A Belügyminisztérium felhasználja a pedagógusok javaslatait is a köznevelés megújításához

A Belügyminisztérium 2022. június 13. és 26., illetve szeptember 1. és 20. között tapasztalataikról és javaslataikról kérdezte a pedagógusokat és az oktató-nevelő munkát segítő dolgozókat, akik a digitális kérdőíveken anonim módon fogalmazhatták meg fejlesztési ötleteiket. Az Új Köznevelés című folyóirat összefoglalója szerint a pedagógushivatást választóknál a jövedelem és a munkakörnyezet mellett fontos a folyamatos szakmai fejlődés lehetősége, valamint a teljesítményértékelés, amelynek eredményét szeretnék látni a juttatásokban is – írja a Magyar Nemzet.

Az idei országgyűlési választások után a köznevelés irányítása a Belügyminisztériumhoz (BM) került, a tárca pedig annak érdekében, hogy átfogó képet kapjon az ágazat fejlesztésével és megújításával kapcsolatos terveihez, digitális kérdőívek kitöltését kérte elsősorban a pedagógusoktól, akik válaszaikat név nélkül adhatták meg. Az Új Köznevelés című folyóirat legutóbbi számában megjelent összefoglaló szerint június 13. és 26. között egyebek mellett a pedagógusok és a tanulók leterheltségéről, az ideális csoport- és osztálylétszámokról, a munkakörülményekről és a juttatásokról, a pedagógusok és a gyermekek biztonságáról, valamint az intézmények teljesítményének méréséről és értékeléséről várta a köznevelésben dolgozók válaszait a BM. Szeptember 1. és 20. között pedig elsősorban a pedagógusok teljesítményértékelésről kérdezték az érintettek véleményét.

A válaszadók a szöveges javaslatok megfogalmazásán túl egy 1-5-ig terjedő skálán értékelhették az egyes állításokat.

Az első kérdőívet 21 ezer pedagógus és háromezer, a nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkatárs (noks-dolgozók) töltötte ki. Ez az arány a megkérdezett pedagógusok 15 százalékát jelenti, míg ősszel már a megkérdezett pedagógusok 24 százaléka válaszolt a kérdésekre. A kérdőívek elején a válaszadók megadták feladatkörüket, besorolásukat, szakmai tapasztalataikat, életkorukat, nemüket és munkahelyük földrajzi elhelyezkedését. Ezek alapján elmondható, hogy magasabb volt a kitöltési hajlandóság a vezetők, valamint a férfi pedagógusok körében, emellett látszik az az általános európai jelenség is, hogy a pedagógusok átlagéletkora fokozatosan növekszik.

Kisebb létszámok, rugalmasabb munkavégzés

A válaszadók több mint a fele a megtartott órák száma mellett nem látja biztosítottnak a megfelelő felkészülést és a színvonalas nevelő-oktató munkát. A kitöltők 81 százaléka szerint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók fokozottabb bevonása segítené a pedagógusokat munkaterheik csökkentésében, a válaszadók több mint 70 százaléka szerint pedig tovább növelné a hatékonyságot, ha a noks-munkatársak feladatkörét rugalmasabbá tennék. A résztvevőknek az a véleménye, hogy a 15 és a 20 fős óvodai csoportlétszám, általános iskolánál a 20 fős, középiskolánál pedig a 20 és a 25 fős osztálylétszám lenne az ideális. Az infrastrukturális feltételekkel kapcsolatban a válaszadók több feltöltődésre, pihenésre és megbeszélésekre alkalmas teret, illetve több személyes használatú digitális eszközt és irodaszert szeretnének.

A béremelés mellett a kitöltők 70 százaléka értett egyet azzal, hogy a pedagógusok díjazásánál a jövőben vegyék figyelembe a teljesítményt és a munka minőségét. A válaszadók 84 százaléka azt is támogatná, hogy a leginkább rászoruló diákokkal foglalkozó pedagógusokat többletjuttatásban részesítsék. A kitöltők 70 százaléka támogatta a jó minőségű, gyakorlatorientált, térítésmentes továbbképzések megszervezését, 77 százalékuk javasolta a meglévő hitelek törlesztéséhez való hozzájárulást, illetve 86 százalékukat motiválná egy esetleges szakkönyv-vásárlási támogatás.

Hasonló arányban támogatták a kitöltők egy tartós, jó minőségű pedagógusigazolvány kibocsátását, és a jogviszonyukhoz kapcsolódó kedvezmények bővítését a kulturális, sport- és rekreációs szolgáltatások, a könyv-, élelmiszer- és üzemanyag-vásárlás során.

Szabálykövető, biztonságos légkör

A válaszadók 91 százaléka értett egyet azzal, hogy a diákok teljesítményére jelentős hatással van a biztonságos iskolai légkör, de még többek szerint van szükség az eredményes nevelő-oktató munkához arra, hogy a tanulók betartsák az alapvető viselkedési szabályokat és kövessék a pedagógusok útmutatásait. Mindehhez jelentősen hozzájárulhat a pedagógusok konfliktuskezelési, stresszkezelési készségeinek fejlesztése a kitöltők 78 százaléka szerint, mintegy kétharmaduk pedig abban is egyetértett, hogy be kell vezetni az iskolaőrséget, ha arra egy intézményben igény van.

Szükséges a belső és a külső értékelés is

A válaszadók 75 százaléka legalább közepesen vagy többnyire egyetértett azzal, hogy a teljesítményükkel kapcsolatos rendszeres visszajelzések szakmai fejlődésre és még magasabb minőségű munkavégzésre ösztönzi a pedagógusokat. A válaszadók 77 százaléka többnyire vagy teljes mértékben egyetértett azzal, hogy az intézményvezetőnek kulcsszerepe van a teljesítményértékelésben, a kitöltők több mint 55 százaléka pedig teljes mértékben vagy többnyire egyetértett azzal is, hogy fontos a munkaközösség-vezetők óralátogatásokkor megfogalmazott véleménye.

A résztvevők 71 százaléka legalább közepesen, 42 százalékuk viszont többségében vagy teljesen egyetértett azzal, hogy az általános iskola felső tagozatán és a középiskolában segítené az intézményvezető értékelését, ha a tanulók visszajelzést adnának az adott pedagógus munkájáról.

A válaszadók 38 százaléka a szülők véleményét is figyelembe venné, mintegy 30 százalékuk azonban nem, aminek a szöveges válaszok alapján az lehet az oka, hogy a pedagógusok szerint a szülőknek nincs elég objektív képük a teljesítményükről. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a pedagógusok több mint fele nem kapott rendszeres vezetői értékelést az elmúlt három évben. Mindezeken felül a válaszadók közel kétharmada legalább közepesen vagy többnyire egyetértett azzal, hogy szükség van a külső szakmai értékelésre is, amelyről a válaszadók 84 százaléka azt jelezte, legalább közepes mértékben kap visszajelzést a pedagógiai-szakmai ellenőrzés, vagyis a tanfelügyeleti eljárások eredményeiről.

Forrás: Magyar Nemzet, illusztráció: MTI