Az orosz-ukrán háború 264. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hatvannegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Herszonban hivatalosan felvonták az ukrán zászlót

Hivatalosan felvonták az ukrán zászlót hétfőn az orosz megszállás alól felszabadított dél-ukrajnai Herszon városában, az eseményen jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője az Instagramon.

A zászlófelvonást Ukrajna himnusza kísérte – számolt be az Ukrainszka Pravda hírportál. A felszabadult Herszont Zelenszkijjel együtt meglátogatta Jermak, továbbá Kirilo Timosenko és Roman Masovec, az elnöki iroda helyettes vezetői, Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója, valamint több kormánytag is.
Közben Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő reagált arra a moszkvai nyilatkozatra, amely szerint az orosz vezetés nem fogadja el Kijev feltételeit, amelyeket a béketárgyalások lefolytatásához támasztott. „Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy feltételeket diktáljon” – jelentette ki a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajna által szabott feltételek változatlanok, ezek pedig a háború azonnali leállítása, az összes orosz katona kivonása, Ukrajna területi integritásának helyreállítása, az okozott károk megtérítése és hatékony garanciák nyújtása az agresszió megismétlődése ellen. „Más feltételek mellett lehetetlen lesz fenntartható békét elérni” – mutatott rá Nyikolenko.
Megérkezett Ukrajnába a Litvánia által adományázott 12 darab M113-as típusú páncélozott szállítójármű – számolt be a Jevropejszka Pravda hírportál Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszterre hivatkozva. A járművek közül tizet 120 milliméter kaliberű aknavetővel szerelték fel. „Litvánia teljesíti kötelezettségeit” – hangsúlyozta a litván miniszter, hozzátéve, hogy összesen 62 darab M113-as szállítójárművet küldtek Ukrajnának.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője sajtótájékoztatóján közölte, hogy Oroszország októberben 15 Kalibr típusú rakétát lőtt ki ukrán területre. Szavai szerint ez nem túl sok, ami azt mutatja, hogy Oroszországnak fogynak a készletei ebből a típusú rakétából. A szóvivő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy az orosz erők továbbra is folyamatosan tüzérségi és Sz-300-as légvédelmi rendszerekkel lövik a front mentén fekvő területeket.
Az ukrán vezérkar hétfői jelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napon Ukrajnában 510 orosz katona halt meg, velük együtt az orosz csapatok emberveszteségei mintegy 81 370 főre nőttek. Ezen felül az orosz erők vasárnap nyolc harckocsit és két tüzérségi rendszert veszítettek. A háború februári kezdete óta a felsoroltakkal együttesen 2848 orosz harckocsit és 1839 tüzérségi rendszert, valamint 278 repülőgépet és 261 helikoptert semmisítettek meg az ukrán erők.

Egy donyecki település elfoglalását jelentette be az orosz hadsereg

Elfoglalták a Donyecki Népköztársaságban lévő Pavlivka községet az orosz csapatok – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Igor Konasenkov altábornagy, a tárca szóvivője a hétfői katonai jelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán hadsereg az elmúlt nap folyamán a sikertelen támadási kísérletei folyamán Kupjanszk irányában több mint 120 embert, hat harckocsit, öt gyalogsági harcjárművet, három páncélozott személyszállítót és öt járművet, Liman irányában mintegy 90 halottat és sebesültet, öt páncélozott harcjárművet és hat kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig több mint 80 embert, egy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, két páncélozott személyszállítót és három járművet veszített.
Az orosz harcászati gépek, valamint, a rakéta- és tüzérségi erők az éjszaka folyamán három ukrán vezetési pontra, 54 tüzérségi egységre, valamint 174 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosításra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között két amerikai gyártmányú AN/TPQ-50-es légvédelmi radarállomást, egy Sz-300-as légvédelmi rakétarendszer radarját, egy fegyver- és haditechnikai raktárt, valamint egy HIMARS és egy Vilha sorozatvető üteget.
Az orosz légvédelem lelőtt hat ukrán drónt és három HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 333 repülőgépet, 176 helikoptert, 2504 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6593 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 891 sorozatvetőt, 3577 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7216 speciális katonai járművet veszítettek.
A helyi hatóságok szerint az ukrán tüzérség hétfőn sorozatvetőkkel és lövegekkel lőtte Donyecket. Egy nő életét vesztette.

Sajtószervezetek felszólították az ukrán hatóságokat a megvont akkreditációk visszaadására

Ukrajnai sajtószervezetek követelik az ukrán hatóságoktól, hogy adják vissza az akkreditációt azoknak az ukrán és külföldi újságíróknak, akik közvetlenül az orosz ellenőrzés felszámolása után tudósítottak a herszoni eseményekről – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál hétfőn az ukrán tömegtájékoztatási intézetre hivatkozva.

Az ukrán vezérkar legalább hat filmes stáb újságíróinak munkavállalási engedélyét törölte, mivel állítólag megsértették a munkavégzés szabályait a harci műveletek területén. Köztük voltak a nyugati CNN és a SkyNews újságírói, az Ukrajinszka Pravda és a Hromadske televízió munkatársai – emlékeztetett a hírportál.Hétfőn számos szerkesztőség és szervezet fordult emiatt Volodimir Zelenszkij elnökhöz, Valerij Zaluzsnijhoz, az ukrán fegyveres erők főparancsnokához és Olekszij Reznyikov védelmi miniszterhez.
„Mi, ukrán és külföldi újságírók és médiaszervezetek azonnali intézkedéseket követelünk a védelmi minisztérium kommunikációs struktúráinak, különösen a déli erők sajtóközpontjának szakszerűtlensége miatt kialakult konfliktushelyzet megoldására” – idézett a hírportál a felhívásból.
„Az orosz megszállás alól felszabadult Herszonban ukrán és külföldi újságírók riportjai óriási mértékben hozzájárultak győzelmünkhöz. Az egész világot bejárták a CNN, a SkyNews és más vezető külföldi és ukrán médiaorgánumok munkatársainak felvételei. Megmutatták, milyen örömmel fogadja Herszon lakossága az ukrán hadsereget, cáfolva ezzel az orosz propaganda hazugságait. Anyagaik az ukrán történelem fontos dokumentumai is” – emelték ki a tiltakozó szervezetek.
Hangsúlyozták, hogy a védelmi minisztériumtól hivatalos akkreditációt kapott hivatásos újságírók megfelelő szaktudással és komoly tapasztalattal rendelkeznek. „A mindent betiltani próbáló próbálkozások nemhogy nem működnek, hanem ártanak hazánknak. Az egyszerű megoldásokat keresők pedig összetett problémákat szülnek” – mutattak rá a sajtó képviselői.
Az aláírók követelik, hogy azonnal adják vissza az akkreditációt azoknak az ukrán és külföldi újságíróknak, akik tudósítottak a herszoni eseményekről, és akiktől az akkreditációt emiatt elvették. Folytassanak le belső vizsgálatot a déli műveleti parancsnokság kommunikációs osztályának és az ukrán védelmi minisztérium kommunikációs ágazatának szakszerűtlen munkájával kapcsolatban, és hozzák meg a megfelelő személyi döntéseket. Egyenlő és átlátható szabályokat dolgozzanak ki az újságírók munkájára és befogadására vonatkozóan. Hagyják abba a médiamunkások agresszív támadását, és kezdjen el velük együtt dolgozni. A védelmi minisztérium kommunikációs szerveinek munkájába olyan szakembereket vonjanak be, akik ismerik az újságírói munka sajátosságait, és képesek magas színvonalú kommunikációt folytatni. Szüntessék meg a felesleges és nem hatékony bürokráciát, különös tekintettel a déli műveleti parancsnokság sajtóközpontja által bevezetett szükségtelen dokumentumokra és jóváhagyásokra. Hagyjanak fel az indokolatlan beavatkozással az újságírók munkájába, és bánjanak velük tisztelettel, megértve igényeiket és küldetésüket – tették hozzá.
„A világ megismeri a háborút, és együttérez Ukrajnával ukrán és külföldi kollégáink munkájának is köszönhetően. Tegyenek meg ezért mindent annak érdekében, hogy a professzionális média gyorsan és akadálytalanul végezhesse munkáját” – szólítottak fel a felhívás aláírói.

Stoltenberg: nem szabad alábecsülni Oroszországot

Az elkövetkező hónapok nehezek lesznek Ukrajna számára, ezért folytatni kell a megtámadott ország támogatását és nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy alábecsüljük Oroszországot – jelentette ki a NATO-főtitkár hétfőn Hágában.

„Ukrajnának el kell döntenie, milyen feltételek fogadhatók el számára a háború lezárását szolgáló tárgyalások megkezdéséhez Oroszországgal, a mi dolgunk, hogy támogassuk őket” – fogalmazott Jens Stoltenberg, a holland fővárosban tett látogatását követően tartott sajtóértekezletén.
A NATO-főtitkár aláhúzta, Ukrajna tárgyalási pozícióit a harctéren elért eredmények határozzák meg. Figyelmeztetett továbbá: Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, hogy Ukrajnát hidegen és sötétben tartsa ezen a télen.
Közölte, Ukrajna területének nagy részét továbbra is Oroszország irányítja, rendkívüli haderővel rendelkezik a térségben. Az orosz fegyveres erők jelentős képességekkel és nagy számú katonával rendelkeznek. Moszkva megmutatta, hogy hajlandó jelentős veszteségeket vállalni. Emellett az orosz fegyveres erők „különös brutalitást tanúsítanak”. Amit ebben a helyzetben a NATO-nak tennie kell, az az, hogy segíti a megtámadott országot – jelentette ki.
A főtitkár kiemelte továbbá, az önvédelemhez minden nemzetnek joga van. A NATO-tagországok Ukrajna számára biztosított támogatása az ország jogos önvédelmének sikerét szavatolja – húzta alá.
Stoltenberg végezetül köszönetét fejezte ki amiatt, hogy Hollandia egyebek mellett anyagi forrással, üzemanyaggal, téli ruházattal, egészségügyi felszereléssel és dróntámadást elhárító rendszerekkel segíti Ukrajnát.Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter a sajtótájékoztatón azt mondta, az ukrajnaiak morális támogatásán túl a katonai segítségnyújtás jól mutatja, hogy az ország képes győzelmet aratni a harctéren. Ennek érdekében az ukrán katonai képességek javítását szolgáló támogatás mellett Hollandia képzéssel segíti az ukrán fegyveres erőket, valamint részt vesz az Ukrajna területén elkövetett feltételezett háborús bűnök elkövetésének kivizsgálásában. A NATO katonai képességeinek fejlesztésével kapcsolatban a holland védelmi miniszter hangsúlyozta: „fegyveres erőink képesek győzedelmeskedni úgy a jelen, mint a jövő konfliktusaiban”. Ha Oroszország felhagy a háborúskodással, vége a konfliktusnak. Ha Kijev hagy fel a küzdelemmel, nem lesz többé Ukrajna – tette hozzá a holland védelmi miniszter.
Wopke Hoekstra holland külügyminiszter kijelentette: „Kijev nincsen egyedül”. A NATO és tagországa, Hollandia folytatja támogatását, és megerősíti elhatározását a béke és a biztonság szavatolása mellett Európában és az egész világon. Ennek érdekében Hága 20 millió eurót biztosít a NATO-erőfeszítések támogatására Ukrajnában, valamint 25 millió eurót fordít az ukrán fegyveres erők képességei fejlesztésére – tette hozzá a holland külügyminiszter.

Borrell: a háború jól alakul Ukrajna számára

A legutóbbi hírek szerint a háború jól alakul Ukrajna számára, az ukrán erők visszafoglalták Herszon városát, az orosz seregek visszavonulót fújtak, ez fordulópontot jelenthet a háború állásában – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.

Hozzátette: az orosz erők számára nagy vereséggel végződött volna, ha megpróbálják fenntartani pozíciójukat Herszonban.
Arra az újságírói kérdésre válaszolva, miszerint, most Ukrajna van abban a helyzetben, hogy eldöntheti, mikor kezd tárgyalásokat Moszkvával, Borrell azt válaszolta: „Ukrajna majd eldönti, hogy mit tesz. A mi feladatunk az, hogy támogassuk ebben”.
A főképviselő elmondta továbbá, hogy a külügyminiszeri tanácson döntést hoznak az ukrán hadsereg kiképzési missziójának elindításáról. A tervek szerint a misszió elindul, és néhány héten belül működőképes lesz, mintegy 15 ezer ukrán katonából álló csoportot képeznek ki Lengyelországban, a megbízatásban több uniós tagállam hajlandó részt venni – tette hozzá. Mint mondta, hétfőn nem születik döntés az Oroszországgal szembeni újabb uniós szankciókról, azonban jogi munka folyik az új célpontok vizsgálatával kapcsolatban.
Arra is kitért, hogy a külügyminiszterek várhatóan újabb szankciós csomagot fognak elfogadni az iráni tüntetések elnyomásáért felelős személyekkel szemben. Az EU nemrégiben szankciókkal sújtotta Teheránt az iráni gyártású drónok miatt, amelyeket az orosz hadsereg Ukrajnában vet be. Borrell szerint ezt nyilvánvaló bizonyítékok támasztják alá, arra viszont nincs bizonyíték, hogy Irán rakétákat szállítana Moszkvának.
Tobias Billström svéd külügyminiszter érkezésekor az Iránnal szemben bevezetni tervezett szankciókkal kapcsolatban azt mondta, az intézkedések fontosak, hogy határozottan jelezzék az iráni kormánynak, hogy drónok használata ukránok állampolgárokkal szemben megengedhetetlen. Az eszközök szállítását Oroszország számára le kell állítani – jelentette ki. Azokat, akik részt vettek a drónok eladásában, az uniós megszorító intézkedések hatálya alá kell helyezni – húzta alá a svéd tárcavezető.
Jean Asselborn luxemburgi miniszter a megbeszélésre érkezve megerősítette: az uniós külügyi tanács jóvá fogja hagyni az Iránnal szembeni szankciós csomagot. Az intézkedések „körülbelül harminc embert céloznak meg” – tájékoztatott.
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter érkezésekor azt mondta, az iráni vezetésnek tisztában kell lennie azzal, hogy a világ szemmel tarja az országot. Közölte: az Iránnal 2015-ben kötött nukleáris megállapodás újjáélesztését célzó tárgyalások megakadtak, ami – szavai szerint – „főként Teheránnak tudható be”. Az atomalkura utalva ugyanakkor hangsúlyozta: még egy rossz megállapodás is jobb a semminél, az ugyanis alternatívát jelenthet egy nukleáris fegyverkezési versenyre az Öböl-térségben.
Az Oroszországgal fenntartott további kapcsolatokkal összefüggésben Schallenberg azt mondta, „a földrajz és a történelem nem fog változni”. Kijelentette ugyanakkor: az atrocitások nem maradhatnak büntetlenül, mivel – mint mondta – „háborús bűnökről, emberiesség elleni bűncselekményekről beszélünk”. Az orosz-ukrán háborút lezáró béketárgyalásokkal kapcsolatban az osztrák külügyminiszter pedig úgy vélekedett: „nem hiszem, hogy most itt lenne ennek az ideje”.
Az uniós külügyminiszterek ülésén megelőzően, amelyen részt vesz Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető is, Schallenberg nem zárta ki újabb szankciók bevezetését Fehéroroszország ellen.
Gabrielius Landbergis litván külügyminiszer azt nyilatkozta, hogy az orosz magánszemélyekkel szembeni új szankciókra vonatkozó legújabb litván javaslatokkal kapcsolatban egyelőre nem kapott választ. Landsbergis hozzátette, hogy az az elképzelés, hogy „már nincs kit szankcionálni” nem állja meg a helyét, és előrelépéseket sürgetett a kilencedik uniós szankciós csomaggal kapcsolatban.

Megint közel 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Magyarország területére 2022. november 13-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4967 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4491 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 209 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 13-án 116 ember, köztük 61 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.

Egyre nagyobb a készültség Melitopolban

Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők növelik jelenlétüket a Zaporizzsja megyei Melitopol város környékén, miközben csökken a létszámuk a herszoni régióban, a Dnyeper bal partján.

A jelentés szerint Melitopolnál erődítmények épülnek, és civileknek tilos megközelíteni a repülőtér területét. Katonai járműoszlopok érkeznek Tokmak település felől a városba – emelte ki a kijevi katonai vezetés.

Herszon megye orosz megszállás alatti településein, Kahovkában, Tavrijszkban és Nova Kahovkában viszont az orosz katonák számának jelentős csökkenése figyelhető meg, csak minimális létszámban maradtak az említett városokban.

A kijevi katonai vezetés beszámolója szerint az orosz csapatok amellett, hogy erősítik állásaikat a Dnyeper bal partján, támadó hadműveleteket hajtanak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, valamint Mikolajiv megyében Novopavlivszke irányában.

Ukrajna-szerte a nap folyamán az oroszok egy rakéta- és hat légicsapást indítottak, továbbá több mint 14 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán légierő vasárnap 16 csapást mért az orosz erőkre.

A személyi állomány, a fegyverek és a katonai felszerelések tíz koncentrációs területét, valamint az ellenséges légvédelmi rakétarendszerek hat állását találták el. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek csapást mértek egy parancsnoki állásra és tíz olyan területre, ahol élőerő, valamint fegyverek és katonai felszerelések koncentrálódnak – fejtette ki a vezérkar.

Az ukrán vezetés arra figyelmeztet, hogy a háborúnak nincs vége

Önfeledten ünnepeltek Herszonban az emberek, miután a várost az ukrán hadsereg visszafoglalta az orosz megszállóktól. A városban áldatlan állapotok uralkodnak, nincs víz, áram, de gyógyszerből is hiány van. Az ukrán vezetés eközben arra figyelmeztetett, hogy a herszoniaknak minden okuk megvan az örömre, de a háborúnak nincs vége. Donyeck megyében az orosz csapatok hatalmas támadásba lendültek, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint pokol, ami ott történik – számoltak be róla az M1 Híradóban.

A herszoni kormányzó menekülésre szólította fel a megye lakóit

Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója arra szólította fel vasárnap a régió orosz megszállás alól felszabadított településeinek lakóit, hogy evakuáljanak, mert nagy a veszélye az orosz erők támadásainak.

A Telegram üzenetküldő alkalmazáson a kormányzó arra mutatott rá, hogy a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partját – ahonnan az orosz csapatokat kivonták – komoly veszély fenyegeti. „Tapasztaltuk már felszabadított települések esetében, hogy ahonnan az orosz erők elmenekülnek, a civil lakosokat kezdik támadni” – jelentette ki.
Janusevics hozzátette, azért is javasolja a civileknek, hogy átmenetileg költözzenek más régióba, mert az orosz erők menekülés közben komoly károkat okoztak az ivóvizet, áramot és fűtést biztosító létfontosságú infrastruktúrában. Hangsúlyozta, hogy a kormányzói hivatal minden segítséget megad a helyi lakosoknak az evakuáláshoz.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők növelik jelenlétüket a Zaporizzsja megyei Melitopol város környékén, miközben csökken a létszámuk a herszoni régióban, a Dnyeper bal partján. A jelentés szerint Melitopolnál erődítmények épülnek, és civileknek tilos megközelíteni a repülőtér területét. Katonai járműoszlopok érkeznek Tokmak település felől a városba – emelte ki a kijevi katonai vezetés. Herszon megye orosz megszállás alatti településein, Kahovkában, Tavrijszkban és Nova Kahovkában viszont az orosz katonák számának jelentős csökkenése figyelhető meg, csak minimális létszámban maradtak az említett városokban – mutatott rá a vezérkar.
A kijevi katonai vezetés beszámolója szerint az orosz csapatok amellett, hogy erősítik állásaikat a Dnyeper bal partján, támadó hadműveleteket hajtanak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, valamint Mikolajiv megyében Novopavlivszke irányában.
Ukrajna-szerte a nap folyamán az oroszok egy rakéta- és hat légicsapást indítottak, továbbá több mint 14 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Az ukrán légierő vasárnap 16 csapást mért az orosz erőkre. A személyi állomány, a fegyverek és a katonai felszerelések tíz koncentrációs területét, valamint az ellenséges légvédelmi rakétarendszerek hat állását találták el. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek csapást mértek egy parancsnoki állásra és tíz olyan területre, ahol élőerő, valamint fegyverek és a katonai felszerelések koncentrálódnak – fejtette ki a vezérkar.

Nagy tétje van az orosz-ukrán gabonamegállapodás meghosszabbításának

A gabonamegállapodás meghosszabbításához kért támogatást a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségétől az ukrán külügyminiszter. A határozott idejű megállapodás júliusban jött létre az ENSZ és Törökország közvetítésével és november 19-én jár le. A megállapodásnak köszönhetően az ENSZ szerint 10 millió tonna gabonát és élelmiszert exportáltak Ukrajnából. Dmitro Kuleba arra kérte a szövetséget, hogy szólítsa fel Oroszországot az egy hét múlva lejáró egyezmény meghosszabbítására – számolt be az M1 Híradó.

Július 22-én Isztambulban írták alá az orosz és az ukrán kormány képviselői az ENSZ és Törökország közvetítésével azt az egyezményt amely lehetővé tette, hogy újraindulhasson a gabona- és műtrágya-export az ukrajnai kikötőkből.

Az egyezséget Oroszország korábban több napra felfüggesztette, legutóbb akkor amikor az oroszok szerint az ukrán erők sikertelen dróntámadást hajtottak végre az orosz flotta ellen a szevasztopoli kikötőnél – ezt azonban akkor az ukránok cáfolták.

Moszkva végül meggondolta magát, november elején újraindult a fekete- tengeri gabonaszállítás. Így most zavartalanul töltik a gabonát a hatalmas teherszállító hajóra az odesszai kikötőben. Innen indulnak a Fekete- tengeren keresztül Törökországba a rakománnyal. Az ENSZ szerint a megállapodás keretében több mint 10 millió tonna gabonát és egyéb élelmiszert exportáltak már Ukrajnából, ami eddig segített elkerülni a globális élelmezési válságot.

A 120 napra kötött egyezmény november 19-én lejár. Ukrajna azt szeretné, ha a megállapodást meghosszabbítanák.

„Felkérem az ASEAN minden tagját, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést annak megakadályozására, hogy Oroszország az Éhezők viadalát játszhassa a világgal! – mondta az ukrán külügyminiszter. Dmitro Kuleba arra kérte a Délkelet – Ázsiai Országok Szövetségét, hogy szólítsa fel Oroszországot a napokon belül lejáró gabonamegállapodás meghosszabbítására” – mondta Dimitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

A Délkelet-ázsiai Országok kambodzsai csúcstalálkozóján az orosz külügyminiszter is részt vett. Szergej Lavrov azt mondta egyelőre nem sikerült megegyezni a szerződés meghosszabbításáról.

„Nem sikerült semmiről sem megállapodnunk, mert az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei számunkra elfogadhatatlan álláspontot alakítottak ki az ukrajnai helyzettel kapcsolatban” – fogalmazott Szergej Lavrov.

Moszkva kifogásolta, hogy a megállapodásban foglaltakkal ellentétben máig nem tudja eljuttatni gabonáját és műtrágyáját a világpiacra. A júliusban megkötött egyezmény meghosszabbításának nagy tétje van. A 3. világ élelmiszer ellátása múlik rajta, hiszen Ukrajna és Oroszország a világ két legjelentősebb gabona-exportőre.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből ugyanakkor az olvasható ki, hogy az elmúlt hónapokban Ukrajnából kijuttatott gabonából valójában alig jutott az éhinségtől leginkább szenvedő országokba.

Rakétákat lőttek ki az ukránok az oroszpárti, szakadár népköztársaság fővárosára

Az ukrán hadsereg moszkvai idő szerint tüzet nyitott a Karlivka településen lévő állásokból és 15 Grad rakétát lőtt ki Donyeck városára – írta a TASZSZ orosz hírügynökség a szakadár Donyecki Népköztársaság képviseletének jelentésére hivatkozva. A város Kijevszkij és Kujbisevszkij kerületei kerültek tűz alá.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine