Így nehéz lesz elkerülni a csődöt

Későn ébredt az energiaválság kapcsán a hódmezővásárhelyi önkormányzat, és kétséges hatékonyságú intézkedési tervvel állt elő. A torony szépítgetése és a látványberuházások sokkal fontosabbnak tűnnek, mint az intézmények működtetése. Egyelőre a jelek szerint nem veszik kellően komolyan a krízist, a fenyegető veszélyt.

Október utolsó napjaira eljutott a vásárhelyi önkormányzat oda, hogy konkrét lépéseket tegyen a jövő évre várható gazdasági összeomlás ellensúlyozására. Tegyük hozzá, erre is valószínűleg azért került sor, mert egy október 5-én este megjelent kormányhatározat előírja az önkormányzatoknak, hogy úgynevezett menedzsmenttervet készítsenek, s azt mutassák be a kijelölt miniszteri biztosnak. Ebben ki kell térniük arra, hogy milyen intézkedéseket tesznek a megnövekedett működési költségek fedezetének biztosítása, illetve a kiadások csökkentése érdekében; hogyan rendelkeznek az önkormányzat számára hozzáférhető tartalékok felhasználásának ütemezéséről; illetve milyen intézkedéseket kívánnak tenni egy esetleges vagyonértékesítés kapcsán.

Az október 27-i közgyűlés elé kerülő polgármesteri anyagban végre konkrét lépések is szerepelnek, melyek csökkentik az önkormányzati intézmények működési költségét. Az előterjesztés szerint több intézményt összevonnak (a HMSZ két telephelyéről például húsz foglalkoztatott beköltözik a polgármesteri hivatalba, a HVSZ székhelyintézményéből ugyanígy tesz 36 fő, de a HTKT bizonyos egységeit is összevonják), másokat bezárnak (így a BFMK-t, az Alföldi Galériát, az Emlékpontot, a Zsinagógát és a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhelyet stb.), megint máshol részleges lezárásokat hajtanak végre (a Németh László Városi Könyvtár és Pósa Lajos Könyvtárban az emeletet lezárják, a gyermekkönyvtár az olvasóterembe költözik) a téli, fűtési időszak idejére.

Az összeállítás előkészítettségét és a háttérszámítások pontosságát azonban aggasztóan árnyalja az önkormányzat saját becslése: a tervezett intézkedések 300-400 millió forint megtakarítást jelenthetnek a városnak. Ez azért is aggasztó, mert a polgármester elmondása szerint jelen állás szerint 3 milliárdos többletköltséget okozhat az önkormányzatnál az orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatti energiaárrobbanás a 2023-as évben. (Igencsak komoly lyuk tátong ezek szerint a működésben…) És azért tűnik komolytalannak a tervezet, mert mindeközben az önkormányzat több száz milliót költ látványberuházásokra. Sokszor összefoglaltunk már: 51 millió ment el a Bakay-kút vörös térkövezésére, a hitelfelvétel sem volt drága a Szent Antal utca 120 milliós, zavarba ejtő sokszínűsítésére, s még mindig akad 260 millió a torony csinosítgatására is…

Szintén a csütörtöki közgyűlés anyagaiból, a Bodnár Bertalan Oktatóközpont tevékenységéről, valamint a mártélyi tanösvény és üdülőterületek állapotáról szóló beszámolóból továbbá az derül ki, hogy a közeljövőben több mint 36 millió forintot tervez költeni a város a mártélyi tanösvény felújítása kapcsán a pallósor és a kilátótorony korszerűsítésére. Vörös térkövezésre és kútra volt, toronyra van, pallósorra és kilátóra tehát lesz pénz, miközben a 3 milliárdos pluszköltség kapcsán az önkormányzat működése továbbra is erősen bizonytalannak tűnik.

Az önkormányzat tervbe vett és felsorolt intézkedései azért is tölthetik aggodalommal és bizonytalansággal a vásárhelyieket, mert az energiamegtakarítást célzó fejlesztéseknél szinte semmilyen gazdasági számítás, megtérülési kalkuláció vagy várható bekerülési költség nem szerepel az anyagban. Nagyvonalúan felsorolják, hogy gyakorlatilag mindenhová napelemet akarnak telepíteni (minden hőközpontra, a Hóvirág utcai és az Oldalkosár utcai bölcsődére, valamennyi óvodára, a Hódfó több épületegységére), ám ennek sem a bekerülési költsége nem világos, sem az, hogy mikorra várható a telepítésük (a jelenlegi piaci helyzetet ismerve jövő nyárra? – a szerk.), de még azt sem közlik, mikorra térülhetnek meg ezek a projektek. Különösen azért tűnnek kérdőjelesnek ezek a napelem-telepítési ötletek, mert a kormány nemrég bejelentette, hogy az energiahálózatok túlterheltsége miatt a még elő nem jegyzett, be nem adott igények esetében felfüggesztették a betáplálás lehetőségét. (A vásárhelyi polgármester egyébként ennek a kormánydöntések az ismertetése után utalt is rá, hogy alapjaiban írhatja felül a város napelemes elképzeléseit – a szerk.).

Hasonlóan bekerülési, beszerzési költségek és megtérülési számítások nélkül dobálózik a városvezetés kazáncserékkel (például a könyvtár vagy a Nyugdíjas Lakópark esetében), illetve talajszondás hőszivattyúkkal (a Hóvirág utcai bölcsődénél). Ezek ugyan a felsorolásban jól mutatnak, de erősen megkérdőjelezhető, hogy mekkora segítséget jelentenek a várhatóan az előttünk álló fél évben, a fűtési időszakban csúcsosodó gazdasági krízisben. Más, nagyobb megyei jogú városoknál, de akár a Vásárhely méretű városoknál – Kaposvártól Szombathelyen át Szegedig és Debrecenig – ugyanis egyaránt azt láttuk az elmúlt hetekben, hogy a március vagy április végéig tartó időszakra határozták meg a megtakarítási célokat a vásárhelyinél sokkal konkrétabb és részletesebb, 35-70 vagy még több, kifejtett pontból álló válságmenedzsmenttervvel, melyek többsége legalább 1 vagy 1,5, de akár 2 milliárd forint megspórolását irányozta elő csak a 2023-as esztendő első negyedévére. Hogy ezen időszak vonatkozásában mit segítenek Vásárhelynek a Márki-Zay által megálmodott és papírra vetett napelemek, kazáncserék, talajszondás hőszivattyúk, az finoman fogalmazva sem tűnik világosan a jelenlegi piaci viszonyokat ismerve.

Ezzel szemben a vásárhelyi polgármester még most is arról oszt meg csilivili videót, mennyire fontos, hogy 260 milliót költenek a városháza tornyának szépítgetésére. Márki-Zay Péter minden figyelmét továbbra is jól láthatóan az országos politika, az országos politizálás köti le, amikor néha-néha a várossal foglalkozik, leginkább a torony szépítgetéséről vagy egyéb látványberuházásokról (Szent Antal utca, Bakay-kút) beszél, vagy persze a kormányt szidja. Nagyon úgy néz ki, Hódmezővásárhelyen továbbra sem veszik kellően komolyan a várható gazdasági nehézségeket. Így pedig nehéz lesz értelmes tárgyalást folytatni akár a kormányzattal, de nem lesz könnyű elkerülni a csődöt sem.

Fotó: Bodrogi Attila