Az orosz-ukrán háború 243. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-negyvenharmadik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb hétfői történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Hárommilliárd euróval segíti Ukrajnát az EBRD

Hárommilliárd euróig terjedő pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a következő egy évben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet hétfői bejelentése szerint a támogatási csomag az ukrán gazdaság és az ukrajnai üzleti vállalkozások működésének fenntartását segíti elő.
Az EBRD londoni központjának beszámolója szerint a bank elnöke, Odile Renaud-Basso Kijevben állapodott meg a támogatási programról Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Az Ukrajna elleni orosz invázió februári kezdete óta az EBRD több mint egymilliárd euró támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és a 2023 végéig terjedő időszakban ezt az összeget szeretné a háromszorosára növelni. A program elsődleges célja a reálgazdaság támogatása, ezen belül az energia- és az élelmiszerellátási biztonság fenntartása, a vasúti infrastruktúra helyreállítása és a gyógyszeripar támogatása – közölte hétfői ismertetésében a bank.
Az EBRD beszámolója szerint a kijevi találkozón Zelenszkij tájékoztatta a bank elnökét az ukrajnai infrastruktúrát ért károkról, és elmondta, hogy hevesebbé váltak az áramtermelő és áramelosztó létesítmények elleni orosz támadások.
Az EBRD már végrehajtott befektetéseket az ukrajnai áramágazat vállalataiban, és 500 millió euróig terjedő likviditási támogatást nyújt Ukrajna legfőbb földgázszolgáltató cégének – áll a bank hétfői londoni tájékoztatásában.
Közölték azt is: megbeszélések folynak az elektromos hálózat sürgős helyreállítási munkáihoz nyújtott finanszírozás növeléséről, valamint a kijevi, a lvivi és a dnyiprói helyhatóságoknak folyósítandó támogatásokról.
Az EBRD befektetéseit donorok vagy garantáló intézmények támogatják az Egyesült Államokból, valamint az Európai Unió és a G7-csoport országaiból, Norvégia pedig nemrégiben 200 millió euró támogatásra tett ígéretet – áll a londoni bank hétfői tájékoztatásában.
A bank tevékenységi területéhez tartozó országok növekedési kilátásairól összeállított, szeptember végén kiadott idei őszi jelentésében azt valószínűsítette, hogy az ukrán hazai össztermék (GDP) 2022 egészében 30 százalékkal zuhan.

Készül az új Marshall-terv Ukrajna megmentésére

A Kelet-Európai érdekeltséggel rendelkező vállalatokat képviselő német lobbicsoport szerint egy Marshall-tervhez hasonló tervezetet kell segítségül hívni Ukrajna újjáépítéséhez – közölte az RND médiacsoport.

A hétfői, berlini Ukrajna–Németország üzleti konferencián vitatják meg ezt a tervet, ahol Olaf Scholz német kancellár és Denisz Anatolijovics Smihal ukrán miniszterelnök is részt fog venni – írja a The Guardian alapján az Index.

Lemondott a béketárgyalást szorgalmazó Vasile Dincu román védelmi miniszter

Lemondott Vasile Dincu román védelmi miniszter hétfőn, aki azt követően került Romániában bírálatok középpontjába, hogy béketárgyalásokat sürgetett az ukrajnai háború lezárása érdekében a NATO és Oroszország között.

A szociáldemokrata politikus Facebook-bejegyzésben közölte: levélben értesítette döntéséről Nicolae Ciucát, a nagykoalíciós kormány liberális miniszterelnökét. Arra hivatkozott, hogy nem tud együttműködni Klaus Iohannis államfővel, a román fegyveres erők főparancsnokával, távozására pedig szerinte azért van szükség, hogy semmi se akadályozza a védelmi minisztérium és a hadsereg optimális működését.
Dincu egy televíziós interjújában arról beszélt: a háborúnak csak béketárgyalások vethetnek véget, amelyeket Ukrajna helyett a „világ országainak, az Egyesült Államoknak, a NATO-nak” kell lefolytatniuk Oroszországgal.

Legalább 260 ezer embert soroztak be Oroszországban a tisztviselők szerint

Legalább 260 ezer főre emelkedett azoknak az orosz állampolgároknak a száma, akiket besoroztak az ország Ukrajna elleni háborújába – írták a cnbc.com cikkében az orosz állami média jelentésére hivatkozva.

Az orosz Állami Duma korábban azt közölte, hogy Moszkva közel áll ahhoz, hogy elérje a 300 ezer ember mozgósítására vonatkozó célját – jelentette a TASZSZ.

Az oroszok által beiktatott hatóságok új milíciát alakítanak Herszonban

Az oroszok által megszállt Herszon régióban élő férfiakat hívták be, hogy csatlakozzanak egy újonnan alakult helyi milíciához – írja a skynews.com

Az orosz hatóságok az ukrán csapatok támadásától tartva a város lakóit menekülésre szólították fel, kedd óta huszonötezer embert evakuáltak a településekről.

Herszon egyike annak a négy ukrajnai régiónak, amelyet Oroszország a múlt hónapban annektált, és a Dnyeper folyó közelsége miatt mindkét fél számára kulcsfontosságú.

Ukrajna lerombolná a krími hidat, ha sikerül visszafoglalni a félszigetet

Kirilo Budanov, az Ukrán Honvédelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának vezetője arról beszélt, hogy a krími híd az orosz világ egyik szimbóluma, ezért, ha Ukrajna visszafoglalja a Krímet, akkor a híd megszűnik létezni.

Amikor Krímet visszacsatoljuk, ez a híd megszűnik létezni. Senkinek sincs szüksége erre a közlekedési artériára – fogalmazott az ukrán vezető az Index szerint.

Brit katonai hírszerzés: Ukrajna egyre sikeresebben védekezik az iráni drónok ellen

Oroszország továbbra is Ukrajna egész területén támad célpontokat iráni gyártmányú drónokkal, de Ukrajna egyre sikeresebben védekezik a Sahed-136 típusú eszközök ellen – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.

A londoni védelmi minisztérium által közzétett elemzés felidézi, hogy ukrán hivatalos források, köztük Volodimir Zelenszkij elnök nyilatkozatai szerint e támadó eszközök 85 százalékát sikerül elfogni.
A brit hírszerzési értékelés szerint ezek a drónok lassúak, zajosak, alacsonyan repülnek, és így hagyományos légvédelmi eszközökkel is könnyen megsemmisíthetők.
Oroszország valószínűleg nagy számban használja fel az iráni Sáhed-136-os drónokat arra, hogy áthatoljon az egyre hatékonyabb ukrán légvédelmen. Valószínűsíthető az is, hogy Moszkva ezeket az eszközöket az orosz gyártmányú, nagy hatótávolságú precíziós fegyverek helyett veti be, mivel ezekből egyre szűkösebb a készlet – áll a brit katonai hírszerzés hétfői elemzésében.

ORFK: csaknem 12 ezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 5875-en léptek be vasárnap Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5940-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 234 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 138-an – köztük 46 gyermek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Őrizetbe vették a legnagyobb ukrán helikoptergyár elnökét

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) őrizetbe vette Vjacseszlav Bohuszlajevet, a világ egyik legnagyobb repülőgép- és helikopter-hajtóműveket, valamint erőművi gázturbinákat gyártó vállalatának, a Motor Szicsnek a tiszteletbeli elnökét, volt parlamenti képviselőt, és a vállalat külgazdasági osztályvezetőjét.

Bohuszlajevet és a vezetőket azzal gyanúsították meg, hogy illegálisan szállítottak katonai célú alkatrészeket az orosz légierő gépeihez.

Ukrajnában lelőtt több orosz helikopterben találtak ugyanis a Motor Szics által gyártott hajtóművet – derült ki a nyilvánosságra hozott nyomozati anyagokból.

Kuleba cáfolta, hogy Ukrajna „piszkos bombát” készülne bevetni

Veszélyesnek és abszurdnak nevezte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter vasárnap azt az orosz vádat, amely szerint Ukrajna „piszkos bombát” készülne bevetni.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter francia és török hivatali kollégáival folytatott vasárnapi telefonbeszélgetése során állította: fennáll a veszély, hogy Ukrajna „piszkos bombát” vet be a konfliktus kiterjesztése érdekében.
Kuleba a Twitteren azt írta: „Oroszország hazugságai arról, hogy állítólag Ukrajna piszkos bomba bevetését tervezi, éppoly abszurdak, mint amennyire veszélyesek”. „Először is, Ukrajna az atomsorompó-szerződés elkötelezett részese. Nincsenek piszkos bombáink és nem is tervezünk ilyeneket előállítani. Másodszor, az oroszok gyakran másokat vádolnak olyasmivel, amit ők maguk készülnek elkövetni” – tette hozzá a miniszter.

Az orosz védelmi miniszter telefonon beszélt brit kollégájával

Telefonon egyeztetett egymással Szergej Sojgu orosz és Ben Wallace brit védelmi miniszter – számolt be a RIA Novosztyi.

Az orosz állami hírügynökség szerint Szergej Sojgu ugyanazt mondta el Wallace-nak, amit nemrég a francia védelmi miniszternek is mondott – vagyis hogy szerinte az ukránok terrortámadásra készülnek, úgynevezett piszkos bombákkal.

A RIA Novosztyi úgy értesült, hogy az ukránok – egy hamis zászlós művelet részeként – kis hatótávolságú nukleáris töltetek felrobbantására készülnek, majd utána az akció végrehajtásával Oroszországot akarják megvádolni.

Tüzérségi lövedék csapódott be Energodar egyik szállodájába

Dmitro Orlov, az orosz megszállás alá került Energodar polgármestere arról számolt be, hogy tüzérségi lövedék csapódott be a város egyik szállodájába, amelyben gyakran tartózkodtak orosz katonák. Az épületben súlyos kár keletkezett, de egyelőre nem tudni, hogy sebesülés történt-e – tette hozzá.

Herszon megyében a helyi kormányzó közlése szerint az orosz erők folytatják a polgári lakosság kényszerkitelepítését, sietve ürítik ki a hivatali épületeket és más ingatlanokat Beriszlav környékén és Herszonban. A megyeszékhelyen nőtt a fosztogatások száma. A beriszlavi járást ismét lőtték az orosz erők, vannak sebesültek és halottak a civilek között, számokat azonban nem hoztak nyilvánosságra.

Lövedék csapódott egy gabonaraktárba, amelyben ezer tonna búza és több traktor semmisült meg. Eközben az ukrán fegyveres erők Beriszlavnál lelőttek egy orosz Ka–52-es (Aligator) típusú támadóhelikoptert.

Emmanuel Macron a béke lehetőségéről beszélt

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap kijelentette: úgy véli, van esély a béke megteremtésére Ukrajnában, még akkor is, ha Oroszország az ottani konfliktus eszkalálódására figyelmeztetett – írja a Reuters.

Vannak kilátások a békére, eljöhet ez a pillanat – mondta Macron egy római konferencián, amelynek legfőbb témája a világbéke előmozdításának módja volt.

„Egy adott pillanatban, tekintettel a dolgok alakulására, amikor az ukrán nép és a vezetők meghatározzák a szükséges feltételeket, békemegállapodás köthető a másik féllel” – fogalmazott a francia államfő.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a hétfőn is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine