Az orosz-ukrán háború 251. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-ötvenegyedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb keddi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Félő, hogy Moldova áram- és gázellátás nélkül marad a télen

Maia Sandu moldovai államfő szerint országa drámai energiaválsággal küzd, félő, hogy áram és gáz nélkül marad a télen. Az ellátással már most is gondok vannak, és immár minden nap kihívást jelent az ország energiaszükségletének biztosítása.

A moldovai elnök erről Bukarestben beszélt kedden egy nemzetközi konferencián, amelyet a nemi esélyegyenlőségről, a nők politikai szerepvállalásáról tartottak a román parlamentben.
Sandu rámutatott: a háború egyre közelít Moldovához, hétfőn már az ország területére hullott egy – ukrán energetikai célpontra kilőtt – orosz rakéta. Elmondta: a moldovai fogyasztók számára a földgáz a tavalyi ár hatszorosára emelkedett, és jelenleg duplája a romániainak. Mióta Oroszország az ukrán hálózatokat bombázza, a Gazprom felére csökkentette a Moldovába szállított gáz mennyiségét – részletezte.
A villamos energia terén is súlyos a helyzet: kérdésessé vált, hogy lehet-e még számtani a Dnyeszteren túli területeken (Moldova oroszbarát, szakadár részén) előállított energiára. Sandu elmondta: bár hatalmas erőfeszítéseket tesznek, hogy takarékoskodjanak, és a chisinaui kormány megpróbál támogatást nyújtani a kis jövedelmű embereknek, az energiaszámlák a családok jövedelmének 70-75 százalékára emelkedtek.
Sandu megköszönte Romániának, hogy következetesen segíti Moldovát, amikor csak szükség van rá. Szerinte ezekben a tragikus időkben Moldova csak a szabad világ segítségére számíthat, ezért „kérni és köszönetet mondani” jött Bukarestbe.
Leszögezte: Moldova elkötelezett az európai út mellett, és vállalja a szabadság árát. Hozzátette: amikor segítséget kérnek, nem a kényelmesebb élet érdekében teszik: azért van szükségük rá, hogy életben maradjanak a szabad világ részeként.
Sandu a chisinaui kormány elleni tüntetéseket a Moszkva-barát erőkkel szövetkezett, az emberek jogos elkeseredését önös céljaik érdekében kijátszó korrupt érdekcsoportok uszításának tulajdonította, amelyek úgy próbálják megúszni a felelősségre vonást, hogy lángra lobbantják, háborúba taszítják az országot.
Drámai lenne az egész térség száméra, ha Moldvát visszafordítanák a demokratikus európai országok közösségéhez vezető útjáról – hangoztatta a moldovai elnök a román parlament női törvényhozói előtt elmondott beszédében.

Ukrán légierő: több mint háromszáz iráni drónt lőttek le eddig

Az Oroszország által Ukrajna ellen bevetett, Irántól vásárolt Sahíd-136 típusú önmegsemmisítő drónok közül az ukrán erők eddig már több mint háromszázat lőttek le, ebből csupán a múlt éjszaka hatot – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője keddi sajtótájékoztatóján.

