Az orosz-ukrán háború 265. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hatvanötödik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A lengyel elnök és a lengyel kormányfő rendkívüli biztonsági tanácskozást hívtak össze

Rendkívüli tanácskozást hívott össze Andrzej Duda lengyel elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő az államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Irodában (BBN) – közölte kedd este a lengyel kormányszóvivő.

„A kialakult válsághelyzet miatt” az államfő és a miniszterelnök a kormány nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága tagjaival tanácskozik – mondta el sajtóértekezletén Piotr Müller kormányszóvivő.
A szóvivő arra szólította fel a médiát, hogy „ne tegyen közzé meg nem erősített információkat”. Az illetékes szolgálatok „”hiteles információkkal szolgálnak” a tanácskozáson, majd egy sajtókonferencián nyilvánosságra fogják hozni ezeket – tette hozzá Müller.
Korábban a lengyel Radio Zet honlapján és a Twitteren arról számolt be, hogy két ember meghalt az ukrán határhoz közeli Przewodów városban, miután két rakéta csapódott egy gabonaszárítóba.

Rakétabecsapódás Lengyelországban, két ember meghalt

Két ember meghalt Lengyelországban, amikor az ukrán határhoz közeli Przewodów városban rakéta csapódott egy gabonaszárítóba – közölte honlapján a Radio Zet.

Horváth József: Ukrajnában kulcskérdés az energiaellátó-rendszer védelme

Az oroszok megkezdték Ukrajna energiaellátó-rendszerének megsemmisítését; a jelen helyzetben kulcskérdés, hogy Ukrajnában a légvédelmi erők meg tudják-e védeni az elektromos ellátórendszert vagy a szomszédos államban Oroszország lehetetlen helyzetbe hozza a polgári lakosságot és a katonai hátországot is a tél folyamán – mondta az Alapjogokért Központ nemzetbiztonsági tanácsadója kedd este az M1 aktuális csatornán, arra reagálva, hogy leállt a Barátság kőolajvezeték.

Horváth József közölte, az oroszok részéről az új stratégia lényege, az elektromos áram a 21. században az az energia, amely nélkül gyakorlatilag működésképtelenné lehet tenni egy országot. Példaként említette, hogy elektromos áramra van szükség a világításhoz, a kommunikációs rendszerek és a távfűtés működéséhez is. Az eddigi információik szerint Ukrajnában – az orosz bombázások hatására – az energiaellátó-rendszer csaknem 40 százaléka sérült meg.
A műsorban elhangzott, hogy a csatorna információja szerint az oroszok nagy erőkkel bombázzák Ukrajna területét, a transzformátor-állomások a fő célpontok. A fehérorosz határnál eltaláltak egy transzformátor-állomást, amely a Barátság kőolajvezeték áramellátásáért felelt. A jelenlegi helyzetben a Barátság kőolajvezeték leállt, ugyanis a szivattyúknak nincs áramellátása. A Molnak 90 napra elegendő friss kőolaja van, amelyet a finomítóiban fel tud használni. Alternatív megoldásként az adriai kőolajvezetéken is tudnak kőolajat szállítani. A 90 nap elegendőnek mutatkozik, hogy a déli szállításokat megszervezzék.

Zelenszkij: Oroszország jórészt energetikai objektumokat támadott

Az orosz erők kedd délután átfogó rakétatámadást indítottak Ukrajna ellen, elsősorban energetikai létesítményeket támadtak, a csapások estig folytatódhatnak – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a lakossághoz intézett videoüzenetében.

„Nyolcvanöt rakétát lőttek ki Ukrajnára, városainkra, ezek többsége az energetikai infrastruktúrát érte. Egyértelmű, hogy mit akar az ellenség, de nem fogja elérni a célját” – hangoztatta az államfő. Figyelmeztetett, hogy körülbelül húsz rakétacsapás várható még aznap. „Ezért nagyon kérek mindenkit: vigyázzatok magatokra, és maradjatok még egy darabig az óvóhelyeken!” – üzente Zelenszkij.
Hozzátette: tudomása van arról, hogy több városban a támadások következtében megszűnt az áramszolgáltatás. De fogadkozott, hogy hamarosan helyreállítják.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter a Facebookon közölte, hogy az átfogó orosz rakétatámadás Ukrajnával szomszédos több ország energiarendszerére is hatással lehet. Kiemelte, hogy az energiarendszer elleni mostani támadás volt a legsúlyosabb a háború kezdete óta.
„Az ellenség az egész ukrán energiarendszert támadja, mind a termelő létesítményeket, mind az átviteli rendszereket. Vészleállásokat okoztak minden régióban. A katonai és a nemzetközi színtéren elszenvedett vereségek után az ellenség újabb kísérletet tesz a bosszúra, és a tél beállta előtt igyekszik maximális károkat okozni energiarendszerünkben” – hangsúlyozta Haluscsenko.
A miniszter arra kérte az ukránokat, hogy őrizzék meg nyugalmukat a kritikus energiaellátási helyzettel kapcsolatban, és bízzanak az energetikai szakemberekben és az ukrán fegyveres erőkben.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az ukrán légvédelem a levegőben megsemmisített az Ukrajnára kilőtt több mint 90 rakétából 70-et, de a becsapódások miatt több mint hétmillió lakos országszerte áramszolgáltatás nélkül maradt. Közölte, hogy 15 – közelebbről nem megnevezett – energetikai objektumot ért találat.
Volodimir Trus, a nyugat-ukrajnai Ternopil megye kormányzója arról számolt be, hogy a régió 90 százalékában szűnt meg az áramellátás.

Borrell: az uniós védelem szorosabb európai együttműködést igényel

Az uniós védelem szorosabb európai együttműködést és a tagállami kiadások növelését igényli a hiányzó katonai képességek megerősítése érdekében – jelentette ki kedden az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Josep Borrell, a tagországok védelmi miniszereinek brüsszeli tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatón közölte: a védelmi kiadások biztosítására bejelentett tagállami kiegészítő források pótolhatják a katonai képességek régóta fennálló hiányosságait.
„Nem utolsósorban az orosz-ukrán háborúban Kijev számára nyújtott eszköztámogatás megmutatta, hogy Európa-szerte hiányzik a védett katonai mobilitási kapacitás” – mondta a főképviselő, majd hozzátette: ennek orvoslásával egy időben a védelmi eszközök beszerzésére kell helyezni a hangsúlyt.
A megnövekedett kiadásokkal párosuló védelmi együttműködés az egyetlen módja annak, hogy Európa rendelkezzen alkalmas és készen álló fegyveres erőkkel, amelyek képesek reagálni minden válságra – jelentette ki Borrell.
Tájékoztatása szerint a Tanács határozatot fogadott el arról, hogy az Egyesült Királyság csatlakozhat a Katonai Mobilitás elnevezésű PESCO-kezdeményezéshez. Ez a kezdeményezés egy olyan politikai és stratégiai platform, amelynek célja egyszerűsíteni és szabványosítani a határokon átnyúló katonai szállításokra vonatkozó nemzeti eljárásokat. Lehetővé teszi a katonai személyzet és eszközök gyors mozgatását az EU egészében, közúton, vasúton, tengeri vagy légi úton.
A tagállamok a meghívással elismerik azt a jelentős hozzáadott értéket, amelyet az Egyesült Királyságnak a kezdeményezésben való részvétele jelenthet – emelte ki az uniós diplomácia vezetője.
Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter a tanácskozást követően elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy uniós kollégái egyetértenek Ukrajna további támogatásának szükségességével.
„Mindannyian egyetértettünk abban, hogy Ukrajnát támogatni kell” – fogalmazott Blaszczak azzal kapcsolatban, hogy a szakminiszterek elfogadták az ukrán fegyveres erők képességeinek megerősítését célzó uniós misszió (EUMAM Ukrajna) létrehozását. Közölte, hogy a kiképző misszió központja a nyugat-lengyelországi Wedrzynben lesz. A lengyel védelmi miniszter hozzátette: Lengyelország már az orosz-ukrán háború előtt elkezdte az ukrán katonák kiképzését.

Szijjártó: a kijevi nagykövetség folytatja működését

Újabb komoly támadás érte Ukrajna energetika infrastruktúráját, rakétákkal támadták Kijevet és több nagyvárost is; a kijevi nagykövetség folytatja működését – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden este a Facebook-oldalán közzétett videójában.

A miniszter elmondta, rossz, aggasztó hírek érkeztek az elmúlt órákban Ukrajnából. „Sajnos a háború nem csillapodik” – fogalmazott.
Szijjártó Péter közölte: telefonon beszélt Íjgyártó István kijevi magyar nagykövettel, akinek jelentése szerint három robbanást hallottak Kijevben a légiriadó elrendelését követően.
A nagykövetség és annak munkatársai épségben vannak, az áramellátás akadozik így az internet-szolgáltatás sem stabil – mondta el a miniszter.
Megjegyezte, napról napra felülvizsgálják a nagykövetség működésére vonatkozó döntést.
Szijjártó Péter közölte azt is, beszélt Bacskai József ungvári főkonzullal, aki kapcsolatba lépett a kárpátaljai kormányzóval. Ő azt közölte, hogy Kárpátalja megyét nem érte rakétatámadás.

Kreml: rablás az ENSZ-közgyűlés ukrajnai jóvátátel-határozata

Az orosz állam kirablásának hivatalossá tételét célozza az ENSZ-közgyűlésnek az a határozata, amely az Oroszország által Ukrajnának fizetendő jóvátételről rendelkezik – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.

„Ennek a folyamatnak a szervezői megpróbálják befejezni arany- és devizatartalékaink elrablását, minthogy teljesen törvénytelenül zárolták őket. A művelet hivatalossá tétele történik az ENSZ felhasználásával” – mondta Peszkov.
Leszögezte, hogy „Oroszország szigorúan elutasítja ezt”. Rámutatott, hogy a határozat jogilag nem kötelező érvényű, és Moszkva ennek megfelelően fogja kezelni. A szóvivő szerint Oroszország mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza a Nyugat által befagyasztott tartalékainak kisajátítását. Az orosz devizatartalékok lefoglalását a magántulajdon és a nemzetközi jog lábbal tiprásának nevezte.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese Telegram-csatornáján azt írta: az ENSZ Közgyűlésének a történteket követően fel kellene szólítania az Egyesült Államokat, hogy kártalanítsa Koreát, Vietnamot, Irakot, Jugoszláviát és más, az amerikaiak és a NATO által megkárosított országokat. A volt elnök álláspontja szerint ellenkező esetben „úgy tűnik, hogy megkezdődött az ENSZ-nek, mint a megbékélés fő nemzetközi intézményének agóniája”.
„A vég fájdalmas lesz az egész nemzetközi közösség számára. De megleszünk az +egyesült nemzeteknek+ egy ilyen szervezete nélkül is” – írta Medvegyev, hozzátéve, hogy a közgyűlési határozattal az „angolszászok” megpróbálnak jogalapot teremteni „a jogellenesen lefoglalt orosz vagyon elrablásához”.
Vaszilij Nyebenzja Oroszország állandó ENSZ-képviselője a határozat elfogadása előtt a helyzetet a „szabályokon alapuló rend” klasszikus példájának nevezte, amelyben az államok egy szűk csoportja nem a nemzetközi jog alapján cselekszik, és az ENSZ-közgyűlés platformján próbálja „szentesíteni” a törvénytelenséget.
„A kezdeményezés igazságtalansága nyilvánvaló. Jogi szempontból a tervezet rendelkezései nem állnak meg semmilyen kritikával szemben, jogi értelemben semmisek, csak egy kísérlet arra, hogy legalizálják azt, ami a hatályos nemzetközi jog szempontjából illegális” – mondta Nyebenzja.
Az orosz ENSZ-nagykövet szerint a Nyugat megpróbálja a legitimitás látszatát adni annak, hogy elkezdhesse az ukrajnai konfliktus súlyosabbá tételére költeni az Oroszországtól elkobzott pénzeszközöket. Nyebenzja helyettese, Dmitrij Poljanszkij azt hangoztatta, hogy a világszervezet tagállamainak több mint fele nem támogatta a határozatot.
Az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülése hétfőn határozatot fogadott el arról, hogy nemzetközi nyilvántartást kell készíteni az Oroszország által Ukrajnának okozott károkról, és elismerte egy jóvátételi mechanizmus szükségességét is. Kilencvennégy ország szavazott mellette, 14 ellenezte, 73 pedig tartózkodott.

Leállt a Barátság kőolajvezeték – Mol: a készletek elegendőek

A Mol felkészült arra, hogy folyamatosan biztosítani tudja az ország és a régió energiaellátását – közölte a Mol Magyarország kedden az MTI-vel arra reagálva, hogy egy rakétatámadás miatt leállt a Barátság-kőolajvezeték.

Mint írták, üzemi készleteik, valamint Magyarország stratégiai készletei elegendőek ahhoz, hogy a százhalombattai finomító működése a kár elhárításáig tartó átmeneti időszakban folyamatos maradjon.
Az összegzés felidézi, hogy az ukrán olajvezetékrendszer irányítójának tájékoztatása szerint orosz tüzérségi találat ért Ukrajnában a belorusz határhoz közel egy transzformátor-állomást, amely a Barátság kőolajvezeték egyik szivattyúállomásának működtetéséhez szolgáltat elektromos áramot.
A találat következtében a vezetéken a Magyarország, Csehország és Szlovákia felé történő kőolaj-szállítások ideiglenesen leálltak.
„Figyelemmel kísérjük az eseményeket, és az ukrán partnerekkel közösen vizsgáljuk a Barátság-vezeték újraindításának feltételeit” – olvasható a Mol közleményében.

M1: leállt a Barátság kőolajvezeték, ez ellátás egyelőre zavartalan

Leállt a Barátság kőolajvezeték, az ellátás egyelőre zavartalan – hangzott el az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.

A csatorna információi szerint rakétatalálat érte az áramellátót a belorusz-ukrán határon. A vezeték nem sérült meg, csak az energiaellátó. Az ellátás egyelőre zavartalan.
Szeptember végén az Északi Áramlat vezetéket érte támadás – idézte fel az M1 aktuális csatorna.

A közép-oroszországi légvédelem megerősítését sürgette a moszkvai biztonsági tanács titkára

Légvédelmi és ütegelhárító eszközökkel meg kell erősíteni Oroszország Központi Szövetségi Körzete kritikus létesítményeinek védelmét – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a régió biztonsági helyzetéről kedden Brjanszkban megtartott tanácskozáson.

Patrusev szerint megszaporodtak az Ukrajnához köthető radikálisok és szélsőségesek arra irányuló kísérletei, hogy – egyebek között a „különleges hadművelet” kiváltotta migrációt kihasználva – beszivárogjanak Közép-Oroszországba. Ennek megállítására intézkedéseket sürgetett. Közölte, hogy az bűnüldöző szervek „létfontosságú létesítmények működésébe való szándékos beavatkozás” tényeit tapasztalták, egyebek között a közlekedési, valamint az üzemanyag- és energetikai létesítményekben.
Tájékoztatása értelmében a körzetben 28 terrorcselekmény-kísérletet akadályoztak meg, amelyek közül kilenc diverziókísérlet volt. Mint mondta, a lőfegyver- és lőszerhasználattal elkövetett bűncselekmények száma 80 százalékkal nőtt a régióban.
Az Ukrajnától elcsatolt Donyecki Népköztársaság területvédelmi parancsnoksága kedden bejelentette, hogy az orosz erők elfoglalták az Avdiivkához közeli Opitne községet. Az ukrán tüzérség a többlépcsős védelemmel körülvett Avdiivkából lövi folyamatosan Donyeck várost, ahonnan a nap folyamán több tucatnyi belövést jelentettek.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, hogy az ukrán hadseregnek az orosz erők által hétfőn elfoglalt, ugyancsak a donyecki régióban lévő Pavlivka község védelmében elszenvedett vesztesége elérheti az 1400 embert, emellett a harcokban megsemmisült két ukrán Szu-25-ös repülőgép, egy Mi-8-as helikopter, 12 harckocsi, 27 gyalogsági harcjármű és mintegy 30 egyéb páncélozott harcjármű. Üzemképtelenné vált hat ukrán tüzérségi löveg, köztük két amerikai gyártmányú M777-es tarack, több mint 25 jármű és 28 drón.
Konasenkov a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán erők sikertelen támadások következtében az elmúlt nap folyamán Kupjanszk irányában mintegy száz katonát, nyolc harckocsi, három gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott személyszállítót és hat járművet, Liman irányában pedig mintegy kilencven katonát, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet és öt kisteherautót veszítettek.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők hat ukrán vezetési posztra, 82 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 178 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy lőszerraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt hét drónt, és három HIMARS-lövedéket.
Vlagyimir Szaldo, az Ukrajnától elcsatolt Herszon megye Moszkva által kinevezett kormányzója közölte, hogy az ukrán tüzérségi támadások miatt leállították a kahovkai vízerőmű turbináit – ezek amúgy a tisztségviselő szerint nem játszottak szerepet az áramellátásban -, Nova Kahovka városból pedig a régió más vidékeire költöztették át az állami és önkormányzati intézmények alkalmazottait, valamint több ezer lakost.
A Vesztyi FM állami hírrádió jelentése szerint a lakosok motorcsónakon folytatják a menekülést Herszon megyének az orosz hadsereg által pénteken feladott jobb (nyugati) partjáról a területet ismét birtokba vevő ukrán hatóságok atrocitásai elől, akik a kollaboránsnak minősített személyeket nyilvánosan kiköttetik, a férfi lakosságot pedig erőszakkal besorozzák az ukrán fegyveres erőkbe. Szaldo emlékeztetett rá, hogy az evakuálás kezdete óta több mint 115 ezer embert evakuáltak a Dnyeper bal partjára, ami orosz sajtóforrások szerint a civil lakosság mintegy kétharmada.
A helyi hatóságok valótlannak nevezték azt az állítást, miszerint az ukrán erőknek sikerült behatolniuk a bal (keleti) parton fekvő Oleski városba.
A Zvezda katonai csatorna kedden hírül adta, hogy orosz védelmi minisztérium pénzjutalmat ígért a megsemmisített vagy zsákmányolt ukrán katonai eszközökért a mozgósított katonáknak. A tájékoztatás szerint egy repülőgépért 300 ezer, egy helikopterért 200 ezer, egy tankért 100 ezer, a drónokért, páncélozott személyszállítókért és egyéb harci járművekért, valamint a rakétarendszerekért egyenként 50 ezer rubel jár. A katonáknak az ellenséges személyi állomány megsemmisítéséért, és más kijelölt feladatokért 100 ezer rubelig terjedő jutalom fizethető ki. (A rubel jelenlegi árfolyamon mintegy 6,44 forintot ér.)
A Vlagyimir Putyin elnök által szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás keretében fegyverbe állított 318 ezer katona havi minimális alapilletménye 195 ezer rubel.

Csaknem ötmillió forintos adománnyal támogatta a Heim Pál Gyermekkórházat a református szeretetszolgálat

Csaknem ötmillió forint értékű adománnyal támogatta az ukrán menekültek ellátásában is részt vállaló Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetet a Magyar Református Szeretetszolgálat – közölte a szervezet kedden az MTI-vel.

Közleményükben kiemelték, a szeretetszolgálat az orosz-ukrán háború kitörésének első napja óta segítséget nyújt az érintetteknek. Amellett, hogy az ellátási helyszíneken a menekülőket segíti a karitatív szervezet, valamint határon túlra is rendszeresen juttat adományokat, az alapítvány kiemelten fontos ügyként kezeli, hogy támogassa azokat a hazai intézményeket, szervezeteket tárgyi adományokkal, amelyek maguk is részt vállalnak az ukrán menekültek ellátásában – írták.
A kommünikében idézik Juhász Mártont, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatóját, aki elmondta: a kórház azon túl, hogy betölti alapvető funkcióját, a menekültválságban olyan önként vállalt feladatokat is felvállal, mint az ideérkező menekült gyerekek szüleinek, testvéreinek ellátása.
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet február óta kiemelt ellátóhelye az ukrajnai menekült gyerekeknek, akik részére 24 órában, a hét minden napján országos ügyeleti központként, ukrán nyelven beszélő orvosokkal és ápolókkal segíti a többi gyermekellátó tevékenységét.
A menekülő családok sok esetben nincsenek felkészülve az akár hosszabb ideig elhúzódó magyarországi tartózkodásra, ezért számukra ruhaneműket és tisztálkodási felszerelést egyaránt biztosítani kell – írták.
A Magyar Református Szeretetszolgálat ezért rendszeres támogatója a Heim Pál Gyermekkórháznak: az év folyamán már 2,5 millió forint értékű tárgyi felajánlással segítették a kórházat, kedden pedig az idei legnagyobb, csaknem 5 millió forint értékű adomány érkezett a gyermekkórházba.
Nagy Anikó, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet főigazgató főorvosa a közlemény szerint az adományok átvételekor arról beszélt, nagyon nagy örömmel fogadták a Magyar Református Szeretetszolgálat adományát. Tartós élelmiszereket és higiénés szereket kaptak – mondta, hozzátéve, „ezeket az adományokat nem csupán felhasználják majd, hanem egyben szellemi és érzelmi értékük is van”.
Kitértek arra is, a Magyar Református Szeretetszolgálat fontos célkitűzésként fogalmazta meg, hogy az adventi időszakban további adományokkal segíti a kórházban ápolt gyerekeket.

Ismét Kijevet lőtték az orosz erők

Újabb légitámadást hajtottak végre kedden az orosz erők az ukrán főváros, Kijev ellen, a légvédelem négy rakétát megsemmisített, de becsapódás történt a város központjában – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A polgármester közlése szerint a belvárosban lévő Pecserszk kerületben két lakóépületet találtak el lövedékek. Hozzátette, hogy orvosok és mentők már a helyszínen vannak.
A kijevi katonai adminisztráció közölte, hogy eddig egy halálos áldozatról tudnak, aki az egyik belvárosi lakóházat ért találat következtében halt meg.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda vezetője megerősítette, hogy két orosz rakétatalálatot észleltek, a rakéták lakóépületekbe csapódtak.
Ugyancsak orosz támadás érte nap közben a nyugat-ukrajnai Lviv városát, Andrij Szadovij polgármester jelentette be, hogy a település egy részében megszakadt az áramellátás. Az orosz erők Ukrajna második legnagyobb városára, a keleti Harkiv létfontosságú infrastruktúrájára is csapást mértek, emiatt leállt a metró és az árammal működő felszíni közösségi közlekedés. Tíz megyére mértek csapásokat kedden az orosz erők, javarészt az ország nyugati és középső részét támadták.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy tévéműsorban közölte, hogy mintegy száz rakétát lőttek ki az orosz erők Ukrajnára, többet, mint az oktober 10-i nagyszabású támadáskor.
Az orosz csapatok Herszon térségében 15-20 kilométer távolságban haladnak a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján felszerelt védelmi vonalaiktól, hogy ezáltal megvédjék magukat az ukrán fegyveres erők támadásaitól – számolt be Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője kedden egy tévéműsorban.
„Elméletileg fenyegethetik Herszon városát, mert a távolság megengedi a különféle típusú fegyverek használatát, de mi sem állunk egy helyben és ellentámadásokat hajtunk végre. Nekünk is van mivel válaszolnunk” – fejtette ki a szóvivő.
Humenyuk elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők az ellenséges logisztikai szárazföldi útvonalakat tűzellenőrzés alatt tartják, így nem lesz könnyű tartalékkal és lőszerrel ellátni az orosz csapatokat. Szavai szerint a Dnyeper jobb partján folytatódnak a stabilizációs intézkedések a visszavett, 4870 négyzetkilométer kitevő területen.
A washingtoni hadtudományi intézet (ISW – Institute for the Study of War) szakértői legfrissebb elemzésükben – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – úgy vélik: az orosz erők valószínűleg áthelyeznek csapatokat a donyecki régióba Herszon megyéből, hogy fokozzák a műveleteket Bahmut és Donyeck környékén, valamint Donyeck megye nyugati részén. Az amerikai agytröszt elemzői szerint az orosz csapatok valószínűleg sikereket érnek majd el ezeken a területeken a következő napokban és hetekben, de ezek a sikerek hadműveleti szempontból aligha lesznek jelentősek.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója közölte, hogy a régió területén heves harcok dúlnak, de az ukrán védők fokozatosan közelednek a megye több nagyobb városaihoz, köztük Rubizsnéhez és Kreminnához.
Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy éjszaka az orosz erők ismét lőtték a régiót Grad sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi eszközökkel. Szavai szerint több mint hatvan lövedéket lőttek ki békés városokra és falvakra. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Az ukrán vezérkar keddi jelentésében kiemelte, hogy az elmúlt napon mintegy 710 orosz katona halt meg, a háború kezdete óta az orosz hadsereg embervesztesége velük együtt meghaladta a 82 ezret.

Zelenszkij a háború fordulópontjának tartja Herszon felszabadítását

A háború fordulópontjának tekinti Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán hadsereg herszoni felszabadító hadműveletét, amely szerinte Ukrajna győzelméhez fog vezetni.

„Herszon országunk déli részének egyik legfontosabb városa, és az egyetlen regionális központ, amelyet Oroszországnak február 24-e után sikerült elfoglalnia. És most Herszon már szabad. Mit jelent ez? Védelmi erőink felszabadító hadművelete Ukrajna számára analóg a múlt számos csatájával, amelyek fordulópontot jelentettek a háborúkban. Olyan változásokat jelképeztek, amelyek után az emberek már tudták, kié lesz a győzelem, bár még küzdeni kellett érte. Ilyen volt például a D-Day, a szövetségesek partraszállása Normandiában (a második világháború idején). Ez még nem volt pont a gonosz elleni küzdelem végén, de már meghatározta az események egész menetét. Pontosan ezt érezzük most. Most, hogy Herszon szabad” – fogalmazott Zelenszkij kedden a G20-csúcs résztvevői előtt videoösszeköttetésen keresztült mondott beszédében.
Az ukrán elnök egyébként G19-nek nevezte beszédében a csúcsértekezletet, jelezve, hogy szerinte a G20-országcsoportban nincs helye Oroszországnak.
Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója a Twitteren kijelentette, hogy Oroszországnak el kell veszítenie a háborút, büntetést kell kapnia és politikai átalakuláson kell átesnie. A jelenlegi formájában ugyanis nem létezhet tovább – vélekedett a tisztségviselő.
„Nem kell félni az igazságtól. Oroszország nem maradhat fenn tovább jelenlegi formájában és a jelenleg uralkodó elittel. Oroszországnak veszítenie kell, meg kell büntetni őt a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyása miatt, és politikai átalakuláson kell keresztülmennie” – fejtette ki Podoljak.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára meggyőződését fejezte ki, hogy az ukrán elnök béketervét maradéktalanul és az ütemtervnek megfelelően végrehajtják. Zelenszkij a G20-csúcson hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit.
„Oroszországnak nem szabad az időt vesztegetnie. Minél tovább szabotálja a Kreml Zelenszkij elnök békefeltételeit, annál katasztrofálisabb lesz a Kreml helyzete, és annál keményebb lesz Ukrajna álláspontja” – mutatott rá Danyilov a Twitteren közzétett bejegyzésében.

Az EU képzési missziót indít ukrajnai katonák számára

Az Európai Unió katonai segítségnyújtási missziót (EUMAM Ukrajna) hozott létre az ukrán fegyveres erők képességének megerősítésére annak érdekében, hogy képes legyen védeni az ország területi egységét és önállóságát, valamint a polgári lakosságot az orosz agresszióval szemben – közölte az Európai Unió Tanácsa kedden.

Az uniós tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli ülésén hozott döntés értelmében a misszió az ukrán fegyveres erők legfeljebb 15 ezer fős állományának egyéni, kollektív és speciális képzését nyújtja majd több uniós tagállam területén. A misszió kezdeti időtartama két évre szól.
A misszió vezetője Hervé Bléjean altengernagy, az Európai Unió Katonai Törzsének (EUMS), valamint az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) részeként működő katonai tervezési és végrehajtási szolgálat (MPCC) főigazgatója lesz.
A védelmi minisztereket tömörítőt tanács továbbá az Európai Békekeret (EPF) keretében 16 millió euró értékű támogatást fogadott el, hogy segítse az ukrán fegyveres erők kapacitásépítését. A pénzügyi támogatás az uniós tagállamok által nyújtott eszközöket és szolgáltatásokat fogja finanszírozni, köztük lőszerek, katonai felszerelések biztosítását, illetve az eszközök szállítását, őrzését, karbantartását és javítását. A támogatás időtartama 24 hónap. A megítélt összeggel együtt az Ukrajnának nyújtott uniós hozzájárulások több mint 3,1 milliárd eurót tesznek ki – közölték.
A tanácsi közlemény megerősítette: az Európai Unió továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint azt a törvényes jogát, hogy megvédje magát az orosz agresszióval szemben. Az EU szilárdan kiáll Ukrajna mellett, és mindaddig katonai, gazdasági, társadalmi és pénzügyi támogatást fog nyújtani számára, ameddig arra szükség van.
Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre azzal a céllal, hogy finanszírozza az uniós közös kül- és biztonságpolitika valamennyi katonai és védelmi fellépését a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából. Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyek célja a nem uniós országok, valamint a regionális és nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.

Szijjártó: itt az ideje az európai uniós szankciós politika felülvizsgálatának

Egyes európai uniós politikusok már arról beszélnek, hogy az Oroszország elleni szankcióknak nem az ukrajnai háború lezárása volt a céljuk, ami azt bizonyítja, hogy ezek az intézkedések nem működnek, így itt lenne az idő a felülvizsgálatukra – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a román kollégájával, Bogdan Aurescuval közös budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az EU-s külügyi tanács hétfői ülésén „a józan észnek és a higgadt vitának kevés teret hagyó módon zajlott a megbeszélés egy része”.
Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője előző nap kiemelte: soha nem számítottak arra, hogy a szankciók meg tudják állítani az ukrajnai háborút, de elmondható, hogy azok csökkentik az orosz hadsereg hadianyag-beszerzési képességét.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban megdöbbenését fejezte ki, mondván, hogy „olyan alapvető igazság került megkérdőjelezésre, amely eddig a külügyi tanácsi döntéshozatal egy fontos alappillére volt”.
Miután egyes kollégák megkérdőjelezték, hogy a szankciókhoz társított cél, hogy a háború Ukrajnában véget érjen, akkor mégis mi a cél, miért csináltuk? – tette fel a kérdést, „nagy adag képmutatást” emlegetve.
„Az a tény, hogy egyes kollégák most már elvitatják ezt a célkitűzést, azt bizonyítja, hogy a szankciók bizony nem működnek” – fogalmazott, aláhúzva, hogy ideje az intézkedések felülvizsgálatának.
A miniszter Románia schengeni csatlakozása kapcsán rámutatott: ennek előfeltételeit világosan leírt jogszabályok rögzítik, így nem politikai, hanem gyakorlati kérdésről van szó.
„Ez nem tudományos fantasztikum, hanem tényeken alapuló vizsgálat alapján kell, hogy megszülessen ez a döntés (…) Mi nem szeretjük, ha az ilyen kérdéseket ideológiai meg politikai alapon közelítik meg” – szögezte le.
Hozzátette: Magyarország tapasztalata az, hogy a Romániával közös határon nincs migrációs nyomás, az érvek mind amellett szólnak, hogy Bukarest teljesítette a feltételeket.
„Én abban csak reménykedni tudok, hogy nem pusztán Románia schengeni csatlakozása, hanem úgy általában minden kérdés az Európai Unióban tények és valós teljesítmények alapján dől el. Naiv vagyok persze, mert ha ez így lenne, akkor megkaptuk volna az összes európai uniós forrást” – jelentette ki.

Borrell: az EU fokozza védelmi erőfeszítéseit

Európa biztonsági környezete változik, ezért az Európai Unió és tagországai fokozni fogják védelmi erőfeszítéseiket – jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek tanácskozását megelőzően kedden.

Josep Borrell a tanácskozásra érkezve közölte, mivel Európa kihívásokkal néz szembe, és az egész kontinens szenved az ukrajnai háború következményeitől, meg kell erősíteni és bővíteni kell a közös biztonság- és védelempolitikát.
Közölte, a szakminiszterek át fogják tekinteni az európai hadseregek védelmi képességének helyzetét annak érdekében, hogy megállapítsák, mire van szükség a jobb együttműködéshez, a képességfejlesztéshez, és ahhoz, Európa meg tudja védeni magát szükség esetén. A pénzpazarlás elkerülésére az európai hadseregeknek a lehető legnagyobb mértékben együtt kell működniük, hogy feltöltsék készleteiket – húzta alá.
Tájékoztatása szerint a védelmi miniszterek át fogják tekinteni az EU katonai stratégiája, az úgynevezett stratégiai iránytű működését, amely irányvonalakat fektet le az EU biztonság- és védelempolitikájának megerősítésére 2030-ig. Meghatározza például, hogy a tagországok hogyan reagáljanak a jelenlegi és a várható kihívásokra és fenyegetésekre, és lehetővé teszi akár ötezer fős, gyorsan bevethető uniós katonai csapatok létrehozását.
Borrell az ukrán hadsereg uniós kiképzési programjának létrehozásával kapcsolatban azt mondta: „nagy erőfeszítés lesz az ukrán hadsereg kapacitásainak megújítása, növelése, javítása”, a képzési központoknak azonban „kevesebb mint három hónap múlva” meg kell kezdeniük a munkát. A program keretében mintegy 15 ezer ukrán katona kap képzést különböző uniós tagállamokban – monda. „Ez a program áll majd az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunk középpontjában” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Christine Lambrecht német védelmi miniszter a tanácskozásra érkezve arról tájékoztatott, hogy Berlin júniusig mintegy ötezer ukrán katona kiképzését tervezi Németországban az EU kiképző programja keretében. Közölte továbbá, hogy Németország karbantartási központot hoz létre Szlovákiában az Ukrajnának szállított fegyverek szervizelésére és javítására. Szavai szerint megállapodás megszületett Pozsonnyal, és azonnal megkezdődhet a munka annak érdekében, hogy az összes Németország által Kijevnek szállított, és a harcokban megsérült felszerelést javíthassák – tette hozzá a német védelmi miniszter.

Oroszokhoz köthető svájci, franciaországi, tajvani és arab emírségekbeli cégeket sújtott szankciókkal az amerikai kormány

Külföldön működő orosz katonai beszerzési hálózatokat és magánszemélyeket sújtott újabb szankciókkal az Egyesült Államok „az Ukrajna ellen alaptalanul megindított háború miatt” – közölte az amerikai külügyminisztérium hétfőn.

a bejelentés szerint a külügyi tárca pénzügyminisztériummal közös fellépése nemzetközi eladókat és közvetítőket célzott meg az újabb intézkedésekkel, beleértve európai és ázsiai beszerzési és közvetítői hálózatokat is.
Az intézkedés hatálya alá esik a Milandr elektronikai fejlesztőcég, amely az indoklás szerint része az orosz katonai kutatási-fejlesztési rendszernek, és részt vett orosz fegyverek előállításában. Az amerikai pénzügyminisztérium gazdasági büntetőintézkedés hatálya alá helyezte a Milandr három leányvállalatát is: egy Örményországban és egy Tajvanon működő vállalatot, valamint egy Svájcban bejegyzett vállalkozást. A cégek vezetőit szintén érintik az intézkedések – áll az amerikai bejelentésben.
Emellett szankciókat hoztak a már büntetőintézkedéssel sújtott orosz vállalkozó, Szulejmán Kerimov családjának több tagja ellen: fia, lányai és felesége, valamint az üzletemberhez köthető, az Egyesült Arab Emírségekben működő pénzügyi közvetítőcég ellen.
Szankcionáltak négy franciaországi ingatlancéget is, amelyek szintén a Kerimov család érdekeltségi körébe tartoznak, valamint a cégek svájci állampolgárságú elnökét.
A hétfői bejelentés szerint a pénzügyminisztérium két további svájci holding-vállalkozást is gazdasági büntetőintézkedéssel sújtott, ezek a már régebben szankciókkal sújtott Andrej Grigorjevics Gurjev korábbi orosz szenátor érdekeltségi körébe tartoznak.

Több mint 8 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. november 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4960 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3168 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 107 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 14-én 91 ember, köztük 22 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.

Megérkezett Herszonba az ENSZ első humanitárius segélyszállítmánya

Hétfőn megérkezett Herszonba az ENSZ első humanitárius segélyszállítmánya.

A konvoj élelmiszert, ivóvizet, higiéniai cikkeket, konyhai eszközöket, takarókat, ágyneműket és szolárlámpákat szállított – közölte az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) Genfben. A segélyszállítmányból összesen hatezer ember ellátása biztosított.

Egy kórházba több mint ezer beteg megsegítéséhez elegendő gyógyszert és eszközöket juttattak el – tette hozzá a hivatal. Ukrán adatok szerint a háború előtt mintegy 280 ezres lélekszámú városban már csak 80 ezren élnek.

Ez volt az első ENSZ-konvoj, amely eljutott Herszonba azóta, hogy Oroszország március elején elfoglalta a település nagy részét.

Az orosz csapatok egy sikeres ukrán ellenoffenzíva következményeként a múlt héten vonultak ki Herszonból.

Az ENSZ adatai szerint a városban ivóvíz- és áramhiány van, kevés az élelmiszer és a gyógyszer. A következő napokban további segélyszállítmányokat várnak Herszonba. A korábban felszabadított közeli falvakban több mint tizenkétezer ember jutott már támogatáshoz az elmúlt hetekben.

Borrell: az EU soha nem számított arra, hogy az Oroszország elleni szankciók meg tudják állítani az ukrajnai háborút

Egyértelmű, hogy az uniós szankciók gyengítik az orosz gazdaságot és Moszkva azon képességét, hogy tovább finanszírozza az Ukrajna elleni háborúját – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.

Az EU soha nem számított arra, hogy az Oroszország elleni szankciók meg tudják állítani az ukrajnai háborút, de elmondható, hogy csökkentik az orosz hadsereg hadianyag-beszerzési képességét, ami ahhoz vezetett, hogy az orosz erők rengeteg veszteséget szenvednek el a harcmezőn – mondta Borrell.
A külügyminiszterek megvitatták, hogy az unió a továbbiakban milyen mértékben támogassa Ukrajnát katonailag. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy az EU és tagállamai eddig mintegy nyolcmilliárd euró értékben biztosítottak fegyvereket és katonai felszereléseket Kijevnek, ez közel 45 százaléka annak, mint amennyit az Egyesült Államok ad.
Borrell hangsúlyozta továbbá, hogy közös állásfoglalást adnak ki a külügyminiszterek. „Eszerint továbbra is korlátozó intézkedéseket kell bevezetni az orosz gazdasággal szemben, és meg kell erősíteni a harmadik országok részvételére vonatkozó korlátozó intézkedéseket, különösen azokkal szemben, akik fegyvereket és katonai támogatást nyújtanak Moszkvának” – jelentette ki.
Közölte, hogy rekordidő alatt született megállapodás a lengyelországi székhelyű katonai segítségnyújtási misszióról, amelynek keretében 15 ezer ukrán katonát képeznek ki több uniós tagállam támogatásával.
Felhívta a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai kudarcainak kompenzálására az ukrán nép szenvedését akarja növelni azáltal, hogy a tél közeledtével az energiaellátási infrastruktúrát veszi célba, így milliók maradnak áram és fűtés nélkül az országban.
„Putyin képtelen meghódítani Ukrajnát, és megsemmisíteni az ukrán hadsereget, ezért sötétségbe és hidegbe akarja taszítani az ukrán népet. Ezekért a háborús bűncselekményekért el kell számoltatni a felelősöket. Az EU dolgozik a megkárosított infrastruktúra javításán és pótlásán, amely hatalmas feladat” – jelentette ki.
Hangsúlyozta továbbá, hogy Oroszországnak nincs oka és jogalapja arra, hogy az élelmiszert fegyverként használja a háborúban, éhínséget okozva a kiszolgáltatott embereknek. „Ezért az EU és partnerei egymilliárd eurót szeretnének összegyűjteni az úgynevezett szolidaritási folyosók fenntartására a globális élelmezésbiztonság növelése és az ukrán gazdaság helyreállításának biztosítása érdekében” – tette hozzá.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter távozásakor a Franciaországgal kialakult migrációügyi vitáról nyilatkozott az újságíróknak. Véleménye szerint a migráció európai szintű probléma, nem csak Franciaország és Olaszország problémája. Mint mondta, közös tanácskozást kezdeményezett az uniós tagállamok belügyi és külügyminiszterei számára a helyzet megoldása érdekében, hozzátéve, hogy a felvetést pozitívan fogadták a hétfői találkozón. Az egyeztetés az ügy megoldása érdekében pozitív hangnemben folyt Catherine Colonna francia külügyminiszterrel. Hangsúlyozta, hogy az olasz kormány eseti alapon fogja megközelíteni a migránsmentő civilhajók okozta problémákat, mert „a civilszervezeteknek is be kell tartaniuk bizonyos szabályokat.”

Ukrán vezérkar: három luhanszki település teljes lakosságát ki akarják telepíteni az oroszok

Az orosz megszállók három Luhanszk megyei település, Kreminna, Szeverodoneck és Rubizsne teljes lakosságát ki akarják telepíteni – közölte saját értesülései alapján hétfőn az ukrán vezérkar.

„A luhanszki régióban kialakult súlyos humanitárius helyzet miatt a megszállók Kreminna, Szeverodoneck és Rubizsne településekről a civil lakosság teljes evakuálását tervezik az ideiglenesen megszállt területek mélyére” – írta esti jelentésében a kijevi katonai vezetés.
A vezérkar arról is beszámolt, hogy a Donyeck megyei Mariupolban az orosz hatóságok bővítik a propagandát sugárzó adások hatósugarát és műsoridejét.
„A rendelkezésre álló információk szerint a megszállók elindítják a Mariupol-24 tévécsatornát. A tervek szerint egy hónapon belül bevezetik az éjjel-nappali adást” – számolt be a vezérkar.
Az orosz erők munkaidőben csapást mértek az északkelet-ukrajnai Szumi megye közelebbről nem megnevezett egyik létfontosságú infrastrukturális objektumára, a támadásban legalább három civil dolgozó megsebesült – közölte Dmitro Zsivickij, a régió kormányzója. Szavai szerint a vállalat területén 19 robbanás történt, miközben a munkások ott dolgoztak.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtószolgálatán keresztül arról adott hírt, hogy munkatársai elfogtak Herszonban egy civilruhás orosz katonát. A férfi helyi lakosnak adta ki magát, az SZBU tisztjeivel folytatott beszélgetés során azonban bevallotta, hogy az orosz fegyveres erők 69. különálló dandárjának hivatásos katonája. A különleges szolgálat azt is megállapította, hogy az orosz megszállás alól felszabadult Herszonban információgyűjtés, az ukrán fegyveres erők elleni tűztámadások korrigálása és szabotázsakciók végrehajtása volt a feladata.

Száz kanadai állampolgárt tiltott el Moszkva az oroszországi beutazástól

Oroszország szankciókat vezetett be száz kanadai állampolgárral szemben, megtiltva nekik a beutazást – közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.

A tiltólistán szereplő személyek között vannak köztisztviselők, üzletemberek, Kanadában működő ukrán nacionalista szervezetek aktivistái, valamint a média- és pénzintézeti alkalmazottak, akik „részt vesznek az agresszív oroszellenes irányvonal kialakításában”.
„Válaszul J. Trudeau miniszterelnök rezsimjének arra a folytatódó gyakorlatára, hogy szankciókat vezet be Oroszország vezetése, politikusai és parlamenti képviselői, valamint bárki más ellen, akit a ruszofób kanadai hatóságok nemkívánatosnak tartanak, kölcsönösségi alapon száz kanadai állampolgártól tagadjuk meg a beutazást. Vannak közöttük magasrangú tisztviselők, üzletemberek, számos banderista-párti szervezet aktivistái” – hangzott az orosz diplomáciai tárca közleménye.
A tilalom mások mellett vonatkozik Caroline Xavierre, a kanadai Kommunikációs Biztonsági Intézmény vezetőjére, Peter MacKay volt igazságügyi miniszterre és főügyészre, Stephan Steve Bandera újságíróra, az ukrán nacionalista főideológus, Sztepan Bandera unokájára, Jim Carrey színészre, valamint a Volatus Aerospace cég vezetőire és másokra.

Az EU további személyekre és szervezetekre vetett ki szankciókat az Oroszországnak szállított drónok miatt

Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az iráni drónok bevetése miatt az ukrajnai háborúban további két iráni személyt és két iráni szervezetet vett fel az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára – derül ki az Európai Unió hétfőn közzétett Hivatalos Lapjából.

Az uniós szankciók hatálya alá az Ukrajna elleni háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (UAV) fejlesztéséért és szállításáért felelős Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) két parancsnoka, a forradalmi gárda repüléstechnikai egysége (IRGC ASF), valamint az iráni védelmi minisztérium egy, az Oroszországba szállított drónok fejlesztéséért és gyártásáért felelős vállalat, a Qods Aviation Industries kerültek.
Az EU október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és bevetése miatt. Akkor három iráni férfi, az iráni fegyveres erők vezérőrnagya, ezredese és dandártábornoka, valamint az iráni Shahed Aviation Industries Kutatóközpont került jegyzékbe.
Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére. Jelenleg 196 emberrel és 49 szervezettel szemben vannak érvényben szankciók.
Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket. Az unió ezeken túl további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán kizárólag e két területre vonatkozóan.
A szankciós jegyzéket az unió azért fogadta el, mert egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz csatlakozásról. E terület annektálását ugyanakkor a nemzetközi közösség nagy része nem ismeri el, így az Európai Unió sem.
Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték.

Orosz-amerikai kapcsolatfelvétel történt Ankarában

Orosz-amerikai hírszerző főnöki kapcsolatfelvétel történt hétfőn Ankarában.

A találkozóról elsőként a Kommerszant című moszkvai gazdasági napilap számolt be hétfő reggel, azt állítva, hogy az orosz küldöttség vezetője Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak délelőtt még azt mondta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja a török fővárosban történt orosz-amerikai kapcsolatfelvételről szóló információkat, délután viszont a TASZSZ-nak már megerősítette, hogy amerikai kezdeményezésre kétoldalú megbeszéléseket tartottak a török fővárosban, ám további részleteket nem árult el.
A washingtoni Fehér Ház a The New York Times szerint azt közölte, hogy William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója hétfőn orosz hivatali partnerével találkozott Törökországban, és arra intette Oroszországot, hogy tartózkodjon a nukleáris fegyver bevetésétől Ukrajnában. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács azt közölte, hogy az ankarai tanácskozás nem az ukrajnai háború rendezéséről szólt, és hogy Kijevet Washington előre tájékoztatta a találkozóról. A testület szerint Burns felvetette az Oroszországban elítélt amerikai állampolgárok ügyét is.
A találkozót előzetesen nem jelentették be. Orosz és amerikai delegáció legutóbb január 10-én találkozott Genfben, hogy a Moszkva által igényelt biztonsági garanciákról tárgyaljon.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn, újságíróknak nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte az ukrajnai rendezési tárgyalások lehetőségével kapcsolatban bárki által támasztott előfeltételeket.
„Nem, az ilyen előfeltételek természetesen elfogadhatatlanok. Elnökünk többször is elmondta, hogy készen állunk a tárgyalásokra. De ezeknek a tárgyalásoknak természetesen figyelembe kell venniük a terepen kialakult helyzetet” – mondta Grusko Pekka Haavisto finn külügyminiszternek azt a kijelentését kommentálva, miszerint az Ukrajnáról szóló béketárgyalások csak abban az esetben kezdődhetnek meg, ha Oroszország maradéktalanul visszavonja hadseregét az általa megtámadott ország területéről.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine