Az orosz-ukrán háború 253. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-ötvenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Mégis maradtak az oroszok Herszonban?

Alekszander Kotsz orosz haditudósító szerint egyelőre nincs jele annak, hogy az orosz hadsereg elhagyná Herszont.

Nemrég vetődött fel, hogy az oroszok a város elhagyására készülhetnek, és hogy már a városháza épületéről is eltűnt az orosz zászló. A haditudósító közölte, hogy nemrég végigautózott a városon, és a legtöbb épületen még mindig ott az orosz trikolór.

Elismerte, hogy az egyik épületről valóban eltűnt az orosz zászló (ő sem érti, miért), de állítása szerint az az épület NEM A MOSTANI KÖZIGAZGATÁSI KÖZPONT ÉPÜLETE.

„A zászló arról az épületről tűnt el, amelyet korábban a herszoni terület ukrán kormányzata használt. Az orosz hatóságok nem abban az épületben rendezkedtek be” – írta Telegramon szintén az Index szerint.

Visszafoglalhatták Herszont, menekülnek az oroszok?

Meg nem erősített képek keringenek a közösségi médiában, amiken a megszállt Herszon városában látszólag levették az orosz zászlót a városi tanács épületéről.

A megszálló hatóságok egyik, Oroszország által beiktatott vezetője, Kirill Sztremuszov nemrég a Telegramon további civil „evakuálásra” szólította fel a városlakókat, amit Kijev kényszerű deportálásoknak nevezett.

A megmaradt herszoni lakosok veszélynek teszik ki magukat. A nácik amerikai fegyverek segítségével nem hagyják abba a város békés infrastruktúrájának bombázását. A herszoni lakosok továbbra is kitelepülhetnek a város jobb parti részéből. A polgári járművek mozgatása a Dnyipro jobb partjáról a bal partra folytatódik, ugyanúgy, mint eddig – Rechporton keresztül. Onnan vízen lehet átjutni a Dnyipro bal partjára, valamint személygépkocsival kompon átkelni – mondta Kirill Sztremuszov a The Guardian szerint. Hozzátette, a közlekedési hálózati kommunikáció ideiglenes szüneteltetése nem befolyásolja a Herszon régió jobb partjának élelmiszerrel és alapvető árucikkekkel való ellátását. „Herszon és a régió településeinek ellátása a korábbiak szerint zajlik.”

Elemzők szerint az orosz erők a Dnyipro folyó túloldalán a várostól való visszavonulásra készülhetnek – állítja az Index.

Meghaladta a 74 ezret a háborúban elesett orosz katonák száma

Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 74 000 orosz katona esett el, az elmúlt napon 730 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A vezérkar beszámolója szerint

• 2734 tankot,
• 5552 páncélozott harcjárművet,
• 1755 tüzérségi rendszert,
• 390 rakétavetőt,
• 198 légvédelmi berendezést,
• 277 repülőgépet,
• 258 helikoptert
• és 4162 katonai gépjárművet és tartálykocsit semmisítettek meg az ukrán védők.

Ezenkívül 16 orosz hajót, 1442 hadműveleti és taktikai drónt, 155 egység speciális felszerelést és 397 cirkálórakétát számoltak.

Putyin azt mondta Erdogannak, nem tervezi atomfegyver bevetését

Vlagyimir Putyin orosz elnök Recep Tayyip Erdogannal folytatott telefonbeszélgetése során biztosította a török elnököt arról, hogy nem tervezik atomfegyver bevetését Ukrajnában. Ezt csütörtökön jelentette be a török ​​vezető szóvivője – számolt be az orosz TASZSZ hírügynökség.

A szóvivő azt mondta: „a telefonbeszélgetések során az orosz fél biztosította Törökországot arról, nem tervezik nukleáris fegyverek bevetését. Az ukrán fél viszont tagadta a ‘piszkos fegyverek’ bevetésének előkészületeiről szóló vádakat”.

A török ​​elnök szóvivője hozzátette, Ankara fel kívánja hívni a konfliktusban érintett feleket, térjenek vissza a békés rendezésről szóló tárgyalásokhoz.

Lekapcsolták a hálózatról a zaporizzsjai atomerőművet

Leválasztották az elektromos hálózatról a zaporizzsjai atomerőművet, miután az orosz lövedékek megrongálták a megmaradt nagyfeszültségű vezetékeket, és csak dízelgenerátorok maradtak meg – közölte az ukrán Energoatom. A vállalat közölte, az erőműnek 15 napra elegendő üzemanyaga van a generátorok működtetésére, az 5-ös és 6-os blokkot hideg állapotba kapcsolják – jelentette az Al Jazeera.

Ukrán főparancsnok: Oroszország kétszer több repülőgépet veszített Ukrajnában, mint Afganisztánban

Február 24. óta az ukrán erők kétszer annyi orosz repülőgépet semmisítettek meg, mint amennyit az afganisztáni háború tíz éve alatt a szovjet hadsereg elveszített – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka csütörtöki Facebook-bejegyzésében

