Az orosz-ukrán háború 256. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-ötvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Az EU 18 milliárd euróval támogatná Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteit

Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós, összesen legfeljebb 18 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap.

A brüsszeli testület Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi telefonbeszélgetésének részleteit ismertetve közölte: az uniós pénzügyi támogatás Ukrajna számára alapvető fontosságú az állami feladatok kiszámítható és rendszeres finanszírozásához.
A bizottsági tájékoztatás szerint a rendkívül kedvezményes, hosszú lejáratú hitelek formájában nyújtandó támogatás a kamatköltségek fedezése mellett Ukrajna reformjait és az uniós tagság felé vezető útját is segítené. Az uniós pénzügyi csomagot más adományozók támogatásával szükséges kiegészíteni – írták. A támogatási csomagról szóló javaslatot az uniós bizottság már a jövő hét folyamán ismertetni fogja – tették hozzá.
A telefonhívás alkalmával Von der Leyen megerősítette, hogy az EU továbbra is azonnali humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának, különösen a tél folyamán. Megismételte továbbá az EU azon ígéretét, hogy a közösség mindaddig támogatja Ukrajnát, amíg a hadban álló országnak arra szüksége van – tájékoztatott az Európai Bizottság.
Közölték azt is, hogy a két vezető egyetértett az ukrán gabonaexport fenntartásának fontosságában, ahogy abban is, hogy támogatják a Fekete-tengeri Kezdeményezés keretében a gabona szállítására kijelölt biztonsági folyosó helyreállítását célzó ENSZ-erőfeszítéseket. Leszögezték, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciókat szigorítani kell, valamint eszmecserét folytattak arról, miként reagáljon az EU arra, hogy „Irán negatív szerepet játszik az ukrajnai orosz agresszió támogatásával” – tájékoztatott az Európai Bizottság.

Polgári célpontok elleni ukrán támadásokról számoltak be az elcsatolt területek hatóságai

Polgári célpontok elleni ukrán csapásokról és szabotázsakcióról számoltak be vasárnap a helyi hatóságok több, az Ukrajnától elcsatolt területeken lévő településről.

Rakétatalálat érte a kahovkai vízerőmű gátját; az orosz légvédelem elfogott öt HIMARS-rakétát, de egy becsapódott a gát zsilipjébe. Sajtójelentések szerint a keletkezett sérülés nem kritikus.
A Dnyeper bal partjáról, 15 kilométeres sávból a héten több tízezer embert telepítettek ki, mert a helyi hatóságok úgy értesültek, hogy az ukrán hadvezetés nagyszabású rakétacsapásra készülhet a gát ellen.
A Herszon megyei mentőszolgálatok szerint vasárnap ukrán diverzáns- és felderítőcsoportok tevékenysége tíz településen okozott áramkimaradást a régióban és Herszon városban is. A tájékoztatás szerint a Beriszlav-Kahovka autópálya elleni „terrortámadás” következtében megsérült a nagyfeszültségű távvezetékek három vasbeton tartószerkezete. Emiatt az érintett területeken a vízellátás is megszűnt.
A helyreállítás megkezdődött, amit megnehezít, hogy ukrán oldalról lövik a polgári infrastruktúrát és településeket Herszon térségében.
Az orosz védelmi tárca szerint az elmúlt nap folyamán az ukrán tüzérség 15 nagykaliberű lövedéket lőtt ki Enerhodar városra és a zaporizzsjai atomerőművel szomszédos területre a Dnyipropetrovszk megyei Viszsetaraszivka és Kapulivka felől. Válaszul az orosz tüzérség megsemmisített egy ukrán Mszta-B tarackot és két katonai járművet.
Donyeckből a nap folyamán a helyi hatóságok több tüzérségi és rakétacsapást jelentettek.
Az Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi tárca szóvivője által ismertetett hadijelentés szerint a fronton, Kupjanszk irányában, a luhanszki régióban lévő Novoszelivszke településénél egy ukrán megerősített taktikaizászlóalj-csoportot harci repülőgépek, nehézlángszórók és a tüzérség tüze állított meg, a Harkiv megyei Kotljarivkánál pedig egy ukrán taktikaiszázad-csoport ágyútűzbe ütközött. Ezen a frontszakaszon a nap folyamán mintegy kétszáz ukrán katona esett el, valamint nyolc harckocsi, kilenc páncélozott harcjármű és nyolc kisteherautó pusztult el a tábornok szerint.
Konsasenkov azt mondta, hogy Liman irányában két ukrán taktikaizászlóalj-csoport a Luhanszki Népköztársaság Ploscsanka, Artemivka, Sztelmahivka és a Donyecki Népköztársaság Jampilivka községe felé támadott, ahol az orosz tüzérség és légierő csapásai következtében mintegy 250 embert, két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, egy Grad rakétavetőt, egy önjáró löveget és 12 járművet semmisített meg. Nagypontosságú levegő-föld csapás következtében a donyecki régióban, Liman közelében életét vesztette „nacionalista csoportok” és külföldi „zsoldosok” mintegy száz fegyverese, köztük mintegy negyven amerikai, brit és lengyel állampolgár, és elpusztult tíz páncélozott harcjármű is.
A donyecki régió déli részén orosz tüzérségi tűz és előrenyomulás következtében az ukrán fegyveres erők a szóvivő szerint Pavlivka, Novomihajlovka és Vremivka közelében mintegy hetven katonát, egy harckocsit, egy gyalogsági harcjárművet, négy kisteherautót és két amerikai gyártmányú M777-es tarackot veszítettek.
Mikolajiv-Krivij Rih irányában egy gépesített lövészszázad kétszer próbálkozott sikertelenül orosz állások bevételével a Herszon megyei Sablukivka és Pjatikhatki településnél, elveszítve mintegy félszáz katonát, valamint 8 páncélozott harcjárművet és 10 járművet. Kamikazelövedékek Novoperivkánál üzemképtelenné tettek két ukrán önjáró tüzérségi rendszert.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők csapást mértek az ukrán 72. gépesített dandár parancsnoki állására, 67 tüzérségi lőállásaira, valamint 184 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, megsemmisítve egyebek között Zaporizzsjánál az ukrán 65. gépesített dandár lőszerraktárát, valamint donyecki régióban, Krasznoarmejszknál egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, benne 120 HIMARS- és 250 Szmercs-rakétával.
Az orosz légierő egy, a légvédelem pedig 16 ukrán drónt lőtt le, továbbá hat HIMARS-, két Vilha-lövedéket valamint egy Tocska-U egy és egy HARM rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 331 repülőgépet, 169 helikoptert, 2452 drónt, 386 légvédelmi rakétarendszert, 6398 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 883 sorozatvetőt, 3560 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7086 különleges katonai járművet veszítettek.

A szakértő szerint Ukrajna nem fog harcolni a a Krímért

Egy katonai szakértő szerint Ukrajna elnöke megígérte a nyugati partnereinek, hogy nem harcolnak Oroszországgal a Krímért, hanem diplomáciai úton rendezik a megszállt félsziget felszabadításának kérdését.

Oleg Zsdanov úgy véli, Franciaország ukrajnai nagykövete az elfoglalt ukrán területek felszabadításával kapcsolatban azt nyilatkozta: „Az a benyomásom, hogy a minszki egyezményekhez hasonló megállapodások születnek.”

Ugyanakkor Zsdanov megjegyezte, hogy 2015-ben az orosz csapatok megerősített védelmi vonalat építettek a Krím és Ukrajna szárazföldi közigazgatási határa mentén.

Létrehoztak egy erődítményt, és nyolc évig ebben az erődítményben voltak harci szolgálatban. Ott rotációs alapon cserélődtek a csapatok – fogalmazott az Unian szerint a szakértő az Index szerint.

Nehéztüzérséggel lőtték az oroszok dél-ukrajnai településeket

Az ukrán hatóságok szerint az éjszaka folyamán több dél-ukrajnai várost tüzérségi és rakétatűz alá vettek az orosz csapatok.

Zaporizzsjában egy lakóház semmisült meg rakétatámadás következtében a városi tanács tisztviselőjének közlése szerint, egy ember meghalt és a szomszédos épületek is megrongálódtak.

A Dnyipropetrovszki területen rakétavetők lövedékei csapódtak be Nikopol városába, valamint Mirove és Maranyezs falvakba – olvasható a Hirado.hu-n.

New York Times: terv készül Kijev teljes lakosságának evakuálására

Miközben Vitalij Klicsko polgármester tartós áramszünetekre figyelmeztet, a hatóságok az ukrán főváros hárommillió lakosának evakuálására is felkészültek – számolt be a New York Times online kiadása.

Teljes áramszünet esetén az embereknek el kell hagyniuk otthonaikat – idézi az amerikai lap a városvezetés egyik képviselőjét. Ha nincs áramszolgáltatás, akkor a fűtés és a vízellátás is kérdésessé válhat. A polgármesteri hivatal ezért mintegy ezer fűtött óvóhelyet épít, amelyeket bunkerként is használhatnak az emberek.

A lap megjegyzi, hogy az ukrajnai energetikai infrastruktúra elleni célzott orosz támadások során annak mintegy 40 százaléka megsemmisült vagy megrongálódott.

Folytatódnak a harcok Herszon környékén

Súlyos harcokat vívtak az ukrán és az orosz csapatok a dél-ukrajnai Herszon környékén szombaton.

Orosz jelentések szerint heves ukrán tüzérségi tűz alá kerültek a dél-ukrajnai front különböző szakaszai. Egyes helyeken nagyobb ukrán csapatok telepítését és páncélos egységek mozgását regisztrálták.

„Úgy tűnik, az ukrán csapatok újabb támadásra készülnek” – fogalmazott Kirill Sztremouszov, az orosz irányítás alatt lévő terület helyettes közigazgatási vezetője.

Scholz: Putyin deklarálja, hogy nem vet be atomfegyvert!

Olaf Scholz német kancellár felszólította Oroszországot, hogy deklarálja a nukleáris fegyverek alkalmazásának tilalmát az ukrajnai háborúban.

„Nem szabad, nem igazolható, hogy ebben a konfliktusban atomfegyvereket vessünk be” – mondta Scholz a Szociáldemokrata Párt (SPD) szombati kongresszusán Berlinben. Hozzátette: „Felszólítjuk Oroszországot, hogy világosan mondja ki, hogy nem fog így tenni. Ezt a határvonalat nem szabad átlépni”.

ORFK: több mint 12 ezren érkeztek szombaton Ukrajnából

Magyarország területére 2022. november 5-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6215 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5940 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

Az ukrajnai háború elől 2022. november 5-én 194 ember, köztük 65 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A NATO nyílt háborút indít, ha Putyin nukleáris fegyvert vet be?

Andrej Piontkovszkij orosz politológus és publicista azt nyilatkozta az Espresónak, hogy Moszkva rájött: a nukleáris zsarolás nem működik, mert a Nyugat válasza végzetes lenne, és akár Vlagyimir Putyin életébe is kerülhetne. Szerinte a NATO-tagországok egységesek, jól felkészültek, és ha az orosz elnök rászánná magát a nukleáris fegyverek használatára, akkor a Nyugat, vállalva a nyílt háborút, súlyos csapást mérne Oroszországra.

Putyin azt gondolta, hogy az ukrán energetikai infrastruktúrát ért támadások arra kényszerítik Ukrajnát és a Nyugatot, hogy fegyverszünetet kössenek, vagy megadják magukat. Az orosz elnök azonban hibát követett el. Az ukrán nép soha nem egyezik bele ebbe – fogalmazott Piontkovszkij.

A politológus hozzátette: a G7 elfogadta Ukrajna tervét a háború befejezésére. Szerinte ez győzelem és a biztonság garanciája. „Oroszország egyszer megbűnhődik, az elkövetett háborús bűnökért felelnie kell majd. A G7 végre hivatalos ultimátumot fogalmazott meg a Putyin-rezsimmel szemben” – idézi az Index.

Ukrán hadsereg: három település irányában próbálnak meg támadni az oroszok

Az ukrán hadsereg szombat délutáni beszámolója szerint három fő irányban próbál meg előrenyomulni az orosz hadsereg.

Közlésük szerint az oroszok a három donbászi település, Bahmut, Avgyijivka és Novopavlivszki irányában hajtanak végre támadó akciókat már napok óta. A többi területen az orosz hadsereg kizárólag a már megszállt területek védelmére, megőrzésére összpontosít – közölték.

Hozzátették azt is, hogy az orosz tüzérség a frontvonal nagy szakaszain bombázza az ukrán állásokat, miközben több helyen is igyekeznek megerősíteni a saját állásaikat, illetve állandó megfigyelés alatt tartják az ukrán hadsereget.

Újabb nyugati támogatásokra számíthat Ukrajna

Újabb uniós és amerikai támogatásokra számíthat Ukrajna. Az elmúlt napokban a francia elnök, Washington és az Európai Unió is ígéretet tett Kijevnek, hogy amint lehet, újjáépítik az ország lerombolt energiainfrastruktúráját. Oroszország az elmúlt hetekben célzottan az erőműveket és vezetékhálózatot támadta, emiatt sok helyen akadozik az áramszolgáltatás – közölte az M1 Híradó.

Gőzerővel folyik a lakosság kitelepítése Herszonból

Az orosz védelmi minisztérium felvételei szerint a komp megállás nélkül közlekedik a Dnyeper folyón – hangzott el az M1 Híradóban. „Egyetlen nap alatt 1500 autót és 5 ezer embert szállítottunk a túlpartra” – mondta az evakuálást irányító katonai parancsnok. A helyieket a Krím-félszigetre szállítják.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta, hogy Herszont evakuálni kell a veszélyes katonai akciók miatt.

Október közepe óta tart a lakosság evakuálása az orosz fennhatóság alá tartozó városból, a BBC értelülései szerint eddig 70 ezer ember hagyta el a települést és környékét.

Súlyos harcok alakultak ki Herszonban, Luhanszkban és Donyeckben

Az orosz, illetve az ukrán csapatok nehéztüzérséggel lőtték egymást szombaton a Kelet- és Dél-Ukrajnában kiújult frontvonalakon – erősítették meg a harcoló felek katonai jelentései.

Kijev közlése szerint az ukrán csapatok orosz harcállásokat semmisítettek meg Luhanszk és Donyeck térségében.

A moszkvai védelmi minisztérium ezzel szemben az közölte, hogy „ukrán támadásokat vertek vissza” Donyeck, Luhanszk és Herszon térségében.

Ukrajna többször bejelentette, hogy célja az oroszok által megszállt területek visszafoglalása. A katonai jelentések, amelyeket nem lehet függetlenül ellenőrizni, ismét több száz halottat említenek mindkét oldalon.

Párbeszédet sürget a Nyugattal a washingtoni orosz nagykövet

Rendkívül aggasztónak nevezte az ukrajnai helyzetet és a párbeszéd megkezdésére szólította fel a nyugati államokat egy interjúban Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete.

Antonov bírálatát az váltotta ki, hogy pénteken az Egyesült Államok és Hollandia is újabb nagyértékű fegyverszállításokat jelentett be Ukrajnának.

„Nem az ukránok ellen harcolunk Ukrajnában, hanem a kollektív nyugat ellen” – idézte a TASZSZ orosz hírügynökség a 67 éves diplomatát, aki 2017 óta képviseli a Kremlt Washingtonban.

Szerinte a Nyugat célja, hogy „aláássa az orosz állam tartópilléreit, és megtizedelje Oroszország összes gazdasági és katonai erőforrását, amíg az országnak esélye sem marad arra, hogy egyenrangú félként tárgyaljon a nemzetközi színtéren”.

Antonov elsősorban az amerikai kormányt sürgette, hogy tárgyaljon Moszkvával a tűzszünetről.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine