Az orosz-ukrán háború 247. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-negyvenhetedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán légierő: az ukrán erők is használnak kamikáze drónokat

Ukrajnának is vannak kamikáze drónjai, amelyeket a partnerországoktól kapott, és a fegyveres erők használják is azokat – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján.

A szóvivő szavai szerint a drónok, vagyis a pilóta nélküli repülőgépek a katonai konfliktusok szerves tényezőjévé váltak. Közölte, hogy várhatóan az ukrán légierő is hamarosan kap Switchblade 600 típusú drónokat. Mint mondta, ezek a legmodernebb típusúak közé tartoznak, nagy a teljesítményük, és remélhetőleg az ukrán harctéren is jól teljesítenek majd.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában kiemelte, hogy az elmúlt nap során az ukrán katonák visszaverték az orosz csapatok támadásait a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében Avgyijivka és Bilohorivka településeknél. A déli Herszon megyében változatlanul heves harcok dúlnak, civilek is áldozatul estek, de számukat nem hozták nyilvánosságra.
Vitalij Kim, a Herszonnal szomszédos Mikolajiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy péntekre virradó éjjel az orosz erők Sz-300-as rakétákkal lőtték a régió központját, Mikolajiv városát, a támadásban egy ember szenvedett könnyebb sérüléseket. Megsemmisült viszont egy háromemeletes adminisztratív épület és károk keletkeztek a közeli többszintes épületekben, valamint egy pékségben is.
A Donyeck megyei kormányzó, Pavlo Kirilenko közölte, hogy az orosz erők ágyúzásai következtében csütörtökön négy helyi lakos életét vesztette a régióban, hárman Bahmutban, egyikük pedig Szvjatohirszk településen. Ezen felül kilencen sérültek meg. Sandriholove településen az ukrán rendfenntartók öt civil holttestére bukkantak, az elhunytak az orosz megszállás alatt vesztették életüket.
Valentin Reznyicsenko, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról számolt be, hogy az orosz erők egész éjjel lőtték Gradokkal és más nehéztüzérségi fegyverekkel Nyikopol térségét. Áldozatokról nem érkezett hír.
A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk és az ország középső részében fekvő Poltava megye hatóságai figyelmeztették a lakosságot, hogy a környéken ukrán egységek fognak pénteken gyakorlatozni, ezért robbanások lesznek hallhatók.
Hrisztina Hajovisin, Ukrajna állandó ENSZ-képviselőjének helyettese az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén kijelentette, hogy „Ukrajna soha nem fejlesztett ki, nem gyártott senkivel közösen, és nem tárolt sehol biológiai vagy vegyi fegyvereket”. Közölte, hogy Ukrajna készen áll egy független nemzetközi szakértői csoport fogadására a közegészségügyi laboratóriumok tevékenységének átláthatósága érdekében, miután Oroszország leállítja a támadóháborút és kivonja hadseregét Ukrajna területéről. Hozzátette, hogy Oroszország Ukrajnáról „hazugságokat terjeszt, hogy megteremtse az alapjait egy jövőbeni provokációjának, amelyet biológiai fegyverekkel valósítana meg.”

Szijjártó: Donald Trump modelljét kellene alkalmazni az ukrajnai háború kapcsán

Donald Trump modelljét kellene alkalmazni az ukrajnai háború kapcsán, ugyanis a közel-keleti béke előmozdítása érdekében az amerikai elnök közvetítésével megkötött megállapodások során kulcsfontosságú volt, hogy a szembenálló felek tárgyaljanak egymással – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésére érkezve arról számolt be, hogy az elmúlt évtizedek sikertelen próbálkozásai után Trump nevéhez fűzödik az első eredményes kezdeményezés, amely valóban közelebb vitt a közel-keleti békéhez.
Szavai szerint az úgynevezett Ábrahám-megállapodások tető alá hozása során az volt a kulcs, hogy az amerikai kormány el tudta érni, hogy olyan országok építették újra a kommunikációs csatornáikat, amelyek hosszú évtizedekig nem tárgyaltak egymással, mivel háborúban vagy legalábbis nagyon súlyos konfliktusban álltak.
„Ez a kulcs Ukrajnában” – szögezte le. „A békéhez teljesülnie kell annak az előfeltételnek, hogy a háborúban álló felek beszéljenek egymással, a kommunikációs csatornák újra jöjjenek létre, tárgyalás nélkül soha nem lesz béke” – tette hozzá.
„Donald Trump modelljét kellene alkalmazni az ukrajnai háború kapcsán is, tehát orosz-amerikai tárgyalásokra van minél előbb szükség” – vélekedett.
„Ukrajnában is akkor lesz béke, ha beszélnek egymással azok, akik egymással szemben állnak” – mondta.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az ENSZ létrehozásának célja az volt, hogy elősegítse a békét világszinten, így ezt kell napjainkban is szem előtt tartania a világszervezetnek.
És miután az ENSZ Közgyűlésének jelenleg magyar elnöke van, így hazánknak is lehetősége van hozzájárulni a szembenálló felek közötti párbeszéd megindításához – mutatott rá.
A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy Európa ma a második világháborút követő időszak legsúlyosabb biztonsági válságával néz szembe
„Ha még egy biztonsági kockázattal kellene egyszerre szembenéznie az európai kontinensnek, akkor azt már nem gondolom, hogy tudná kezelni” – fogalmazott.
Majd közölte, ezért is nagyon fontos, hogy sikerüljön előrelépést elérni a Közel-Kelet biztonsága terén, a térség instabilitása ugyanis azonnali hatással van Európa biztonságára is, például a terrorfenyegetés és az illegális migrációs hullámok révén.
„A közel-keleti béke és stabilitás Európa alapvető érdeke” – mondta.
Szijjártó Péter ennek kapcsán érintette a globális élelmezési krízis kérdését is, amely jelentős részben az ukrajnai fegyveres konfliktus következménye, mivel a megszakadt ukrán és orosz gabonaszállítások nyomán a világ számos pontján élelmiszerellátási válság alakult ki.
Ahol pedig élelmezési problémák lépnek fel, ott felüti a fejét az erőszak, a terrorizmus, és emiatt újabb bevándorlási hullámok indulhatnak meg – figyelmeztetett.
Hozzátette: ezért is fontos lépés, hogy nemrég átadták Fényeslitkénél, a magyar-ukrán határon azt a vasúti átrakodóterminált, amelynek kapacitása a kétszerese az eddigi legnagyobb ilyen létesítménynek Európában. Itt így óránként 800 tonna gabonát tudnak átrakni, amely folytathatja útját az észak-adriai kikötőkbe, onnan pedig a világpiacra.

Lengyel tábornokot bíztak meg az ukrán katonákat kiképző uniós misszió műveleti vezetésével

Piotr Trytek lengyel tábornokot bízták meg az ukrán katonákat kiképző uniós misszió műveleti vezetésével – erősítette meg csütörtök este Mariusz Blaszczak lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter.

Blaszczak a Twitter közösségi honlapján a Trytek kinevezéséről szóló aznapi brüsszeli közlést kommentálta. „Ez nagy felelősség, de Lengyelország pozíciójának elismerése is a nemzetközi színtéren” – írta bejegyzésében Blaszczak miniszter.
A Hervé Bléjean francia altábornagy által irányított misszió egyik műveleti parancsnokának kinevezett Trytek tábornok korábban többek között az iraki és afganisztáni katonai missziókban vett részt. A NATO-ban előzőleg több parancsnoki posztot is betöltő Bléjean pedig 2020 óta az EU külügyi szolgálata (EEAS) részeként működő katonai tervezési és végrehajtási szolgálat (MPCC) főigazgatója. Az EEAS lesz a misszió parancsnoki központja.
Az ukrán parancsnoki állomány több mint 15 ezer különböző rangú tagját kiképző misszió az EU tagállamai területén fog működni. Műveleti parancsnokságok Lengyelországban és Németországban jönnek létre, a kiképzés nagy részét pedig az ismertetett tervek szerint Lengyelországban valósítják meg.
Mindeközben Mariusz Blaszczak irányításával a lengyel hadsereg korszerűsítése is folyamatban van, ennek keretében péntek délután átadják a lengyel hadseregnek a Bayraktar TB2 török drón első szállítmányát az északnyugat-lengyelországi Miroslawiec légibázison.
A közel 270 milliárd dollár értékű, összesen 24 drónból álló négy készlet beszerzéséről szóló szerződést 2021-ben írták alá. Az első, hat drónból és három mobilállomásból is álló készlet e héten érkezett meg Lengyelországba.

