikus infrastruktúra ellen. Feltehetően ennek részeként csapódhatott be orosz eszköz Lengyelország ukrán határhoz közeli területeire, de kizárható, hogy ez szándékos volt, minden bizonnyal baleset történt.
Szerinte az oroszok a készleteik nagy részét már elhasználták, azok a régebbi típusok, amiket most vetnek be, akár 10-15 kilométerrel is eltéveszthetik a célt. De az is előfordulhat, hogy az ukrán légvédelem megrongálta az orosz rakétákat, ezután csapódtak be Lengyelország terültén. Orosz részről a szándékosság egyrészt azért zárható ki, mert akkor nem két rakéta talál el egy gabonatárolót. Másrészt a történtek tovább rongálják Oroszország nemzetközi megítélést, s ez sem lehetett az oroszok célja – mutatott rá Kaiser Ferenc.
Minden bizonnyal tisztázódni fog, mi történt. A rakéták maradványai, illetve útvonaluk vizsgálata alapján ez egyértelmű lesz, ahogy néhány éve a Donbasz fölött lelőtt maláj gép esetében is – fűzte hozzá.
Kaiser Ferenc ugyanakkor elmondta azt is: a NATO – Lengyelországot is beleértve – érezhetően tompítja a történteket, nekik sem érdekük az események eszkalálódása.
Borzasztóan feszült a helyzet – jegyezte meg a szakember. A G20-as csúcson ott van Lavrov orosz külügyminiszter: meglesz a téma. A legtöbben azon dolgoznak, hogy ez az ügy megoldódjon – mondta Kaiser Ferenc.

Zelenszkij „jelentős eszkalációnak” nevezte a lengyel területet ért rakétacsapást

„Jelentős eszkalációnak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videoüzenetében azt, hogy Oroszország a NATO-tagállam Lengyelország területére mért rakétacsapást, és intézkedésre sürgette az északatlanti szövetséget – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál.

„Orosz rakéták találták el Lengyelországot. Hányszor mondta Ukrajna, hogy egy terrorista állam nem korlátozza magát a mi országunkra, és csak idő kérdése, hogy az orosz terror mikor lép tovább” – emlékeztetett az államfő. Szerinte az orosz fenyegetés csak fokozódni fog, ha Moszkva megbüntethetetlennek érzi magát.
„Rakétát lőni a NATO területére, ez egy orosz támadás a kollektív biztonság ellen. Ez nagyon jelentős eszkaláció. Cselekednünk kell!” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Az ukrán elnök Lengyelország melletti szolidaritásának is hangot adott. „Most azt akarom mondani minden lengyel testvérünknek: Ukrajna mindig támogatni fog benneteket! A terror nem töri meg a szabad embereket. A győzelem akkor lehetséges, ha nincs félelem” – hangoztatta Zelenszkij.

Orosz védelmi tárca: provokáció az orosz rakétákról szóló lengyel bejelentés

Provokációnak minősülnek azok a lengyel médiajelentések, valamint a lengyel hivatalos nyilatkozatok, amelyek szerint orosz rakéták csapódtak volna be lengyel területen, ezek célja eszkalálni a konfliktust – közölte kedd este az orosz védelmi minisztérium.

„A lengyel média és tisztviselők nyilatkozatai a Przewodów község közelében állítólagosan becsapódott +orosz+ rakétákról szándékos provokáció a helyzet eszkalálása érdekében. Az ukrán-lengyel államhatár közelében egyetlen célpontra sem mértek csapást orosz fegyverek” – hangzott a tárca közleménye.
A védelmi minisztérium szerint a roncsoknak, amelyeket a lengyel médiában bemutattak, semmi közük az orosz fegyverekhez.
Korábban a Radio Zet lengyel rádióállomás nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy két rakéta csapódott be egy gabonaszárítóba az Ukrajnával határos Lublini vajdaságban lévő Przewodów falu közelében. Az előzetes jelentések szerint két ember életét vesztette.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az incidens miatt összehívta a minisztertanács biztonsági bizottságának ülését. Piotr Müller kormányszóvivő tájékoztatást ígért a tanácskozásról és arra is felszólított, hogy meg nem erősített információkat ne tegyenek közzé.

Szalay-Bobrovniczky: a kormány nyugalomra int, a kőolajellátás biztosított

A kormány nevében nyugalomra intett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a lengyelországi rakétabecsapódással és a Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban kedden este az M1-nek adott interjújában, hangsúlyozva, hogy Magyarország kőolajellátása biztosított.

A miniszter elmondta: a Védelmi Tanács ülésén két fontos témáról beszéltek, a Barátság kőolajvezeték működését érintő találatról és a lengyelországi rakétabecsapódásról.
A kőolajvezetékkel kapcsolatban hangsúlyozta: egy ilyen helyzetben minden információt óvatosan kell kezelni. „Nagyon nagy nyugalomra intjük önmagunkat is, hogy ilyenkor ennek az értékeléséből messzemenő következtetéseket ne vonjunk le” – fogalmazott, hozzátéve, úgy tudják, hogy nem a kőolajvezetéket magát, hanem az azt ellátó transzformátor-állomást érte találat.
Jelezte: kőolaj egyelőre a vezetékből nem jön, de a Mol vezetői arról tájékoztatták a kormányt, hogy az ország kőolajellátása ennek ellenére zavartalan, és hosszabb távon is így lesz.
A lengyelországi rakétatámadásról szólva a védelmi miniszter azt mondta: itt még több bizonytalanság van, egyelőre nem tudják pontosan, hogy mi történt. „Várjuk a lengyel kollégáinknak a visszajelzését és a tájékoztatását, hogy ők mit tudnak” – tette hozzá.
Közölte: beszélt a NATO-főtitkárral, illetve több ország védelmi miniszterével. Hangsúlyozta: a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján mindenki nyugalomra inti az országait, meg kell várni, hogy a lengyelek milyen információval állnak elő.
A kormány figyelemmel kíséri az eseményeket, a Magyar Honvédség, mint mindig, most is készen áll Magyarország védelmére – mondta. Hozzátette: egyelőre semmilyen különös lépést nem kell tennünk azon túl, hogy folyamatosan kapcsolatban vagyunk nemzetközi és katonai szinten is a teljes európai és NATO-rendszerrel. Jelezte: azonnal képesek vagyunk reagálni, hogyha bármi történik, de egyelőre figyelünk és várjuk az eseményeket.

BBC: teljesen valószínűtlen, hogy szándékos orosz támadás történt volna lengyel terület ellen

A BBC diplomáciai szakkommentátora szerint teljesen valószínűtlen, hogy Oroszország szándékos támadást intézett volna Lengyelország területe ellen.

Paul Adams azokra a megerősítetlen értesülésekre reagált, amelyek szerint a lengyel-ukrán határ közelében kedden orosz rakéták csapódtak be egy lengyel mezőgazdasági létesítmény gabonatárolójába, és két ember életét vesztette.
A brit közszolgálati médiatársaság vezető szakértője kifejtette: Oroszországnak nem áll érdekében lengyel farmok megtámadása, így valószínű, hogy legfeljebb műszaki meghibásodás történhetett.
Adams rendkívül valószínűtlennek nevezte, hogy Oroszország szándékos támadást intézett volna vagy intézne a jövőben Lengyelország vagy bármely más NATO-tagállam ellen.
A BBC megszólaltatta Kurt Volkert, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövetét, aki szerint fontos, hogy Oroszország lehetőséget kapjon arra, hogy magyarázatot adjon a történtekre.
Volker is azt valószínűsítette, hogy baleset történhetett, de úgy fogalmazott, hogy „ezt Oroszországtól is hallanunk kell”.

Gyarmati István: eltévedt cirkálórakéták csapódhattak be Lengyelországban

Valószínűleg eltévedt cirkálórakéták csapódhattak be kedd este Lengyelországban, Oroszországnak semmilyen érdeke nem fűződik egy ilyen támadáshoz – mondta el az M1 aktuális csatorna műsorában Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő az erről szóló lengyel sajtóhírre reagálva.

Hozzátette: korai még találgatásokba bocsátkozni, több információra lenne szükség, de valószínűleg a két eltévedt rakétát valamilyen ukrán célpontra lőhették ki.
A szakértő rámutatott arra, hogy az oroszok soha nem látott mértékben támadták ma az ukrán infrastruktúrát, nagy mennyiségű rakétát lőttek ki. Mint mondta, így nagyobb az esélye annak, hogy valamelyik cirkálórakéta „eltévedjen”.
A szakértő szerint az oroszok akár a G20-csúcs vagy a herszoni vereség miatt vették elő stratégiai készleteiket, hogy az orosz céloknak megfelelő fegyverszünetet érjenek el és térdre kényszerítsék az ukránokat. Megjegyezte: ez a készlet nem fog sokáig kitartani.
Mint mondta, az eset miatt „mindenki aggódik”, nem véletlenül hívta össze a miniszterelnök a Védelmi Tanácsot.
Gyarmati István szerint a lengyelek minden bizonnyal kérni fogják a NATO összehívását, a szervezet válasza pedig valószínűleg „kemény figyelmeztetés lesz”, hogy a szövetség ott áll Lengyelország mögött.

A Pentagon egyelőre nem tudja megerősíteni, hogy orosz rakéták csapódtak volna be lengyel területen

A Pentagon egyelőre nem tudja megerősíteni azokat az értesüléseket, miszerint orosz rakéták csapódtak volna be lengyel területen az ukrán határ közelében.

„Ismertek előttünk azok a sajtóértesülések, amelyek szerint két orosz rakéta talált el egy térséget Lengyelországban, az ukrán határ közelében. Elmondhatom, hogy egyelőre nincsenek olyan információink, amelyek alátámasztanák ezeket az értesüléseket, így tovább figyeljük a fejleményeket” – jelentette ki kedden Patrick Ryder dandártábornok, a Pentagon szóvivője sajtótájékoztatóján.
A Radio Zet lengyel rádió honlapján közölte, hogy két ember meghalt Lengyelországban, miután az ukrán határhoz közeli Przewodów városban két rakéta egy gabonaszárítóba csapódott be tévedésből.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Twitter