Az orosz-ukrán háború 258. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-ötvennyolcadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Smihal: Ukrajna elegendő gáz- és szénkészletet halmozott fel a télre

Ukrajna elegendő készletet halmozott fel földgázból és szénből, hogy átvészelje a téli fűtési szezont – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök a Telegramon.

A kormányfő szavai szerint jelenleg 14,6 milliárd köbméter gáz van Ukrajna tárolóiban. A hőerőművek raktáraiban pedig 1,5 millió tonna szén, ami közel kétszerese a szükséges és garantált tartaléknak.
Smihal hozzátette: a viszonylag enyhe ősz és az energiamegtakarítás lehetővé teszi Ukrajnának, hogy több gázt szivattyúzzon be a tározókba, mint amennyit kivesz onnan.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett: a miniszterelnök a fűtési szezon kezdetén, október 21-én arra szólította fel a helyi hatóságokat, hogy takarékosan használják az energiahordozókat. Volodimir Zelenszkij elnök pedig augusztusban aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében a háború végéig moratóriumot vezetnek be a lakossági fogyasztók számára a gáz-, a melegvíz-szolgáltatási és a távfűtési díjakra.
Az ukrán vezérkar közben kedd esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők a dél-ukrajnai Herszon megyében folytatják az ukrán szolgáltatók berendezéseinek, mobilkommunikációs tornyainak szétszerelését és eltávolítását.
A kijevi katonai vezetés információi szerint Beriszlav város közelében orosz megszállók felrobbantották egy naperőmű elektromos vezetékeit és berendezéseit.

John J. Mearsheimer: a Nyugat provokálta ki az ukrajnai háborút

Az Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki az ukrajnai háborút azzal, hogy kilátásba helyezte Ukrajna NATO-tagságát – jelentette ki John J. Mearsheimer amerikai politológus a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában, kedden Budapesten.

Vagyis Putyin preventív háborút indított Ukrajnában, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát, vagyis hogy a Nyugat bázisul használja Ukrajnát Oroszországgal szemben – mondta a professzor.
Ez egyben azt is jelenti, hogy Putyinnak soha nem állt szándékában Ukrajna elfoglalása, amire a katonai képesség sem áll Oroszország rendelkezésére – tette hozzá.
Az előadó a kubai rakétaválsághoz hasonlította a 2014, vagyis az ukrajnai forradalom, a nyugatbarát hatalomátvétel után kialakult helyzetet. Ugyanis az Egyesült Államok sem tűrte, hogy a Szovjetunió támadó rakétákat telepítsen a szomszédságába.
Ebben a helyzetben az Egyesült Államok nemhogy hátra lépett, hanem elkezdte felfegyverezni Ukrajnát, és Ukrajna de facto NATO-taggá vált. Vagyis ugyanolyan provokációt követett el a Nyugat Ukrajnában, mint annak idején a Szovjetunió Kubában – vélekedett.
A professzor szerint Magyarország bölcsen egyensúlyoz a felek között, hiszen miközben érdeke a nyugati szövetségi rendszerben a katonai és gazdasági kapcsolatok fenntartása, nem érdeke a határaihoz közeli Oroszország provokálása.
Az sem áll érdekében, hogy megszakadjanak a gazdasági kapcsolatok Oroszország és az Európai Unió között – tette hozzá.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nukleáris háború veszélye fenyeget az orosz vereség és az orosz győzelem esetén egyaránt.
Ugyanis az oroszok jó eséllyel atomfegyvert vetnek be, ha sikerül őket kiszorítani Ukrajnából. Ha pedig nyerésre állnának, akkor annak nagy az esélye, hogy az Egyesült Államok közvetlenül bekapcsolódik a háborúba, ami megintcsak egy orosz atomcsapás esélyét növeli.
Közel vagyunk ahhoz, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közvetlenül lőjön egymásra – fogalmazott.
Arról is szólt, hogy amíg a második világháború után bipoláris, majd a Szovjetunió összeomlása után unipoláris világban éltünk, mára Kína felemelkedése miatt mutipolárissá vált a világ. Ebben az Egyesült Államok legfőbb versenytársa Kína, majd tőle erősen elmaradva Oroszország.
A két konfliktust, egy kínai-amerikai, illetve egy orosz-amerikai konfliktust magában hordozó világrend pedig sokkal inkább elvezethet egy valódi háborúhoz, mint a hidegháborús szembenállás.
Arról is szólt: az Egyesült Államoknak érdeke legfőbb versenytársa, vagyis Kína gyengítése, ezért nyomást fog gyakorolni Európára és Magyarországra is, annak érdekében, hogy megakadályozza a gazdasági kapcsolatok erősödését Kínával.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a rendezvényen úgy vélekedett: Brüsszel hivatalos álláspontja háborúpárti, annak ellenére, hogy Oroszországgal, Ukrajnával és az Egyesült Államokkal ellentétben Európának nem érdeke a háború folytatódása.
Magyarország ebben a helyzetben Ferenc pápához, Elon Musk tech-milliárdoshoz és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterhez hasonlóan sürgeti a béke megteremtésének szükségességét – mondta a politikus.

Moszkvának nincsenek előfeltételei a Kijevvel folytatandó tárgyalásokkal kapcsolatban

Oroszországnak nincsenek előfeltételei az Ukrajnával folytatandó rendezési tárgyalásokkal kapcsolatban – jelentette Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak kedden Moszkvában.

„Részünkről nincsenek előfeltételek, kivéve a fő feltételt, hogy Ukrajna jó szándékot mutasson” – mondta a diplomata kérdésre válaszolva.
Rudenko szerint Oroszország mindig is jelezte: kész ilyen tárgyalásokat folytatni, ám Ukrajna olyan törvényt fogadott el, amellyel megtiltotta maga számára a béketárgyalásokat, amíg Vlagyimir Putyin marad az orosz elnök. Azt mondta, hogy a The Wall Street Journal értesülésével ellentétben Oroszország nem folytat titkos tárgyalásokat Ukrajnáról az Egyesült Államokkal.
Közölte, hogy folytatódnak az egyeztetések a zaporizzsjai atomerőmű körül létesítendő védőövezet ügyében, és hogy az illetékes orosz hatóságok tanulmányozzák a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) javaslatait.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz erők az elmúlt nap folyamán minden ukrán támadást visszavertek, Kupjanszk irányában több mint 160 ukrán katonát megölve, illetve megsebesítve, két harckocsit, három gyalogsági harcjárművet és két járművet pedig megsemmisítettek. Limannál a tábornok szerint az ukrán fegyveres erők több mint száz katonát, három harckocsit, öt páncélozott harcjárművet, egy többcélú, kétéltű páncélozott szállító járművet, két kisteherautót és két egyéb járművet veszítettek, a donyecki régió déli részén pedig 90 katonát, öt páncélozott harcjárművet, egy többcélú, kétéltű páncélozott szállító járművet és két kisteherautót. Mikolajiv-Krivij Rih irányában a tájékoztatás értelmében az éjszaka folyamán az ukrán fegyveres erők szabotázs- és felderítő csoportjainak kilenc beszivárgási kísérletét hiúsították meg, aminek során több mint 50 ukrán katona esett el, hét páncélozott harcjármű és tíz jármű pedig megsemmisült.
Az orosz harcászati repülők, valamint a rakéta- és tüzérségi csapatok négy ukrán vezetésipontra 64 tüzérségi egységre, valamint 192 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között három lőszer-, rakéta- és tüzérségi lőszerraktárt egy üzemanyagraktárt, egy ukrán Sz-300-as föld-levegő rakétarendszer radarállomását, egy Buk-M1 légvédelmi rakétarendszert és egy amerikai gyártmányú AN/TPQ-64-es légvédelmi radarállomást.
Az orosz légierő lelőtt egy ukrán Mi-24-es helikoptert, a légvédelem pedig egy Szu-25-ös repülőgépet, hét drónt, valamint 17 HIMARS- és Vilha- lövedéket.
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 332 repülőgépet, 171 helikoptert, 2465 drónt, 388 légvédelmi rakétarendszert, 6448 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 884 sorozatvetőt, 3563 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7127 különleges katonai járművet veszítettek.

Az ukránok akkor tárgyalnak a békéről, ha az orosz csapatok kivonulnak

Ukrajna közölte, álláspontja az Oroszországgal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban nem változott, szövetségesei sem kényszerítik semmire – írja a Guardian.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt nyilatkozta a Radio Svobodamak, hogy Ukrajna csak akkor fog tárgyalni Oroszországgal, ha az orosz csapatok elhagyják Ukrajna egész területét, beleértve azokat is, amelyeket 2014-ben megszállt. Podoljak szerint az USA egyenrangú félként kezeli Ukrajnát.

„Senki sem kényszeríti Ukrajnát vesztes tárgyalásokra, vagy Oroszország ultimátumának elfogadására” – mondta Podoljak.

Zelenszkij részt vesz a G20-csúcson

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a G20-ak vezetőinek jövőheti csúcstalálkozóján, amelyet az indonéziai Balin tartanak, de valószínűleg online formában – közölte sajtótitkára, Szerhij Nyikiforov újságírói kérdésre válaszolva kedden, a Szuszpilne közszolgálati hírportál szerint.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolt arról, hogy Zelenszkij a parlament elé terjesztette a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatokat. Jaroszlav Zseleznyak képviselő közölte, hogy a parlament a legközelebbi ülésén várhatóan jóváhagyja az indítványokat. A Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy a hosszabbítás minden bizonnyal 90 napra, azaz 2023. február 19-ig szól az előterjesztésekben.
A hadiállapot jelenleg november 21-ig van érvényben – emlékeztetett a hírportál. Első alkalommal február 24-én, Oroszország inváziója kezdetének a napján vezették be. Azóta a parlament kétszer hosszabbította meg 30 nappal, és ugyancsak kétszer 90 nappal, ahogy a mozgósítást is- tette hozzá az Ukrajinszka Pravda.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója a Facebookon arról adott hírt, hogy az ukrán erők felrobbantottak egy orosz üzemanyagraktárt a kelet-ukrajnai régióban lévő Gyibrova faluban.
Az ukrán vezérkar keddi jelentése szerint az orosz csapatok ukrajnai embervesztesége maghaladta a 77 ezret. Az elmúlt napban mintegy 710 orosz katona halt meg.

Ismét rendkívüli áramszünetek vannak több ukrán régióban

Ismét rendkívüli áramszünetek kezdődtek kedd reggel számos ukrajnai régióban, köztük Kijevben és hét közép- és kelet-ukrajnai megyében a hideg időjárással megnövekedett áramfogyasztás miatt.
Erről az Ukrenerho nemzeti energetikai vállalat sajtószolgálata számolt be Telegram csatornáján. A tájékoztatás szerint vészhelyzeti leállás volt a fővárosban, Kijev, Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Harkiv és Poltava régiókban.

Az Ukrenerho kifejtette, hogy a korábban meghirdetett óránkénti áramszüneteken túli további korlátozásokra azért volt szükség, mert a hideg időjárás beköszöntével megnőtt a villamosenergia-fogyasztás, ami a berendezések fokozott terheléséhez és az energiarendszerben fellépő hiányokhoz vezet.

A nap folyamán az Ukrenerho tervezett üzemszüneteket vezetett be Odessza, Lviv és Rivne régiókban is.

Hétfő este a vállalat bejelentette, hogy a tervezett áramfogyasztási korlátozásokat másnap a fővárosban, valamint Kijev és hét közép- és kelet-ukrajnai régióban a meghirdetett ütemterveknek megfelelően hajtják végre.

Századvég: a magyar közvélemény elutasítja Brüsszel tervét Ukrajna finanszírozásáról

A magyar közvélemény elutasítja Brüsszel tervét Ukrajna finanszírozásáról – írta a Századvég Alapítvány legfrissebb elemzésében, amelynek összefoglalóját kedden juttatták el az MTI-hez.

Emlékeztettek: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent közös cikkében – a második világháborút követően az Egyesült Államok által Nyugat-Európának nyújtott átfogó segélyprogram, a Marshall-terv mintájára – egy 21. századi Marshall-tervet szorgalmazott, amelyben az Európai Unió nagyszabású támogatási programot indítana Ukrajna újjáépítésének finanszírozására. Hozzátették: Ursula von der Leyen és Olaf Scholz hangsúlyozták, hogy többgenerációs feladatról van szó, amelynek már most neki kell kezdeni.
A Századvég ezért feltérképezte, hogy a magyar lakosság mit gondol az Ukrajnát érintő pénzügyi és katonai segítségnyújtás formáiról, különös tekintettel az ország európai – és azon belül magyar – adófizetői pénzekből történő újjáépítésének elképzelésére.
Azt írták, Ukrajna európai finanszírozású újjáépítésének gondolata hónapok óta Brüsszel politikai napirendjének része. Emlékeztettek arra, hogy az Európai Tanács 2022 márciusában egy Ukrajnát segítő szolidaritási vagyonkezelői alap létrehozásáról döntött, illetve szorgalmazta az ehhez szükséges előkészületek megkezdését. Ezek után májusban nemzetközi konferenciát tartottak Ukrajna támogatásáról, amelynek célja egyebek mellett az ország újjáépítéséhez szükséges források előteremtése volt. Az Európai Tanács a május 30-31-i rendkívüli ülésén pedig kijelentette, hogy fontolóra kell venni egy Ukrajna újjáépítését célzó platform létrehozását, amelyben többi között az ukrán kormány, az Európai Unió és annak tagállamai, illetve az Európai Beruházási Bank vennének részt.
Közölték: a kutatási adatok alapján kijelenthető, hogy a közvélemény elvárásai nem találkoznak a brüsszeli vezetők elképzeléseivel az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges pénzügyi források előteremtéséről.
A felmérés szerint a magyarok 53 százaléka ellenzi, hogy az Európai Unió és tagországai finanszírozzák Ukrajna helyreállítását. Ehhez hasonlóan a megkérdezettek több mint kétharmada – 69 százaléka – nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió és tagállamai finanszírozzák a háború alatt az ukrán nyugdíjakat és szociális ellátást, továbbá több mint háromnegyedük – 79 százalékuk – nem támogatja, hogy a fegyveres konfliktus tartama alatt az ukrán fizetéseket európai pénzekből fedezzék.
„Ezenfelül fontos hangsúlyozni, hogy az Ukrajnának biztosított katonai jellegű segítségnyújtást továbbra is elutasítottság övezi a magyar lakosság körében” – jegyezték meg. Hozzátették: a válaszadók 78 százaléka ellenzi az ukrán haderő európai uniós kiképzését – szemben az augusztusban mért 77 százalékkal -, valamint 81 százalékuk nem támogatja, hogy az Európai Unió és tagjai fegyvert vásároljanak Ukrajnának.
A közvélemény-kutatás – az Európai Unió mellett – kitért Magyarország szerepvállalásának megítélésére is Ukrajna pénzügyi támogatásában. Megállapítható, hogy a megkérdezettek csaknem háromnegyede – 72 százaléka – elutasítja, hogy magyar adófizetők finanszírozzák Ukrajnát.
A Századvég weboldalán, a https://szazadveg.hu oldalon közzétett elemzés szerint a felmérést ezer felnőtt magyar megkérdezésével készítették2022 novemberében.

FSZB: merényletre készülő ukrán ügynököket fogtak el Herszon megyében

Őrizetbe vették az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kilenc diverzánsát, akik helyi tisztségviselők ellen terveztek terrorcselekményeket elkövetni az Ukrajnától elcsatolt Herszon megyében – közölte kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

A gyanúsítottak felettese a közlemény szerint Szamir Sukjurov, Viktor Homjak és Dmitro Szidej volt az SZBU-nál. Az FSZB tájékoztatása értelmében a három megnevezett parancsnok nem tartózkodik a régióban.
A fogvatartottaktól több mint öt kilogramm plasztidot, elektromos detonátorokat, három gránátot, kézifegyvereket és lőszereket, valamint felderítéshez használt speciális eszközöket foglaltak le. Az orosz rendfenntartó erők megtaláltak és hatástalanítottak egy járművet is, amelybe a szabotőrök egy merényletkísérlethez pokolgépet szereltek be.
A gyanúsítottak ellen nemzetközi terrorcselekmény címén indult büntetőeljárás.

Közel 8 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Napról napra rengetegen hagyják maguk mögött a háború sújtotta Ukrajnát.

Magyarország területére 2022. november 7-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4294 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3308 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 165 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 7-én 137 ember, köztük 44 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.

Zelenszkij tanácsadója szerint Kijev már csak az új orosz vezetővel fog tárgyalni

Kijev soha nem utasította el, hogy tárgyaljon Moszkvával, és készen is áll majd a tárgyalásokra Oroszország leendő vezetőjével, de nem Vlagyimir Putyinnal – közölte az ukrán elnök tanácsadója.

Ukrajna soha nem utasította vissza a tárgyalást. A tárgyalási feltételeink ismertek és nyitottak – írta Mihajlo Podoljak Twitteren.

Putyin készen áll? Nyilvánvalóan nem. Ezért kijelenthetjük: Oroszország következő elnökével fogunk tárgyalni – tette hozzá.

Ukrán vezérkar: az oroszok lekapcsolják az áramellátást Herszon megyében

Az oroszok az általuk megszállt Herszon megyében le fogják kapcsolni a távközlési hálózatot és az áramellátást, hogy az embereket az életkörülmények lerontásával távozásra kényszerítsék – írta hétfő esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

A kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy az orosz erők továbbra is erőszakkal evakuálják a civileket a dél-ukrajnai régióból Oroszország területére. „A rendelkezésre álló információk szerint mintegy száz fogyatékos gyermeket vittek ki a kahovkai járásbeli Dnyiprjaniban lévő pszichiátriai-neurológiai bentlakásos intézményből. Az oleskivi árvaház gyermekeit és dolgozóit a moszkvai területre készülnek kitelepíteni. Egy idősotthon lakóit pedig elköltöztették Kahovka városából, az intézményben pedig katonákat szállásoltak el” – írta a vezérkar. Hozzátette, hogy az orosz katonák folytatják a helyi lakosság és az infrastruktúra kifosztását, anyagi erőforrásokat, élelmiszereket és járműveket szállítanak ki az országból Oroszországba.
A vezérkar közölte, hogy friss információk szerint vasárnap éjjel a Herszon megyei Hola Pristany városában megsemmisültek az orosz csapatok üzemanyag-tartalékai.
Az ukrán légerő a nap folyamán kilenc csapást mért az orosz erőkre, hat élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint három légvédelmi állást ért találat. A légvédelmi egységek lelőttek egy ellenséges Szu-25-ös repülőgépet – erősítette meg a katonai vezetés. Hozzátette, hogy az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek hétfőn négy parancsnoki állásra, két élőerő-, fegyver- és haditechnika-koncentrációra, valamint egy lőszerraktárra mértek csapást.
Az orosz erők támadó műveleteket hajtottak végre Donyeck megyében Bahmut és Avgyijivka, délen pedig Novopavlivszke irányában. Az orosz támadások zöme továbbra is létfontosságú infrastrukturális és más polgári létesítmények ellen irányult – jegyezte meg a vezérkar.
A jelentés szerint hétfőn az orosz hadsereg négy rakéta- és 12 légicsapást, valamint több mint 14 tüzérségi támadást hajtott végre. Donyeck, Luhanszk, Dnyipropetrovszk és Herszon megyékben mintegy tíz települést ért támadás.

Támogatásukról biztosították Ukrajnát a közép-európai államok

A Közép-európai Kezdeményezéshez (CEI) tartozó 17 ország hétfőn támogatásáról biztosította a kijevi vezetést Oroszország ukrajnai háborújával szemben.

A Közép-európai Kezdeményezés külügyminisztereinek tanácskozását a bulgáriai Bojana városában tartották meg.

Roberto Antonione, a CEI főtitkára, akit a BTA bolgár hírügynökség idézett, hangsúlyozta, hogy a szervezet erőteljesen kiveszi részét Ukrajna támogatásából.

A tanácskozás zárónyilatkozatában a résztvevők kiemelték, hogy az Ukrajna támogatására irányuló erőfeszítések összehangolása, a szolidaritás és az egység jelentik a választ az égető kérdésekre.

A tanácskozáson Moldova vette át a kezdeményezés soros elnökségét Bulgáriától. A CEI-ben 17 közép-, kelet- és délkelet-európai ország vesz részt.

Ukrajnai háború: puhatolózó tárgyalások kezdődhettek Washington és Moszkva között

Puhatolózó tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államok és Oroszország az ukrajnai háború lezárásáról – erről írt hétfőn az amerikai sajtó. Moszkva egyelőre nem kommentálta az értesülést, és Kijev is mélyen hallgat. A hírek szerint azonban a Fehér Ház egyre nagyobb nyomást gyakorol az ukrán vezetésre, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az oroszokkal – számolt be az M1 Híradó.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine