Országos mintapélda lehet a mezőhegyesi öntözésfejlesztési beruházás

10,5 milliárd forintból fejlesztették az öntözőrendszert Mezőhegyesen, ezzel elkészült Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása. Az átadó ünnepségen részt vett Nagy István agrárminiszter és Lázár János építési és beruházási miniszter, a ménesbirtok fejlesztéséért felelős kormánybiztos is.

Megduplázódott a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözhető földterülete a 10,5 milliárdos fejlesztésnek köszönhetően. Ez azért is nagy dolog, mert ahogyan többször is írtunk róla, rendkívül aszályos volt az idei év. A gazdákat jelentős kár sújtotta, ezzel a beruházással azonban olyan mintát állított a tangazdaság és ménesbirtok, amelyet ha az ország többi részén is alkalmaznak, nem jelent többé ekkora gondot a szárazság.

A csütörtöki átadó ünnepségen elhangzott: az öntözési mintaprogramot a kormány 8,5 milliárd forinttal támogatta, 2 milliárdot pedig a ménesbirtok tett hozzá önrészként. 81 új öntözőberendezés épült ki, aminek köszönhetően az egyidejűleg öntözhető terület az eddigi 2500 hektárról több mint 5000 hektárra bővült.

Nagy István agrárminiszter beszédében kifejtette:

Az öntözés korszerűbb és hatékonyabbá tétele versenyképességi kérdés, amelyben a magyar agrárium az európai uniós átlaghoz képest sajnos le van maradva. A Nemzeti Öntözésfejlesztési Mintaprogram célja, hogy a magyar mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége.

Hozzátette:

A rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek az egész agráriumban. Az aszály elleni védekezés hatékonyságának növelését, illetve a vízzel való észszerű és takarékos gazdálkodást célozza az a változtatás, amely a 2023-tól induló közös agrárpolitika keretében a környezeti, klímavédelmi és biodiverzitási szempontból értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek esetében fizetendő altámogatást. Számításaink szerint ez a módosítás több mint 100 hektáron ösztönzi majd a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezsgyéket, vízfolyásokat, a vizenyős vagy éppen a szikes területeiket.

Az elmúlt években több 10 milliárd forintért valósultak meg öntözési beruházások – emelte ki a tárcavezető. Kiderült az is, hogy sok pályázati lehetőség áll rendelkezésre: az eddig meghozott támogatói döntések eredményeként 753 termelő részesül 46 milliárd forint támogatásban, a napokban pedig újabb 31 pályázatról született döntés, amely további 6,5 milliárd forint támogatást jelent. 2023-24 között az eddigieknél is még több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére Magyarországon. A kormány támogatja az öntözési közösségeket is, az év végéig lehet pályázni. Eddig 26 közösség 1,8 milliárd forintnyi támogatást kapott – ismertette Nagy István.

Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke köszöntőjében kiemelte:

Csak itt, a Tisza és a Maros vízgyűjtő területén az elmúlt 10 évben körülbelül 30 százalékos vízhozamcsökkenés volt megfigyelhető. Az idei esztendő első 8 hónapja során az Alföldön az elmúlt 2 év csapadékmennyiségének csak a fele esett. Az aszály miatti gazdasági kért 1000 milliárdra becsülik, de akár az 1500 milliárdot is elérheti. A gazdasági kár – a becslések szerint – 500 milliárd forintra rúg. Ha ezt az összeget – uniós 50 százalékos támogatási intenzitású projektekkel számolva – öntözésfejlesztésre fordítanánk, a hazai termőterület 9-10 százaléka, mintegy 400 ezer hektár lenne öntözhető.

Hozzátette, hogy a KITE Mezőhegyessel a kultúránkénti termesztés technológiában is együttműködik, és a céljuk, hogy meghatározzák a gazdálkodók számára az ideális öntözési, talajművelési javaslatokat.

Az öntöző rendszert automata, számítógépről indítható. Ennek szemléltetésére az átadó ünnepségen közösen indították el a berendezést egy gombnyomással. 5171 hektáron hibridkukoricát és egyéb növényeket öntöznek vele center pivot és csatornás lineáris rendszerrel.

Lázár János építési és beruházási miniszter, a ménesbirtok fejlesztéséért felelős kormánybiztos is részt vett az avatóünnepségen, majd megnézte a berendezés működését. Közösségi oldalára feltett posztjában azt írta:

Nemcsak beszélünk a jövő kihívásairól, hanem cselekszünk is. Ma Mezőhegyesen átadjuk és beüzemeljük az EU-ban is kiemelkedő méretű és technológiájú öntözési rendszert.

Facebook-oldalán arra később arra is kitért:

Az agrárium jövője és ezáltal a szuverenitásunk egyik záloga az öntözéses gazdálkodás. Mezőhegyesen ma üzembe helyeztük Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb öntözőrendszerét, az utóbbi évtizedek – nem túlzok – egyik legfontosabb mezőgazdasági fejlesztését. A 10,5 milliárd forintos programnak köszönhetően a 81 öntözőgép az eddigi 2445 helyett már 5171 hektárt tud egyidejűleg öntözni. Magyarország kormánya a Vidékfejlesztési Program keretében kiemelten támogatja az öntözési beruházásokat, így a közös és sikeres jövőt.

Vidéken és a vidékben az erő.

Mezőhegyesen először a cukorgyár miatt volt szükség a víz biztosítására 1889-ben, ekkor a Marostól a gyárig épült csatorna. 1985-től a Nagyér-Szárazér-csatonrából kezdték el öntözni az első 500 hektáron a földeket. 1988-94 között az Apátfalva-Mezőhegyesi öntözőrendszert használták. A ménesbirtok korábbi öntözőrendszere 1993 és 2008 között épült, és 2445 hektárt locsolt, ez a berendezés még a 90-es évek technológiájával működött.