A szóvivő szavai szerint az éjjel megsemmisített hat drón közül hármat az ukrán légierő a dnyipropetrovszki régióban, hármat pedig Poltava megyében lőtt le. Hozzátette, hogy néhány viszont becsapódott. Az ukrán fél szerint az oroszok már több mint négyszáz ilyen típusú drónt használtak fel, amelyből több mint háromszázat semmisítettek meg az ukrán erők. Oroszország legalább 2000-2500 Sahíd drónt rendelt Irántól – tette hozzá Ihnat.
A szóvivő elmondta, hogy Oroszország Irántól ballisztikus rakétákat is készül beszerezni, ezeket valószínűleg Ukrajna északi határán helyezik el, ahonnan egész Ukrajnára fenyegetést jelentenek. Elismerte, hogy Ukrajna nem képes hatékonyan védekezni ezekkel a rakétákkal szemben. „Elméletileg le lehet lőni őket, de valójában nagyon nehéz azokkal az eszközökkel, amelyek nekünk vannak. Légvédelmünk van, ami nem rakétavédelem” – fogalmazott a szóvivő. Hozzátette, hogy Moszkva Iszkander-M típusú ballisztikus rakétákat akar vásárolni Irántól.
Az orosz hiperszonikus Kinzsal rakéták Fehéroroszországba telepítése Ihnat szerint nem jelent fordulatot a háborúban. „A MiG-31K repülőgép egy ilyen rakétát tud szállítani a törzséhez rögzítve. Ukrajna bármely pontját fenyegetheti, olyan csapást mérhet, amelyre nehéz lesz válaszolni. Nem számít viszont, hol van a gép. A Fehéroroszország területén való jelenléte nem több, mint a nyugat-európai országokkal szembeni kardcsörtetés” – fejtette ki a szóvivő.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság keddi jelentésében arról számolt be, hogy az ukrán légierő csapást mért egy orosz katonai csoportosulásra a Mikolajiv megyében lévő Sznihurivka térségében. Az ukrán tüzérek és rakétacsapatok az elmúlt napban mintegy 180 tűzfeladatot hajtottak végre a déli országrészben, aminek következtében a parancsnokság információi szerint 21 orosz katona halt meg. Az orosz erők hétfőn hevesen támadták Mikolajiv megyében Bastanka térségét, a herszoni régióban pedig a frontvonal mentén lévő Beriszlav környékén az ukrán erők által a nemrég felszabadított településeket. Hétfő este az ukrán légvédelmi erők megsemmisítettek két ellenséges Ka-52 (Aligator) típusú támadóhelikoptert.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint hétfőn mintegy 650 orosz katona vesztette életét Ukrajnában, velük együtt 72 470-re emelkedett az orosz hadsereg emberveszteségének száma.
Petro Andruscsenko, a Donyeck megyei Mariupol polgármesterének tanácsadója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson saját értesülésre hivatkozva arról adott hírt, hogy a Volnovaha településen lévő Ahmatar szállodát találat érte, és tíz orosz katonai haditechnikai eszköz semmisült meg. A tanácsadó közlése szerint az orosz oldalon harcoló csecsenek szállásolták el magukat a hotelben.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára pedig a Twitteren azt írta, hogy Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője a „fő ideológusa és lobbistája” az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak. Megjegyezte, hogy Kirijeko a Roszatom orosz atomenergetikai konszernnél végzett munkája révén jól eligazodik az energetikai szférában. Danyilov kijelentette, hogy Ukrajna név szerint tudja, kinek és miért kell felelnie a háborús bűntettekért Oroszországban.

Kreml: London részese lehetett az Északi Áramlat elleni támadásnak

Az orosz hírszerző szolgálatok olyan információkat kaptak, amelyek arra utalnak, hogy brit haditengerészeti tanácsadók részesei voltak az Északi Áramlat elleni robbantásoknak – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov szerint gondosan kell elemezni az orosz szakszolgálatok értesüléseit a brit részességről. Mint mondta, „az ilyen akciókat nem szabad egyszerűen annyiban hagyni”.
„Arra számítunk, hogy az európai fővárosok megengedhetetlen hallgatása ellenére ez az elemzés mégiscsak elkészül. (…) Természetesen el fogunk gondolkodni a további lépéseken” – nyilatkozott a szóvivő.
Kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy Moszkva kész-e az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulni ebben az ügyben. Annyit mondott, hogy „az adatokat rendszerezni kell”, és hogy az orosz fél meg fogja tenni, „amit ebben a helyzetben tenni kell”.
A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén sérüléseket észleltek. Vlagyimir Putyin orosz elnök az „angolszászokat” a hibáztatta a történtek miatt.
Az orosz védelmi minisztérium október 29-én azzal vádolta Londont, hogy részese volt a csővezetékek megrongálásának. A tárca szerint a brit haditengerészet szakemberei részt vettek a szeptember 26-án a Balti-tengeren elkövetett „terrortámadás” megtervezésében, biztosításában és végrehajtásában, amelynek célja az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 vezeték aláásása volt”. A brit védelmi minisztérium tagadta, hogy köze lett volna a támadáshoz.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kedden Telegram-bejegyzésben sürgetett választ Londontól azokra az online médiajelentésekre, amelyek szerint Liz Truss volt brit miniszterelnök „It’s done” (Elvégeztetett) szövegű üzenetet küldött Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a gázvezetékek felrobbantása után.
Putyin elnök a hétfő éjjel Szocsiban megtartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a Gazprom orosz gázipari vállalatnak – több mint egy hónappal a történtek után – engedélyezték a robbantások helyszínének megvizsgálását és a csővezetékekben keletkezett károk felmérését. Az elnök szerint a helyszíni szemle egyértelműen azt „bizonyította”, hogy terrorcselekmény történt.
Az orosz vezető Alekszej Miller Gazprom-elnök hétfő reggeli beszámolójára hivatkozva azt mondta, hogy helyszínen két, 3-5 méter mély krátert találtak. A robbanás kiszakított egy 40 méter hosszú csőszakaszt az Északi Áramlatból, a csövek pedig 259 méterre kerültek egymástól. A kiszakadt csőszakasz egy része 90 fokban meghajlott és 40 métert sodródott az Északi Áramlat 2 irányába, amelyet a robbanás repeszei és a csőmaradványok megrongáltak.

Sojgu: 87 ezer orosz mozgósított katonát vezényeltek a frontra

Az oroszországi részleges mozgósítás keretében besorozott 300 ezer katonából 87 ezret vezényeltek eddig a harci övezetbe – közölte Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy keddi online parancsnoki tanácskozáson.

„87 ezer embert vezényeltek a harci övezetbe, miután kiegészítő és harci kiképzést kaptak” – mondta Sojgu.
A tárcavezető szerint a mozgósítottak felkészítésben mintegy háromezer olyan kiképzőt alkalmaztak, akik harci tapasztalatokat szereztek a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett ukrajnai háború során. Mint mondta, a kiképzésen elsősorban a terepgyakorlatra, valamint a kommunikációs, navigációs és felderítő berendezések használatára összpontosítanak, a központokban harcjármű- és harckocsiszemélyzetet, tüzéreket, mesterlövészeket, drónirányítókat, elektronikus hadviselési szakembereket és másokat képeznek ki.
Sojgu ismételten felhívta a katonai körzetek és az északi flotta parancsnokainak figyelmét arra, hogy a mozgósítottakat a „különleges hadműveletben” már korábban részt vett egységekkel együtt kell bevetni. Azt állította, hogy a szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás elején tapasztalt hiányosságokat kiküszöbölték.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnöknek a részleges mozgósítást elrendelő parancsát, amely konkrétan 300 ezer ember behívására vonatkozott, teljesítették.
A védelmi tárca vezetője azt is elmondta, hogy kedden Oroszország 85 régiójában több mint 2700 sorozóbizottság kezdte meg a munkát. 120 ezer sorkatona kezdi meg az egyéves szolgálatot, akit Sojgu szerint nem fognak a frontra küldeni.
A háború menetéről szólva a miniszter annyit mondott, hogy az orosz fegyveres erők hatékonyan csökkentik az ukrán katonai potenciált a kritikus infrastruktúrára mért csapásokkal. Hozzátette, hogy az orosz fél ugyanakkor kimerítő intézkedéseket tesz az ukrán állampolgárok halálának megakadályozása érdekében.
Kijevet azzal vádolta meg, hogy ezzel szemben folytatja a civilek és a szociális létesítmények elpusztítását, a „terrorista akciókat”. Kifogásolta, hogy az ukrán hadsereg nem hagy fel a zaporizzsjai atomerőmű, az evakuálási pontok és a humanitárius segélyek elosztási helyszíneinek ágyúzásával.
Sojgu szerint az orosz hadsereg az elmúlt két hét folyamán több mint 190 külföldi „zsoldost”, 74 harckocsit, 235 egyéb páncélozott járművet, két amerikai HIMARS rakétavetőt és 268 nagykaliberű gépfegyverrel felszerelt járművet semmisített meg.

Az EU a gabonaszállítási egyezmény végrehajtására szólította fel Moszkvát

Az Európai Unió elítéli, hogy Oroszország felfüggeszti a hajóforgalmat a „fekete-tengeri kezdeményezés” keretében gabona szállítására kijelölt biztonsági folyosón, és arra biztatja Moszkvát, hogy vonja vissza döntését, haladéktalanul kezdje újra a gabonaszállítási egyezmény végrehajtását – közölte az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn.

Josep Borrell az Európai Unió nevében kiadott nyilatkozatában kijelentette: kizárólag Oroszország felelős azért a globális élelmezésbiztonsági válságért, amelyet az Ukrajna elleni háború, valamint az ukrán tengeri kikötők orosz blokádja okozott.
„Oroszország az ukrajnai háború kezdete óta fegyverként használja az élelmiszert és az éhezést” – fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: Moszkva célzott intézkedései, beleértve a gabonakészletek megsemmisítését, a termelés megzavarását, valamint a saját élelmiszer- és műtrágyaexportjára vonatkozó korlátozások bevezetését, súlyosbították az élelmezésbiztonság válságát világszerte.
Az EU és tagállamai továbbra is reagálni fognak az élelmezésbiztonságot fenyegető krízisre, és támogatni fogják az ukrán mezőgazdasági termékek kiszámítható szállítását a globális piacokra – fűzte hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Oroszország szombaton jelentette be, hogy – az aznap délelőtt a Szevasztopoli-öbölben a hajóit ért támadás miatt – nem vesz részt a „gabonakezdeményezés” végrehajtásában. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a fekete-tengeri flotta hajói, amelyek közreműködtek a gabonafolyosó biztonságának szavatolásában, a támadás célpontjaivá váltak a Szevasztopoli-öbölben. A tárca hétfő este már azt közölte, hogy amíg nem tisztázódik a Szevasztopolban orosz hadi- és polgári hajók ellen szombaton végrehajtott ukrán dróntámadás körül kialakult helyzet, Oroszország felfüggeszti a hajóforgalmat a „fekete-tengeri kezdeményezés” keretében gabona szállítására kijelölt biztonsági folyosón.
Az idén július 22-én Isztambulban Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ által megkötött gabonaszállítási egyezmény keretében 397 hajón több mint 9 millió tonna gabona hagyhatta el biztonságban a fekete-tengeri ukrajnai kikötőket, aminek hatására csökkentek az élelmiszerárak a világpiacon. A megállapodás november végén járna le.
Moszkva vasárnap közölte, hogy az orosz fekete-tengeri flotta hajóit szombaton megtámadó drónoknak legalább az egyikét a megállapodás alapján megnyitott gabonaszállítási folyosó területéről, egy ukrán vagy nyugati használatban lévő civil hajóról indíthatták el.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este arról tájékoztatott, hogy Ukrajna továbbra is végrehajtja a gabonaegyezményt az ENSZ-szel és Törökországgal kötött megállapodások keretében.

Több mint 10 ezren menekültek Magyarországra a háború elől

Sokkoló számokkal indul a november is. Magyarország területére 2022. október 31-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5144 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4921 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 166 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2022. október 31-én 72 ember, köztük 32 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság.

Zelenszkij: Ukrajna folytatja a gabonaegyezményben vállaltak teljesítését

Ukrajna továbbra is végrehajtja a gabonaegyezményt az ENSZ-szel és Törökországgal kötött megállapodások keretében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Petr Fiala cseh miniszterelnökkel hétfőn Kijevben tartott közös tájékoztatójukon.

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy az ukrán gabona fekete-tengeri szállításáról szóló kezdeményezés keretében két párhuzamos dokumentumot írtak alá. Az első Ukrajna, az ENSZ és Törökország között jött létre. Kijelentette, hogy e három aláíró fél egyike sem közölte, hogy le akarná állítani a gabonaszállítási megállapodást. „Ezért úgy folytatjuk tovább, ahogy megbeszéltük” – szögezte le az államfő.
A második dokumentumot Oroszország, Törökország és az ENSZ írta alá. Zelenszkij megjegyezte, nem hallott arról, hogy ezt az ENSZ vagy Törökország megsértette volna, hiszen ezek az aláíró felek nem érdekeltek abban, hogy Afrikát és Ázsiát éhínség sújtsa.
„Ha Oroszország azt mondja, hogy kilép a gabonaegyezményből, az azt jelenti, hogy az utóbbi három fél által megkötött egyezségből lép ki, azaz megszegi az ENSZ-szel és Törökországgal aláírt megállapodását” – magyarázta Zelenszkij.
„Biztos vagyok benne, és hiszünk abban, hogy a partnerek le tudják csillapítani az Oroszországi Föderáció retorikáját. Mi a magunk részéről folytatjuk a gabonaegyezmény teljesítését. Azért, mert tudjuk, hogy stabilitást hozunk a világban, és az élelmiszerpiacokon” – tette hozzá Zelenszkij.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál közölte, hogy hétfőn 12 hajó 354,5 ezer tonna mezőgazdasági termékkel a fedélzetén indult útnak Ukrajna déli kikötőiből Afrika, Ázsia és Európa országai felé, miután Oroszország bejelentette a „gabonaszerződés” felfüggesztését. Az ENSZ, Törökország és Ukrajna eközben hétfőn egyeztette 14 további gabonaszállító hajó útitervét a török vizeken.
Oroszország szombaton jelentette be, hogy – az aznap délelőtt a Szevasztopoli-öbölben a hajóit ért támadás miatt – nem vesz részt a „gabonakezdeményezés” végrehajtásában. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a fekete-tengeri flotta hajói, amelyek részt vettek a gabonafolyosó biztonságának szavatolásában, a támadás célpontjaivá váltak a Szevasztopoli-öbölben. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton kijelentette, hogy Oroszország ürügyet talált magának a megállapodásból való kilépésre, és várja az ENSZ és Törökország reakcióját.
Hétfő este az orosz védelmi tárca közölte azt is, hogy Oroszország felfüggeszti a hajóforgalmat a „fekete-tengeri kezdeményezés” keretében gabona szállítására kijelölt biztonsági folyosón, amíg nem tisztázódik az orosz hajók elleni szombati ukrán dróntámadás körüli helyzet. A minisztérium hozzátette, hogy nem tudja szavatolni a gabonafolyosón haladó vízi járművek biztonságát.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság kora este azt jelentette, hogy az orosz erők eltaláltak két kikötői polgári vontatóhajót a dél-ukrajnai Ocsakiv irányában. Ezek a hajók rendszerint gabonaszállító uszályok vontatását végezik. A támadás következtében a civil hajók legénységéből ketten meghaltak, egy megsérült, egynek pedig nyoma veszett.

Moszkva felfüggeszti a forgalmat a fekete-tengeri gabonafolyosón

Oroszország felfüggeszti a hajóforgalmat a „fekete-tengeri kezdeményezés” keretében gabona szállítására kijelölt biztonsági folyosón, amíg nem tisztázódik a Szevasztopolban orosz hadi- és polgári hajók ellen szombaton végrehajtott ukrán dróntámadás körül kialakult helyzet – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.

„A hajóforgalom a biztonsági folyosóban elfogadhatatlan, mivel az ukrán vezetés és az ukrán fegyveres erők parancsnoksága arra használja fel, hogy harci műveleteket hajtson végre az Oroszországi Föderáció ellen” – áll a közleményben.
A moszkvai katonai tárca szerint lehetetlen bármely objektum biztonságát szavatolni a gabonafolyosón, amíg Kijev nem hagy fel annak katonai célú felhasználásával. A közlemény hangsúlyozta, hogy Oroszország nem lép ki a „fekete-tengeri kezdeményezésből”, hanem felfüggeszti a megállapodásokat.
„Számítunk a nemzetközi szervezet (az ENSZ) segítségére abban, hogy garanciákat kapjunk Ukrajnától arra, hogy a humanitárius folyosót és a mezőgazdasági termékek exportjára kijelölt ukrán kikötőket nem használja fel az Oroszországi Föderáció elleni katonai akciókra” – állt az orosz védelmi minisztérium közleményében.
„Tekintettel arra, hogy a megállapodás – az ukrán kikötőkből történő biztonságos gabona- és élelmiszerszállításra vonatkozó kezdeményezés – aláírása és végrehajtása António Guterres ENSZ-főtitkár közvetítésével történt, közöltük vele és az ENSZ Biztonsági Tanácsával álláspontunkat” – közölte a minisztérium.
A gabonaegyezményben való orosz részvétel felfüggesztése nyomán kialakult helyzetet hétfő délután telefonon vitatta meg hétfőn Szergej Sojgu orosz és Hulusi Akar török védelmi miniszter. Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács hétfői ülésén azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz saját intézkedéseket hozni a Fekete-tengeren az engedélye nélkül áthaladó hajók ellenőrzésére.
A diplomata elmondta: Oroszország abból indul ki, hogy a Fekete-tengeren keresztül történő gabonaexportról szóló megállapodásokat nem szabad a részvétele nélkül végrehajtani és az orosz részvétel híján meghozott döntések és intézkedések pedig Moszkvát nem kötelezik semmire. Álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy az ukrán fél katonai felforgató célokra használja a fekete-tengeri humanitárius folyosót.
Az idén július 22-én Isztambulban Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ által megkötött gabonaszállítási egyezmény keretében 397 hajón több mint 9 millió tonna gabona hagyhatta el biztonságban a fekete-tengeri ukrajnai kikötőket, aminek hatására csökkentek az élelmiszerárak a világpiacon. A megállapodás november végén járna le, de Moszkva a szombaton Szevasztopol térségében végrehajtott ukrán légi és tengeri dróntámadásra hivatkozva felfüggesztette a részvételét benne.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap közölte, hogy az orosz fekete-tengeri flotta hajóit szombaton megtámadó drónoknak legalább az egyikét a megállapodás alapján megnyitott gabonaszállító folyosó területéről, egy ukrán vagy nyugati használatban lévő civil hajóról indíthatták el.

Kreml: a gabonaegyezmény kockázatosabbá válik Moszkva részvétele nélkül

A gabonakiviteli megállapodás végrehajtása Oroszország részvétele nélkül aligha lehetséges és egyre kockázatosabbá válik – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

„Olyan körülmények között, amikor Oroszország kijelenti, hogy a hajózás biztonságát lehetetlen szavatolni a kijelölt területeken, egy ilyen üzlet természetesen aligha megvalósítható, megváltozik a jellege, sokkal kockázatosabbá, veszélyesebbé és garanciamentessé válik” – mondta.
A szóvivő Kijevet tette felelőssé amiatt, hogy az egyezmény veszélybe került. Törökországnak azt a szándékát kommentálva, hogy a gabonaegyezmény végrehajtását Oroszország részvétele nélkül kívánja folytatni, rámutatott, hogy az orosz külügyminisztérium és intézmények folytatják a kapcsolattartást Ankarával és az ENSZ-szel. Peszkov nem tudta megnevezni Moszkva milyen feltételek mellett lenne hajlandó fenntartani gabonaegyezményt.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország a gabonaegyezményből való kilépés után is támogatni fogja a legszegényebb országokat, amire konkrét intézkedéseket fog kidolgozni. Emlékeztett rá, hogy a megállapodás alapján elszállított ukrán gabonának csak egy jelentéktelen hányada jutott el a nevezett államokba, a nagy része pedig Európában maradt. Megígérte hogy az orosz fél a kieső mennyiségeket saját költségén kompenzálja és felidézte, hogy Dmitrij Patrusev orosz mezőgazdasági miniszter szombaton közölte: Oroszország készen áll arra, hogy a következő négy hónapban akár félmillió tonna gabonát ingyen szállítson a legszegényebb országoknak.
Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes, elnöki közel-keleti és afrikai különmegbízott kétfőn közölte, hogy Moszkva kapcsolatban áll számos ország, köztük az afrikai államok vezetésével, amelyeknek támogatásra van szükségük az élelmiszer- és műtrágyaellátásban. A diplomata is azt hangoztatta, hogy Oroszország a gabonaegyezményben való részvételének felfüggesztése után is támogatni fogja a rászorulókat.
A kialakult helyzetet telefonon vitatta meg hétfőn Szergej Sojgu orosz és Hulusi Akar török védelmi miniszter. A moszkvai katonai tárcának a Telegram-csatornáján megjelent szűkszavú közleménye szerint a két katonai vezető megvitatta az azzal kapcsolatos kérdéseket, hogy az orosz fél felfüggesztette az ukrán kikötőkből származó mezőgazdasági termékek kiviteléről szóló megállapodások végrehajtását a „fekete-tengeri gabonakezdeményezés” keretében.
Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács hétfői ülésén azt mondta, hogy Oroszország kénytelen lesz saját intézkedéseket hozni a Fekete-tengeren az engedélye nélkül áthaladó hajók ellenőrzésére.
„Tekintettel a humanitárius folyosóval való visszaélések tényére, és általában arra, hogy a Fekete-tenger továbbra is háborús övezet, nem engedhetjük meg, hogy a hajók akadálytalanul, a mi ellenőrzésünk nélkül haladjanak át, és kénytelenek leszünk önálló intézkedéseket hozni a Közös Koordinációs Központ által a jóváhagyásunk nélkül átengedett szárazáru-szállító hajók ellenőrzésére” – hangoztatta a diplomata.
Mint mondta, Oroszország abból indul ki, hogy a Fekete-tengeren keresztül történő gabonaexportról szóló megállapodásokat nem szabad a részvétele nélkül végrehajtani és az orosz részvétel híján meghozott döntések és intézkedések pedig Moszkvát nem kötelezik semmire. Álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy az ukrán fél katonai felforgató célokra használja a fekete-tengeri humanitárius folyosót. Közölte: Moszkva meglepődött azon, hogy az ENSZ nem ítélte el Kijevnek az orosz Fekete-tengeri Flotta hajói elleni „terrortámadását”, de még az aggodalmát sem fejezte ki miatt.
Az idén július 22-én Isztambulban Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ által megkötött gabonaszállítási egyezmény keretében 397 hajón több mint 9 millió tonna gabona hagyhatta el biztonságban a fekete-tengeri ukrajnai kikötőket, aminek hatására csökkentek az élelmiszerárak a világpiacon. A megállapodás november végén járna le, de Moszkva a szombaton Szevasztopol térségében végrehajtott ukrán légi és tengeri dróntámadásra hivatkozva függesztette a részvételét benne.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnap arról tett bejelentést, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta hajóit szombaton megtámadó drónoknak legalább az egyikét a megállapodás alapján megnyitott gabonaszállító folyosó területéről, egy ukrán vagy nyugati használatban lévő civil hajóról indíthatták el.

Bejelentette a részleges mozgósítás lezárását az orosz védelmi minisztérium

Megszűnt a részleges katonai mozgósítással kapcsolatos minden tevékenység, beleértve a behívók előkészítését és kézbesítését – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Szergej Sojgu védelmi miniszter utasítására az orosz vezérkar elrendelte, hogy a összes katonai körzet csapatparancsnoka és az Északi Flotta parancsnoka november 1-jéig tegyen jelentést a részleges mozgósítási intézkedések befejezéséről. A tárca szerint a katonai biztosi hivatalok mostantól csak az önkéntesek és szerződéses szolgálatra jelentkezők felvételével fognak foglalkozni.
Sojgu pénteken tett jelentést Vlagyimir Putyin elnöknek a szeptember 21-én megkezdett részleges mozgósítás befejezéséről. A miniszter szerint 300 ezer embert hívtak be és a részleges mozgósítás keretében nem maradt további feladat.

Ukrán rendőrfőnök: többen megsérültek a hétfő reggeli tömeges orosz támadásban

Az eddigi információk szerint 13-an sérültek meg az Oroszország által hétfő reggel ukrán városok ellen végrehajtott tömeges rakéta- és dróntámadásban – közölte Ihor Klimenko országos rendőrfőnök egy tévéműsorban.

Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz erők támadása tíz régiót – azaz az ország csaknem felét – érintette, 18 javarészt energetikai létesítményben tettek károkat. Ukrajna hét régiójában több száz település maradt áram nélkül. Szavai szerint a következmények sokkal súlyosabban is lehettek volna, de az ukrán légvédelem a kilőtt több mint ötven rakétából 44-et a levegőben megsemmisített.
Smihal kiemelte, hogy a javítócsapatok teljes kapacitással dolgoznak az áramszolgáltatás helyreállításán. Jelenleg még nem állt helyre az áramszolgáltatás helyenként a kijevi, a zaporizzsjai, a dnyipropetrovszki és a harkivi régióban. Ismételten arra kérte a lakosságot, hogy spóroljanak az árammal.
A főváros, Kijev vezetése közölte, hogy a légvédelemnek köszönhetően a fővárost nem érte egyetlen találat sem, ugyanakkor a kijevi térség helyzete miatt áram- és vízkimaradások vannak a városban. A fővárosi vízművek arról tájékoztatott, hogy a fővárosban kialakult rendkívüli helyzet miatt a fogyasztók 80 százalékánál megszakadt a vezetékes ivóvízellátás, de már dolgoznak a szolgáltatás helyreállításán.
Később Vitalij Klicsko polgármester bejelentette az áramellátás részleges helyreállítását a főváros északkelti külső részén, Brovari mellett fekvő Desznyanszki kerületben. Azt ígérte hogy 3-4 órán belül helyreállítják a vízellátást Kijevben a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján és részben a jobb parton is.
Az ukrán légierő jelentése szerint a rakétákat az orosz erők a Kaszpi-tenger északi részéről és az oroszországi rosztovi területről indított Tu-95-ös és Tu-160-as repülőgépekről lőtték ki.
Közben az ukrán vezérkar hétfői harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában az elmúlt napon több mint hatszáz katonát veszített. Velük együtt megközelítőleg eddig 71 820 orosz katona halt meg, az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 2686 orosz harckocsit, 275 repülőgépet és 253 helikoptert.

Ukrán vezetési pontokra és energetikai objektumokra mért csapásokról számolt be az orosz katonai szóvivő

Nagy hatótávolságú, precíziós légi és tengeri indítású fegyverekkel mért csapást az ukrán katonai irányítási és az energetikai rendszerekre az orosz hadsereg – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a támadás elérte célját, az összes kijelölt létesítmény eltalálták. A csapások célpontjait Konasenkov nem nevezte meg.
A frontokon történtelet ismertetve azt mondta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszk irányában és a „Luhanszki Népköztársaságban” két ukrán taktikai századcsoportot és két külföldi „zsoldosalakulatot” ért orosz csapás. Állítása szerint ennek következtében több mint 110 katona és harcos elesett, egy harckocsi, három páncélozott harcjármű, két kisteherautó és két egyéb jármű pedig megsemmisült.
A luhanszki régióban, Liman irányában, három taktikai századcsoporttal megkísérelt ukrán támadásokat vertek vissza az orosz erők, több mint 170 ukrán katonát megölve, valamint három harckocsit, öt páncélozott harcjárművet és kilenc járművet üzemképtelenné téve.Donyeck irányában a beszámoló értelmében az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán több mint 60 ukrán katonát, egy harckocsit, két páncélozott harcjárművet és két járművet semmisített meg. Mikolajiv-Krivij Rih irányában ukrán taktikai századcsoportok négy támadást kíséreltek meg a Herszon megyei Pjatihatki, Cservoni Jar, Iscsenko és Zelenji Haj település felé, több mint 70 katonát és zsoldost, öt páncélozott harcjárművet, hét járművet és egy német Panzerhaubitze-2000 önjáró tüzérségi löveget veszítve.
Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők nyolc ukrán vezetésipontot, 57 lőállásban lévő tüzérségi egységet, 136 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve négy lőszerraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt 13 ukrán drónt, négy HIMARS- és Vilha-lövedéket, valamint hét HARM radarelhárító rakétát.
Az orosz védelmi tárca összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 328 repülőgépet, 167 helikoptert, 2393 drónt, 384 légvédelmi rakétarendszert, 6213 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 879 rakétasorozatvetőt, 3540 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 6920 speciális katonai járművet veszítettek.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a kedden is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine