Litkei Máté: Ha Brüsszel szankciót vezet be a gázra, akkor Oroszország biztosan nem szállít több gázt Európába

Ellentmondásos jelenségre hívta fel a figyelmet a Brüsszel által tervezett orosz gázembargó kapcsán az M1-nek nyilatkozó energetikai szakértő. Miközben ugyanis az unió nem kér az orosz gázból, a szolidaritási mechanizmuson keresztül Magyarországnak éppen hogy orosz gázt kellene átadnia a bajba kerülő nyugati államoknak. Ez is azt mutathatja, hogy Brüsszel csak a szavak szintjén tartja fontosnak a szankciókat – fejtette ki Litkei Máté az M1 hétfő esti híradójában.

Ursula von der Leyen májusban jelentette be, hogy az Európai Bizottság olajembargót akar elrendelni. Vagyis megtiltaná, hogy a tagállamok orosz kőolajat vásároljanak. A javaslat komoly feszültséget okozott, végül mégis elfogadták. Magyarország viszont csak úgy szavazta meg, ha a vezetékes olajszállításra nem vonatkozik a tiltás.

Brüsszel azonban itt nem állt meg, és szinte azonnal szóba került, hogy az orosz földgázimportot is szankcionálni kellene. Többen már akkor figyelmeztettek, hogy ez tovább súlyosbítaná a szankciók miatt tomboló európai energiaválságot és az árak emelkedése mellett ellátási problémákat is okozna.

Brüsszel azóta sem tett le a tervről, csak a gázembargó elnevezés gázársapkára változott, viszont szakértők szerint a lényege ugyan az maradt: azzal járna, hogy a mostaninál is kevesebb gáz érkezne Európába.

Brüsszel ötletét több tagállam – Magyarország mellett például Németország – is elutasítja, ugyanis ha megvalósulna a lakosságot és az ipart is súlyosan érintené.

Több támogatást és szolidaritást követeltek a kormánytól az energiaválság miatt tüntetők több német városban szombaton.

A politikailag meghatározott árplafon mindig azzal a kockázattal jár, hogy a termelők máshol adják el gázukat, és mi, európaiak több gáz helyett kevesebbet kapunk – mondta néhány napja Olaf Scholz német kancellár.

A tervezett ársapka miatt fokozódó gázhiányra pedig Brüsszel szerint az a megoldás, hogy a tagállamok legyenek szolidárisak egymással. Azaz akinek a tárolóiban van gáz, az adjon azoknak, akiknek nincs. Ezzel az ötlettel viszont többen nem értenek egyet, Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint egy ilyen intézkedés fenntarthatatlan lenne.

„A gázárplafon bevezetéséről csak akkor lehet szó, ha azt is tudjuk, hogy mit kell tenni, ha nem jön elég gáz Európába. Az egyetlen javaslat, amit hallok, az a tárolók készleteinek megosztása a tagállamok között. Ez viszont nem lesz fenntartható, Európa végét is jelentheti” – mondta Robert Habeck.

Szikra Levent, az Alapjogokért Központ elemzője a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy akár támogatható is lenne a szolidaritási javaslat, szerint visszás és következetlen politika Brüsszeltől, hogy a saját hibái miatt kialakult probléma megoldásához a tagállamoktól vár áldozatot.

„Az EU pont saját magát szankcionálja, vagy saját maga érdekeivel megy szembe, és a tagállamok érdekeivel, majd elvárja a tagállamoktól, hogy mégis segítsenek egymásnak, ha már ugye az EU csak ártani tudott”

– hangsúlyozta Szikra Levente.

Közölte: az uniós bizottság a kiugró gázáremelkedések visszaszorítására új kiegészítő indexet dolgoz ki.

„Brüsszelnek csak addig számít egy energiahordozó származása, ameddig az közvetlenül Oroszországból jön. Ha kínai vagy indiai hajók közvetítésével érkezik az orosz gáz és olaj, akkor minden rendben van” – mondta Litkei Máté, a Klímapolitikai Intézet igazgatója a Híradónak.

Kiemelte: így nem meglepő, hogy Brüsszel most azt szeretné, hogy azok az országok, amelyek szankciók helyett a realitásoknál maradtak és vettek orosz gázt, adják oda azoknak az országoknak, amelyek gázhiányban szenvednek a saját szankcióik miatt.

 „Azt látjuk, hogy Magyarország megvásárolja és betárolja Oroszországtól ezeket a gázmennyiségeket. Egészen addig, ameddig ezt Magyarország csinálja, elítélendő és az EU részéről kritikával illetik, majd akkor, amikor szükség van rá, készségesen elfogadják ezeket a gázmennyiségeket, hogy ki tudják elégíteni a saját igényeiket”

– vezette le Litkei Máté.

A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság körében a háztartások anyagi helyzetének következő egy évi megítélésében történt.

Hozzátette: ha bevezetik a gázársapkát (ami, tulajdonképpen egy gázra kivetett szankció – a szerk.), akkor Oroszország bizonyosan nem szállít több gázt a kontinensre, és nagy az esélye, hogy az Egyesült Államok is úgy dönthet, más piacokon adja el a cseppfolyósított földgázt, hiszen eddig is méregdrágán adta Európának, ami biztosan nem férne bele az ársapkába. Ez pedig tovább fokozhatja majd a gázhiányt.

Forrás: hirado.hu