ORFK: több mint 11 ezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 5840-en léptek be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5177-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 242 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 54 ember – köztük 20 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Ukrán főparancsnokság: Moszkva hamarosan megkezdi a mozgósított újoncok bevetését

A moszkvai hadvezetés arra akarja használni a frissen besorozottakat, hogy bizonyos frontokon visszaszorítsa az ukrán hadsereget, egyszersmind megerősítse az orosz hadsereget más területeken – közölte Olekszij Hromov ukrán vezérkari főnökhelyettes.

Hromov elmondta, hogy a mozgósítás Oroszországban annak ellenére folytatódik, hogy a Kreml a művelet befejezését hangoztatja.

„Csak a sorozással kapcsolatos tevékenységeket állították le, de közben a behívók kézbesítése az otthon vagy a munkahelyen tartózkodó férfiaknak folytatódik” – mondta Hromov. A mozgósítottak fő bevonulása a harci övezetbe körülbelül másfél, két hét múlva várható – tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október közepén úgy nyilatkozott, hogy a szeptemberben elrendelt mozgósítás két héten belül véget ér.

Nukleáris fegyverekkel hajtott végre gyakorlatot Oroszország

Nukleáris fegyverekkel hajtott végre gyakorlatot Oroszország – hangzott el az M1 Híradójában. Némi megnyugvásra ad okot, hogy előre értesítették az Egyesült Államokat és megígérték, hogy nem vetnek be ilyen fegyvert Ukrajnában.

Vlagyimir Putyin csütörtökön a Valdaj nemzetközi vitaklub moszkvai plenáris ülésén szólalt fel, és megerősítette: Oroszország nem akar atomfegyvert bevetni Ukrajnában.

Moszkva szerint nincs áldozata a szevasztopoli erőmű elleni dróntámadásnak

Orosz források szerint nem okozott nagyobb károkat a Krím félszigeten fekvő Szevasztopolban lévő erőmű ellen elkövetett ukrán dróntámadás – erősítette meg a városi adminisztráció vezetője, Mihail Razvosev.

Bár az éjszakai támadás során kigyulladt egy transzformátorház, az nem csatlakozott a hálózatra. Senki sem sérült meg, és a kikötőváros áramellátására sem volt hatással. A drónt a várost védő erők az erőműhöz közeledése közben lelőtték.

Sunak és Scholz megegyezett Ukrajna további támogatásában

A héten kinevezett brit miniszterelnök, Rishi Sunak és Olaf Scholz kancellár egyetért abban, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát az Oroszország elleni küzdelemben. Ezt a brit Miniszterelnöki Hivatal jelentette be a két kormányfő között csütörtökön zajlott telefonbeszélgetést követően.

Sunak és Scholz egyetértett abban is, hogy a Putyin orosz elnökre gyakorolt nyomást „erőteljes szankciókkal” fenn kell tartani.

Súlyos áramkimaradások Kijev környékén

Az áramellátó rendszer csaknem egyharmada meghibásodott Kijev térségében, miután az orosz harci egységek az éjszaka folyamán ismét rakétákkal és drónokkal támadták az energetikai infrastruktúrát – jelentette be Olekszij Kuleba regionális kormányzó a Telegramon.

Számos kritikus fontosságú létesítmény megsérült vagy leállt, ennek következtében az áramellátás mintegy harmadával csökkent.

Az orosz erők egy ideje célzottan, gyakorlatilag naponta támadják Ukrajna áram- és vízellátását.

Az orosz erők ismét energetikai létesítményeket támadtak Ukrajna középső részében

Az orosz erők csütörtökre virradóra újabb csapásokat mértek energetikai létesítményekre Ukrajna középső részében, beleértve a kijevi régiót. A támadások miatt a fővárosban és több környező megyében szigorú áramkorlátozások lesznek – közölte Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője.

„A központi régió teljes áramszünetének megelőzése érdekében az energetikai vállalatok szigorú korlátozásokat kényszerülnek bevezetni. A szükséges villamosenergia-korlátozás mennyiségét Kijevben, Kijev megyében, valamint a csernyihivi, a cserkaszi és a zsitomiri régiókban az energiarendszer jelenlegi helyzetétől függően szabályozzák” – fejtette ki a tisztségviselő. Hozzátette, hogy az elnöki iroda, a regionális katonai igazgatás, Kijev város vezetése, az energetikai minisztérium, az Ukrenerho és a DTEK vállalat képviselőivel együtt dolgozik a probléma megoldásán.
A DTEK vállalatcsoport sajtószolgálata közleményében azt írta, hogy „komoly a pusztítás”, a fővárosban akár a 30 százalékost is elérheti az áramhiány, és „Kijev csaknem fele áram nélkül maradhat”.
Éjszaka Oroszország a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja peremvidékét is lőtte, az előzetes információk alapján három Tornádó típusú rakétát lőttek ki a térségre. Személyi sérülést nem okozott a támadás, de egy infrastrukturális létesítmény megsemmisült. A becsapódás követeztében keletkezett tüzet a szakemberek eloltották, a károk felmérése még folyamatban van.
Robbanás történt eközben a Donyeck megyei, orosz megszállás alatti Sahtarszk településen, aminek következtében 12 üzemanyagot tartalmazó orosz vasúti tartály semmisült meg – adta hírül Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint délelőtt Ukrajna egész területén légiriadók voltak.
Az Ukrszpecszisztemsz ukrán vállalat bejelentette, hogy kifejlesztettek egy új drónt, amely egyebek mellett képes korrigálni az amerikai HIMARS rakétatüzérségi rendszereket. A pilóta nélkül repülőgépet kifejezetten az ellenség által ellenőrzött területre való behatolásra, légi felderítésre tervezték, de képes a nyugati nagyhatótávolságú fegyverek tüzelésének korrigálására is. A drónt Shark, azaz cápa névre keresztelték. Közölték, hogy teljesen készen áll a harci bevetésre.

Putyin: a következő évtized lesz a legfontosabb a világháború óta

A következő évtized lesz a legfontosabb a világpolitikában a második világháború vége óta – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub moszkvai csütörtöki plenáris ülésén.

„A Nyugat osztatlan uralmának történelmi időszaka a világ ügyeiben a végéhez közeledik. Az egypólusú világ kezd a múlté lenni. Történelmi határon állunk. A második világháború vége óta valószínűleg a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb és egyben legfontosabb évtized áll előttünk” – mondta Putyin a három és fél órás eszmecsere folyamán.
„A Nyugat képtelen egyedül uralkodni az emberiség felett, de kétségbeesetten próbálkozik vele, és a világ népeinek többsége már nem hajlandó ezt eltűrni” – tette hozzá.
Putyin szerint az Egyesült Államok a tulajdon dominanciájának megőrzésén kívül nem tud mást felkínálni a világnak. Nehezményezte, hogy a Nyugat – meglátása szerint – megpróbálja feltartóztatni a többi civilizáció fejlődését, a saját világnézetét pedig univerzálisnak tartja, amelyet az egész világ feltételek nélkül köteles elfogadni.
Azt állította, hogy Oroszország nem intéz kihívást a Nyugat ellen, nem törekszik hegemóniára, de fenntartja magának a jogot a létezésre és a szabad fejlődésre. Leszögezte, hogy soha senki nem diktálhat Oroszországnak abban, hogy milyen társadalmat építsen. Nehezményezte, hogy a Nyugat elutasította Moszkva azon kísérleteit, hogy jó kapcsolatokat építsen ki vele.
„Oroszország nem ellenség, és nem voltak rossz szándékai sem az európai országokkal, sem az Egyesült Államokkal szemben” – mondta, hozzátéve, hogy Oroszországnak ezekben az országokban vannak barátai, akikkel együtt akar működni.
Többször hangsúlyozta, hogy a világrendnek a nemzetközi jogon és az érdekegyensúlyon, nem pedig a Nyugat által „a kulisszák mögött megfogalmazott” és „érthetetlen” szabályokon kell alapulnia. A nyugati neoliberális intolerancia példájaként hozta fel, hogy az EU elvetette a magyar képviselőknek a kontinens keresztény értékeinek rögzítésére irányuló javaslatait.
Méltatta az olyan, nemzeti érdekeket elsőrendűnek tekintő, önálló politikát folytató vezetőket, mint Hszi Csin-ping kínai és Recep Tayyip Erdogan török elnök, Narendra Modi indiai kormányfő vagy Mohamed bin Szalmán trónörökös, és fontosnak nevezte a dollár helyett nemzeti fizetőeszközökben folytatott kereskedelem felfuttatásának fontosságát.
Álláspontja értelmében a Nyugat „veszélyes, véres és piszkos játékot” játszik Ukrajnában, az ottani konfliktust pedig globális dominanciája fenntartására próbálja meg felhasználni. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek végül tárgyalniuk kell Oroszországgal, és azt jósolta, hogy a Nyugat és Moszkva, valamint a fejlődés többi központjának párbeszéde egyre fontosabbá válik.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem szándékozik atomfegyvert bevetni Ukrajnában, és ilyen eszköz bevetésével sohasem fenyegetőzött, szemben a Nyugattal, beleértve Liz Truss volt brit miniszterelnököt, aki szerinte „nukleáris zsarolás” eszközéhez folyamodott. Az orosz elnök szerint Ukrajna rendelkezik a „piszkos bomba” előállításának technológiájával, és most mindent elkövet, hogy eltüntesse annak nyomait, hogy erre elő is készült. „Őrültségnek” nevezte azt az állítást, hogy az oroszok maguk lövik az ellenőrzésük alatt tartott zaporizzsjai atomerőművet, és nehezményezte, hogy senki sem hibáztatja az ukrán felet a létesítményre mért csapásokat.
Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy februári pekingi látogatása során tájékoztatta-e Hszi Csin-ping kínai vezetőt a küszöbönálló, Ukrajna elleni „különleges hadműveletről”. Ez utóbbi okát abban nevezte meg, hogy Moszkva számára elfogadhatatlan a NATO további bővítése, valamint hogy Kijev megtagadta az ukrajnai rendezés alapját jelentő minszki megállapodások végrehajtását. A történtekért a Nyugatra hárította a felelősséget.
Megismételte korábbi állítását, miszerint „történelmi tény”, hogy az orosz és az ukrán egy nép, és hogy a jelenlegi Ukrajna mesterséges államalakulat, amelyet Sztálin orosz, lengyel, magyar és román területek hozzáadásával hozott létre.
Gazdasági témákról szólva az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy Oroszország egészében véve alkalmazkodott az ellene bevezetett szankciókhoz, az orosz cégek pedig „könnyedén” veszik át az országból kivonuló nyugatiak helyét. Putyin szerint az oroszok a közelmúltig úgy gondolták, hogy országuk félgyarmattá válik, és semmire sem képes a Nyugat nélkül, ám az ukrajnai háború által kiváltott konfliktus nyomán a gazdaság nem esett szét, „megtisztulás” kezdődött, és nincs szükség államosításra.

Menczer: Oroszországot rekordbevételhez juttatták a brüsszeli szankciók

Oroszországot rekordbevételhez juttatták a brüsszeli szankciók: az év első kilenc hónapjában az orosz költségvetésben a gázból és olajból származó bevételek az előző év azonos időszakához képest 35 százalékról 43 százalékra emelkedtek úgy, hogy a büdzsé főösszege nem csökkent – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára csütörtökön Lukácsházán, a SCHOTT Hungary Kft. alapkőletételi ünnepségén.
Menczer Tamás szavai szerint mindez jól mutatja, hogy a szankciós politika a Gazpromot és Oroszországot rekordbevételhez segíti, Európában pedig energiahiányt, energiaválságot és szankciós inflációt okoz.
A magyar kormány állítása az, hogy jelenleg szankciós felárat „fizetünk az energiáért, és szankciós inflációt szenvedünk el”. Ez a kettő szorosan összefügg, ugyanis az energiaárak emelkedése 40-50 százalékban közvetlen módon, 30-40 százalékban pedig közvetett módon felelős az inflációért – fűzte hozzá.
Magyarország felkészült a télre, lesz elegendő gáz, hiszen a magyarországi gáztározók töltöttsége fogyasztásarányosan 52 százalékos, a gázszállítás pedig a Török Áramlaton keresztül folyamatos, a vezeték jelenleg is 100 százalékos kapacitással, minden probléma nélkül működik – közölte.
Az államtitkár hangsúlyozta: fél évre elegendő gáz van a magyar tárolókban, Magyarországon az nem fordulhat elő, hogy a lakosságnak nem jut elegendő gáz, vagy akár az ipari szereplők azért kerülnek nehéz helyzetbe, mert nincs energia és nem tudják a vállalkozásaikat működtetni.
„Bízunk abban”, hogy ez más európai országban sem történik majd meg, és persze „drukkolunk minden szövetségesünknek”. Ezzel együtt a magyar álláspont az, hogy az energetika területén hozott szankciós döntések mindenképpen ezért azokat felül kell vizsgálni, a már meglévőket el kell törölni és újabb szankciókat nem szabad hozni – jelentette ki Menczer Tamás.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine