Varga Judit: a kommunizmus bűneit ugyanolyan szinten kellene kezelni, mint a nácizmus bűneit

Nagyon fontos hiányt pótol az Egyesült Államokban a Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapítványa, hiszen emlékezteti a felnövekvő generációkat arra itt is, hogy mi történt sok-sok évtizeddel ezelőtt, és hogy a kommunizmus bűneit ugyanolyan szinten kellene kezelni, mint a nácizmus bűneit – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Kommunizmus Áldozatainak Múzeumában Washingtonban.

    A tárcavezető rámutatott, hogy az emlékezéssel és folyamatos emlékeztetéssel, a történelem megismerésével nemcsak az áldozatoknak és hősöknek tartozunk, de fontos a tanulságokat is levonni a jelen számára. Hozzátette: éppen ezért nagyon fontos nemzetközi szinten is, hogy értsék, mi történt 1956-ban, és mi történt Közép-Európában.

    „Rendkívül fontos kiállítás, nagyon örülök, hogy amerikai és magyar kezdeményezésre létrejött, nagyon színvonalas megoldással, interaktív módon tudja érzékeltetni a kommunizmus szörnyűségeit” – fogalmazott a miniszter a múzeum megtekintése után, ami Washington belvárosában a kormányzati negyedben, a Fehér Háztól néhány száz méterre működik.

    Megjegyezte, hogy a Washingtonban látható kiállítás ugyanazon az elven, mint a budapesti Terror Háza mutatja be őszintén azt, hogy mi történt Közép-Európában és szerte a világban a kommunizmus címszava alatt.

    Hangsúlyozta, hogy akik nem éltek a kommunizmusban, azok közül sokan és sokszor félreértelmezik azt, hiszen „teljesen más papíron olvasgatni, jó életkörülmények között a kommunizmusról, és teljesen más volt, amikor egy országnak azt sajnos a gyakorlatban is ki kellett próbálnia”.

    A magyar forradalom évfordulójának alkalmából tartott panelbeszélgetésen részt vettek egykori 56-osok, akik az Egyesült Államokban találtak otthonra.

    A miniszter beszélt jelenbeli párhuzamokról, amelyek megfogalmazása szerint abból az értetlenségből fakadnak, hogy Magyarország kritikusai sokszor nem ismerik a magyar és közép-európai történelmet. Mint mondta, „az összes jogállamisági vitát is érdemes lenne egy történelemórával kezdeni, hogy a partnereink értsék, milyen történelmi tapasztalatból tagadunk meg bizonyos politikai megoldásokat és módszereket, mert mi már megtanultuk, hogy azok nem vezetnek jóra”.

    Megjegyezte, hogy nagyon fontos lenne ezeket a múzeumokat – mint a Washingtonban működő – Európa-szerte felállítani és emlékeztetni folyamatosan a kortársakat, hogy kik a magyarok és mit tettek a szabadságért. Rámutatott, hogy évekkel ezelőtt az Európai Parlamentben is hosszú vitát kellett folytatni annak érdekében, hogy legalább egy határozatot fogadjanak el, amely elítéli a kommunizmus bűneit. 

    Varga Judit Washingtonban felkeresett több, konzervatív elvek mentén működő intézményt, a tárgyalások tapasztalatait úgy foglalta össze, „jó látni, hogy szinte ugyanazok a mondatok hagyják el az amerikai partnerek száját, amelyeket mi is szoktunk mondani, a család, szuverenitás védelme a hagyományos értékek tiszteletben tartása”.

    Ahogy a miniszter a Konzervatív Partnerség Intézetében tartott előadásán hangsúlyozta: a konzervativizmus nem azt jelenti, hogy az ember, maradi, vagy ósdi, hanem megőrzi a múltból azt, ami értékes és adaptálja a modern kor kihívásaira.

    Az utazásnak célja volt a kapcsolatépítés és tapasztalatcsere is, az amerikai konzervatív politikai közegben pedig egy optimista hangulatot érzékelt a közelgő  november 8-i félidős törvényhozási választásokat megelőzően – összegezte washingtoni tárgyalásainak tapasztalatait Varga Judit igazságügyi miniszter.