quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
0-24

Nőtt a háztartások jövedelme tavaly

2022. november 04.

 A szegénység csökkenése mellett nőtt a háztartások jövedelme és fogyasztása tavaly – közölte a Központi Statisztikai Hivatal pénteken az MTI-vel.

 A háztartások életszínvonaláról szóló összefoglalójuk ismertetésében közölték, hogy az egy főre eső éves bruttó jövedelem 8,5 százalékos emelkedéssel 2 millió forintra nőtt, a reáljövedelem-növekedés 3,4 százalék volt tavaly. 2015 és 2021 között a háztartások egy főre jutó nettó jövedelme reálértéken 40,7 százalékkal emelkedett.

Az egy főre jutó összes személyes célú éves kiadás 8,4 százalékkal emelkedve 1 millió 483 ezer forintra nőtt, reálértéken 3,1 százalék bővült. A háztartástípusok közül az egyedülállók jövedelme volt a legmagasabb, a legvagyonosabbak a 2 felnőttből és 2 gyermekből állók, a fogyasztási kiadások pedig a települések méretével arányosan nőttek. Az alföldi és észak-magyarországi térségek évek óta erőteljes ütemben zárkóznak föl az átlaghoz – írták.  

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata 1,844 millió embert érintett, 20 ezerrel kevesebbet, mint 2020-ban. Ezen belül a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,6 százalékról 12,2 százalékra, a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója 5,3-ről 4,9 százalékra mérséklődött, a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 10,2 százalékon stagnált.

A szegénységi és kirekesztődési mutató 19,4 százalékkal már 2020-ban is kedvezőbb volt, mint az uniós átlag, amely akkor 21,7 százalékon állt – tették hozzá.