Az orosz-ukrán háború 254. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-ötvennegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Németországi parancsnokságot hoz létre az amerikai hadsereg az ukrajnai segítségnyújtás koordinálására

Az Egyesült Államok katonai segítségnyújtási parancsokságot létesít Németországban az ukrajnai fegyverszállítások és katonai kiképzés koordinálására – jelentette be az amerikai védelmi minisztérium pénteken.

A Pentagon szóvivője közölte, hogy emellett újabb 400 millió dolláros katonai segélyről is döntés született Ukrajna javára.
Sabrina Singh újságírók előtt elmondta, hogy az új németországi katonai irányítási hely, az Ukrajnai Biztonsági Támogató Csoport (Security Assistance Group Ukraine) jelzés arra is, hogy a Kijevnek nyújtott segítség az Oroszország elleni harchoz „állandóbbá” válik és „hosszútávú programot” jelent.
A bejelentett 400 milliós katonai segély tartalmaz a többi között 1100 Phoenix Ghost drónra vonatkozó szerződést, valamint 45 tank felújításának anyagi fedezetét, emellett vízijárműveket és egyéb rendszereket – közölte a Pentagon illetékese.
A szállítás a beszerzési eljárás lebonyolítása után áll válik lehetségessé – jegyezte meg a Pentagon szóvivője hozzátéve, hogy az Ukrajnai Biztonsági Támogató Kezdeményezés (Ukraine Security Assistance Initiative) keretében nyújtott fegyverzetet hosszú távú ipari szerződések keretében biztosítják és nem az amerikai hadsereg készleteiből vonják el.

Konasenkov: az orosz légierő csapásokat mért két ukrán hadiüzemre

Az orosz légierő precíziós fegyverekkel csapást mért a rakétahajtóműveket gyártó Dnyipropetrovszk megyei Pavlohrad és a sorozatvető-rakétákat gyártó harkivi Kommunar hadiüzemre – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők tegnap minden ukrán támadást visszavertek. Kupjanszk irányában több mint 110 katonával végeztek, és három harckocsit, két páncélozott harcjárművet, öt kisteherautót, valamint 14 Humvee és Kozak páncélozott járművet megsemmisítettek, Liman irányában több mint 90 katonát megöltek, négy harckocsit, hat páncélozott harcjárművet és 12 gépjárművet elpusztítottak, Mikolajiv-Krivij Rih irányában pedig több mint 95 katonával végeztek, valamint tíz páncélozott harcjárművet és tíz különböző rendeltetésű járművet megsemmisítettek.
A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők öt ukrán vezetési pontra, 87 tüzérségi egységre, valamint 179 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra – köztük Mikolajiv környékén egy külföldi „zsoldosegység” főhadiszállására – mértek csapást, megsemmisítve egyebek között négy lőszerraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt négy ukrán drónt, valamint kilenc HIMARS- és három Uragan-rakétát.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 330 repülőgépet, 168 helikoptert, 2426 drónt, 384 légvédelmi rakétarendszert, 6322 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 882 rakéta-sorozatvetőt, 3551 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7027 különleges katonai járművet veszítettek.

Ukrán hírszerzés: Oroszország iráni rakétákat és drónokat tárolhat a kurszki atomerőműben

Ukrán értesülések szerint Oroszország a kurszki atomerőművet iráni ballisztikus rakéták és drónok tárolására és karbantartására használhatja – közölte honlapján az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága pénteken.

