Új adók bevezetését indítványozza Márki-Zay Péter

Négyféle helyi adó megfontolását javasolja a közgyűlésnek a polgármester. Növekedhetnek a lakosság és a vállalkozások költségei is. Nagyon úgy tűnik, a két éve már bevezetett, majd a kormány által megbuktatott földadót ezúttal kiveti Márki-Zay Péter, de több mint másfélszer akkora összeggel.

Ahogy a Promenad24 már a hétvégén megírta, Márki-Zay Péter mindenféleképpen új adókat akar kivetni Hódmezővásárhelyen. A polgármester a jelek szerint nem tesz le erről a szándékáról, ez derül ki a csütörtöki közgyűlés elé kerülő előterjesztésből is. Márki-Zay ugyanis négyféle helyi adó megfontolására kéri a testületet.

• 1, bevezetnék a lakossági építményadót,
• 2, drasztikusan emelnék a vállalkozások építményadóját,
• 3, kommunális adót vetnének ki a magánszemélyekre,
• 4, bevezetnék a földadót.

Politikai lojalitáspróba a közgyűlésben

Márki-Zay az elmúlt napokban is többször hangsúlyozta, hogy az adórendelet módosításához, az új adók kivetéséhez minősített többség kell, vagyis a 15 tagú közgyűlésben legalább 8 támogató szavazat szükséges. Mint korábbi cikkünkben utaltunk rá, a polgármesteri indítvány ezek tükrében egyfajta politikai lojalitáspróbának is számít az utóbbi hónapokban szakmai kérdésekben többször külön álláspontot megfogalmazó Kis Andrea, Krupiczer Ferenc és Otlokán Mihály számára. Az új lakossági adó bevezetésének tervezete kétségkívül érdekes helyzet elé állítja az MSZP és a DK képviselőit, tekintettel arra, hogy pártjaik, országos szervezeteik éppen azzal kampányolnak, hogy a válsághelyzetben csökkenteni kell a lakosság terheit. A DK rezsimentő alap létrehozásával, az MSZP rezsiSTOP fórumokkal járja az országot. Kíváncsiak vagyunk, ezeknek a pártoknak a vásárhelyi politikusai vajon támogatják-e az itteni lakosságra kivetett sarcot, azt, hogy a vásárhelyi emberek terhei tovább növekedjenek.

Több mint másfélszer annyit venne el a vásárhelyiektől, mint két éve akart

A közgyűlési előterjesztésekből és Márki-Zay nyilatkozataiból az tűnik ki, hogy a jelek szerint a polgármester első számú célja a földadó kivetése. A városvezetőnek nem ez az első kísérlete a földadó vásárhelyi bevezetésére (az erről szóló összes cikkünk ITT elérhető). Emlékezetes, két éve, 2020 őszén a polgármester már döntött a földadó kivetéséről, s hektáronként akkor 6 ezer forintot akart fizettetni a vásárhelyiekkel. Akciója akkor komoly felháborodást keltett a gazdák, a gazdálkodók, a mezőgazdaságból élők körében. A vásárhelyieket a kormány mentette meg Márki-Zay földadójától, a kabinet a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben felfüggesztette az új helyi adó kivetésének lehetőségét, így a polgármester sem 2021-ben, sem 2022-ben nem tudta megsarcolni az itt élőket.

Márki-Zay mostani indítványa szerint 2023-tól 2 hektár felett kellene majd fizetniük a földjeiket bérbeadóknak, hektáronként közel 10 ezer forintot (egészen pontosan 9900-at), vagyis a két éve tervezett összeg több mint másfélszeresét! Az új lakossági adót, azaz sarcot azzal próbálja eladhatóvá tenni, hogy megígérte: abból nyújtanának rezsitámogatást a rászoruló vásárhelyieknek tavasszal, legfeljebb 50 ezer forint összegig, pályázati alapon, a rezsinövekményük és a befolyt adóbevételek arányában. A Márki-Zay-féle „jótékonykodás” magyarul úgy nézne ki, hogy amit az egyik vásárhelyitől elvesz, azt a pénzt adná a másiknak az önkormányzat…

Látványberuházások vagy szociális támogatások – mi a prioritás?

Az új adó kivetésével kapcsolatban számos kérdés is felmerül azonban. Az egyik, hogy miért kell a lakossági terheket növelni, amikor – mint többször megírtuk – Márki-Zay szerint a város anyagilag jól áll, 2 milliárd forint szabadon felhasználható pénze van.

Nos, nagyon úgy tűnik, hogy ez a 2 milliárd látványberuházásokra (toronyszépítgetés, szökőkút, díszburkolat, csúszda, műanyag „jégpálya” stb.), illetve városházi jutalomosztásra kell.

• A másik, hogy a városvezetés a földadóból maximum évi 100 milliós, az első félévben 40-50 millió forintos bevétellel számít. Vagyis ebből a 40-50 millióból adna rezsitámogatást. Márpedig Márki-Zay ennél többet szór el csak a mártélyi tanösvény, a pallósor és a kilátók felújítására. Tehát ha csak a tanösvény felújítását elhalasztaná, anélkül jótékonykodhatna, hogy más vásárhelyi lakosok terheit megemelné a város.
• Ugyanígy ha nem vásárolnák meg 16 millióért a helyiek által nem is kedvelt műanyag „jégpályát”, s nem vennének több mint 14 millióból kamerákat, máris több mint 30 millió forint állna rendelkezésre szociális támogatásokra anélkül, hogy megsarcolnák az itt élőket.
• Végezetül érdemes megjegyezni, hogy önmagában a toronyszépítgetés közel 260 milliós költségéből 5-6 éven keresztül lehetne biztosítani a Márki-Zay által felvázolt rezsitámogatást a rászorulóknak, azaz ha erről a látványberuházásról lemondana a polgármester, akkor a következő években egyáltalán nem lenne szükség az új lakossági adó bevezetésére.

Ilyen szempontból is fontos üzenet lesz az itt élők számára, hogy Márki-Zay mit tekint prioritásnak, a látványberuházásokat vagy a szociális segítségnyújtást. Csütörtökön kiderül.

Illusztráció: MTI/Krizsán Csaba