„A teljes körű agresszió során Ukrajna védői kétszer annyi orosz repülőgépet semmisítettek meg, mint amennyit a Szovjetunió az afganisztáni háború tíz éve alatt veszített el, azaz 278 orosz repülőgépet Ukrajnában, szemben 118 szovjet repülőgéppel, amely Afganisztánban semmisült meg” – írta a főparancsnok.
Zaluzsnij szerint az Ukrajnával vívott háború ugyanolyan szégyen Oroszország számára, mint az afganisztáni volt, és Ukrajna inváziója Oroszország pusztulásához fog vezetni.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a Telegram üzenetküldő alkalmazáson kijelentette: Oroszországban a hatalom fokozatosan egy bűnözői terrorista csoport kezébe kerül, az országot nem a kormányzata irányítja.
„A Kreml az irányítás elvesztésének szakaszában van. Az Oroszországi Föderációban a hatalom hamarosan egy bűnözői terrorista csoport kezébe kerül, a hatalmi funkciókat (Ramzan) Kadirov (csecsen vezető) büntetőkülönítményeire és Prigozsin börtöntöltelékeire ruházták át” – írta Danyilov. Utóbbinál a Wagner magánhadseregre utalt, amelyet Jevgenyij Prigozsin orosz üzletember irányít, és amelynek fegyveresei szintén részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban.
Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán vezérkar műveleti főigazgatóságának helyettes vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy információik szerint Oroszország titokban folytatja tovább a mozgósítást, a befejezéséről szóló hivatalos nyilatkozatok ellenére.
„A Kremlnek a mozgósítás befejezéséről szóló nyilatkozatai ellenére érdemes megjegyezni, hogy a kormány titkos üzemmódra állt át, az események nyilvánosságát megnyirbálták, de ezzel egy időben a sorozóirodák utasítást kaptak a katonai regisztráció és a besorozás folytatására, valamint az Ukrajna elleni úgynevezett különleges katonai műveletben való részvételre szerződést kötni kívánó önkéntesek felkutatására, illetve toborzására. Az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek soraiból elbocsátott, sebesült katonákat megpróbálják visszaküldeni. Ezenkívül a fiatal tisztek utánpótlása érdekében az orosz védelmi minisztérium határozattal felgyorsította a diplomás kadétok képzését” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a katonai vezetőt.
A vezérkar csütörtöki jelentése szerint eddig Ukrajnában megközelítőleg 74 ezer orosz katona halt meg.
Jurij Szobolevszkij, a herszoni városi tanács alelnöke a Telegramon arról adott hírt, hogy a dél-ukrajnai városban eltűnt a megyeháza tetejéről az orosz zászló. Ezt alátámasztandó fényképet is nyilvánosságra hozott.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat sajtóközleményében azt írta, hogy az orosz megszállók igyekeznek megjavítani a zaporizzsjai atomerőműnek a támadásokban megrongálódott vezetékeit, és a közeljövőben össze akarják azokat kötni a krími és Donyec-medencei megszállt területekkel. A vállalat emlékeztetett arra, hogy az atomerőművet csütörtökön ismételten lekapcsolták az ukrajnai elektromos hálózatról, miután az orosz tüzérség lövései megrongálták a megmaradt nagyfeszültségű vezetékeket, így jelenleg csak dízelgenerátorokkal működik.
Az Enerhoatom arra is kitért, hogy az atomerőmű és környékének orosz ágyúzása nemcsak az atomerőmű infrastruktúrájában, hanem az állatvilágban is komoly károkat okoz. A létesítmény elaknásított térségében az elmúlt három hónapban legalább harminc kutya, róka és vaddisznó pusztult el. Az atomerőmű blokkjainak hidegleállási állapotba helyezése miatt pedig a hűtőtó hőmérséklete 13 Celsius fokra csökkent, ami a halak tömeges pusztulásához vezetett.

Bekérették a moszkvai brit nagykövetet az orosz külügyminisztériumba

Bekérették Deborah Bronnert moszkvai brit nagykövetet csütörtökön az orosz külügyminisztériumba a Szevasztopoli-öbölben a hétvégén végrehajtott dróntámadás ügyében.

Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdán azt ígérte, hogy Moszkva bizonyítékokat tartalmazó információkat mutat be a misszióvezetőnek Nagy-Britannia részvételéről az orosz Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli támaszpontja elleni október 29-i támadásban és az Északi Áramlat gázvezeték elleni szeptember 26-i szabotázsakcióban.
A nagykövet több mint félórát töltött a külügyminisztériumban, majd távozóban nem kívánt válaszolni az épület előtt őt váró mintegy húsz fős újságírócsoport kérdéseire. Az RT orosz állami médiaszolgáltató helyszíni beszámolója szerint a bejáratnál egy diákcsoport azt skandálta, hogy Nagy-Britannia terrorista ország.
Az orosz külügyminisztérium délután kiadott közleménye szerint a tárca határozottan tiltakozott a nagykövetnél amiatt, hogy brit katonai szakemberek részt vesznek az ukrán különleges műveleti erők egyebek között tengeri szabotázsakciókra való kiképzésében, valamint felszerelésében. Moszkva szerint az ilyen konfrontatív brit fellépés a helyzet eszkalációjával fenyeget, valamint kiszámíthatatlan és veszélyes következményekkel járhat.
A tárca az „ellenséges provokációkat” elfogadhatatlannak nyilvánította, és azonnali befejezésüket követelte. Álláspontja szerint ha az „agresszív cselekmények”, amelyek a közvetlen konfliktusba sodródás kockázatával járnak, folytatódnak, a káros következményekért és a két ország közötti növekvő feszültségért a felelősség egyértelműen a brit felet fogja terhelni majd.
A külügyi közlemény az orosz kifogásokat részletezve rámutatott, hogy London és Kijev között 2020-ban megállapodás született az ukrán haditengerészet búvárai számára indított brit képzési program bővítéséről, amelynek végrehajtását annak az évnek a végén meg is kezdték a Fekete-tengeren. A dokumentum szerint a fekete- és az azovi-tengeri bevetésre a búvár diverzánsokat az ukrán fegyveres erők Anytin Holovatij atamánról elnevezett déli különleges műveleti központjában képezik ki (A3199 katonai egység, korábban 73. Haditengerészeti Különleges Műveleti Központ) a Mikolajiv megyei Ocsakivban, a mélytengeri robbantási ismereteket pedig Odesszában oktatják nekik, a különleges műveleti búváriskolában, amely a 198. haditengerészeti kiképzőközpont része, és a mikolajivi A3163-as katonai egységhez tartozik.
Az orosz tájékoztatás értelmében a Fekete-tengeren, Odessza, Mikolajiv és Ocsakiv közelében az ukrán haditengerészet alegységei brit szakemberek közreműködésével merüléseket hajtottak végre, egyebek között gyakorolva az objektumrobbantást is. Idén augusztus-szeptemberben mintegy 15 brit katonai kiképző a Dnyeper-torkolatban lévő Pervomajszkij szigeten, Ocsakivtól három kilométerre délre hajók elleni támadásra tervezett, víz alatti drónok kezelésére oktatott ukrán katonákat.
Ugyanebben az időszakban az Ukrajnának szánt aknaszedő hajók legénysége is brit kiképzést kapott, és az orosz fél tudomása szerint a brit légierő repülő drónokat adott át az ukrán hadseregnek.
„Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az sms-t, amelyben Liz Truss brit miniszterelnök egy perccel a gázvezetékek felrobbantása után azonnal jelentést tesz Antony Blinken amerikai külügyminiszternek arról, hogy „elvégeztetett” – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, a biztonsági tanács titkára a FÁK-beli kollégáival a Moszkvában, csütörtökön folytatott megbeszélésén.
Patrusev azt hangoztatta, hogy a csővezetékek elleni támadás fő haszonélvezője az Egyesült Államok volt, az orosz védelmi minisztérium szerint pedig a brit haditengerészet is részt vett ennek tervezésében és végrehajtásában.
Azt, hogy Truss egy perccel az Északi Áramlat felrobbanása után sms-t küldött Blinkennek azzal a szöveggel, hogy „It’s done” (Elvégeztetett), a Kim Dotcom néven ismertté vált informatikai vállalkozó és hacker állította a Twitteren. Dotcom szerint az oroszok így tudták meg, hogy Nagy-Britannia felrobbantotta a csővezetékeket. A történetnek a sajtó egy része által felkapott verziója szerint az üzenetet Truss nem arról a telefonról küldte, amelyet sajtóértesülések szerint hackerek törtek fel.
Kim Dotcom (Kim Schmitz) német-finn vállalkozó, a Megaupload és a Mega fájlcserélő szolgáltatás alapítója jelenleg Új-Zélandon él. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) zsarolással, pénzmosással és csalással vádolja. Az Egyesült Államok kezdeményezte Új-Zélandnál a kiadatását, amit Dotcom a bíróságon támadott meg.

Megszavazta a jövő évi költségvetést az ukrán parlament

Az ukrán parlament csütörtöki ülésén jóváhagyta a jövő évi állami költségvetést – hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak képviselő a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A politikus közlése szerint a kormány által beterjesztett javaslatot 295 képviselő támogatta, a szavazáskor 35-en tartózkodtak, ellene egy képviselő sem szavazott.
Zseleznyak kiemelte, hogy Ukrajna történetében ez a leghamarabb elfogadott következő évi büdzsé. „Reméljük, hogy a nemzetközi partnerek értékelni fogják a pontosságunkat, és teljes mértékben finanszírozzák a vállalt, szintén rekordnak számító, 38 milliárd dolláros hiányt” – fűzte hozzá a képviselő.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy Denisz Smihal miniszterelnök korábban azt mondta: az államháztartás hiánya jövőre a GDP több mint 20 százaléka lesz. „Partnereink segítségével fedezzük ezt a hiányt, azaz 38 milliárd dollárt kell bevonnunk, amit az EU-tól, az Egyesült Államoktól, az IMF-től és más adományozóktól remélünk megkapni” – fejtette ki Smihal.
A 2023-as költségvetés tervezetét a kormány a parlament javaslatainak figyelembevételével fogadta el második nekifutásra. A kormány 2023-ra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését a konzervatív forgatókönyvhöz igazította, azaz 4,6 százalék helyett 3,2 százalékos növekedéssel számol. Az inflációs előrejelzését ugyanakkor 30 százalékról 28 százalékra mérsékelte.
A parlament október 7-én fogadta el a tervezetet első olvasatban.
Az RBK-Ukrajina hírportál ismertetése szerint az állami költségvetés évi átlagban a dollár árfolyamát 42,2 hrivnyában irányozta elő. Így a dollár mintegy 10 hrivnyával drágulhat. A kormány változatlanul hagyta a létminimumot, és a minibálbért sem tervezi emelni jövőre.
A biztonsági és védelmi kiadások a jövő évi GDP 18,2 százalékát teszik ki.
Zseleznyak tájékoztatott arról is, hogy a parlament két képviselőt, a Moszkva-barát Vadim Rabinovicsot és a Nép Szolgája kormánypárt listáján képviselői helyhez jutott Ihor Vaszilkovszkijt megfosztotta mandátumától. A parlamentben így most 417 képviselő maradt a hivatalosan 450 fős parlamentben.
A törvényhozás elfogadta Olekszij Csernisov területfejlesztési miniszter lemondását. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint várhatóan Csernisovot nevezik ki a Naftohaz ukrán állami gázvállalat élére a nemrégiben menesztett Jurij Vitrenko helyett.

Kreml: az orosz részvétel megújítása nem jelenti a gabonaegyezmény meghosszabbítását

Oroszország részvételének megújítása az isztambuli gabonaegyezményben nem jelenti annak meghosszabbítását is – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

Peszkov szerint a november 19-ig hatályos gabonaegyezmény meghosszabbításról tárgyalni kell, valamint értékelni kell az alku hatékonyságát, és azt, hogy az összes fél betartja-e. A szóvivő Vlagyimir Putyin egyik szerdai nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, hogy Moszkva a lejárati határidő előtt el fogja dönteni, hogy támogatja-e a hosszabbítást.
Az Ammánban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter moszkvai sajtójelentések szerint csütörtökön sürgette, hogy a gabonaegyezmény értelmében mielőbb oldják fel az orosz műtrágya- és gabonaexport blokkolását. Mint mondta, ebben az ügyben nem történt előrelépés annak ellenére sem, hogy Oroszország visszatért a megállapodás végrehajtásához.
„Felszólítottuk az ENSZ főtitkárát (.), hogy teljesítse a saját kezdeményezésére tett vállalásait. Remélem, hogy azok az országok, amelyek továbbra is akadályozzák műtrágya- és gabonaexportunkat, szintén felismerik felelősségüket a főtitkár által javasolt megállapodás támogatóiként, amely két részből állt – egy ukránból és egy oroszból” – mondta Lavrov újságíróknak. Rámutatott, hogy az orosz műtrágya- és gabonaexport „összehasonlíthatatlanul nagyobb” az ukránnál.
Moszkva a hétvégén függesztette fel a gabonamegállapodásban való részvételét, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz Fekete-tengeri Flotta hajóit, valamint civil tengeri szállítóeszközöket. Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást az ukrán fegyveres erők hajtották végre, brit segédlettel. Moszkva azt követően döntött az együttműködés felújítása mellett, hogy az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fél szerdán „hivatalos biztosítékot adott, hogy a tengeri humanitárius folyosót csak a fekete-tengeri kezdeményezés rendelkezéseivel összhangban fogják használni”.
Az Isztambulban kötött megállapodás augusztus 1-jén lépett hatályba, miután július végén Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ képviselői aláírtak két dokumentumcsomagot. Az első memorandum meghatározta azt az eljárást, amelynek betartása mellett az ukrán gabona a fekete-tengeri kikötőkből humanitárius folyosókon keresztül, kötelező ellenőrzéssel elszállítható. A második az ENSZ kötelezettségvállalásáról szólt az orosz műtrágya és mezőgazdasági termékek világpiaci exportjára vonatkozó korlátozások feloldására. A megállapodást aláíró felek szerint a csomag célja a globális élelmezésbiztonság szavatolása.
A megállapodás aláírói által létrehozott Közös Koordinációs Központ ENSZ-képviselője csütörtökön közölte, hogy Oroszország ismét részt vesz a hajók ellenőrzésében a fekete-tengeri gabonakezdeményezés keretében. Mint mondta, noha az ellenőrzésekre várakozó járművek sora jelentősen csökkent, még mindig több mint 120 – főként Ukrajnába tartó hajó – vár engedélyre.

Török miniszter: hat hajó indult el Ukrajna kikötőiből a gabonaegyezmény helyreállítása óta

Hat hajó indult el gabonával Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből azóta, hogy Oroszország szerdán felújította részvételét a gabonakiviteli megállapodásban – jelentette csütörtökön az Anadolu török állami hírügynökség Hulusi Akar török védelmi miniszter szavait idézve.

Akar beszámolója szerint a gabonafolyosón eddig 426 hajó hagyta el Ukrajnát, több mint 9,7 millió tonna gabonával.
Az egyezmény augusztus 1-jén lépett hatályba, miután július végén Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ képviselői aláírtak két dokumentumcsomagot. A megállapodást aláíró felek szerint a csomag célja a globális élelmezésbiztonság szavatolása.
Az egyezmény november 19-én lejár.
Ezzel kapcsolatban a török védelmi miniszter azt mondta, hogy a megállapodás meghosszabbítását illetően a Recep Tayyip Erdogan török elnök által kijelölt keretek között összpontosítják törekvéseiket.
Moszkva a hét végén függesztette fel az egyezményben való részvételét, miután Szevasztopolnál szombaton légi és tengeri dróntámadás érte az orosz flotta hajóit és civil tengeri szállítóeszközöket. Az orosz védelmi minisztérium szerint a támadást az ukrán fegyveres erők hajtották végre, brit segédlettel.
Szerdán az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy Oroszország ismét részt vesz a megállapodás végrehajtásában, mivel megfelelő biztonsági garanciát kapott.
A tárca szerint „az ukrán fél hivatalos biztosítékot adott, hogy a tengeri humanitárius folyosót csak a fekete-tengeri kezdeményezés rendelkezéseivel összhangban fogják használni”. Kijev az ENSZ és Törökország közreműködésével szerdán juttatott el írásos garanciákat a Közös Koordinációs Központhoz arra vonatkozóan, hogy a fekete-tengeri gabonafolyosót és az ukrán kikötőket nem használja fel Oroszország elleni katonai akciókra.

Szicíliában több ezer munkahelyet veszélyeztetnek az Oroszországgal szembeni szankciók

Közel nyolcezer munkahely szűnhet meg a szicíliai Priolo kőolaj-finomítójában és beszállító hálózatában az Oroszországból érkező nyersanyagra kivetett embargó következtében, amivel szemben Róma állami segítséget nyújthat – közölte Adolfo Urso gazdasági fejlesztési miniszter csütörtökön.

Adolfo Urso az országos napilapoknak adott nyilatkozata szerint a Meloni-kormány egyik első gazdasági intézkedése a szicíliai finomító állami támogatása lehet a pénzügyminisztérium vállalatokat támogató garanciaalapja finanszírozásával.
A kormánynak minél előbbi választ kell adnia több ezer dolgozónak, akik munkahelyüket veszíthetik, ha a Lukoil finomító leáll – mondta Pierpaolo Bombardieri, az UIL olasz szakszervezet főtitkára.
A Siracusa városhoz közeli Priolóban működő finomító a moszkvai székhelyű Lukoil energiavállalat tulajdona: a Szicília keleti partján található finomítóba 93 százalékban orosz nyersolaj érkezik. Az ukrajnai háború miatt kivetett szankciók értelmében az utolsó szállítmány november 7-én érkezik meg Priolóba, majd teljesen leállhat az orosz kőolajra kivetett embargóval.
Az Olaszországban a második, Európában az ötödik legnagyobb finomítóban valamivel több mint ezren dolgoznak, az üzemmel szoros kapcsolatban dolgozó vállalatoknál további kétezren, de a finomítóval összekötött Siracusa és Augusta kikötőjében foglalkoztatottakat is számítva mintegy nyolcezer munkahely forog veszélyben a SkyTG24 hírtelevízió gazdasági rovatának adatai szerint. A tavaly évi négymilliárd euró forgalmú Priolo szolgáltatja az olaszországi üzemanyag-fogyasztás húsz százalékát. A szicíliai GDP nyolc százalékát képviseli.
Priolóról a Wall Street Journal amerikai napilap közölt videóinterjút, mely szerint Oroszország a szicíliai finomítón keresztül kerüli meg a szankciókat: az orosz gázból nyert termékeket ugyanis olasz termékként forgalmazzák. Az amerikai újság szerint az orosz kőolaj Priolón keresztül jut tovább az Egyesült Államokba is.
Az információt Diego Bivona, a Confindustria gyáriparos-szövetség siracusai elnöke cáfolta az IlSole24Ore gazdasági napilapban, hangsúlyozva, hogy az olasz finomító termékeit forgalmazó svájci cég, amely szintén a Lukoil tulajdona, hónapok óta nem szállít az Egyesült Államokba.
A SkyTG24 hírtelevízió úgy értesült, hogy Priolo sorsa is szerepelhet Giorgia Meloni kormányfő csütörtöki brüsszeli megbeszéléseinek témái között az Európai Unió intézményeinek vezetőivel.

ORFK: több mint 12 ezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 6659-en léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5505-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 317 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 37 ember – köztük 14 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Scholz: megfékezik a gáz, a távhő és az áram drágulását Németországban

Megfékezik a földgáz, a távhő és az áram drágulását, és ismét kedvezményes közösségi közlekedési bérletet vezetnek be Németországban – jelentette be szerdán Berlinben Olaf Scholz kancellár a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélése után.

A kancellár elmondta, hogy a lakosság és a vállalatok terheit csökkentő, és egyben takarékos energiafelhasználásra ösztönző úgynevezett árfékeket a kormány hitelből finanszírozott, 200 milliárd eurós programjának részeként vezetik be.
Ezt a pénzügyi védőernyő elnevezésű programot Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt kell elindítani – fejtette ki Olaf Scholz, aláhúzva: „nem szabad megfeledkezni arról, hogy az előttünk álló nagy kihívások oka Putyin háborúja”.
A földgáz, a távhő és az villamos energia árát egyaránt az előző évi fogyasztás 80 százalékának erejéig korlátozzák, a lakossági fogyasztóknál a kilowattóránkénti 12 centes, 9,5 centes, illetve 40 centes szinten. A kedvezményes közlekedési bérlet havonta 49 euróba kerül majd. A támogatásokat fokozatosan, a következő hónapokban vezetik be, és a tervek szerint 2024 tavaszán vonják vissza.
Az árak ugyan nem süllyednek az Ukrajna elleni orosz támadás előtti időszak szintjére, de az igen jelentős nagyságú – a 200 milliárd euróval a hazai össztermék (GDP) 5 százalékát kitevő – pénzügyi védőernyő elviselhetővé teszi a terheket, „megakadályozza, hogy a polgárok ne tudják fizetni a számláikat” – húzta alá Olaf Scholz.
A támogatás a háztartások mellett a kis- és a közepes méretű vállalkozásokra, együtt több mint 20 millió fogyasztóra is vonatkozik. Külön támogatási programokat indítanak a nagyjából 25 ezer ipari nagyfogyasztónak is.
Képeznek egy külön alapot is, amelyből a leginkább rászorulók kaphatnak további támogatást, és kidolgoznak egy megoldást a fával és a pellet kazánnal fűtő háztartások megsegítésére.
A szövetségi kormány és a tartományi kormányfőket összefogó egyeztető testület, a miniszterelnöki konferencia tanácskozásán egy sor további kérdésben is megállapodtak. Döntöttek a többi között arról, hogy a szövetségi kormány az egyszeri támogatások formájában kiutalt 4,25 milliárd euró után állandóan, évi 1,25 milliárd euróval támogatja a menedékkérők elhelyezéséért és ellátásáért felelős tartományi kormányokat a háború miatt Ukrajnából indult menekülthullám révén adódó feladatok ellátásában.
Ezzel kapcsolatban Stephan Weil, Alsó-Szászország kormányfője a kancellár és a miniszterelnöki konferencia vezetőinek közös tájékoztatóján kiemelte, hogy a szövetségi kormány segítsége kritikus időszakban érkezik, mert már eddig is igen jelentős számban – a legutóbbi adatok szerint nagyjából egymillióan – érkeztek menekültek Ukrajnából, és előfordulhat, hogy a hullám tovább emelkedik.
Ez azért következhet be, mert Oroszország „terrorista típusú hadviselést folytat az emberek ellen Ukrajnában”, a tél közeledtével éppen az energetikai infrastruktúra és a vízellátási rendszer „szétrombolására” törekszik – fogalmazott.
Mindennek „természetesen” az a célja, hogy az emberek Ukrajnában ne csupán eltántorodjanak az Oroszország elleni küzdelemtől, hanem minél nagyobb számban elmeneküljenek a hazájukból, ez pedig hatalmas terhet jelent a menekültekről a tartományi kormányok közreműködésével gondoskodó németországi önkormányzatoknak – fejtette ki Stephan Weil.

A Hollandiában menedékre lelt ukránok 83 százaléka talált munkát

Az Ukrajnából elmenekült, Hollandiában menedékre lelt munkaképes felnőttek 83 százaléka talált munkát – közölte a Dutch News angol nyelvű holland hírportál szerdán.

A hírportál az illetékes holland munkaügyi hivatal (UWV) adataira hivatkozva közölte, mintegy 46 ezer bejelentés érkezett olyan munkáltatóktól, akik az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta ukrán állampolgárokat vettek fel. Jelenleg mintegy 55 ezer munkaképes korú ukrán menekült él Hollandiában – írták.
A menekültek többsége Amszterdamban és Hágában telepedett le. Legtöbbjük munkaközvetítő ügynökségeken keresztül talált munkát, és főként a vendéglátás területén helyezkedett el.
Az UWV szerint az ukránok munkaerőpiaci integrációja sokkal gyorsabb, mint más menedékkérőké. Ez elsősorban az ukrajnai menekültek különleges státuszával magyarázható, illetve azzal, hogy az ukrán menekültek legtöbbje az Európai Unió által az ukrajnai háború miatt biztosított ideiglenes védelemre regisztrált. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz.
Az ukrajnai menekültek mentesülnek azon holland szabályok alól, amelyek a menekültek esetében tiltják, hogy az országba érkezésüket követő első hat hónapban munkát vállaljanak. Más menekültekkel ellentétben az ukrán állampolgárok anélkül is dolgozhatnak Hollandiában, hogy a munkaszerződés aláírása előtt hivatalos engedélyt kapnának a munkaügyi hivataltól – emlékeztet a hírportál.

Kuleba: Spanyolország újabb fegyvereket ad Ukrajnának

Spanyolország újabb katonai segélycsomagot ad Ukrajnának, amely Aspide típusú légvédelmi rakétarendszerhez tartozó akkumulátort, Hawk légvédelmi rendszereket, páncéltörő rakétarendszereket, egyéb fegyvereket és a hozzájuk tartozó lövedékeket tartalmaz – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Kijevben spanyol hivatali partnerével, José Manuel Albaresszel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Az ukrán tárcavezető szavai szerint az újabb fegyverszállítmány már úton van Ukrajna felé. A miniszter megjegyezte: Spanyolország azon döntése, hogy Hawk rendszereket ad Ukrajnának, jelzés volt más országok számára, hogy ők is elkezdjék keresni a lehetőségét Hawk rendszerek Ukrajnába történő szállításának. „Pontosan ezt kértük Spanyolországtól, ez segít megvédeni polgári infrastruktúránkat” – hangsúlyozta Kuleba.
Az Aspide rendszereket stratégiai létesítmények, például ipari vállalatok, repülőterek, tengeri kikötők védelmére tervezték. Réteges légvédelmi rendszer részeként is működhetnek, mivel képesek adatokat cserélni más típusú légvédelmi rendszerekkel. A Hawk légvédelmi rendszer az Egyesült Államokban gyártott Patriot rakétavédelmi rendszer előfutára – írta beszámolójában az Ukrajinszka Pravda. A hírportál hozzátette, az Egyesült Államok is fontolgatja ilyen rendszerek átadását Ukrajnának.

Orosz külügyminisztérium: elsődleges feladat az atomhatalmak összecsapásának megelőzése

Moszkva meggyőződése az, hogy a jelenlegi zavaros helyzetben az elsődleges feladat a nukleáris hatalmak esetleges katonai összecsapásának megakadályozása – áll az orosz külügyminisztérium honlapján szerdán közzétett, a nukleáris háború megelőzéséről szóló nyilatkozatban.

A dokumentum szerint Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként és nukleáris hatalomként – a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról rendelkező szerződéssel összhangban – különleges felelősséggel tartozik a nemzetközi biztonság és a stratégiai stabilitás megerősítéséért.
„Oroszország abból indul ki, hogy a nukleáris fegyverek csökkentése és korlátozása, a stratégiai kockázatok csökkentése, valamint a nukleáris szintre való eszkalálódással fenyegető nemzetközi incidensek és konfliktusok veszélyének csökkentése terén a hatályos megállapodások továbbra is aktuálisak” – hangzott a nyilatkozat.
„Megerősítjük maradéktalan elkötelezettségünket az öt nukleáris fegyverrel rendelkező állam vezetőinek a nukleáris háború és a fegyverkezési verseny megelőzéséről szóló, 2022. január 3-i közös nyilatkozata mellett. Szilárd meggyőződésünk, hogy a jelenlegi nehéz és zavaros helyzetben, amely a nemzetbiztonságunk aláásására irányuló felelőtlen és gátlástalan cselekedetekből adódott, a nukleáris hatalmak katonai összecsapásának megakadályozása elsődleges feladattá válik” – olvasható a dokumentumban.
Moszkva felszólította a nukleáris „ötök” országait, hogy hagyjanak fel az egymás létfontosságú érdekeit sértő veszélyes kísérletekkel, a közvetlen fegyveres konfliktus szélén egyensúlyozva és a tömegpusztító fegyverekkel való provokációkat ösztönözve.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán kifogásolta, hogy a nyugati országokban hivatalos szinten és a médiában is „felfújják” a nukleáris fegyverek témáját. A szóvivő ezt arra reagálva mondta, hogy a The New York Times amerikai lap amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy magas rangú orosz katonai vezetők nemrégiben megbeszélést tartottak arról, milyen feltételek mellett vetne be Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket Ukrajnában.
Peszkov hangsúlyozta, hogy az orosz fél nem kíván részt venni a téma felelőtlen „felfújásában”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök október 27-én azt hangoztatta, hogy Oroszországnak nem kell nukleáris csapást mérnie Ukrajnára, mert ennek sem politikai, sem katonai értelme nem lenne.

Több méter mély krátereket tártak fel az Északi Áramlat-1 vezetéknél

Több méter mély krátereket tártak fel az Északi Áramlat-1 megsérült részénél a gázvezetéket üzemeltető társaság szerdai közleménye szerint.

A svájci Zugban bejegyzett Nord Stream AG tájékoztatása szerint befejezték az Északi Áramlat-1 szivárgása miatt indított adatgyűjtést a Balti-tenger Svédország kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozó részén.
A kárhelyszíni vizsgálat előzetes eredményei szerint a vezeték mentén keletkezett két „technogén” – nem természetes módon létrejött – kráter a tengerfenéken, egymástól mintegy 248 méterre helyezkedik el. A kráterek mélysége 3 és 5 méter közötti.
A kráterek közötti csőszakasz megsemmisült, „darabjainak szétszóródási sugara legkevesebb 250 méter” – áll a közleményben, amely szerint a társaság szakértői folytatják a felmérési adatok elemzését.
A többségében a Gazprom orosz állami energiacéghez tartozó Nord Stream AG közleménye egybevág német sajtójelentésekkel, amelyek szerint a német haditengerészet egy tengeralattjáró drónnal készített felvételek alapján ugyancsak azt állapította meg, hogy mély kráter keletkezett, ami hatalmas erejű robbantásra utal.
Ugyanakkor a német kormány ismeretei alapján szándékos szabotázsnak minősülő ügy nemcsak az Északi Áramlat-1-et érintette, hanem az Északi Áramlat-2 vezetékrendszert is. Az nem a Nord Stream AG, hanem a 100 százalékban a Gazprom tulajdonában álló, ugyancsak Zugban bejegyzett Nord Stream 2 AG-hoz tartozik.
Mindkét vezetékrendszer két vezetékszálból áll, és Oroszországot közvetlenül köti össze Németországgal, a Balti-tenger alatt futva. Mindkettő évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására volt alkalmas. Az Északi Áramlat-1 2012-től működött, az Északi Áramlat-2 építését tavaly fejezte be a Gazprom.
A szeptember végi, tisztázatlan hátterű szivárgások után néhány nappal, október 3-án az orosz állami cég közölte, hogy az Északi Áramlat-2 B jelű vezetékszálán „technikai szempontból lehetséges” a szállítás megindítása, és már csupán egy hivatalos német hatósági megerősítés szükséges arról, hogy ez a lehetőség fennáll.
„Nice try” (ügyes próbálkozás) – reagált másnapi tájékoztatóján Christiane Hoffmann német helyettes kormányszóvivő, megerősítve, hogy a német kormány továbbra sem tervezi a 2-es vezetékrendszer üzembe helyezését. Mint mondta, Oroszország nem kívánt szállítani, amikor volt erre lehetősége az Északi Áramlat-1-en, hanem inkább „politikai kifogásokat” keresett, így a német kormány értékelése szerint „nem megbízható szállító”, függetlenül attól, hogy melyik vezetékrendszerről van szó.
Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezést célzó hivatalos németországi eljárást a szövetségi kormány február 22-én állította le, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.
Moszkva így csak az Északi Áramlat-1-en szállított földgázt, amelynek mennyiségét az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta jelentősen csökkentette, majd augusztus végén teljesen leállította. Így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés: felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az elsőt – Wilhelmshavenben – a télen tervezik üzembe állítani.
A Nord Stream AG szeptember 27-én jelentette be, hogy előző nap „példátlan károkat” szenvedett az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 tengeri gázvezeték három vezetékszála. Svéd szeizmológusok szeptember 26-án két robbanást észlelt a csővezetékek útvonalán. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorcselekmény címén indított nyomozást a csővezetékek megrongálódása után.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő éjjel közölte: a Gazpromnak engedélyezték, hogy megvizsgálja az Északi Áramlatnál történt robbanások helyszínét, és az orosz gázipari vállalat már meg is állapította, hogy a vezetékekben milyen kár keletkezett. Putyin szerint szerint a felmérés eredményei azt bizonyítják, hogy „nyilvánvalóan terrorcselekmény” történt.

Négy orosz oligarchát sújtott szankciókkal a brit kormány

Négy orosz oligarchát sújtott szankciókkal szerdán a brit kormány. Az intézkedés indoklása szerint Alekszandr Abramov, Alekszandr Frolov, Ajrat Sajmijev és Albert Sigabutgyinov lehetővé tette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ipari kapacitásokat mozgósítson az ukrajnai háború katonai műveleteinek támogatására.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Abramov és Frolov bányászati, szállítási és építőipari vállalkozásokban érdekelt, és Roman Abramovics üzleti partnereként korábban mindkettőjüknek jelentős részesedésük volt az Evraz orosz acélipari konglomerátumban.
Abramovicsot, aki az angol labdarúgó-bajnokság első ligájában, a Premier League-ben játszó Chelsea tulajdonosa volt, a brit kormány már az ukrajnai háború kezdete után szankciókkal sújtotta. A nagyvállalkozónak egyebek mellett értékesítenie kellett a klubot, de úgy, hogy az eladásból semmiféle anyagi haszna ne származzon.
A brit külügyminisztérium szerdai tájékoztatásában idézett becslés szerint Abramov vagyona 4,1 milliárd fontnak (1939 milliárd forint), Frolové 1,7 milliárd fontnak (805 milliárd forint) felelhet meg, és kettőjüknek együtt 100 millió fontra (47 milliárd forint) tehető értékben vannak ingatlanbefektetései Nagy-Britanniában.
Sigabutgyinov és Sajmijev vagyona a londoni külügyi tárca becslése szerint 902 millió font (426 milliárd forint), illetve 977 millió fontra (462 milliárd forint) tehető.
A minisztérium tájékoztatása szerint Sigabutgyinov a TAIF vállalatcsoport vezérigazgatója. Ez a konglomerátum az orosz tatárföldi terület vegyipari és petrolkémiai feldolgozószektorának 96 százalékát ellenőrzi, Sajmijev pedig a Tatavtodor nevű, állami tulajdonú építőipari és szállítási vállalat vezérigazgatója.
A londoni külügyminisztérium közölte, hogy mind a négy pénzembert nagy-britanniai vagyoneszközeinek befagyasztásával, beutazási és közlekedési tilalommal sújtja.
Az intézkedéshez fűzött magyarázat szerint brit állampolgárok vagy nagy-britanniai vállalkozások nem vonhatnak be üzleti tevékenységükbe semmiféle olyan finanszírozási eszközt vagy gazdasági erőforrást, amely a szankcióktól sújtott egyének birtokában vannak vagy ellenőrzésük alatt állnak.
Az érintettek emellett nem utazhatnak be az Egyesült Királyságba, és nem tartózkodhatnak az ország területén.
A közlekedési szankció azt jelenti, hogy bűncselekménynek minősül orosz tulajdonú repülőgépek berepülése a brit légtérbe és leszállásuk brit területen. A brit hatóságoknak módjuk van arra is, hogy megvonják a szankciókkal sújtott egyének birtokában lévő repülőgépek brit regisztrációját, akkor is, ha az illető nem tartózkodik a gép fedélzetén.
A londoni külügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint a brit kormány eddig több mint 1200 ember – köztük 120 oligarcha – és 120 üzleti vállalkozás ellen hozott szankciókat az orosz invázió óta.
A szankciókkal sújtott egyének nettó vagyona meghaladja a 140 milliárd fontot (66,3 ezer milliárd forint).

Az ukrán légvédelem lelőtt több orosz drónt és rakétát

Az orosz erők szerdára virradóan Ukrajna középső és keleti régiói felé 13 Shahíd-136 típusú önmegsemmisítő drónt indítottak el, amelyekből az ukrán légvédelem 12-őt megsemmisített – közölte az ukrán légierő.

A kijevi katonai adminisztráció közlése szerint az orosz erők hat Shahíd drónt lőttek ki a főváros környékére és Cserkaszi megyére, ezekből egy talált el az utóbbi régióban egy infrastrukturális létesítményt. Ihor Taburec, Cserkaszi megye kormányzója elmondta, hogy személyi sérülést a becsapódás nem okozott. Később Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője pontosította, hogy a drón egy üres üzemanyagtartályt talált el.
A további hat drónt a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye fölött semmisítette meg a légvédelem – erősítette meg Valentin Reznyicsenko, a régió kormányzója.
A déli Odessza megyében az ukrán légvédelem a reggeli órákban három H-59-es rakétát semmisített meg. Szerhij Bratcsuk, a megye kormányzójának szóvivője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy Szu-30-as típusú repülőgépekről lőtték ki a rakétákat.
Az ukrán vezérkar szerda reggeli helyzetjelentésében azt közölte, hogy az elmúlt napon mintegy 800 orosz katona vesztette életét, s velük együtt az Ukrajnában eddig meghalt orosz katonák száma hozzávetőleg 73 270-ra nőtt. Kedden az ukrán katonák megsemmisítettek egyebek mellett 16 orosz harckocsit, három tüzérségi rendszert, 23 drónt, egy repülőgépet és egy helikoptert. Ezekkel együtt eddig Oroszország 2714 harckocsit, 1733 tüzérségi rendszert, 277 repülőgépet, 258 helikoptert és 1438 drónt veszített.
Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom vállalat közben arról tájékoztatott, hogy a zaporizzsjai atomerőmű ukrán személyzete visszaállította a hőellátást Enerhodar városban, és újra van melegvíz a lakóépületekben. „A zaporizzsjai atomerőmű alkalmazottai folytatják a város hőellátásának helyreállítására szolgáló rendszerek elindítását. Jelenleg a víz hőmérséklete 51 Celsius fok. Ez nem elég ahhoz, hogy a város távfűtését is teljes mértékben biztosítsa, azonban már lehetővé teszi a város közműhálózatainak védelmét a károsodástól hideg időjárás esetén” – írta közleményében a vállalat.
Az Enerhoatom hozzáfűzte, hogy május óta a zaporizzsjai atomerőmű biztosítja Enerhodar lakosainak hő- és vízellátását, nem pedig a zaporizzsjai hőerőmű, amelyet az orosz megszállók terrorcselekményei miatt kellett leállítani.
Szerhij Hucaljuk, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének dél-ukrajnai vezetője arról adott hírt a Facebookon, hogy ismeretlenek Odesszában II. (Nagy) Katalin orosz cárnő szobrának fejére piros hóhérsapkát, a kezébe pedig akasztókötelet raktak. A „felöltöztetett” szoborról fotót is közzétett. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban már több ízben festékkel leöntötték, illetve különböző feliratokkal összefirkálták a szobrot. Volodimir Zelenszkij elnök arra kérte Odessza városi tanácsát, hogy fontolják meg a szobor eltávolítását a város közteréről, de az önkormányzati képviselők a szeptember végi tanácsülésen nem tudtak erről döntést hozni – írta a hírportál.
II. Katalin cárnő az 1700-as évek második felében a törökök ellen vívott háborúban szerezte meg a mai Ukrajna déli részét, ezután kapta a város az Odessza nevet.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine