Az orosz-ukrán háború 259. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-ötvenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb szerdai történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A Dnyeper bal partjára vonják vissza az orosz erőket Herszon megyében

Elrendelte az orosz csapatok visszavonását a Dnyeper folyó bal partjára az Ukrajnától elcsatolt Herszon megyében szerdán Szergej Sojgu védelmi miniszter.

A „különleges hadművelet” egyesített hadseregcsoportjának parancsnoka, Szergej Szurovikin bejelentette, hogy a kivonulási manővert a közeljövőben hajtják végre. A hadseregcsoport parancsnokságán, a védelmi tárcavezetőnek kamerák előtt tett bejelentésében Szurovikin azt hangoztatta, hogy az ukrán fegyveres erőknek tervei vannak a kahovkai vízerőmű alatti ártér elárasztására.
„A jelenlegi helyzet átfogó felmérése után javasolom a védelemnek a Dnyeper bal partján való felvételét ” – Szurovikin.
„Tisztában vagyok vele, hogy ez egy nagyon nehéz döntés. Ugyanakkor az a legfontosabb, hogy megóvjuk katonáink életét, és egészében véve a csapatok harcképességét. Ezenkívül felszabadul az erők és eszközök egy része, amely a műveleti övezet más részein aktív műveletekhez lesz felhasználva, beleértve a támadó jellegűeket is” – tette hozzá.
„Egyetértek az ön következtetéseivel és javaslataival. Számunkra az orosz katonák élete és épsége mindig prioritást élvez” – válaszolta Sojgu.
Az orosz erők február 24-én, az ukrajnai háború első napján kezdték meg a harcot Herszonért. A város, amelyet március 3-án foglaltak el, mindeddig az orosz hadsereg ellenőrzése alatt maradt. Az elmúlt hetek során a Dnyeper jobb partjáról a helyi hatóságok szerint mintegy 80 ezer civilt evakuáltak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 30-án írta alá a négy ukrajnai régió, köztük Herszon megye Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló szerződéseket. A területeket a szeptember 23. és 27. között megtartott, a világ országainak túlnyomó része által illegitimnek minősített népszavazást követően annektálták.

Kreml: Putyin egyelőre nem készül a Donyec-medencébe

Nincsenek konkrét tervek arra vonatkozóan, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a Donyec-medencébe utazzon – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán újságíróknak.

„Még nincsenek konkrét tervek, de nincs kétségem afelől, hogy eljön az idő, amikor Putyin ellátogat a Donyec-medencébe. Természetesen ezek (az elcsatolt megyék) orosz régiók” – jelentette ki Peszkov kérdésre válaszolva.
A szóvivő egyébként, mint azt Szergej Kirijenko, az elnöki hivatal vezetőjének első helyettese közölte, szerdára virradóra tért vissza Luhanszkból, ahol képzést tartott a helyi média és sajtószolgálatok munkatársainak.
Kirill Sztremouszov, az Ukrajnától elcsatolt Herszon megye Moszkva által kinevezett kormányzójának helyettese szerda reggel azt mondta, hogy a régióból, amelyre ukrán katonai nyomás nehezedik, mintegy 80 ezer civilt evakuáltak a helyi hatóságok. Délután több orosz hírügynökség is arról számolt be, hogy a 46 éves Sztremouszov autóbalesetben életét vesztette.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy Herszon megyében az orosz hadsereg három ukrán taktikai század Kacskarivka, Pjatihatki és Szadok felé indított támadásait verte vissza, jelentős veszteségeket okozva nekik. A tábornok szerint Kupjanszk irányában az előrenyomulással sikertelenül próbálkozó ukrán hadsereg több mint hatvan katonát, két gyalogsági harcjárművet és öt gépjárművet, Limannál mintegy száz katonát és „zsoldost, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet, egy Grad sorozatvetőt és három kisteherautót veszített.
Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig öt drónt, 25 HIMARS- és két Vilha-lövedéket, valamint három HARM radarelhárító rakétát. Konasenkov azt mondta, hogy Dnyipro közelében megsemmisült egy ukrán lőszerraktár, amelyben HIMARS és Vilha sorozatvetőhöz szükséges muníciót tároltak.

Kormányzó: Luhanszk megyében a holttestek megfertőzték az ivóvizet

A kelet-ukrajnai Luhanszk megyében környezeti problémák vannak a spontán eltemetett helyi lakosok és a temetetlen orosz katonák maradványai miatt, amelyek már megfertőzték az ivóvizet – közölte Szerhij Hajdaj, a régió kormányzója szerdán a Facebookon.

„A luhanszki régiót a csataterek nagy orosz temetővé változtatják” – fogalmazott a kormányzó. Kifejtette, hogy a megye ökológiáját veszélyezteti a nagyszámú, hevenyészve elföldelt elhunyt és a harcokban meghalt orosz katonák maradványai. Hozzátette, hogy a megye hatóságai az ukrán erők által felszabadított területeken átmenetileg hűtőkbe gyűjtik össze az orosz katonák holttesteit, a tetemek sorsáról majd később döntenek.
Hajdaj kitért arra, hogy súlyos a helyzet Bilohorivka településen, amelyet az orosz csapatok folyamatosan ágyúznak és bombáznak. Szavai szerint a település már teljesen elpusztult.
A kormányzó szerint legalább tíz évre van szükség a luhanszki régióban a létfontosságú infrastrukturális létesítmények és a lakott területek fő útvonalainak aknamentesítésére, hogy megkezdődhessen a helyreállítás. Az egész régióban még ennél is több időre lesz szükség. Megjegyezte, hogy komoly gondot okoznak a műanyagaknák, amelyeket fémdetektorral nem lehet megtalálni. Hangsúlyozta: ezért nem tanácsolja a lakosoknak a visszatérést a megye orosz csapatoktól felszabadított területeire sem.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az elmúlt napban csaknem 800 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt a háború kezdete óta mostanáig megközelítőleg 77 950.
Illja Vityuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője a liga.net hírportálnak adott interjújában kijelentette, hogy Oroszország naponta több mint tíz kibertámadást hajt végre ukrán energetikai objektumok ellen. Szavai szerint ez nem érte váratlanul Ukrajnát, ezért eddig egy sem volt hatásos. Hozzátette, hogy Ukrajna ezekre válaszul ellentámadásokat indít.
A Moszt helyi hírportál arról számolt be, hogy Herszon megyében egyszerre több híd is felrobbant, mélyen bent a régió orosz megszállás alatti területén. A kiadvány három hidat nevezett meg, amelyeket pokolgéppel felrobbantottak. Ezek a Darjivszkij, a Tyahinszkij és a Novovasziljivszkij hidak, amelyek az orosz csapatok „hátában” vannak. A hírportál közölte, hogy a telegramon tömegesen tesznek közzé információkat és fotókat a lerombolt hidakról. Az orosz erők ugyanakkor azt állítják, hogy a hidakat „az ukrán fegyveres erők előretörésének akadályozása érdekében” robbantották fel.
Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője a Telegramon arról adott hírt, hogy az orosz erők eltaláltak egy lakóházat a Herszon megyei Novovoszkreszenszke faluban, aminek következtében egy ember meghalt, egy pedig megsérült. A tisztségviselő szavai szerint ezzel a támadással a teljes falut megsemmisítették.
Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy szerdán korlátozzák az áramellátást Ukrajna egész területén, óránként ütemezett kimaradások lesznek. Helyi idő szerint délután egy órakor Ukrajnában – a Krím félsziget kivételével – minden régióban légiriadó volt.
Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó arról adott hírt a Telegramon, hogy Ungváron ledöntötték a szovjet katona emlékművét. Az egyik kezében zászlót, a másikban gépkarabélyt tartó, 11 méter magas, 19 tonnás szovjet katona szobrát még 1970-ben állították fel. Mikita közlése szerint a helyére az ukrán hősök tiszteletére állítanak emlékművet, amely a tervek szerint a kárpátaljai 128-as dandár egyik támadórepülőgépét fogja ábrázolni.

Morawiecki: a szövetséges hadseregek az utolsó orosz katona Ukrajnából való távozásáig fognak gyakorolni

A NATO fegyveres erői addig fogják gyakorolni és erősíteni együttműködési képességeiket, amíg az utolsó orosz katona el nem távozik Ukrajnából – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán a délkelet-lengyelországi Nowa Debában, a visegrádi országok közös, Puma-22 fedőnevű hadgyakorlatán.

Az Eduard Heger szlovák kormányfővel közös sajtóértekezleten Morawiecki megerősítette: a múlt péntektől szerdáig tartó gyakorlaton több mint 1700 katona vett részt, a visegrádi csoport (V4) országaiból érkező katonák mellett amerikaiak és britek is.
„Az amerikai és a brit katonákkal együtt egyik gyakorlatot tartjuk a másik után” – fogalmazott. Hozzátette: az együttműködési képességeket addig fogják tökéletesíteni, amíg „mint reméljük, az utolsó orosz katona el nem megy Ukrajnából”.
A „nagyon szoros együttműködés a valódi európai értékek, a szabadság, a szolidaritás, a biztonság és a szuverenitás védelmében szükséges” – folytatta Morawiecki, hozzátéve: ezen értékekért ma Ukrajnában zajlik a harc.
A közép-európai együttműködés az Európai Unión és a NATO-n belül nemcsak térségünk szolidaritását, hanem védelmi képességeit is erősíti – hangsúlyozta.
Megerősítette: Lengyelország jövőre 100 milliárd, „sőt, talán mintegy 130 milliárd” zlotyt (8,6 ezer milliárd – 11,2 ezer milliárd forint) szán a hadsereg korszerűsítésére, a bruttó hazai termék (GDP) 3-4 százalékára emelik az ország védelmi kiadásait.
Az ukrajnai háborúra utalva Morawiecki aláhúzta a védelmi képességek erősítésének megelőző és elrettentő szerepét.
Eduard Heger közölte: kormánya szintén befektet a hadsereg korszerűsítésébe „azért, hogy Lengyelországgal és más szövetségesekkel együtt garantálhassa állampolgárai biztonságos életét”. Kiemelte a közös hadgyakorlatok szerepét is az elrettentő képességek feljesztésében.
„Békét akarunk teremteni, és megmutatni, hogy erőnk elegendő a béke megőrzéséhez” – jelentette ki a szlovák kormányfő.
Korábbi közlemények szerint a Puma-22-n főként páncélos és gépesített alegységek vesznek részt, de jelen vannak tüzérségi, utász, vegy- és légvédelmi, valamint felderítő alakulatok is. A katonák taktikai manővereivel párhuzamosan parancsnoki gyakorlatok is zajlanak.

Von der Leyen: az Európai Unió teljesen felkészült a télre

Az Európai Unió (EU) teljesen felkészült a télre, mindent megtett az energiaellátás biztosítására, intézkedéseinek hatására a gázárak nagyjából kétharmadával csökkentek augusztushoz képest – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.

Ursula von der Leyen az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésének a legutóbbi, október végén tartott EU-csúcs eredményeit értékelő vitáján azt mondta, az EU-nak a válságot arra kell használnia, hogy a tiszta, zöld, megújuló energiaforrások kiaknázása felé forduljon.
Szavai szerint ez nemcsak az éghajlatnak tesz jót, hanem az energiabiztonság szavatolása szempontjából is helyes irány egy olyan időszakban, amikor a gáz nehezen elérhető árucikk. A megújuló energiák használata már jövőre 14 milliárd köbméter gázt válthat ki Európában – tette hozzá.
Az uniós bizottság elnöke közölte, amíg az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország 80 százalékkal csökkentette az Európába irányuló gázexportját, az Európai Unió több mint kétszeresére növelte a cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az Egyesült Államokból a tavalyi 22 milliárd köbméterről 48 milliárd köbméterre. Ez lehetővé tette az európai gáztárolók 95 százalékos feltöltését. Ezzel párhuzamosan a tagországok 15 százalékkal csökkentették a gázfogyasztásukat – mondta.
Figyelmeztetett arra, hogy a tél végén az Európai Unió a korábbinál nagyobb kihívássokkal szembesülhet. Oroszország teljesen leállíthatja az európai gázellátást. Elképzelhető, hogy a globális LNG-kapacitás nem fog elég gyorsan növekedni ahhoz, hogy pótolja az orosz gázkimaradás okozta a hiányt. Az ázsiai energiafelhasználás növekedése pedig a globális LNG-készletek nagy részét igényelheti, aminek hatására jövő nyáron Európa mintegy 30 milliárd köbméterrel kevesebb gázzal számolhat a tárolók feltöltéséhez – mondta.
Kijelentette: az európai ipar versenyképességét meg kell védeni, és folyamatos hozzáférést kell biztosítani az energiához megfizethető áron.
Az EU ezek érdekében frissítette az állami támogatások ideiglenes válságkezelési keretrendszerét, és megemelte a kis- és közepes vállalkozások, valamint az energiaigényes iparágak támogatásának felső határát. Mindez vonzóvá teszi Európát az ipar számára – húzta alá.
„Üdvözlöm a globális versenyt, ugyanis ösztönzi az innovációt, növeli a hatékonyságot és biztosítja a fejlődést. Ugyanakkor ahhoz, hogy hatékony legyen, tisztességesnek kell lennie. Egyenlő versenyfeltételekre van szükség, és nem engedhető meg a piac torzulása vagy bármiféle hátrányos megkülönböztetés az európai vállalatokkal szemben – tette hozzá beszédében Ursula von der Leyen.
Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a vitában azt hangsúlyozta, hogy az uniós csúcson elhatározott közös gázbeszerzést valóra kell váltani. Ennek érdekében fontosnak nevezte, hogy az uniós illetékesek gyorsan és hatékonyan tárgyaljanak megbízható partnerekkel az EU gazdasági biztonsága és a jólét szavatolása érdekében.
„Nem lenne értelme annak, ha az ukrajnai háború miatti rendkívüli bevételek elszegényítenék az európai embereket és csökkentenék a vállalatok versenyképességét” – fogalmazott.
Michel közölte azt is, hogy az Európai Tanács várja az uniós bizottságnak a gázársapka ideiglenes keretére vonatkozó javaslatát.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője hangsúlyozta: Európa súlyos gazdasági helyzetben van. Az egekbe szökő energiaárak miatt nő az infláció, ezért nem szabad semmilyen olyan további uniós intézkedést hozni, ami ront a helyzeten, és azzal fenyeget, hogy kevesebb energiaforrás lesz elérhető.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy egyes tagállamok energia-kitettsége különböző. Véleménye szerint ezért elfogadható az Európai Unió Tanácsában született megállapodás, amely alapján a gázársapka esetleges bevezetése nem veszélyeztetheti a gázellátást biztosító szerződéseket. A szankciók ahelyett, hogy elhozták volna a háború végét, lassan Európa gazdaságát dönthetik romba – jelentette ki.
A fideszes képviselő szerint, november 9-én, 33 évvel a berlini fal leomlását követően sem egységes Európa. Ideológiai okokból különböztetnek meg tagállamokat, így Lengyelországot és Magyarországot is a pénzügyi alapokhoz való hozzáférés tekintetében. Magyarország a vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. „Reméljük, hogy most már az Európai Bizottság is teljesít” – tette hozzá Gál Kinga.
Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt monda, az ukrajnai háború okozta energiaválság nehéz időszakot szabadított Európára, ami azonnali, európai megoldásokat követel. Számos intézkedési javaslatot sorolva hangsúlyozta: fel kell gyorsítani az átállást a megújuló energiaforrások használatára.
Sajnálatát fejezte ki, hogy egyes uniós tagállamok a zöld energiaforrások kiaknázásának ösztönzése helyett akadályozzák azok használatát. Szavai szerint a magyar kormány egyebek mellett ellehetetleníti a napenergia használatát, vagy a szélerőművek alkalmazását.
A momentumos EP-képviselő végezetül „drámai hibának” nevezte az Oroszországtól való függőséget, ugyanis – mint kiemelte – az orosz „önkényuralmi rezsim” a gazdasági eszközöket politikai célokra és nyomásgyakorlásra használja.

Hatott az Egyesült Államok nyomásgyakorlása: enyhült Zelenszkij álláspontja a tárgyalásokat illetően

Az Egyesült Államok finom presszionálásának hatására Volodimir Zelenszkij ukrán elnök enyhített az orosz tárgyalásokhoz való hozzáállásán – írja a Politico két, a helyzetet ismerő forrásra hivatkozva.

Az ukrán elnök néhány nappal ezelőtt öt olyan feltételt sorolt fel, amelyek elengedhetetlenek a béketárgyalások megkezdéséhez. Ezek között több olyan is van, amelyet már korábban is említett, például Ukrajna területi integritásának helyreállítása vagy az orosz háborús bűnök megbüntetése.

A korábbi nyilatkozataival ellentétben azt azonban nem említette, hogy Vlagyimir Putyinnak el kell tűnnie a képből ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások. Az ügyet ismerő egyik forrás szerint a változás azután következett be, hogy véget értek a Kijev és Washington közötti tárgyalások.

Az ukrán elnök közvetlenül az amerikai félidős választások előtt jelentette be az új állápontját. Ha az időközi választásokon a republikánusok nyernek, Ukrajna eleshet az amerikai támogatástól – állítja az Index.

780 orosz katona halt meg a harcokban egy nap alatt

Az ukrán fegyveres erők vezérkara azt közölte a Twitteren, hogy az elmúlt napon mintegy 780 orosz katona vesztette életét az ukrán területeken folyó harcokban.

Taposóakna ölt meg két munkást Harkiv környékén

A közutakat karbantartó vállalat két dolgozója vesztette életét kedden, amikor járművük munka közben aknára futott – közölte Oleg Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója a Telegramon. Az eset során egy 55 és egy 34 éves férfi is megsérült.

„Harkiv régióban az aknaveszély még sokáig az egyik legnagyobb probléma marad. Az orosz megszállók mindent elaknásítottak” – írta Szinyehubov.

Hozzátette, az ukrán katasztrófavédelem kedden 635 robbanótárgyat hatástalanított – számolt be a The Guardian.

Órákig áramszünet lesz Lvivben

Lviv kormányzója figyelmeztette a lakosságot, hogy a térségben ma körülbelül háromórás áramszünet lesz. Emlékeztette a vállalkozásokat, hogy munkaidőn kívül ne használjanak elektromos áramot kültéri lámpák vagy reklámok táplálására. A Telegram üzenetében megköszönte mindenkinek, aki megértéssel fogadja a helyzetet. „Együtt kell átvészelnünk ezt a nehéz szakaszt” – írja Guardian.

Orosz rakétacsapás érte Dnyipropetrovszkot, többen súlyos sérüléseket szenvedtek

Az orosz csapatok hatalmas csapást mértek iráni drónokkal a Dnyeperre november 9-én éjjel – számolt be az Unian.

A dnyipropetrovszki régió katonai vezetője, Olekszij Reznicsenko tájékoztatása szerint az orosz támadás egy logisztikai épületet ért, ahol óriási tűz keletkezett, több mint 3000 négyzetméternyi terület égett. A tűzoltók már eloltották a lángokat, de a vállalat raktárai leégtek.

Reznicsenko arról is beszámolt, hogy négy alkalmazottat kórházba szállítottak a mentők, közülük hárman súlyos állapotban vannak.

A Pentagon is megerősítette, hogy újabb légvédelmi rendszer került Ukrajnába

Patrick Ryder, az amerikai légierő dandártábornoka – aki egyben a Pentagon szóvivője is – kedden megerősítette, hogy Washington két NASAMS légvédelmi rendszert is szállít Kijevbe – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A szóvivő ugyanakkor azt nem tisztázta, hogy az Egyesült Államok ATACMS (Army Tactical Missile System) típusú ballisztikus rakétával látná el a jövőben Ukrajnát.

Amerika segít az ukránoknak túlélni a telet

Az Egyesült Államok 25 millió dollárt (10 milliárd forintot) biztosít arra, hogy segítsen a rászoruló ukránoknak túlélni az előttük álló telet − jelentette be az Egyesült Államok ENSZ-képviselője a The Independent tudósítása szerint.

A tél közeledtével megértjük, milyen fontos, hogy Ukrajnának segítsünk abban, hogy az otthonok melegek maradjanak, és az áramszolgáltatás is működjön − mondta Linda Thomas-Greenfield nagykövet az Irpinben található, belső menekülteknek otthont adó központban.

Elismerte az amerikai kormányzat, hogy folyamatosan kapcsolatban állnak az oroszokkal

A háború februári kezdete óta először ismerte el az amerikai kormányzat, hogy folyamatosan kapcsolatban állnak az oroszokkal. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó szerint csak így kerülhető el, hogy a legrosszabb forgatókönyv valósuljon meg. Az amerikai orosz-csúcstalálkozó viszont most már bizonnyal elmarad – Vlagyimir Putyin nem vesz részt a G20-ak indonéziai tanácskozásán – hangzott el az M1 Híradó műsorában.

Először a háború kezdete óta az Egyesült Államok is elismerte, hogy folyamatosan egyeztetnek az oroszokkal.

„Úgy vélem a mi felelősségünk is, hogy nyitva tartsuk a kommunikációs csatornákat még az ellenfeleinkkel is, hogy ezáltal elkerülhessük a legrosszabb forgatókönyvek bekövetkeztét” – mondta Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó. Azt, hogy pontosan miről tárgyaltak, nem részletezte.

A várt találkozó Valgyimir Putyin és Joe Biden között úgy látszik, elmarad. Erre az indonéziai G20 csúcson kerülhetett volna sor, de a szervezők megerőítsették: úgy tudják, hogy az orosz elnök végül nem vesz részt a tanácskozáson.

ORFK: közel 9 ezren érkeztek kedden Ukrajnából

Magyarország területére 2022. november 8-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4737 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3927 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 145 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

November 8-án 27 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Kijevbe látogatott Sean Penn, Oscar-díját pedig a „háború végéig” otthagyta

Sean Penn amerikai színész és filmrendező Kijevbe látogatott, magával vitte Oscar-szobrát és Kijevben hagyta a „háború végéig” – hozta nyilvánosságra kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebookon.

A közlés szerint Sean Penn az Oroszország által indított ukrajnai háború februári kezdete óta már harmadjára látogatott Ukrajnába. „Ezúttal különleges volt a találkozásunk. Sean az országunk győzelmébe vetett hit jelképeként magával hozta az Oscar-szobrát, amely Ukrajnában marad a háború végéig” – mondta el Zelenszkij.
Az ukrán elnök átadta az amerikai színésznek a „Szolgálatért” elnevezésű állami érdemrend III. fokozatát, és megköszönte neki „őszinte támogatását és jelentős hozzájárulását Ukrajna népszerűsítéséhez a világban”.
Az elnöki irodából Zelenszkij és Penn kimentek Kijevben a Bátorság Fasorra, ahol Sean Penn névtáblája található.
A 62 éves Sean Penn kétszeres Oscar-díjas. Első Oscar-díját színészi alakításáért a 2003-ban bemutatott Titokzatos folyó című filmért kapta, a másodikat a 2008-as Milk című film főszereplőjeként nyerte el. Az nem derült ki, hogy az elnyert két Oscar-szobor közül melyiket hagyta az ukrán fővárosban.

Újabb amerikai önkéntes halt meg az ukrajnai harcokban

Újabb amerikai önkéntes vesztetette életét a fronton, így már hatra nőtt az Oroszország elleni háborúban elesett amerikai harcosok száma – írja a Guardian. A New York államból származó Timothy Griffin az ukrán csapatokkal harcolt a keleti fronton folytatott ellentámadásban, amikor egységét támadás érte. A légió szóvivője, akit „Mockingjay”-ként azonosítottak, az NBC News-nak azt mondta, Griffint akció közben ölték meg. Az amerikai külügyminisztérium közölte, tudnak az esetről, de adatvédelmi megfontolások miatt nem kommentálták.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a szerdán is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine