quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
0-24

A magyarok döntő többsége támogatja a zöld átállást

2022. október 27.

A magyarok 77 százaléka szerint az ukrajnai háborúnak és a magas energiaáraknak fel kell gyorsítaniuk a zöld átállást; ez 12 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál és a harmadik legmagasabb arány az EU 27 tágallamában – tájékoztatta az Európai Beruházási Bank (EIB) az MTI-t csütörtökön.

 A luxemburgi székhelyű beruházási bank éves éghajlati felmérése szerint az EU országai közül csak Horvátországban (81 százalék) és Olaszországban (77 százalék) volt magasabb azok aránya, akik szerint a háború után kialakuló magas energiaárak miatt gyorsítani kell a zöld átmenetet.

A kutatásból kiderült, hogy a magyarok 91 százaléka szerint az éghajlatváltozás hatásai már érezhetők a mindennapokban, ez 4 százalékpontos növekedés egy év alatt. Tízből kilencen mondták, hogy a kormány túl lassan cselekszik, és csupán 35 százalék gondolja azt, hogy 2030-ig jelentősen csökkenthető az ország szén-dioxid-kibocsátása. A megkérdezettek 86 százaléka szerint globális katasztrófához vezet, ha nem csökkentjük drasztikusan az energia- és árufogyasztásunkat.

A magyar válaszadók 63 százalék várja a kormánytól, hogy a megújuló energia fejlesztését tekintse prioritásnak, ezt követi az energiaellátás diverzifikációra való törekvés (23 százalék). Mindössze a megkérdezettek 14 százaléka állította, hogy a vállalkozások nem igazán hajlandóak változtatni termelési és fogyasztási módjukon, ez 5 százalékponttal marad el az uniós átlagtól.

A magyarok 71 százaléka szerint magasabb adókkal kellene sújtani a légi közlekedést és a városi terepjárók használatát, és kétharmaduk támogatná, hogy a nagyobb energia fogyasztók többet fizessenek.

Tízből egy megkérdezett (11 százalék) tartotta elfogadhatónak, hogy 19 Celsius fokra csökkentsék a lakások hőmérsékletét a téli időszakban, amely jelentősen elmarad a 28 százalékos uniós átlagtól.
    Az EIB felmérésből kiderül, hogy minden harmadik magyar már most sem engedheti meg magának otthona megfelelő fűtését.

A felmérésben résztvevők egyharmada (32 százalék) várja a kormánytól az energiát terhelő adók csökkentését, és csak minden negyedik (26 százaléka) vélte úgy, hogy lakossági kampányokkal kell az energiatakarékosságot ösztönözni. A gáz, az olaj és a szén árának szabályozását vagy ársapka meghatározását 23 százalék, az energiautalványok bevezetését 13 százalék támogatná.

Teresa Czerwinska, az EIB alelnöke a közlemény szerint elmondta: a felmérés azt mutatja, hogy a magyarok többségében támogatják a megújulóenergia-termelésre való áttérés kiemelt kezelését a globális éghajlati és energiaválság leküzdésének hatékony módjaként.
    Hozzátette, hogy az EIB kész tanácsadással és „pénzügyi eszközeinek teljes skálájával” segíteni Magyarországnak az igazságos zöld átállásban.