Az orosz-ukrán háború 246. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-negyvenhatodik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb csütörtöki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

A Kreml tagadja, hogy Putyin tárgyalási ajánlatot tett volna Zelenszkijnek

Moszkva cáfolja, hogy Vlagyimir Putyin elnök felajánlotta volna a tárgyaláso megkezdését Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek.

„Ebben a vonatkozásban nem volt konkrét üzenetváltás, ilyesmi nem került szóba” – erősítette meg Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a nyugat-afrikai Bissau-Guinea elnökének, Umaro Sissoco Embalónak a kijelentésére reagálva.

Embalo moszkvai látogatása során felajánlotta, hogy közvetítene az orosz és az ukrán elnök között Putyin egy későbbi, kijevi látogatása során.

A Kreml azzal vádolja Ukrajnát, hogy az Egyesült Államok utasítására kilépett az Oroszországgal folytatott tárgyalásokból

A Kreml azzal vádolja Ukrajnát, hogy az Egyesült Államok kérésére lépett ki márciusban az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokból – közölte ma Dmitrij Peszkov „A szöveg valójában készen volt. (…) Aztán az ukrán fél hirtelen eltűnt a radarról, kijelentette, nem akarja tovább folytatni a tárgyalásokat” – jelezte Vlagyimir Putyin szóvivője, hozzátéve, hogy az orosz elnök „nyilvánvalónak” tartotta, hogy „ a már megkötött megállapodások ilyen elutasítása egyértelműen Washington kérésére történt . ” – írja a Le Monde.

Ukrajna felkészül egy lehetséges támadásra Fehéroroszország felől

Ukrajna megerősítette erőit a Fehéroroszország melletti északi régióban, hogy megakadályozza a határon túli esetleges újabb orosz támadásokat – jelentette be Olekszij Hromov ukrán vezérkarifőnök-helyettes.

Hromov hozzátette: jelenleg nem figyelhető meg csapásmérő erők összevonása, de vannak és lesznek fenyegetések.

Fehéroroszország Oroszország legfőbb szövetségese az ukrajnai konfliktusban, Minszk lehetővé tette az orosz erőknek, hogy használják a területét Ukrajna megtámadására.

Dróntámadás a szevasztopoli hőerőmű ellen

Drón támadta meg a balaklavai hőerőművet csütörtök este Szevasztopolban, aminek következtében az egyik transzformátor kigyulladt. Személyi sérülés nem történt, az incidens nem érintette az áramellátást – írta csütörtökön Mihail Razvozsaev kormányzó a Telegram csatornáján .

Szijjártó: naiv illúzió, hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak

Naiv illúzió, hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak, a tartós békéhez amerikai-orosz tárgyalásokra van szükség, ehhez viszont fontos lenne, hogy a két ország vezetője találkozzon a G20-csoport közelgő csúcsértekezletén – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Buenos Airesben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) és az Európai Unió közös argentínai külügyminiszteri találkozóját megelőzően hangsúlyozta, hogy a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20 indonéziai ülésén jó eséllyel részt vesz majd az orosz és az amerikai elnök is.
„Ha már egy helyen tartózkodnak, akkor én azt gondolom, hogy nagyon nehezen magyarázhatnák meg bárkinek a Földön, hogy miért is nem találkoznak. Értjük, hogy fontos a protokoll, értjük, hogy fontos, hogy mindenki erősnek láttassa magát, erősebbnek a másiknál. De itt emberek százezrei halnak meg, emberek milliói menekülnek, az egész világ válságba került, és meg kell akadályozni, hogy ez a regionális háború, amely már most világválságokat okozott, világháborúvá alakuljon” – szögezte le.
Valamint kijelentette, hogy a békéhez tárgyalásokra van szükség, márpedig „naiv illúzió”, hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak és tartós békét lehet elérni. „Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség” – mondta.
Szijjártó Péter aláhúzta, hogy bár regionális fegyveres konfliktusról van szó, az mégis súlyos negatív hatásokkal jár az egész világ számára.
„Válságba került a világ energiaellátása, válságba került több térség élelmiszerellátása, az egész világon az egekben van az infláció, gazdaságok fordulnak át recesszióba és emberek millióinak került veszélybe a munkahelye” – mutatott rá.
Kiemelte, hogy ezért az egész világnak az kellene legyen az érdeke, hogy a háború mielőbb véget érjen. „Ugyanakkor aggodalommal látjuk, hogy egyes nagy és erős országok, egyes nagy és erős nemzetközi szervezetek folyamatosan háborús retorikát alkalmaznak. Nyilatkozataikkal, döntéseikkel pedig sokkal inkább az eszkaláció irányába tolják ezt a háborút, semmint a béke irányába” – fogalmazott.
A miniszter közölte: emberek tízezrei halnak meg, milliók kényszerültek menekülésre, tízmillióknak került veszélybe az élelmiszer- és energiaellátása, s minderre a sok bajra kizárólag a béke jelentheti a megoldást.
„Itt az ideje, hogy a nagy nemzetközi szereplők (.) az eszkaláció helyett a béke létrehozásának irányába hozzanak döntésenek” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy tartózkodni kell minden, a helyzet további súlyosbodásának kockázatával járó lépéstől.
Szijjártó Péter az EU-CELAC tanácskozás margóján kétoldalú megbeszélést folytat többek között argentin, Costa Rica-i, ecuadori, guatemalai, jamaicai, kolumbiai, nicaraguai és panamai kollégájával.

Századvég: a magyarok 92 százaléka tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget

A magyarok 92 százaléka azonnal véget vetne az orosz-ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné az érintett feleket – derült ki a Századvég októberi közvélemény-kutatásából, amelynek összefoglalóját csütörtökön juttatták el az MTI-hez.

A felmérés annak járt utána, hogy a magyarok hogyan vélekednek az érintett vezető politikusokról, egyes országok és politikai szereplők orosz-ukrán háborúhoz való viszonyáról, valamint a fegyveres konfliktus lezárásának kérdéséről – írták.
Mivel a háború lezárásához nem jutottak közelebb a felek, nem meglepő, hogy a konfliktusban közvetlenül vagy közvetve érintett, a háború folytatása vagy a szankciók mellett elkötelezett vezető politikusok hazai megítélése sem változott számottevően, az továbbra is egyértelműen negatív képet mutat – írták.
Októberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről – a szeptemberben mért 68 százaléktól alig elmaradva – a megkérdezettek 67 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt, míg a Vlagyimir Putyin orosz elnök kedvezőtlenül vélekedők tábora szeptemberről októberre 69 százalékról 72 százalékra nőtt.
Ez utóbbihoz hasonlóan az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden elutasítottsága a magyar lakosság körében 64 százalékról 67 százalékra emelkedett az említett időszakban.
Brüsszel „büntetőintézkedésekre épülő politikája” nem találkozik a magyarok elvárásaival, így az Európai Bizottság elnökének tovább csökkent a népszerűsége az elmúlt hetekben. Ursula von der Leyenhez a válaszadók több mint fele (55 százaléka) viszonyul kedvezőtlenül (szemben a szeptemberben mért 50 százalékkal), míg 30 százalékuk pozitív véleményt fogalmazott meg a brüsszeli politikusról – írták.
A kutatás szerint a magyarok közel kétharmada (63 százaléka) úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok és Joe Biden inkább az orosz-ukrán háború folytatása mellett állnak, ami – mint írták – valószínűsíthetően azzal áll összefüggésben, hogy az amerikai elnök intézkedései és nyilatkozatai nem a békekötés előmozdításához, hanem a konfliktus további eszkalálódásához járulnak hozzá.
„Hazánkban a kormányzati politika összhangban áll a lakosság következetes békepártiságával”, ennek megfelelően a megkérdezettek több mint négyötöde (84 százaléka) szerint Magyarország és Orbán Viktor miniszterelnök a fegyveres konfliktus békés rendezésének híve.
Az Európai Unióról a magyarok fele (50 százaléka), míg Kínáról a válaszadók 38 százaléka véli úgy, hogy az orosz-ukrán háború békés lezárására törekednek.
A Századvég korábbi elemzései alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyarok az orosz-ukrán háborúval összefüggésben ellenzik azon lépések megtételét, amelyek hátráltatják a kompromisszum elérését, a fegyveres konfliktus béketárgyalások útján történő mielőbbi lezárását. Ez elválaszthatatlan attól a ténytől, hogy a döntő többség szilárdan elkötelezett a béke mellett, amelyet a legfrissebb kutatási eredmények is alátámasztanak – olvasható az összefoglalóban.

Gulyás a Weltwochénak: a szankciók kitalálója Oroszország legjobb barátja

Akárki is találta ki az ukrajnai háború miatti brüsszeli szankciókat, az Oroszország legjobb barátja, hiszen az intézkedésekkel az Európai Unió nem Oroszországnak, hanem saját magának ártott – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Weltwoche című svájci hetilapnak.

A Weltwoche a Gulyás Gergellyel folytatott beszélgetésről a lap csütörtökön megjelent számában közölt összeállításban kiemelte, hogy az európai sajtó és a brüsszeli politikusok ismét élesen bírálják Magyarországot, ezúttal az ukrajnai háborúban tanúsított magatartása miatt, amivel kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem Vlagyimir Putyin orosz elnök „trójai falova”.
Az ilyen vádaskodás „a legrosszabb fajta propaganda” – húzta alá Gulyás Gergely, rámutatva, hogy Magyarország ugyanúgy egyértelműen elítéli az Ukrajna elleni orosz agressziót, mint az EU többi tagállama, és a második háború utáni történelmének „legnagyobb humanitárius segélyét” nyújtotta Ukrajnának és a Magyarországra menekült 1,2 millió ukránnak.
Magyarország az EU keretében pénzügyileg is támogatja Ukrajnát, és támogatja az Oroszország elleni EU-s szankciókat is. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a Nyugat nem folytathatja az eddigi politikáját – fejtette ki a Fidesz politikusa, hozzátéve, hogy az EU nem az oroszoknak ártott a szankciókkal, hanem saját magának, különösen az energiaszektorban.
„Oroszország idén kétszer annyit keresett, mint tavaly. Azt is mondhatnánk, hogy bárki is találta ki ezeket a szankciókat, az Oroszország legjobb barátja” – fogalmazott Gulyás Gergely, aláhúzva, hogy a szankciókkal a Nyugat hozzájárul az orosz agresszió finanszírozásához.
Hozzátette, hogy sürgősen el kell indítani egy „európai vitát” arról, hogy az EU milyen politikát folytasson az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Mint mondta, intelligens szankciókra van szükség, „amelyek Oroszországnak ártanak, nem Európának”.
Kifejtette, hogy Magyarország inkább közvetítő, és nem agresszív politikát folytat Oroszországgal, aminek legfőbb oka a függőség az orosz energiaszállításoktól. Magyarország a földgáz-, és kőolajfogyasztásának 90 százalékát fedezi orosz importból, így „a magyar gazdaság és társadalom idén és jövőre sem működhet orosz gáz és olaj nélkül”.
Ez azt is jelenti, hogy a Magyarországon nagy beruházásokat végrehajtó svájci, osztrák vagy német cégek sem tudnának orosz gáz nélkül termelni. „Elsődleges érdekünk tehát, hogy minden elítélés és szankció ellenére úgy tartsuk fenn a kapcsolatot Oroszországgal, hogy folytatódjon az energia beáramlása” – mondta Gulyás Gergely.
Az ukrajnai fegyverszállításokat elutasító magyar kormányálláspontot indokolva rámutatott, hogy csak a Kárpátokon keresztül lehetne fegyvereket szállítani, és ezzel olyan területen fenyegetne az orosz támadás veszélye, ahol az ukrajnai magyar kisebbség él. Így különösen fontos „magyar érdek, hogy Kárpátalja kimaradjon a háborúból” – mondta a miniszter.
Az ukránok „a hazájukért harcolnak” és „hősies küzdelmet vívnak”, amit Magyarország igen nagyra értékel, ugyanakkor van egy még fontosabb érték, amelyről nem szabad megfeledkezni – tette hozzá, kiemelve, hogy „egy atomhatalom ellen vívott háború óriási veszélyt rejt magában, nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára”.
Ezért mindenkinek az az érdeke, hogy a lehető leggyorsabban létrejöhessen a tűzszünet – mondta Gulyás Gergely, aláhúzva, hogy Magyarország az „azonnali béke” pártján áll.

ORFK: több mint 10 ezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 5419-en léptek be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4917-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 230 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal szerdán 178 ember, köztük 69 gyermek érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Német ezredes: a nukleáris háború veszélye „már nem nulla”

Oroszország fölényben van az Ukrajna elleni légi háborúban, a szárazföldön viszont az ukrán védők haladnak előre – mondta Wolfgang Richter nyugállományú ezredes a német N-Tv hírtelevíziónak adott interjúban.

Wolfgang Richter arra is figyelmeztet a nyilatkozatban, hogy egy nukleáris csapás veszélye már nem zárható ki, még akkor sem, ha az „felérne az öngyilkossággal”.

Vlagyimir Putyin megtekintette az orosz nukleáris erők gyakorlatát

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán megtekintette az orosz stratégiai nukleáris erők gyakorlatát, melynek keretében ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek többszöri kilövését gyakorolták.
Szergej Sojgu védelmi miniszter azt jelentette Putyinnak, hogy a manővereken egy nagy erejű nukleáris csapást szimuláltak, válaszul egy Oroszország elleni feltételezett atomtámadásra. Putyin nemrég arra figyelmeztetett, hogy kész „minden rendelkezésre álló eszközt” bevetni Oroszország területének védelmében.

A gyakorlaton egy Jarsz típusú orosz interkontinentális rakéta kísérleti kilövése szerepelt az észak-oroszországi Pleszeck indítóállásából, valamint egy Szinyeva ICBM típusú rakétáé egy orosz atom-tengeralattjáróról a Barents-tengeren. A gyakorlat részeként Tu-95-ös stratégiai bombázók is indítottak manőverező robotrepülőgépeket gyakorló célpontokra.

A Kreml nyilatkozata szerint a gyakorlaton minden feladatot teljesítettek, és az összes rakéta elérte a kitűzött célpontokat.

Ilyen légi, szárazföldi és tengeri hadgyakorlatokat évente tartanak Oroszországban a nukleáris erők képzésére és felkészültségük demonstrálására.

Oroszország előzetesen értesítette Washingtont a tervezett hadgyakorlatról a Biden-adminisztráció keddi közlése szerint. A Pentagon és az amerikai külügyminisztérium szerint így Oroszország eleget tett a legutóbbi amerikai-orosz fegyverzetellenőrzési megállapodás előírásainak.

Ukrán vezérkar: 60 orosz katona, köztük legalább tíz tiszt meghalt Mikolajivka mellett

Az ukrán vezérkar értesülései szerint az Oroszországi Föderációban folytatódik az emberveszteség pótlása, többek között a brjanszki terület büntetés-végrehajtási intézményeiben őrzött rabok közül is toboroznak utánpótlást.

A vezérkar megerősített információk alapján szerdán beszámolt arról, hogy a luhanszki régióban lévő Korzsove és Mikolajivka településeken 60 orosz katona, köztük legalább tíz tiszt halt meg.

Az ukrán légierő déli parancsnokságának jelentése szerint Herszon megye fölött lelőttek egy orosz K-52-es csapásmérő helikoptert.

Giorgia Meloni szerint a békét nem a szivárványos zászlókkal való tüntetések teremtik meg

A békét Ukrajna támogatásával lehet elérni Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint, akinek kormánya a felsőházban is bizalmat kapott szerda este.

A szenátus 115 igen, 79 nem szavazattal és 5 tartózkodással bizalmat adott a Meloni-kormánynak, miután a képviselőház többsége már kedden támogatásáról biztosította.
Giorgia Meloni ugyanazt a beszédet nyújtotta be a felsőházban, melyet az alsóházban mondott el. A frakciók szándéknyilatkozataira válaszolva a kormányfő kitért az ukrajnai háborúra. Úgy vélte, hogy a háborúkban a felek közötti tárgyalásokat csakis egyensúlyteremtéssel lehet előmozdítani: „Hacsak nem akarjátok azt állítani, hogy a békét megadással lehet elérni, a békét Ukrajna támogatásának folytatásával lehet elérni, lehetővé téve számára a védekezést”.
Hozzátette: „azon dolgozunk, hogy igazságos béke szülessen, de meg kell értenünk, hogy az miként érhető el: békét nem lehet teremteni szivárványszínű zászlók lobogtatásával a tereken”. Giorgia Meloni arra utalt, hogy a pacifisták ilyen zászlókkal tüntetnek.
A jobboldali miniszterelnök beszédében egyebek között bejelentette, hogy fel akarja emelni a készpénzbefizetések felső határát a jelenlegi kétezer euróról tízezer euróra.
A koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt források felhasználásának felgyorsítását ígérte, miután a tavaly az előirányzott 42 milliárd euróból Róma csak 21 milliárdot használt fel.
A párt- és frakcióvezetők felszólalásai között várakozás előzte meg a Hajrá Olaszországot (FI) elnöklő Silvio Berlusconi szavait, aki kilenc év után tért vissza a parlamentbe, ahonnan 2013-ban adócsalás miatti jogerős ítélet miatt zárták ki. Berlusconi örömét fejezte ki, hogy éppen akkor térhetett vissza a szenátusba, amikor az olaszok ismét a jobbközépre bízták a kormányzást. Emlékeztetett, hogy 28 évvel korábban ő indította útjára a jobbközép koalíciót.
Korábban fenntartást váltottak ki Giorgia Meloni részéről is Berlusconi kijelentései, miszerint továbbra is szoros baráti kapcsolatot ápol az orosz elnökkel, és a háborúért az ukrán elnököt tartja felelősnek.
Berlusconi most azt hangoztatta, hogy a Hajrá Olaszország és ő személyesen sohasem hozott olyan nemzetközi politikai döntést, amely ne a nyugat és a szabadság mellett foglalt állást. A jelenlegi helyzetben „nem tehetünk mást, mint hogy védjük Ukrajna jogait. (…) A békén kell dolgoznunk, teljes összhangban szövetségeseinkkel, és az ukrán nép akaratát tiszteletben tartva” – mondta Silvio Berlusconi. Megjegyezte, elkötelezettségét senki sem vonhatja kétségbe.

Macron és Scholz új lendületet kíván adni a francia-német együttműködésnek az EU-n belül

Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár szerdai párizsi találkozójával új lendületet kíván adni a francia-német együttműködésnek az Európai Unión belül, miután az ukrajnai háború nyomán felmerült kérdésekben nézeteltérések alakultak ki a két ország között – jelezte a francia elnöki hivatal.

A német kancellár a munkaebédet követően a Twitteren leszögezte, hogy a Franciaország és Németország közötti viszony továbbra is „nagyon szoros”, a két ország együtt néz szembe a kihívásokkal, s úgy vélte, hogy „nagyon jó és fontos megbeszélést” folytatott Párizsban az európai energetikai ellátásról, az áremelkedésről és a közös védelmi projektekről.
Francia részről az Elysée-palota kiemelte, hogy a „közép- és hosszú távú francia-német viszonyt nagyon szoros munkaszellemben” vitatta meg a két ország vezetője. A közlemény szerint megegyeztek, hogy „folytatják az európai szuverenitási, újraiparosítási és dekarbonizációs közös agendát”.
Emmanuel Macron és Olaf Scholz több mint három órán át egyeztetett egy munkaebéd keretében, amelyből félórát négyszemközt töltöttek. A megbeszélés előtt mosolyogva álltak a kamerák elé, de egyikük sem nyilatkozott a sajtónak, s a megbeszélést követően nem tartottak sajtótájékoztatót.
Az energetika terén megerősítették az európai szolidaritás fontosságát, valamint az európai védelmi politika megerősítésének szándékát, és megállapodtak abban, hogy munkacsoportokat hoznak létre az energetikai, védelmi és innovációs kérdésekben – mondta el az AFP francia hírügynökségnek egy francia elnöki tanácsadó.
Az ukrajnai háború nyomán több nézeteltérés is felmerült Párizs és Berlin között az európai kérdésekben (gázársapka, a védelmi politika beruházásai, a 200 milliárd eurós német csomag az energiaárakkal szembeni védelemre), amelyeket egyre több elemző figyel aggodalommal Franciaországban. A legutóbbi európai uniós csúcstalálkozón Emmanuel Macron óva intette a berlini kormányt az elszigetelődéstől, amely a francia elnök szerint „nem jó sem Németországnak, sem Európának”.
A nyilatkozatok tanúsága szerint Párizs és Berlin szerdán a megbékélést kívánta hangsúlyozni, jóllehet mindkét fél elismeri, hogy a vitás kérdéseket egyelőre nem sikerült megoldani, s emiatt a szerdára tervezett német-francia közös kormányülést el is halasztották. A francia diplomácia szerint a válságot sokan eltúlozzák, míg a német kormány azt hangsúlyozza, hogy továbbra is Franciaországot tekinti a legközelebbi szövetségesének.

Szijjártó: a kelet-nyugati kommunikációs csatornák bezárásával a világ feladja a béke reményét

A Nyugat és Oroszország közötti kommunikációs csatornák ellehetetlenülésével a világ az ukrajnai békének még a reményét is feladja – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Washingtonban a Konzervatív Partnerségi Intézet (CPI) pódiumbeszélgetésén.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 1956-os forradalom évfordulója kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyaroknak senkinek sem kell elmagyaráznia, hogy milyen, amikor egy óriási hadsereg átgázol az országon és állampolgárok százezrei kényszerülnek külföldre menekülni.
Felszólalásában történelmi tanulságnak nevezte, hogy bármikor konfliktus volt Kelet és Nyugat között, azon Közép-Európa mindig vesztett.
Illetve sérelmezte, hogy amikor a magyar kormány a kommunikációs csatornák fenntartása mellett érvelt, akkor azonnal oroszbarátnak vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségesének minősítették.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az Európai Unió „teljességgel félrekezelte” az ukrajnai válságot, az volt ugyanis az érvelés a szankciók mögött februárban, hogy azok majd térdre kényszerítik az oroszokat és segítenek gyorsan véget vetni a háborúnak, de most november van, s a fegyveres konfliktus egyre csak brutálisabb és az európai gazdaság került padlóra.
Aláhúzta: veszélyesek a jelenlegi washingtoni kormányzat intézkedései, mivel azok hozzájárulhatnak a helyzet eszkalációjához.
A miniszter ezt követően a béke fontosságáról beszélt, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy amikor ezt említi, akkor egyesek azonnal az „oroszok kémjének” titulálják, az európai uniós tagállamok körében ugyanis jelenleg inkább egyfajta „háborús és eszkalációs retorika” tapasztalható.
Leszögezte, hogy Magyarország továbbra is a kommunikációs csatornák nyitva tartásában érdekelt a béke reményében, függetlenül attól, hogy erről ki mit gondol, a kormány politikájának nincs ukrán vagy orosz aspektusa, kizárólag a nemzeti érdek számít.
Végül ezzel kapcsolatban az európai politika „álszentségét” kárhoztatta, mondván, hogy több EU-s külügyminiszter kollégája is rendszeresen támogatásáról biztosítja négyszemközt vagy sms-ben, de ezt nem merik nyíltan vállalni politikai okokból.

Ukrán vezérkar: csaknem egy tucat támadást vertek vissza az ukrán csapatok

Az ukrán csapatok szerdán visszavertek 11 ellenséges támadást az ország területén, eltaláltak három parancsnoki állást, hat élőerő-, fegyver- és hadifelszerelés-koncentrációs területet, valamint két orosz lőszerraktárt – számolt be az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében.

A harcok java része Donyeck megyében zajlott, az orosz erők főleg Bahmut és Avgyijivka irányában hajtottak végre támadó műveleteket. A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők egy különálló rakétacsapást indítottak, és 11 támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel. Ágyúkkal, harckocsikkal és rakétatüzérségi fegyverekkel támadtak Harkiv megyében Kupjanszk, délen a mikolajivi régióban Novopavlivszk, valamint délkeleten Zaporizzsja irányában.
A vezérkar kitért arra, hogy az oroszok változatlanul korlátozzák a civilek szabad mozgását az általuk megszállt területeken. Kiemelte, hogy a Harkiv megyében lévő Pervomajszke falu helyi lakosainak tilos elhagyniuk a települést.
A vezérkar értesülései szerint az Oroszországi Föderációban folytatódik az emberveszteség pótlása, többek között a brjanszki terület büntetés-végrehajtási intézményeiben őrzött rabok közül is toboroznak utánpótlást.
A vezérkar megerősített információk alapján beszámolt arról, hogy a luhanszki régióban lévő Korzsove és Mikolajivka településeken szerdán hatvan orosz katona, köztük legalább tíz tiszt halt meg.
Az ukrán légierő déli parancsnokságának jelentése szerint Herszon megye fölött lelőttek egy orosz K-52-es csapásmérő helikoptert.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy egy újabb fogolycserében tíz ukrán katona nyerte vissza szabadságát, továbbá átvették az orosz féltől egy elesett amerikai önkéntes holttestét. Jermak arra nem tért ki, hogy Kijev cserébe hány orosz foglyot adott át.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint szerda délután kétszer is volt az egész országra kiterjedő légiriadó.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a csütörtökön is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine