Recessziót jósol az Európai Bizottság – A szankciók okozhatják a visszaesést

Gazdasági visszaesésre számít jövőre az unióban az Európai Bizottság. A testület szerint az unió egészét recesszióba taszítják a magas energiaárak és a háztartások vásárlóerejének romlása. Előrejelzésük szerint az ukrajnai háború által kiváltott sokkok ráadásul erősítik az inflációs nyomást.

Varga Mihály pénzügyminiszter erre úgy reagált, hogy a szankciók jövőre recesszióba taszíthatják az európai gazdaságokat, de a kormány a romló környezetben is a válság elkerüléséért dolgozik – hangzott el az M1 Híradó műsorában.

„Az Európai Unió gazdasága fordulóponthoz érkezett” – fogalmazott az uniós gazdaságpolitikai biztos, amikor bejelentette a következő évre előrejelzett gazdasági visszaesés mértékét. Paolo Gentiloni hosszasan sorolta, hogy a recesszió az unió egészét és a tagállamokat külön-külön is érinteni fogja. A biztos szerint bár az első fél év jól alakult, a 2023-as kilátások jelentősen gyengébbek, az infláció pedig magasabb lesz, mint amit nyáron sejtettek.

„Az ukrajnai háború miatt megnőtt bizonytalanság, a magas energiaárak okozta nyomás, a háztartások vásárlóerejének romlása, a gyengébb külső gazdasági környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek várhatóan recesszióba taszítják az unió egészét, az euróövezet gazdaságát és a legtöbb tagállamot a következő időszakban” – közölte az uniós biztos.

Paolo Gentiloni elmondta, a recesszióról szóló előrejelzést azzal az előfeltételezéssel alkották meg, hogy a háborús geopolitikai nyomás nem változik, és az Oroszországgal szembeni szankciók is életben maradnak.

Miközben az Európai Bizottság alig egy hónapja jelentette be a nyolcadik szankciós csomagot, hamarosan újabb korlátozó intézkedések jöhetnek. Az európai sajtó hetek óta arról cikkezik, hogy Brüsszel már dolgozik az oroszok elleni kilencedik szankciós csomagon is. A kiszivárgott információk szerint bővítenék az energiaszektort érintő szankciókat, és megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok területén az együttműködést Oroszországgal.

Szakértők szerint az uniós szankciók miatt az európai emberek életszínvonala veszélybe került, miközben az ígéretekkel ellentétben a háború még mindig tart.

Tóth Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa az M1-en arról beszélt: érthetetlen, hogy az unió miért az energiahordozókra vet ki embargót, miközben Oroszországnak más termékcsoportok szankcionálása nagyobb érvágást jelentene.

„A chiphiány előidézése az orosz iparnak is fájna. Vagy vannak olyan élelmiszeripari alapanyagok, amelyek az orosz gazdaságnak még jobban fájnának. Ezek lehetnének azok, amelyek a lakosságot is elérhetik, vagy az ipar működőképességének és a hadiipar utánpótlásának a biztosítását képesek lennének megszakítani” – mondta Tóth Gergely.

 „Brüsszel politikája jövőre recesszióba taszíthatja az európai gazdaságokat” – reagált az uniós biztos bejelentésére a pénzügyminiszter a közösségi oldalon. Varga Mihály csütörtökön a Figyelő rendezvényén azt is hangsúlyozta: a hosszú távú megoldás érdekében Brüsszelnek felül kell vizsgálnia a szankciókat.

„Úgy tűnik, hogy a szankciók egyre magasabbra, egyre súlyosabb irányba hajtják az energiaárat. Itt az ideje, hogy egy szankciós mérleget vonjunk, egy szankciós csomagot tegyünk a mérlegre, és mérlegeljük azt, hogy az eddig meghozott nyolc szankciós csomag az mit is jelentett Európa számára. Hiszen ha olyan szankciókat hozunk, amelyek nekünk fájnak, de a szankcionált számára nem jelentenek érzékeny veszteséget, akkor valószínűleg rossz döntéseket hoztunk. Ezeket felül kell vizsgálni” – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a kormány azon dolgozik, hogy Magyarország a romló környezetben is elkerülje a válságot, és a szankciók miatt a munkahelyek, az ország energiaellátása, valamint a családtámogatási rendszer és a rezsicsökkentés se kerülhessen veszélybe.