„Információ érkezett arról, hogy az orosz hadsereg rakéták tárolására és karbantartására használja a kurszki atomerőmű és a kapcsolódó vállalkozások területét. Az elmúlt hetekben az orosz fegyveres erők rakétákat szállítottak az Sz-300-as rendszerekhez a Kurszkatomenergoremont vállalat földalatti hangárjaiba, amelyek a kurszki területen lévő Ivanyino falu közelében helyezkednek el. Október végén több, ismeretlen rakományú, iráni gépkocsirendszámú civil teherautó érkezését is észlelték ezeknél a hangároknál” – írta a katonai hírszerzés.
Ukrán hírszerzési tisztviselők nem zárják ki, hogy a létesítményt – amely közvetlenül a Kurszki atomerőmű, Kurcsatov városa mellett van -, az orosz fegyveres erők katonai célokra használják, rakétafegyverek és iráni drónok lőszereinek titkos elhelyezésére és karbantartására. „Nem kizárt az iráni ballisztikus rakéták jelenléte ezekben a földalatti tárolókban” – tette hozzá a hírszerzés.
A védelmi tárca illetékesei úgy vélik, hogy a közölt információkat az érintett nemzetközi szervezetek, elsősorban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) képviselőinek alaposan ellenőrizniük kellene.
Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy péntekre virradóan az orosz erők Sz-300-as rakétákkal csapást mértek a régió központja, Zaporizzsja körzelében fekvő teleülésekre. Megsérült egy gázvezeték, és tűz ütött ki, amit a tűzoltók eloltottak. Az előzetes adatok szerint személyi sérülés nem történt.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az orosz csapatok a régióban Szvatove és Kreminna településeknél próbálják áttörni az ukrán erők védelmét. Szavai szerint a térség „tele van” orosz katonák holttesteivel, mert a megszállók nem viszik el magukkal halottjaikat. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Hajdaj október 28-án arról számolt be, hogy az ukrán erők gyakorlatilag már ellenőrzésük alá vonták a Szvatove és Kreminna közötti autópályát.
Az ukrán vezérkar pénteki jelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap alatt mintegy 840 orosz katona halt meg, a legtöbbjük a Donyeck megyei Liman és Avgyijivka irányában. Velük együtt az orosz hadsereg hozzávetőleg 74 840 főt veszített el eddig Ukrajnában.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Telegramon közölte, hogy az ukrán energiarendszer központi csomópontjának túlterhelése miatt reggel 450 ezer lakás maradt áram nélkül a fővárosban, ami másfélszer több, mint az előző napokban volt. Ismételten takarékoskodásra szólította fel a kijevieket.

Putyin: 318 ezer embert mozgósítottak az orosz hadseregbe

Oroszországban 318 ezer embert mozgósítottak, akik közül eddig 49 ezret vezényeltek a harci övezetbe – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kamerák előtt, miután a népi egység napja alkalmából koszorút helyezett el egy emlékműnél a moszkvai Vörös téren.

Az orosz elnök szeptember 21-én rendelt el részleges mozgósítást, amelynek célja 300 ezer ember fegyverbe állítása volt. Putyin pénteken azt mondta, hogy a többlet az önkéntesek bevonulásának köszönhető, akiknek „száma nem csökken”, a harci övezetbe vezényelt létszámon felüli állomány pedig kiképzésben vesz részt.
A Kommerszant című lap portálja a tudósításában megjegyezte, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter október 28-án, a részleges mozgósítás lezárásáról beszámolva arról tett jelentést Putyinnak, hogy a harci övezetbe 82 ezer mozgósított katonát vezényeltek.
Az orosz elnök aláírta azt a törvényt, amely engedélyezi, hogy mozgósítás esetén behívhassák katonai szolgálatra azoknak az elítélteknek egy részét, akiknek súlyos bűncselekmény miatti ítéletét nem törölték, vagy még nem töltötték le a büntetésüket.
A pénteken közzétett jogszabály szerint a mobilizáció nem terjedhet ki azokra, akiket pedofília, terrorcselekmény, túszejtés, illegális fegyveres csoport szervezése, légi, vízi vagy vasúti közlekedési eszközök eltérítése miatt marasztaltak el. Kivételt képeznek azok is, akikre a bíróság radioaktív anyagokkal elkövetett törvénysértés, hazaárulás, kémkedés, állami tisztségviselő elleni merénylet, nemzetközileg védett személyek vagy intézmények elleni támadás, erőszakos hatalomátvétel, fegyveres felkelés, szélsőséges tevékenységre való nyilvános felhívás, gyűlöletre vagy ellenségeskedésre való uszítás, az emberi méltóság megalázása miatt szabott ki büntetést.
Putyin csütörtökön elrendelte, hogy a szerződéses és a mozgósított katonák kapjanak 195 ezer rubel (mintegy 1 millió 274 ezer forint) egyidejű kifizetést. Ez megegyezik a mozgósítottak minimális havi ellátmányával.

Az EU 66 millió eurós programmal segíti az Ukrajnával folytatott egészségügyi, környezetvédelmi és a közigazgatási együttműködést

Az Európai Bizottság pénteken elfogadta a határokon átnyúló együttműködést támogató, úgynevezett Interreg NEXT Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna programot, amelynek keretében több mint 66 millió euró áll rendelkezésre az Ukrajnával folytatott, határokon átnyúló együttműködés céljaira – közölte a bizottság pénteken.

A tájékoztatás szerint a szóban forgó kohéziós politikai program a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozik, és a keretében három uniós tagállam, Magyarország, Szlovákia és Románia, valamint Ukrajna fog együttműködni az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés, illetve az egészségügyi rendszereik ellenállóképességének fejlesztése érdekében.
A program olyan fenntartható megoldásokat is támogat, amelyek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást vagy a katasztrófamegelőzést szolgálják. A résztvevő országok együttműködnek emellett a természetvédelem, a környezetbarát infrastruktúrák kiépülésének előmozdítása, illetve a fenntartható turizmus fellendítése érdekében is – írták.
A program azt is elősegíti, hogy a közigazgatás hatékony működése érdekében közeledjenek egymáshoz az uniós tagállamok és Ukrajna vonatkozó normái – tették hozzá.

Még mindig nem világos, hogy az orosz csapatok kivonulnak-e Herszonból

Több jel is arra utal, hogy az orosz csapatok kivonulnak a legnagyobb, orosz irányítás alatt lévő városból, Herszonból. Az orosz csapatok a háború kezdete óta megszállva tartják ezt a területet, de Ukrajna régóta ellentámadást folytat annak érdekében, hogy visszaszerezze az irányítást – írja a Sky News.

Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War (ISW) intézet szerint még mindig nem világos, hogy Oroszország kivonja-e az erőit, vagy maradnak a katonák. Az ISW szerint az oroszok védelmi állásokat állítanak fel Herszontól északnyugatra, és odaszállítják a hadsereget.

Az orosz tisztségviselők levették a zászlójukat a város közigazgatási épületeiről, ez pedig világos jele annak, hogy nem fognak harcolni Herszonért – vélekedett az intézet az Index összefoglalója szerint.

Az orosz rakétacsapások miatt 4,5 millióan maradtak áram nélkül Ukrajnában

Ukrajnában csaknem 4,5 millió ember maradt áram nélkül péntekre virradóra az ország infrastruktúráját ért orosz csapások miatt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt „energetikai terrornak” minősítette – adta hírül az MTI.

Az államfő csütörtök este elhangzott beszédében arról számolt be, hogy Kijevben és az ország tíz másik régiójában ideiglenesen nem volt áram.

Az oroszok nem tudják legyőzni Ukrajnát a csatatéren, ezért energiaterrorral próbálták megtörni népünket – mondta Zelenszkij.

Orosz miniszterelnök-helyettes: az a cél, hogy a jövő hónap végére teljesen helyreálljon a forgalom a megrongálódott krími hídon

Oroszország célja, hogy december végére mindkét sávban helyreálljon a forgalom azon a krími hídon, amelyet a múlt hónapban egy robbanás súlyosan megrongált – közölte csütörtökön Marat Khusnullin orosz miniszterelnök-helyettes, melyről a cnn.com cikkében számoltak be.

„Azt tervezzük, hogy a híd jobb oldalán mindkét sávban – december 5-én az egyik sávban, december 20-án pedig a másikban – teljes egészében megindítjuk a forgalmat” – mondta Khusnullin a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és a kormány más tagjaival tartott televíziós találkozón.

Putyin a csütörtöki találkozón köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a híd helyreállításában.

Mint ismert: október 8-án egy hatalmas robbanás súlyosan megrongálta az elcsatolt Krímet az orosz szárazfölddel összekötő hidat. Moszkva gyorsan az ukrán különleges erőket tette felelőssé a támadásért, bár Kijev nem vállalta a felelősséget.

A NAÜ ellenőrzése nem találta jelét be nem jelentett nukleáris tevékenységnek az ukrajnai létesítményekben

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által az ukrajnai hatóságok kérésére három ukrajnai létesítményben végzett ellenőrzés során nem találtak nem regisztrált nukleáris tevékenységre utaló jeleket – közölte Rafael Grossi, a NAÜ vezetője egy nyilatkozatban, melyről az Interfax cikkében számoltak be.

„Az elmúlt napokban az ellenőrök minden olyan tevékenységet elvégezhettek, amelyet a NAÜ tervezett, és korlátlan hozzáférést kaptak a helyszínekhez. Az eddig rendelkezésre álló eredmények és az Ukrajna által szolgáltatott információk értékelése alapján az ügynökség nem talált be nem jelentett nukleáris tevékenységekre és anyagokra utaló jeleket a helyszíneken” – áll a közleményben.

Október 27-én Vlagyimir Putyin orosz elnök sürgette a NAÜ-t, hogy vizsgálja meg az ukrán nukleáris létesítményeket a szerinte a piszkos bomba bevetésére vonatkozó kijevi tervekre vonatkozó adatokkal kapcsolatban – olvasható a Hirado.hu-n.

Csaknem félmillióan vannak áram nélkül Kijevben

November 4-én délelőtt Kijevben 450 ezer lakást áramtalanítottak Ukrajna energiarendszerének túlterhelése miatt: ez több, mint az előző napokban.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere azt mondta: Ma reggelre 450 000 fogyasztó, vagyis a kijevi lakosok otthona nincs áramszolgáltatás nélkül. Ez másfélszerese az előző napoknak.

Az áramellátás leállítását stabilizáló leállásoknak nevezve arról beszélt, hogy az ország központi rendszerének túlterhelése miatt van erre szükség. A polgármester mindenkit takarékosságra kért, mert „a helyzet továbbra is nehéz.”

Brit katonai hírszerzés: dezertőröket fegyverrel fenyegető egységek az orosz vonalak mögött

Az orosz hadsereg valószínűleg a visszavonulási útvonalakat lezáró és a dezertőröket fegyverrel fenyegető egységeket vonultatott fel az Ukrajnában bevetett alakulatok mögött, mivel gyenge a harctéri morál és előfordul, hogy a katonák nem akarnak harcolni – áll a brit katonai hírszerzés pénteken ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési értesülés szerint ezek a mögöttes egységek a támadó műveletek végrehajtásának kikényszerítése végett azzal fenyegetik a visszavonuló orosz katonákat, hogy lelövik őket.
A tárca megjegyzi, hogy Oroszország ilyen alakulatokat már korábbi konfliktusokban is bevetett.
A brit katonai hírszerzés szerint valószínűsíthető, hogy az orosz tábornokok egy ideje elvárják a beosztott parancsnokoktól a dezertőrök elleni fegyverhasználatot, és ennek része lehet olyan felhatalmazás is, hogy a parancsszegőket egy figyelmeztetés után agyon kell lőni.
A tábornokok emellett valószínűleg akár a védők haláláig tartani akarják a védelmi pozíciókat is – fogalmaz a londoni hírszerzési tájékoztatás.
A brit katonai hírszerzés szerint a dezertőrök elleni fegyverhasználat taktikája jó eséllyel az Ukrajnában bevetett orosz alakulatok gyenge minőségét, alacsony morálját és a fegyelem hiányát tükrözi.

Londoni orosz nagykövet: Oroszország nem alkalmaz nukleáris fegyvereket

Oroszország szigorúan tartja magát ahhoz a nukleáris nagyhatalmak által közösen elfogadott alapelvhez, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni és soha nem is szabad megvívni, és a maga részéről nem kíván nukleáris fegyvereket bevetni – mondta csütörtökön Oroszország londoni nagykövete.

Andrej Kelin a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette azt is, hogy Moszkva véleménye szerint Nagy-Britannia „túlságosan mélyen bekapcsolódott” az ukrajnai konfliktusba.
Kelin úgy fogalmazott: az orosz fél „meglehetősen rövid időn belül, talán ma, talán holnap” nyilvánosságra hozza az erről rendelkezésére álló adatokat.
Az orosz nagykövet szerint Moszkva „tökéletesen tudatában van annak”, hogy brit szakértők részt vettek a fekete-tengeri orosz flotta, illetve az orosz infrastruktúra elleni erőszakcselekmények előkészítésében, végrehajtásában, illetve az ehhez szükséges kiképzésben.
Andrej Kelin kijelentette, hogy az erről szóló adatokat átadták az Egyesült Királyság moszkvai nagykövetének.
Az orosz nagykövet szerint az eszkaláció veszélyével jár az ukrajnai konfliktusban játszott brit szerep.
„Nem mondom azt, hogy eljuthatunk arra a pontra, ahonnan nincs visszaút, mert visszaút mindig van, de az eszkalációt el kell kerülni” – fogalmazott a diplomata a csütörtök este műsorra tűzött interjúban.
Andrej Kelin szerint az ukrajnai orosz katonai beavatkozás előzménye az volt, hogy Ukrajna „Nagy-Britannia segítségével” nyolc éven át gyilkolta a Donyec-medence lakosságát, miközben nem volt hajlandó betartani a minszki megállapodásokat, amelyek biztonságos megoldást kínáltak volna a vitás kérdésekre.
A londoni orosz nagykövet ugyanakkor felidézte a nukleáris nagyhatalmak által kiadott nyilatkozatot, amely szerint egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni és soha nem szabad megvívni.
„Mi erőteljesen tartjuk magunkat ehhez a nyilatkozathoz, és nem fogunk nukleáris fegyvereket használni, mert (ezeket a fegyvereket) más célokra tervezték” – hangsúlyozta Oroszország londoni nagykövete.

Stoltenberg: Svédország és Finnország teljesítette a NATO-csatlakozásukkal kapcsolatos török kéréseket

Svédország és Finnország teljesítette azokat a vállalásokat, amelyeket a NATO-csatlakozásuk kapcsán Törökországnak tett, különös tekintettel Ankarának a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos aggályaira – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Isztambulban, a Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón.

Stoltenberg aláhúzta: Stockholm és Helsinki fokozta együttműködését Törökországgal a terrorizmus elleni harc terén, és tartós mechanizmus jött létre. Példaként említette, hogy Svédország új törvényeket is életbe léptetett ennek érdekében.
A NATO-főtitkár többször leszögezte: most már eljött az idő, hogy Svédország és Finnország a közeljövőben a szövetség teljes jogú tagja legyen. Nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időben lezárjuk a csatlakozásukat – hangoztatta.
Ankara azzal vádolja Svédországot és Finnországot, hogy a török vezetés által terroristáknak tartott csoportokat támogatnak, többek között a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). A PKK-t az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek nyilvánította.
Cavusoglu a sajtótájékoztatón azt nehezményezte, hogy – szerinte – Svédország és Finnország még nem hajtotta végre minden pontját teljesen annak a háromoldalú memorandumnak, amelyet júniusban írtak alá a terrorizmus elleni harc ügyében. Azt hangoztatta, hogy Ankara konkrét lépéseket szeretne látni.
A török diplomácia vezetője ugyanakkor elismerte, hogy az új svéd kormány eltökéltebb a memorandum teljesítését illetően. Jelezte egyúttal: Recep Tayyip Erdogan török elnök november 8-án Ankarában fogadja Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt.
Stoltenberg, aki háromnapos hivatalosra látogatásra érkezett csütörtökön Törökországba, pénteken Erdogannal is találkozik Isztambulban.

ORFK: több mint 11 ezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 5827-en léptek be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5277-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 191 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 61 ember – köztük 23 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Herszon visszafoglalására készül az ukrán hadsereg

A dél-ukrajnai várost irányító orosz vezetők menekülésre szólították fel a helyieket. A hírek szerint az orosz csapatok is visszavonulásra készülnek, ezt egyelőre Moszkvában nem erősítették meg. Herszon közvetlen közelében lévő orosz célpontokat lőtt szerdán az ukrán tüzérség.

A békeidőben csaknem 300 ezer lakosú dél-ukrajnai várost még a háború első heteiben foglalták el az orosz csapatok. Moszkva szeptember végén, három másik ukrajnai régióval együtt nyilvánította Herszon megyét is Oroszország részévé.

Újabb nagyszabású ukrán-orosz fogolycserét hajtottak végre

Újabb fogolycsere keretében csütörtökön 107 ukrán katona szabadult ki orosz fogságból – számolt be Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon.

A tisztségviselő kiemelte, hogy a most kiszabadultak közül 74-en a Donyeck megyei Mariupolban lévő Azovsztal üzemben estek orosz fogságba. Jermak szavai szerint sok közöttük a súlyos sérült. „Az állam mindent megtesz, hogy mindannyiuknak segítsen” – ígérte. Ukrán részről arra nem tértek ki, hogy cserébe hány foglyot adtak át az orosz oldalnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben Katerina Szakellaropoulou görög államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Ukrajna lemond a részvételről a G20-országok november 15-16-án Indonéziában tartandó csúcstalálkozóján, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök ott lesz.

Az ukrán katonai hírszerzés a Telegramon közzétett jelentésében azt írta, hogy folytatódik a dél-ukrajnai Herszon megyében a lakosság „jogellenes kitelepítése” a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partjáról,
miközben az orosz megszálló adminisztráció tagjait és a velük együttműködő ukránokat távolabbra szállítják: a megszállt területeken mélyen belül fekvő, a herszoni régiót a Krím félsziget északkeleti részével összekötő keskeny tengeri földnyúlványon, az Arabatszka Sztrilkán található szanatóriumokba.

A hírszerzési jelentés szerint a herszoniakat azzal ösztönzik elköltözésre, hogy úgynevezett lakhatási igazolást ajánlanak nekik, amely alapján állítólag lakást vásárolhatnak az Oroszországi Föderációban. A „kiürítés” keretében a helyi lakosokat „erőszakkal kilakoltatják lakásaikból, házaikból”.

Az ukrán katonai hírszerzés értesülése szerint az üresen álló lakásokba civilbe öltöztetett orosz katonákat költöztetnek be.

„A herszoni bentlakásos iskolákból a gyerekeket a Krím félszigetre vitték, ahol a mai napra az egyik szimferopoli pszichiátriai kórházban helyezték el őket” – írta a hírszerzés, hozzátéve, hogy úgyszintén a Krímbe szállították a herszoni büntetés-végrehajtási intézményben fogva tartott elítélteket.

Az ukrán vezérkar korábban azt jelentette, hogy Herszon régió orosz adminisztrációja a megyeszékhelytől délre, Szkadovszkba költözött – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Nem találta nyomát „piszkos bombának” a NAÜ Ukrajnában

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egyelőre nem találta nyomát úgynevezett „piszkos bomba” készítésének Ukrajnában, ezt három helyszínen elvégzett ellenőrzés is igazolta – közölte csütörtökön Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.

„A vizsgálati eredmények eddig rendelkezésünkre álló műszaki és tudományos elemzése azt mutatja, hogy e három helyszínen nincs nyoma be nem jelentett nukleáris tevékenységnek, illetve sugárzó anyagoknak” – összegezte Grossi. A NAÜ szakemberei az utóbbi napokban minden tervezett vizsgálatot le tudtak folytatni és korlátlan hozzáférést kaptak a létesítményekhez – ismertette a szervezet.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine