Az orosz-ukrán háború 262. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-hatvankettedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szombati történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Egy szakértő szerint Oroszország gyorsan elveszítheti Ukrajna déli részét

Az orosz csapatok nem nyernek semmit a kahovkai víztározó felrobbantásával, sőt mi több, csak veszítenek – mondta Alekszandr Kovalenko, az Információs Ellenállás csoport katonai-politikai szakértője.

A szakember szerint egy gát felrobbantásához 0,3-0,5 kilotonna vagy még ennél is több teljes töltet szükséges, amelynek hatása már a taktikai atomfegyverekével vetekszik. Ennek következményeiről azt mondta, a víz a gát bal oldalán fog kiömleni, pont azon a részen, ahol az oroszok jelenleg a védelmüket szerelik fel.

Kovalenko úgy véli, ezzel Oroszország azt veszélyezteti, hogy rövid időn belül elveszíti Ukrajna déli részét – írja az Index.

Itt nem az a kérdés, hogy megteszik-e, vagy sem, sokkal inkább az, hogy megértik-e, milyen következményekkel jár majd ez rájuk nézve – fogalmazott a szakértő az Unian ukrán hírügynökség szerint.

Brit védelmi miniszter: a herszoni visszavonulás stratégiai kudarc Oroszország számára

A brit védelmi miniszter szerint Oroszország visszavonulása Herszonból „újabb stratégiai kudarcot” jelent Moszkva számára.

Februárban Oroszországnak nem sikerült elfoglalnia egyik fő célját sem, kivéve Herszont. Most, hogy ezt is feladta, az orosz átlagembereknek bizonyára fel kell tenniük maguknak a kérdést: Mire volt ez az egész? − mondta Ben Wallace egy nyilatkozatban.

Boris Johnson: Putyin el fogja veszíteni az ukrajnai háborút

Boris Johnson volt brit miniszterelnök azt jósolta, hogy Vlagyimir Putyin „megérdemelten” elveszíti az ukrajnai háborút, és azt mondta, hogy a háború „súlyosan gyengíti Oroszországot”, miközben erősíti Kínát − írta meg a The Independent.

Nem kell aggódnunk amiatt, hogy Putyin hogyan fogja kezelni a vereségét. Elvégre ő a propaganda mestere − tette hozzá.

Valószínűleg már hetek óta hátrálnak az oroszok

Megjelent a brit hírszerzés legújabb jelentése Ukrajnáról. Ebben az alábbi állítások szerepelnek:

• Oroszország valószínűleg hidakat és utakat rombolt le a Herszonból való visszavonulás közben.
• Csapataik valószínűleg már hetek óta hátrálnak, annak ellenére, hogy hivatalosan csak napokkal ezelőtt jelentették be a visszavonulást.
• A herszoni visszavonulás jelentős reputációs károkat okoz.

Hatalmas csapásra készülhet Oroszország a G20-csúcs idején

Oroszország november 15-én és 16-án – amikor G20-csúcs lesz Balin – nagyszabású rakétacsapást indíthat Ukrajna ellen – jelentette ki Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnokságának szóvivője. Jurij Ignat szerint Oroszország nagyon szereti a szimbolikus dátumokat, éppen ezért érzi úgy, hogy jelentős esély van az orosz támadásra – írja az Unian.

A G20-csúcshoz hasonló napokon nagyon szeretnek az oroszok valamiféle provokációt tartani – vélekedett Ignat.

Korábban kiderült, hosszas gondolkodás után döntött úgy Vlagyimir Putyin, hogy nem vesz részt a találkozón, így Szergej Lavrov külügyminiszter vezeti az orosz delegációt a G20-ak találkozóján.

Oroszország visszavonulása nem változtat a Fehér Ház politikáján

Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója szombaton óvatos optimizmusának adott hangot a Herszon városából való orosz kivonulással kapcsolatban, „nagy pillanatnak” nevezve azt az ukrán erők számára, és megismételte, hogy a Biden-kormányzat nem szorgalmazza a háború diplomáciai befejezését − írta meg a The New York Times.

A héten a nyilvánosság elé került az amerikai kormányon belüli szakadás, amikor Mark A. Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke sürgetni kezdte, hogy az ukrán erők fontolják meg, hogy a tél beállta előtt a harcok befejezéséről szóló tárgyalásokkal kihasználják a lendületüket. Joe Biden tanácsadói, köztük Sullivan is, nyilvánosan visszautasították azt az elképzelést, hogy nyomást kellene gyakorolniuk Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, hogy engedjen át területeket az orosz megszállóknak – írja az Index.

Megsemmisült egy gát nagy része Herszonnál

Műholdfelvételek készültek, amelyeken egy korábbi orosz kézben lévő gáton keletkeztek károk láthatók Herszon közelében. Putyin csapatai a városból való visszavonulásukkor pusztítás nyomait hagyták maguk után − írta meg a Daily Mail.

A Dnyeper folyón álló és több millió tonna vizet visszatartó Nova Kakhovka gát egyes részeit egy műholdképeket készítő cég szerint szándékosan rombolták le.

A Maxar Technologies által közzétett képeken látszik, hogy a gát északi részén és a vízerőmű zsilipkapujánál keletkeztek károk, bár nem világos, hogy ki és hogyan okozta azokat – így az Index.

Továbbra sem sikerült áttörést elérni az Oroszországgal folytatott ENSZ gabonatárgyalásokon

Az ENSZ vezetői tárgyalásokat folytattak orosz tisztviselőkkel a gabona- és műtrágyaexportról szóló fekete-tengeri megállapodásokról, nyolc nappal az egyik megállapodás lejárta előtt. A megbeszélések zárt ajtók mögött zajlottak Genfben, és péntek délután fejeződtek be.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelője, és az orosz invázió 20 millió tonna gabonát zárolt a kikötőiben, amíg a biztonságos átkelésről szóló megállapodásról meg nem állapodtak.

Az ENSZ és Törökország által közvetített két megállapodást július 22-én írták alá. A 120 napos fekete-tengeri gabonakezdeményezés november 19-én jár le, és az ENSZ egy évvel szeretné meghosszabbítani – írja a The Guardian.

Volt francia tábornok: az ukrajnai háború befejezését kellene szorgalmazniuk az európai államoknak

Pierre de Villiers tábornok szerint Franciaországnak biztosan nem érdeke az ukrajnai háború, de a többi európai országnak sem. Az egykori vezérkari főnök arról is beszélt, reméli, hogy Európa változat azon a politikáján, amellyel szisztematikusan az amerikai érdekekhez igazodik.

Az ukrajnai háború befejezését kellene szorgalmazniuk az európai államoknak, ugyanis annak folytatása nem áll az érdekükben – jelentette ki egy interjúban Pierre de Villiers tábornok, a francia fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke. A BFMTV francia televíziónak adott interjúban De Villiers bírálta az európai országokat amiatt, hogy nem törekszenek közösen a konfliktus Ukrajna számára is elfogadható rendezésére.

„Az ukrajnai háború nem érdeke az európai országoknak, Franciaországnak biztosan nem, talán az amerikaiaknak sem” – mondta a tábornok. Hozzátette, reméli, hogy Európa változat azon a politikáján, amellyel szisztematikusan az amerikai érdekekhez igazodik.

„Az én szemszögemből a kihívás az, hogy megállítsuk az eszkalációt” – fogalmazott.

De Villiers bírálta a francia katonai kiadásokat is, és azzal érvelt, hogy az országban a védelemre fordított összegek a közelmúltbeli hárommilliárd eurós emelés ellenére sem elegendőek.

„2008 és 2015 között a katonai állományt 20 százalékkal csökkentettük. Ez hiba volt” – jelentette ki. A tábornok úgy látja, hogy Franciaország teljesen felkészületlen arra, hogy egy másik idegen hatalommal vívjon nagy intenzitású háborút.

Több mint 11 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Továbbra is iszonyatos tömeg hagyja el hazáját a háborúskodás miatt.

Magyarország területére 2022. november 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6449 lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4585 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 239 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől 2022. november 11-én 116 ember, köztük 28 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Zelenszkij: Herszonban vannak az ukrán különleges erők

Az ukrán hadsereg különleges műveleti erői Herszonban, a többi ukrán védő pedig a város szélén tartózkodik – hozta nyilvánosságra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti videóüzenetében

„Történelmi nap a mai: visszatérünk hazánk déli részére. Védőink jelenleg a város (Herszon) szélén tartózkodnak. Már nincs sok hátra, kezdünk bemenni. A különleges egységek viszont már a városban vannak” – fogalmazott az államfő. Zelenszkij méltatta a herszoniakat, amiért türelmesen vártak, és sohasem mondtak le Ukrajnához tartozásukról. „A remény Ukrajna számára mindig jogos, Ukrajna mindig visszaveszi azt, ami az övé” – hangoztatta az elnök.
Az ukrán vezérkar esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán erők pénteken csapást mértek egy-egy orosz parancsnoki állásra a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar városnál és a Herszon megyei Cservonij Majak faluban.
A jelentés szerint a Zaporizzsja megyei Dnyiprovka település térségében megsemmisítettek egy orosz Mi-8-as helikoptert. Az ukrán erők Enerhodar város közelében egy ellenséges parancsnoki állást találtak el, több mint ötven orosz katonát öltek meg, és több mint negyvenet megsebesítettek. Egy orosz Ka-52-es helikopter is megsemmisült a támadásban. A herszoni régióbeli Cservonij Majak faluban lévő orosz parancsokságra mért ukrán csapás következtében pedig több mint harminc orosz katona halt meg, két harckocsi és négy teherautó semmisült meg – írta a vezérkar.
Ezen kívül a nap folyamán az ukrán légierő öt csapást mért olyan területekre, ahol orosz katonák, fegyverek és katonai felszerelések koncentrálódnak. Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek pedig egy parancsnoki állást, két élőerő-, fegyver- és haditechnikai koncentrációs területet, két lőszerraktárt és három egyéb jelentős katonai célpontot találtak el a jelentés szerint.
A vezérkar közölte még, hogy az orosz erők pénteken három rakéta- és kilenc légicsapást hajtottak végre, valamint több mint tíz támadást rakéta-sorozatvetőkkel. Harkiv, Donyeck, Vinnicja, Herszon és Mikolajiv megyék településeit érték ellenséges csapások – tette hozzá az ukrán katonai vezetés.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy falat húznak fel Ukrajna északi, fehéroroszországi határán és az Oroszországgal határos régiókat is megerősítik erődítményekkel.
Szavai szerint Voliny megyében már elkezdtek árkokat, töltéseket, szögesdróttal felszerelt vasbeton kerítéseket építeni, amiből már három kilométer elkészült. Hasonló építkezések zajlanak Rivne és Zsitomir megyékben is. Hozzátette, hogy részleteket erről nem kíván nyilvánosságra hozni.
Elmondása szerint az Oroszországgal határos vidékeken is épülnek erődítmények. Timosenko hozzátette, hogy az ukrán határőrök „minden szükséges felszereléssel rendelkeznek ahhoz, hogy messzire belássanak az ellenséges erők hátába”.

Washington újabb 400 milliós katonai segélyt ad Ukrajnának, részben tárgyalási pozíciójának erősítésére

Az Egyesült Államok újabb, 400 millió dollár katonai segélyt ad Ukrajnának területvédelmének és tárgyalási pozíciójának erősítésére – olvasható a washingtoni külügyminisztérium pénteken kiadott közleményében.

Antony Blinken külügyminiszter közleménye szerint az elnöktől kapott felhatalmazás alapján 2021 augusztusa óta a huszonötödik katonai adománycsomag lehívására adott engedélyt. Az újabb 400 millió dollár (170 milliárd forint) értékű szállítmányban fegyverzet, lőszerek és egyéb felszerelések vannak.
Az Egyesült Államok által nyújtott légvédelmi, nagy hatótávolságú és precíziós tüzérségi fegyverekből álló csomagot nagy körültekintéssel úgy állították össze, hogy a legjobban szolgálják az ukrán erőket a hadszíntéren, és hogy előre tudjanak törni Herszontól Harkivig – olvasható a dokumentumban, amely kiemeli: az Egyesült Államok „folytatja Ukrajna támogatását annak érdekben, hogy képes legyen megvédeni magát, és a lehető legerősebb legyen pozíciót tudja elfoglalni a tárgyalásokon, amikor annak eljön az ideje”.
A külügyminisztérium azt is közölte, hogy az újabb, 400 millió dolláros szállítmánnyal a Biden-kormány – 2021. januári – hivatalba lépése óta Ukrajna összesen mintegy 19,3 milliárd dollár (8000 milliárd forint) amerikai katonai támogatásban részesült.

Oroszország kétszáz amerikai állampolgárnak tiltotta meg a beutazást

Moszkva a viszonosság alapján kétszáz amerikai állampolgárral szemben rendelt el oroszországi beutazási tilalmat – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium.

„Válaszul arra, hogy Joe Biden (amerikai elnök) kormányzata folyamatosan újabb és újabb személyi szankciókat vezet be nemcsak orosz tisztségviselők, hanem olyan üzleti és közéleti személyiségek, kulturális szereplők ellen is, akik valamilyen okból nem elfogadhatók Washington számára, viszonossági alapon kétszáz amerikai állampolgárral szemben oroszországi beutazási tilalmat vezetünk be” – hangzott a tárca közleménye.
A szankciós listára a dokumentum szerint felkerültek Biden elnök testvérei, továbbá Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője, és Paul Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének férje is. Az új lajstromba olyan hatósági tisztségviselőket, kongresszusi tagokat, a hadiipari komplexum vállalatvezetőinek közeli hozzátartozóit, valamint olyan szakértőket és lobbistákat vettek fel, akik „részt vesznek a ruszofób kampány előmozdításában és a kijevi rezsim támogatásában”.

Törölték az orosz nyelv oktatását a tantervből a kijevi önkormányzat óvodáiban, iskoláiban

Az ukrán főváros kezelésében lévő óvodák, általános és középiskolák tantervéből teljesen kiveszik az orosz nyelv oktatását – döntött a városi önkormányzat közgyűlése pénteken.

Az elfogadott határozattervezet olyan szervezeti és jogi lépések végrehajtását irányozza elő, amelyek célja az óvodai csoportok és az iskolai osztályok orosz nyelvről az államnyelvre való átállása” – olvasható a kijevi város tanács hivatalos honlapján.
Vadim Vaszilcsuk közgyűlési képviselő, az oktatási-, tudományos-, családügyi-, ifjúsági- és sportbizottság elnöke kijelentette, hogy az Oroszországgal vívott háború idején a nyelv kérdése nemzetbiztonsági kérdés. Hozzátette, hogy jelenleg nem célszerű és nem helyes az orosz nyelv oktatása és tanulása.
A kijevi közgyűlési képviselők szerint a döntéssel megelőzhető a társadalomban meglévő feszültségek felerősödése.

Belga kormányfő: ma azokról a bátor ukrán harcosokról is megemlékezünk, akik szabadságukért és hazájukért küzdenek

Ma nemcsak az első világháború végéről, hanem azokról a bátor ukrán harcosokról is megemlékezünk, akik hazájukért és szabadságukért küzdenek – jelentette ki Alexander de Croo belga szövetségi kormányfő pénteken, az első világháborút lezáró fegyverszünet aláírásának 104. évfordulója alkalmából mondott beszédében.

A miniszterelnök az ünnepélyes megemlékezéssel összekötött beszédét a nyugat-belgiumi Ypres városában mondta el. „Az idei megemlékezés más. Az én generációm számára a háború soha nem volt olyan érzékelhető, mint ma” – fogalmazott. Mint mondta, a mai napon azokra a nőkre is gondolni kell, akik az orosz brutalitás áldozatai lettek, továbbá gyermekekre és nagyszülőkre, akiknek menekülniük kellett a válogatás nélküli erőszak elől. „Nekik ajánljuk békeüzenetünket” – tette hozzá.
A megemlékezés hagyományos belgiumi helyszíne a nyugat-flandriai Ypres városa, amely mind a mai napig őrzi szomorú hírnevét: a település közelében az első világháború idején az antant és a központi hatalmak több csatát is vívtak rendkívül nehéz körülmények között, a heves esők miatt időnként sártengerré változott az egész térség, amelyben több ezer katona fulladt meg. A németek a második ypres-i csatában, 1915-ben alkalmazták először a mustárgázt harci fegyverként.
Száznégy éve, 1918. november 11-én írta alá a vereségét elismerő Németország a fegyverszünetet az antanthatalmakkal a franciaországi Compiegne közelében, egy vasúti kocsiban, ezzel véget ért az első világháború.

Szijjártó Péter: Magyarország kétoldalú alapon továbbra is kész Ukrajna támogatására

Magyarország kétoldalú alapon továbbra is kész Ukrajna támogatására – erről írt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán pénteken.

Annalena Baerbock német külügyminiszter arra hívta fel ma „kedvesen” a figyelmünket, hogy ne hazardírozzunk az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós pénzügyi segély kapcsán – írta a magyar miniszter.
„Nos, a külügyminiszter kolléga súlyosan félreérti a helyzetet: az újabb közös európai uniós hitelfelvétel elutasítása a részünkről nem taktikai, hanem elvi kérdés. Szerintünk ugyanis nem a közös európai eladósodás jelenti a közös európai jövőt. Az európai jövő nem a nagy adóssághegyek felé van” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Hozzáfűzte: „csak a teljes kép kedvéért (bár valószínűleg ez nem érdekli a külügyminiszter asszonyt): mi készen állunk Ukrajna támogatásának folytatására”. Pontosan úgy, ahogyan tettük eddig is: kétoldalú alapon – húzta alá a politikus.

Ukrán katonai hírszerzés: az ukrán egységek már Herszonban vannak

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága megerősítette pénteken, hogy az ukrán fegyveres erők egységei már beléptek a márciusban orosz megszállás alá került Herszon városába – számolt be az UNIAN hírügynökség.

„Herszon visszatér Ukrajna ellenőrzése alá, az ukrán fegyveres erők egységei belépnek a városba. Az orosz megszállók visszavonulási útvonalai az ukrán hadsereg tűzellenőrzése alatt állnak. Minden orosz katona, aki ellenáll az ukrán fegyveres erőknek, megsemmisül. Az egyetlen esélye, hogy elkerülje a halált, ha azonnal megadja magát” – idézett az UNIAN a hírszerzés közleményéből.
A hírszerzés értesülése szerint az orosz parancsnokság sorsára hagyta az orosz katonákat Herszonban, és arra utasította őket, hogy öltözzenek civil ruhába. A védelmi tárca hangsúlyozta, hogy önkéntes feladás esetén Ukrajna garantálja az orosz katonák számára az életben maradást, a genfi egyezmények betartását, az élelmet, az orvosi ellátást és a fogolycsere lehetőségét.
Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője az UNIAN szerint óvatosan kommentálta a helyzetet a dél-ukrajnai megyeszékhelyen. Egy tévéműsorban a műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy mit jelentenek az ukrán zászlók Herszon központjában, kijelentette: „azt jelentik, hogy Herszon Ukrajna része, hogy Herszon népe elpusztíthatatlan, van bennük kitartás. Hálásak vagyunk nekik, hogy kibírták eddig a pillanatig, és most egyértelműen jelzik, hogy nemcsak egy jó napunk lesz, hanem jó álmunk is”.
Hangsúlyozta, hogy Herszon mindig is ukrán terület volt, amelyet ideiglenesen megszálltak.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szombaton is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine