Az orosz-ukrán háború 249. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-negyvenkilencedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb vasárnapi történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Tízezrek tüntettek Prágában Ukrajna mellett

Tízezrek tüntettek vasárnap délután Prágában Ukrajna mellett, a félelem és a gyűlölet ellen. A „Csehország a félelem ellen. Megbirkózunk vele!” jelszó alatt megrendezett nagygyűlést a Millió pillanat a demokráciáért elnevezésű polgári mozgalom kezdeményezte.

„Eljött az ideje, hogy kinyilvánítsuk szolidaritásunkat Ukrajnával. Meg kell mutatnunk, hogy a harminc éve kiharcolt demokratikus értékeinket nem hagyjuk elvenni, hogy nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni!” – mutatott rá Hana Trestíková cseh filmrendező, a tüntetés egyik szónoka.
A nagygyűlésen, amelynek résztvevőihez videóüzenetben Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége is szólt, több cseh politikus és ismert közéleti személyiség is részt vett. Megjelent mások között Milos Vystrcil, a parlamenti felsőház, a szenátus elnöke.
Oroszország ma már nem az ukrán hadsereg, hanem a civil ukrán társadalom ellen harcol – mutatott rá az ukrán first lady. Bár az energetikai szektor elleni orosz támadások növelik a civil lakosság szenvedését, az ukránokat ezzel sem fogják megtörni – hangsúlyozta Zelenszka.
Több felszólaló élesen bírálta a cseh kormány és az Európai Unió elleni pénteki prágai megmozdulást, amelyen Prága és Brüsszel Ukrajnát támogató politikáját támadták. A pénteki tüntetés, amelyet szintén cseh civilek szerveztek, szerintük ellentétes volt Csehország érdekeivel, Oroszország érdekeit szolgálta, és azok vettek rajta részt, akik bedőltek az orosz dezinformációs kampánynak.
A Seznam.cz hírportál szerint a vasárnapi megmozdulás egyfajta ellentüntetés volt a pénteki rendezvénnyel szemben.
Hana Strasáková, a Millió pillanat a demokráciáért szóvivője kijelentette: támogatni kell a Petr Fiala vezette mostani jobbközép kormányt, amely szerinte demokratikus, és a nehéz helyzetben is párbeszédét folytat a cseh társadalommal. A mozgalom a korábbi években több tüntetést is szervezett az Andrej Babis vezette balközép kormány ellen.
„Itt az ideje, hogy megszabaduljunk félelmeinktől. Megteszem én is, és nyilvánosan bejelentem, hogy én is a LBMT-közösséghez tartozom” – jelentette be Strasáková.
A vasárnapi prágai tüntetés résztvevőit, akik fejei felett sok cseh, ukrán, európai uniós és amerikai zászló lengett, a szervezők több mint százezerre becsülték, a rendőrségi közlemény több tízezer emberről beszélt.

Josep Borrell: Oroszország vonja vissza a gabonaszállítási megállapodás felfüggesztését

Az Európai Unió felszólította Oroszországot, hogy vizsgálja felül az ukrán gabonaexportról szóló megállapodásban való részvételének felfüggesztését.

„Az EU felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza döntését” – írta a Twitteren Josep Borrell, az uniós diplomácia vezetője vasárnap. Borrell szerint „Oroszország döntése a fekete-tengeri megállapodásban való részvétel felfüggesztéséről veszélyezteti a globális élelmiszerválság leküzdéséhez égetően szükséges gabonafélék és műtrágyák fő exportútvonalát”.

Francia külügyminisztérium: alaptalanul vádolja Oroszország a briteket

Alaptalanok azok az orosz vádak, amelyek szerint Nagy-Britannia részt vett az Északi Áramlat gázvezeték és a Krímnél elhelyezkedő orosz haditengerészeti hajók elleni támadásokban – közölte vasárnap a francia külügyminisztérium.

A vádak Moszkva stratégiájának részét képezik, „hogy elterelje a figyelmet az Ukrajna ellen folytatott háborúban viselt kizárólagos felelősségéről” – fogalmazott közleményében a minisztérium helyettes szóvivője.

Nehéztüzérséggel lövik Nikopol városát az orosz erők

Oroszország nehéztüzérséget vetettek be a Nikopol városa elleni éjszakai támadás során – írja a Pravda. A lövések lakóépületek mellett egy gázvezetéket rongáltak meg, valamint egy telephelyen tüzet okoztak.

Oroszország és Ukrajna hadifoglyokat cserélt

Oroszország és Ukrajna szombaton fogolycserét hajtott végre, mindkét fél több mint ötven katonáját kapta vissza – közölték orosz és ukrán vezetők.

Az ukrán katonai hírszerzés vezetőségének tájékoztatása szerint ötvenkét ember térhetett vissza – katonák, tengerészek, határőrök, a nemzeti gárda több tagja és orvosok.

Folyik a további fogolycserék szervezése – közölték a hírszerzésnél, de részleteket nem említettek.

Az orosz védelmi tárca annyit közölt, hogy Ukrajna több mint ötven hadifoglyot adott át tárgyalások után.

Szijjártó Péter: fegyverszünetet kell kötni és tárgyalni kell a békéről

Mi azért beszélünk az oroszokkal, mert Oroszország a valóság. Magyarország nem akarja megfizetni egy olyan háború árát, amiért nem felelős – mondta többek között egy interjúban a külgazdasági és külügyminiszter.

Magyarország a békét sürgeti mindig az ukrán-orosz háborúban: fegyverszünetet kell kötni, majd tárgyalni a békéről – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az One America News Network (OANN) nevű tévécsatornának adott interjúban, amelyet vasárnap tett közzé a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter rámutatott: Magyarország a háború hatásait nagyon közvetlenül, lényegében azonnal érzi, és igen súlyosan. „Már egymillió menekültet fogadtunk Ukrajnából, a menekültek egy része továbbment, de sokan közülük Magyarországon maradtak. Számukra egyenlő hozzáférést biztosítunk az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz, 1200 iskola és óvoda vett fel menekült gyerekeket, diákokat. Továbbá közvetlen támogatást nyújtunk azoknak a munkáltatóknak, amelyek menekülteket alkalmaznak” – mondta el a tárcavezető.

Eközben Európa energiaellátása súlyos válságba került; „őrülten megugrottak az árak” – fogalmazott, ismertetve, tavaly Magyarország 7 milliárd eurót fizetett az energiaimportért, idén 19 milliárdot, jövőre pedig ez 29 milliárd euróra rúghat. Ez két év alatt négyszeres növekedést jelent – mondta el Szijjártó Péter. Magyarország ezért sürgeti mindig a békét – tette hozzá.

Ugyanakkor a háborúról szóló európai vita alapján szerinte nagyon korlátozottan van remény a békére, mert mindenki a háború és az eszkaláció hangján beszél. „Legutóbb, amikor az Európai Unió (EU) 27 külügyminiszterének találkozója volt, én voltam az egyetlen, aki a béke szót használta” – jegyezte meg Szijjártó Péter.

A miniszter rámutatott arra is, hogy a súlyos energiaválság különösen azokat sújtja, akik sok energiát importálnak. Magyarország ezek közé tartozik, ezért próbálja elkerülni, hogy az Európai Bizottság olyan intézkedéseket terjesszen elő, amelyekkel csökken a gáz vagy az olaj mennyisége az európai piacon, és amelyekkel nő az ár. Ezért Magyarország határozottan ellenez olyan elképzeléseket, mint az ársapka és a hasonló korlátozások – jelentette ki.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott: „mi határozottan elitéljük a háborút, de mi a szomszédban vagyunk. Tehát nem egy óceánnyira vagyunk, és nukleáris szuperhatalom sem vagyunk. Egy szárazföldi, közepes ország vagyunk a háború közvetlen szomszédjában. Tehát számunkra mindig rossz a hír, amikor a világon bárhol, például Washingtonban olyan döntéseket hoztak, amelyek a háború további eszkalálódásának kockázatát hordozzák” – mondta. Hozzátette, megérti, hogy Washingtonból másképp néz ki a dolog, hiszen messze van, de a szomszédból nézve ez a helyzet nagyon veszélyes.

Szijjártó Péter kitért arra is, a magyarokat például mindig támadják és kritizálják, mert még mindig tartják a kapcsolatot az oroszokkal. „Nos, mi azért beszélünk az oroszokkal, mert Oroszország a valóság. Oroszország a valóság marad, függetlenül attól, hogy ez a háború hogyan végződik majd. Ha elvágjuk a kommunikációs vonalakat, akkor gyakorlatilag feladjuk a béke reményét” – hangsúlyozta.

A tárcavezető azt mondta, az EU által bevezetett szankciók lényegében teljesen kudarcot vallanak, a nyersanyagárak kilőttek, az élelmiszerárak az „egekben vannak”. „Amikor a szankciókat először bevezették, akkor az Európai Bizottság – és gondolom Washington is – azzal érvelt, hogy a szankciók térdre kényszerítik Oroszországot, és hamarosan véget ér a háború, de az most már nyolc hónapja tart, és az európai gazdaság kényszerült térdre, nem az orosz” – mondta. Kiemelte, tehát minden, ami az eszkaláció felé mutat, az rossz Magyarországnak.

Szijjártó Péter beszélt arról is, van egy sejtésük, amit nem tud bizonyítani, de ha az amerikai elnökválasztás 2020-ban másképp alakult volna, akkor ez a háború talán nem tört volna ki. Ha Nyugaton is vannak vagy lesznek erős vezetők, akik tudnak beszélni az orosz elnökkel a háború befejezéséről és a békéről, akkor az sokkal jobb helyzetet jelentene a mostanihoz képest. „Ha Donald Trump megnyerte volna a választásokat 2020 novemberében, akkor szerintem a háború nem tört volna ki „- mondta.

Szijjártó Péter kiemelte: a fő célnak annak kell lennie, hogy elkerüljük a közvetlen konfliktus a NATO és Oroszország között, mert ha az alakulna ki, „az olyasmihez vezethet, amit egyikünk sem szeretne megtapasztalni.” A magyarok mindig a higgadt megközelítést szorgalmazzák, mert el szeretnék kerülni, hogy a NATO belekeveredjen a konfliktusba – mutatott rá.

Elmondta, a NATO-tagállamok vagy fegyvereket szállítanak vagy csapatokat képeznek ki, Magyarország azonban egyiket sem teszi. Lényegében Magyarország az egyetlen NATO-tagállam és azon kevés európai országok egyike, amelyek úgy döntöttek, hogy nem szállítanak fegyvereket – fűzte hozzá. Szijjártó Péter rámutatott, Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely nem vesz részt az EU által az ukrán csapatoknak felajánlott képzési programban. Ez azért van, mert valakinek képesnek kell lennie arra is, hogy a béke hangján szóljon: ha nincs ilyen szereplő, akkor sokkal bonyolultabb lenne a valós béketárgyalásokhoz eljutni – mondta.

Kitért arra is, hamarosan lesz egy G20-csúcstalálkozó, és lehetőség van arra, hogy az orosz és az amerikai elnök is személyesen ott legyen. Ha ott lesznek, akkor nagyon bonyolult lenne mindkettőjük számára, hogy megmagyarázzák a világ nyilvánosságának: mégis miért nem találkoznak. „Megértem, hogy fontos a protokoll, és megmutatni, ki az erősebb, de egy helyen lenni és nem találkozni, azt nagyon nehéz lenne megmagyarázniuk, mert emberek halnak meg, menekülnek el az otthonaikból, Ukrajnát lerombolják, az európai gazdaság pedig szenved” – mondta Szijjártó Péter.

Hangsúlyozta, Magyarország nem akarja megfizetni egy olyan háború árát, amiért nem felelős.

ORFK: közel 11 ezren érkeztek Ukrajnából szombaton

Magyarország területére 2022. október 29-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6760 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4184 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 231 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Az ukrajnai háború elől 2022. október 29-én 134 ember, köztük 61 gyermek érkezett Budapestre vonattal – írta az Országos Rendőr-főkapitányság.

Utcai harcokra készülnek Herszonban

Miután az orosz erők teljesen kiürítették Herszont, és befejezték a civilek evakuálását, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a megszállók tömegesen lopják az orvosi felszereléseket és mentőautókat annak érdekében, hogy lakhatatlanná tegyék a területet.

Oleg Zsdanov katonai szakértő szerint az oroszok utcai harcokra készülhetnek. Elmondása szerint a megszállók ennek érdekében többek között aláaknázhatják a területet, elvághatják a kommunikációs vonalakat és elektromos kábeleket is, de lakóházakban is felállíthatnak olyan állomásokat, ahonnan tüzelni tudnak, és akár a katonáikat civil ruházatba is öltöztethetik, hogy elvegyüljenek.

A szakértő szerint Herszon lakói azonban segíthetik az ukrán erőket azzal, ha megfigyelik, pontosan hol alakítanak ki bázist és fegyverraktárat maguknak az oroszok.

Zelenszkij bizalmasa: most nincs értelme tárgyalni Putyinnal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke kizárta az Oroszországgal kötendő megállapodásokat, amíg tart a háború, ezzel pedig megismételte az ukrán elnök korábbi kijelentéseit.

Andrij Jermak arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a harcok leállását arra használná fel, hogy átcsoportosítsa erőit, és erőforrásokat gyűjtsön.

„Oroszország számára ez egy pusztító háború – számunkra ez a túlélésért folytatott háború. És amíg ők megpróbálnak eltörölni minket mint államot és mint nemzetet, addig minden, Oroszországgal kötött megállapodás kudarcra van ítélve” – mondta az ukrán elnöki hivatal vezetője, írja az Independent.

Több millió embert érintettek az áramkimaradások Ukrajnában

Az ukrán energetikai infrastruktúrát ért orosz támadások miatti áramszünetek mintegy négymillió lakost érintettek, közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az államfő megjegyezte, hogy Kijevben és a régióban, valamint Zsitomir, Poltava, Rivne, Harkiv, Csernyihiv, Szumi, Cserkasszi és Kirovohrad régiókban voltak tapasztalhatók áramkimaradások.

„Mindennap azon dolgozunk, hogy megerősítsük légvédelmünket és egyéb védelmi képességeinket. Nap mint nap erősítjük kritikus infrastruktúránk, elsősorban az energetikai védelmét” – idézte Zelenszkijt a Kárpátalja.ma.

Moszkva: az új amerikai atomfegyverek stratégiai jelentőségűek lesznek

Oroszország közölte szombaton, hogy a korszerűsített amerikai B61 harcászati atomfegyverek gyorsított felvonultatása az európai NATO-támaszpontokra alacsonyabbra teszi a „nukleáris küszöböt”, és ezzel Oroszország is számolni fog a katonai tervezésben.

„Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az atomfegyverek – így az Európában lévő szabadesésű bombák – korszerűsítésére vonatkozó terveket” – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a RIA-Novosztyi orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.

Oroszországnak mintegy 2000 működőképes harcászati atomfegyvere van, míg az Egyesült Államoknak mintegy kétszáz, ezek fele olaszországi, németországi, törökországi, belgiumi és hollandiai támaszpontjain.

A Politico című lap jelentette október 26-án, hogy az Egyesült Államok egy zártkörű NATO-tanácskozáson közölte: felgyorsítja a B61 korszerűsített változata, a B61-12 telepítését;
a tervezettnél több hónappal korábban, decemberben érkeznek az Európában lévő amerikai támaszpontokra.

A B61-12 gravitációs bomba atomtöltete kisebb, de az új változat pontosabb, bizonyos mértékben a levegőben is képes manőverezni az Amerikai Tudósok Szövetségének 2014-ben megjelent tanulmánya szerint.

A Pentagon közölte, hogy nem kívánja megvitatni az amerikai atomarzenál részleteit, és a Politico cikkének megállapítása annyiban téves, hogy az Egyesült Államok régóta tervezi a B61 atombombák korszerűsítését.

Oscar Seara, az amerikai védelmi tárca szóvivője e-mailben közzétett közleményében leszögezte, hogy a bomba fejlesztése semmiképpen sem függ össze az ukrajnai eseményekkel, és egyébként sem gyorsították fel. Grusko azt is közölte, hogy Oroszország figyelembe fogja venni az ilyen bomba bevetésére alkalmas Lockheed Martin F-35 vadászgépeket is.

Az Egyesült Államok csütörtökön közzétett, nukleáris fegyverekkel foglalkozó jelentése szerint növelik a nukleáris elrettentést F-35 gépekkel, B61-12 bombákkal és atomtöltettel felszerelt légi indítású robotrepülőgépekkel.

Oroszország felfüggeszti a gabonaszállítási megállapodást

Oroszország a Szevasztopolban állomásozó orosz hajók elleni támadás után felfüggeszti a részvételét az ENSZ-közvetítéssel megkötött ukrajnai gabonaszállítási megállapodásban – áll az orosz védelmi minisztérium által szombaton kiadott közleményben, amelyet a TASZSZ orosz állami hírügynökség ismertetett.

„Tekintettel arra, hogy október 29-én a kijevi rezsim Nagy-Britannia részvételével terrorcselekményt hajtott végre a fekete-tengeri flotta hajói és polgári hajók ellen, amelyek részt vesznek a gabonaszállításra létrehozott folyosó biztonságának szavatolásában, az orosz fél leállítja a részvételét a mezőgazdasági termékek ukrajnai kikötőkből történő kivitelére vonatkozó szerződés megvalósításában” – olvasható a közleményben.

Az ukrán elnök kabinetfőnöke viszont zsarolással vádolta meg Oroszországot, és azt mondta, hogy a Krímben megrendezett terrortámadások történtek, melyeket Oroszország maga hajtott végre.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az orosz közleményre reagálva Twitter-üzenetében leszögezte, hogy Moszkva „hamis ürügyekkel” függeszti fel a fekete-tengeri gabonafolyosókról megkötött megállapodásban való részvételét.„Felszólítok minden országot, hogy követelje Moszkvától: vessen véget az éhínséggel való játszadozásának, és ismét vállalja, hogy teljesíti a kötelezettségeit” – írta Kuleba.

Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese a Twitteren közölte, hogy Moszkva a döntésről rövidesen hivatalosan is értesíti a világszervezetet. Az ENSZ továbbra is kapcsolatban áll Moszkvával a gabonaszállítási szerződés felfüggesztésével kapcsolatos döntése miatt – közölte szombaton Stéphane Dujarric, António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője.

„Az ENSZ fontosnak tartja, hogy minden fél tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek veszélyeztethetik a fekete-tengeri gabonakezdeményezést, amely létfontosságú humanitárius kezdeményezés, és egyértelműen kedvező hatása van emberek millióinak élelmiszerhez jutásához világszerte” – hangsúlyozta Dujarric.

A júliusban az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megállapodás lehetővé tette több millió tonna ukrán gabona exportját, amely az orosz offenzíva februári kezdete óta ukrajnai kikötőkben vesztegelt.

A blokád miatt elszabadultak az élelmiszerárak, és az ENSZ éhínség veszélyére figyelmeztetett. Vlagyimir Putyin orosz elnök az utóbbi hetekben több ízben bírálta a megállapodást, hangsúlyozta, hogy a másik nagy gabonaexportőr, Oroszország szállításai kárt szenvednek a Moszkva elleni szankciót miatt.

A megállapodás előirányozta az ukrán gabonát szállító hajók számára létesítendő biztonságos fekete-tengeri folyosók létrehozása mellett az oroszországi műtrágya- és gabonaexport lehetővé tételét is.

Zelenszkij: Oroszország a senki földjévé teszi Herszont

Az ukrán elnök azzal vádolja az oroszokat, hogy herszoni visszavonulásuk közben felszámolják az olyan közszolgáltatásokat, mint például az egészségügyi ellátás.

„Oroszország civilizációmentes térséggé teszi Herszont, olyan alapvető dolgok nincsenek, amelyek a világ legtöbb országában elérhetők. Ez a régió Oroszország ideérkezése előtt normális és biztonságos volt, minden szolgáltatás elérhető volt. De most Oroszország a Herszon régiót megpróbálja a senki földjévé tenni” – fogalmazott Zelenszkij az M1 Híradója szerint.

Folyamatosan ágyúznak az oroszok Herszonban

Folytatódnak a harcok Herszon megyében. A területet az oroszok még a háború elején foglalták el, de az ukránok szeptemberben ellentámadást indítottak. Az ukrán beszámolók szerint az összecsapásokban civilek is áldozatul estek, de számukat nem hozták nyilvánosságra.

„Az oroszok állandóan ágyúznak, reggel és éjszaka, egész nap. Nehéz tüzérség, kazettás bombák, bár ezek tiltva vannak” – mondta az egyik ukrán katona az M1 Híradó beszámolója szerint.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vizsgálatot indít a piszkos bombákkal kapcsolatban

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is vizsgálatot indít azzal kapcsolatban, hogy igazak-e az orosz vádak, miszerint két ukrán nukleáris helyszínen is piszkos bomba készül. A szervezet főigazgatója az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése után bejelentette, hogy más ukrajnai létesítménybe, például Csernobilba is szakembereket küldenek. Közben folytatódnak a harcok Herszon megyében, ahol sajtóinformációk szerint az orosz hadsereg befejezte a civilek evakuálását – számolt be az M1 Híradó.

Robbantás az Északi Áramlaton – Reagáltak a britek az oroszok vádjaira

Az orosz védelmi minisztérium szombaton azzal vádolta az Egyesült Királyság hadseregét, hogy szerepet játszott az Északi Áramlat gázvezetékein történt szabotázsban, valamint a szombaton Szevasztopol kikötőjénél történt dróntámadások előkészítésében.

„Az orosz védelmi minisztérium epikus küzdelmet folytat hazugságok terjesztésében, hogy mérsékelje (Oroszország – a szerk.) törvénytelen ukrajnai inváziójának katasztrofális kezelését. Ezek a kitalációk többet árulnak el az orosz kormányon belüli vitákról, mint a nyugatról” – közölte a Brit Védelmi Minisztérium a Twitteren.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a vasárnap is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine