Nem haltatok meg hiába – fáklyákkal vonultak az 56-os hősök tiszteletére a makóiak
Megható, amikor több száz ember egyszerre vonul a makói utcákon, fáklyákkal a kezükben, hogy így emlékezzenek 1956 eseményeire, és tisztelegjenek a hősök előtt.
Az idei, makói megemlékezés szombaton délután 5 órakor kezdődött a Csanád vezér téri kopjafáknál. A tömegben családok, gyerekek és idősek együtt, sokan már az emlékezés virágaival kezükben hallgatták a szónokokat, nézték a megemlékező műsort.
Farkas Éva Erzsébet polgármester köszöntötte a jelenlévőket, emlékeztetett, sokan és sokféleképpen megpróbálták kisajátítani, meghamisítani és eltorzítani 1956-ot. Nevezték ellenforradalmi bandák lázadásának, népfelkelésnek is a magyarok forradalmát és szabadságharcát. Kiemelte, egy kicsiny nemzet diktatúra, hazugság és félelem elleni lázadásának lehetett tanúja a világ 66 esztendővel ezelőtt.
„Sem hatalom, sem erőszak nem képes túlélni a nemzet becsületének ítéletét” – mondta 1956-ról és annak utóéletéről.
A polgármester egyúttal a béke fontossága mellett is hitet tett. Kiemelte annak fontosságát, hogy a harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezetet és a tisztelet. „Mi, magyarok, makóiak legyünk a béke eszközei a gyűlölet, a megosztottság, az önzőség és a háború által szétszakított világban” – zárta gondolatait Farkas Éva Erzsébet.
Beszédet mondott Lázár János építési és beruházási miniszter, a térség országgyűlési képviselője. Kifejtette: nincs különbség Kádár János 1956-os árulása és az amerikai dollárok milliárdjaiból működő ellenzéki mai hazaárulás között. A teljes beszédet itt olvashatják el.
Ezután az ’56-os hősökért Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök mondott imát. Arról is szólt, hogy az emlékezés indentitásunkat erősíti, és arra serkent a példájuk, hogy mi is kövessük a szellemiségüket. Viszont ünnepelni is van lehetőségünk, hiszen együtt ünnepelhetjük azt, hogy az 1956-os hősöknek köszönhető a mi szabadságunk, mi függetlenségünk. Kiemelte, Mindszenty bíboros sírján – akit nemrégen itt Makón is ünnepeltünk, emlékeztünk rá – az a felirat olvasható: Legyőzve győzött. ’56 áldozatai is látszólag le lettek győzve, de valójában ők a győztesek. Az ő győzelmüknek örülhetünk mi is – mondta a püspök.
Végül a jelenlévők elhelyezték a kopjafánál az emlékezés virágait és mécseseiket. Ezután a tömeg a sportcsarnok előtt gyülekezett, és közösen indultak útnak fáklyákkal a kezükben. A menet elején egy kisfiú vitte a lángot, elektromos rolleren. A felvonulók több százan is lehettek. Az égő fáklyák lángja egy nagyobb tűzként világította meg a főutat, majd az utcákat. A menet végén lovaskocsik vonultak.
A tömeg egy része ezután a Hagymaházhoz érkezett az Őrizd a lángot című rockoperára. A darabnak makói vonatkozása is van, erre Szikszai Zsuzsanna múzeum és könyvtárigazgató köszöntőjében hívta fel a figyelmet. A Tóth Ilona életét, mártírságát bemutató rockopera főszereplőjének ugyanis makói volt a keresztanyja, és amikor levelet írt neki halála előtt az állt benne: „A szeretet soha el nem múlik”. Ezzel utalt a bibiliai idézetre, és az örök szeretetre is, amely egyfajta szép megbékélés is egyben.
Nézze meg galériánkat:
Címkék:
Makó Lázár János megemlékezés Farkas Éva Erzsébet 1956 forradalom szabadságharc október 23. 1956-os forradalom és szabadságharc 1956. október 23.
