Csernyus Lőrinc főépítész: több otthonom is van, Makó az egyik

Makó ma nem lenne olyan varázslatos, amilyen a Makovecz-épületekkel, a Makona Iroda és Csernyus Lőrinc makói főépítész munkájával. Vallja: a főépítész egy településnek a jó gazdája is egyben.

Csernyus Lőrinc építész, művészeti szakíró a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjában részesült a dubaji világkiállításra létrehozott kiemelkedő jelentőségű épületéért és az elmúlt két évben az építőművészet területén végzett művészetelméleti, valamint közösségépítő munkájáért.  Erről itt számoltunk be, nem sokkal ez előtt Csenger díszpolgárává választották, és nemrégen kapott életműdíjat is mint főépítész.

Portálunknak elmondta, jólestek neki az elismerések, meghatónak találta azokat, és természetesen erőt adnak a további munkájához. Csernyus Lőrinc kapcsolata Makóval nem új keletű, évtizedekkel ezelőtt már a Csipkesor tervezésében is részt vett. Úgy fogalmazott:

Nem lehet jó főépítész valaki, ha nem érzi otthon magát, nem érzi magáénak azt a települést, ahol dolgozik. Több otthonom is van: Makó az egyik. Én, amikor a fővárosból elindulok, nem azt mondom, hogy lejövök ide, hanem, hogy eljövök Makóra. A vidék szerintem ugyanolyan fontos, mint a főváros. A főépítész egy településnek a jó gazdája is egyben. Sokat egyeztetek emberekkel is, elég sok kérelem érkezik családi házakra is Makón.

A Hagymatikum Gyógyfürdő bővítésének terve sokáig egy fiókban porosodott, azonban a Makovecz-örökségek ápolásának részeként a kormány támogatásával már épül az új részleg. Erről szólva a főépítész kifejtette:

Kicsit még olyan cipőkanalas a terület, az építkezés, ez már biztosan el fog készülni, megépül. Leginkább most amire szüksége van a városnak, az a szálláshely. Pont a turizmus miatt. Ez nemcsak élményfürdő, hanem gyógyfürdő is, éppen én terveztem azt a részt. Ez a legakutabb problémája szerintem a városnak, hogy nincs elég szálláshely. Szálloda egy van, még 2-3 kellene, hogy a gyógyászat is be tudjon indulni.

A főépítész jelenlegi, nem Makót érintő munkáiról szólva elmondta azt is, hogy Erdélyben, Kovásznán épül egy Kőrösi Csoma Sándor-archívum, múzeum, ami jelenleg az átadás előtt van. Budapesten a Szent István Zenegimnázium átépítése zajlik, Szegedre pedig tervez egy Waldorf-iskola-bővítést.

Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Makovecz Imre tanítványaként újító módon viszi tovább mestere építészeti és szellemi örökségét. Egész munkássága a magyar építő hagyomány és építészeti ornamentika természetes és modern tovább művelésének kiemelkedő példája.

Csernyus Lőrinc nem tipikus műegyetemi építészmérnök, sokkal inkább építő, művész, közösségfejlesztő, kutató és kalandor. Kerüli a hagyományos megoldásokat az élet minden területén, ettől lesznek sajátosak épületlényei is. Gyakran kerül kapcsolatba tipizált tervek alapján megépített házakkal, de egyedi gondolataival átváltoztatja azokat egy közösség szájíze szerint. Részt vett Makovecz Imre „Visegrádi táborain”, majd csatlakozott mestere irodájához, a Makonához, ahol a tervezési munkák elsősorban a kistelepülések revitalizációjára irányultak.

A későbbiekben következett a Kós Károly Egyesülés és az önálló irodaként Turi Attilával és Siklósi József építészekkel 1990-ben megalapított Triskell. Számtalan családi házat is tervezett az organikus építészet jegyében, emellett több városban és településen tevékenykedett főépítészként, többek között Makón és Csengerben, melynek idén díszpolgára is lett.

Ugyancsak idén vehette át a Főépítészi Életműdíjat. Jelentős középületi munkái között tartjuk számon például a Herendi Porcelán Manufaktúra bejárati épületét, a Bonyhádi Városházát, a Budapesti Waldorf iskolát, a Makói Általános Iskolát, a csengeri Makovecz Imre Általános Iskolát, a csengeri művelődési házat és a makói tanuszodát.

2011 óta a Makovecz Imre Alapítvány Kuratóriumának tagja. Építészeti és társadalmi tevékenysége mellett 40 éves kora óta folyamatosan oktat építészhallgatókat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Építészet tantárgyának keretében.

A 2021-ben megrendezett 2020-as dubaji világkiállítás magyar pavilonjának tervezőjeként a magyar organikus építészet aktuális érvényességét mutatta föl a világ előtt. Az innovatív faszerkezetű épület az ökologikus építéstechnika példamutató alkotása. Pavilonja az első faszerkezetes épület volt nemcsak a világkiállításon, hanem az egész Perzsa-öböl menti régióban. Tizenhét magyar ács állította össze, akik hónapokon keresztül dolgoztak az építésén, ennek során egyetlen csepp vizet sem használtak fel, így kapcsolódva az expó egyik fő témájához, a fenntarthatósághoz. Az épület gondolati ívét a makoveczi szellemiség alkotja, egy olyan kettős rétegű szerkezet, amely egy belső kupolából és az azt körülvevő külső burokból áll.

Az Aqua Roots of Hungary (’Magyarország vízi gyökerei’) névre keresztelt épület az egyik leglátogatottabb volt a világkiállításon, az újságírók pedig az expó 15 legizgalmasabbja közé választották. Csernyus Lőrinc építész, művészeti szakíró a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjában részesül a dubaji világkiállításra létrehozott kiemelkedő jelentőségű épületéért és az elmúlt két évben az építőművészet területén végzett művészetelméleti, valamint közösségépítő munkájáért. Sok szeretettel gratulálunk, további hasznos munkát kívánunk; többek között Makón és térségünkben is!