Elemző: a DK bedarálja és megosztja a baloldali pártokat

Márki-Zay Péter a Mindenki Magyarországa Mozgalomból próbál pártot szervezni, amihez a pénzügyi háttér adott az Egyesült Államokból érkezett finanszírozás révén, azonban hiányzik mögüle a kritikus tömeg – hívta fel a figyelmet Nagy Ervin.

A 2024-es önkormányzati választásokra újjáéledhet az MSZP–SZDSZ-koalíció, amelyet a baloldal jelenlegi két legerősebb pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) és a Momentum alkothat. Az idei országgyűlési választások után gyorsan felbomló, baloldali hatpárti koalíciónak a kis pártok lettek a vesztesei: a Jobbik, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd pillanatnyilag önmagát keresi, és próbál önálló identitást kiépíteni. Eközben a DK folyamatosan terjeszkedik és darálja le a mellette lévő pártokat, azonban Gyurcsány Ferenc elutasítottsága miatt továbbra sem képesek áttörni az üvegplafont – fejtette ki Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője az M1 Ma reggel című műsorában.

Két párt maradt a szivárványkoalícióból, amelyek ma átlépnék az ötszázalékos parlamenti küszöböt, ez a Demokratikus Koalíció és a Momentum – mondta Nagy Ervin az M1-en. A szakértő szerint megjósolható, hogy a következő időben ez a két párt fog versenyezni egymással a baloldalon. Mint arra rámutatott, az ellenzéki térfélen további két párt van, amelyek bejutnának az országgyűlésbe, azonban a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutya Párt nem a baloldal táborát erősítik.

Élet a hatpárti összefogás után

A 2022 áprilisi országgyűlési választásokra összeállt szivárványkoalíció nem élte túl a baloldal választási vereségét. Az összefogásban részt vett pártok utóéletéről szólva az elemző elmondta: a kis pártok a fennmaradásért küzdenek. Nagy Ervin szerint az MSZP, Jobbik, LMP és a Párbeszéd számára jelenleg az a legfontosabb feladat, hogy megkülönböztessék magukat a többiektől, és olyan mondanivalót találjanak, ami szimpatikus lehet a választóknak.

Mint felidézte, a Jobbik a jobboldaliságot próbálja hangsúlyozni, az LMP a zöldpártiságot, az MSZP pedig szakítva a neoliberális gazdaságpolitikával egy baloldali politikai közösségé akar válni. A Párbeszédről szólva pedig úgy fogalmazott: „A Párbeszéd nem létezik, mindig is egy médiapárt volt. Talán Budapesten van egy-két alapszervezetük, de nem mérhetőek.”

A kis pártok identitáskereséséről szólva Nagy Ervin azt is megjegyezte, hogy egyelőre hiányzik a hitelességük. Habár a 2024-es választásokra készülnek, de a Jobbiknál nincs meg a jobboldaliság, az LMP-nél még „nagyon sokat kell dolgozni ahhoz, hogy a zöldpártiság megvalósuljon, a Párbeszéd az valóban nem létezik”, az MSZP pedig „az elmúlt tizenkét évben permanens válságban van”.

Az új MSZP-SZDSZ koalíció

A XXI. Század Intézet elemzője elmondta, hogy a magyar baloldal pártjainak jövőjéről készített kutatásuk is azt jelzi, hogy a DK és a Momentum lesznek a meghatározó tényezők az ellenzéki színtéren. Mint elmondta, az európai parlamenti választásokon még külön-külön mérettetheti meg magát a DK és a Momentum a listás bejutás miatt, de az önkormányzati választásokon összefogás nélkül nem fognak sikert elérni azokon a helyeken sem, ahol volna esélye a baloldalnak.

„Az egykori MSZP-SZDSZ koalícióhoz hasonló összefogás körvonalazódik a DK és a Momentum között, ami ugyanolyan belső konfliktusokkal fog működni és ugyanolyan laza koalíció lesz, mint annak idején”
– mutatott rá.

Nagy Ervin arra is kitért, hogy a DK látványosan „darabolja a mellette lévő pártokat és megosztja őket.” A szakértő szerint azokat a politikusokat, akikben van ambíció és van még esélyük a politikai karrierre, átcsábítják a pártba. Mint rámutatott, Dobrev Klára árnyékkormányában is kizárólag a DK politikusai kaptak helyet.

A DK marad a vezető erő

A műsorban arra is kitértek, hogy az április 3-i országgyűlési választások után a baloldali pártok rájöttek, nem hozott több szavazatot az összefogás. Ráadásul azt is megértették, hogy ha lesz baloldali szövetség, annak a DK lesz a vezetője, azaz nem fog megoldódni a „Gyurcsány-probléma.”

Az elemző hangsúlyozta, hogy a volt miniszterelnöknek több mint hetven százalékos az elutasítottsága. Tehát akármennyi szavazatot hozhatna a közös platform, Gyurcsány Ferenc jelenléte taszítja a szavazókat. A DK is arra törekszik, hogy eltávolodjon a jelenségtől.

Az összefogás sikertelenségére visszatérve Nagy Ervin elmondta: új szavazókat nem tudtak bevonzani a pártok, hanem egymás kárára rendezték át az erőviszonyokat.

Márki-Zay Péter konzultációja

A XXI. Század Intézet elemzője szerint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje továbbra is országos politikai ambíciókat táplál. Rámutatott, hogy Márki-Zay Péter a Mindenki Magyarországa Mozgalomból próbál pártot szervezni, amihez a pénzügyi háttér adott az Egyesült Államokból érkezett finanszírozás révén, azonban hiányzik mögüle a kritikus tömeg.

A politikus saját nemzeti konzultáció elindításáról az elemző azt mondta, Márki-Zay Péter nemzeti konzultációjának adatgyűjtés lehet a célja. Az elemző szerint Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökének próbálkozása hiteltelen, mivel ő maga és a többi baloldali politikus is folyamatosan bírálták a kormány nemzeti konzultációit, amelyeket értelmetlennek neveztek.

Donáth Anna a Momentum igazi vezetője

A műsorban arról is szó esett, hogy egyre többször merült fel a Momentum kapcsán, hogy Donáth Anna lehet a vezetője. A XXI. Század Intézet elemzője szerint a baloldali politikust azért is léptették hátra az elmúlt időszakban, hogy megóvják a hatpárti koalíció felbomlását követő csatározásoktól. Nagy Ervin arra is emlékeztetett, hogy bár nemrég született a képviselőnő első gyermeke, de az EP mandátumát nem adta vissza, tehát továbbra is ambíciói vannak. Az elemző szerint hamarosan a Momentum vezetőjeként léphet elő a politikus.

Forrás: Hirado.hu, Illusztráció: MTI/Szigetváry Zsolt