Az orosz-ukrán háború 240. napja – FRISSÜL

Immár kétszáz-negyvenedik napja tart az egyre súlyosabb fegyveres konfliktus Oroszország és Ukrajna között. A háború legfontosabb pénteki történései folyamatosan, lentről felfelé frissülő cikkünkben.

Ukrán elnöki iroda: több száz település szabadult fel a harkivi és a herszoni régiókban

Az ukrán védelmi erők eddig 551 települést szabadítottak fel az orosz megszállás alól Harkiv megyében és 88-at a déli herszoni régióban – közölte Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője pénteki tájékoztatóján az Ukrinform hírügynökség tudósítása szerint.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a visszafoglalt 88 herszoni településen 11 827 civil él. Elmondta, hogy jelenleg humanitárius segítséget nyújtanak a Herszon megyei beriszlavi járásban felszabadított településeinek lakóinak, javítási munkálatokat folytatnak, helyreállítják az elszakadt elektromos vezetékeket, megrongálódott villanyoszlopokat és átvizsgálják a transzformátor-alállomásokat.
Timosenko kiemelte, hogy Herszon megye felszabadításának kezdete óta 156 háborús bűntettet dokumentáltak a régióban, Harkiv megyében pedig 1685-öt. Hozzátette, hogy az orosz erők továbbra is ágyúzzák Harkivot és a régiót, már több mint 12 ezer objektumot semmisítettek meg a megyében.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Facebookon arról számolt be, hogy mostanáig az ukrán erők 43 települést vettek vissza a Donyec-medencei régióban. „E települések közül hétben gyakorlatilag nem maradtak emberek” – jegyezte meg. Szavai szerint elkezdtek segélycsomagokat osztani a visszavett települések lakóinak, a limani és a szvjatohirszki térségben már mintegy 17 500-an megkapták az ott élő 18 500 lakos közül.
A kormányzó elmondta, hogy a felszabadított területekről 298 embert evakuáltak, köztük 11 gyereket. Hangsúlyozta, hogy fokozni kell a kiürítést, mert nehéz lesz a tél, ezeken a területeken még nincs vezetékes víz, villany, és fűtés. Hozzátette, hogy 13 településen viszont helyreállították a gázszolgálattást.

Ismét lőtték az orosz erők Harkivot, sebesültek

Az orosz erők pénteken kétszer is rakétacsapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv városára, a támadások következtében több helyi lakos megsebesült – hozta nyilvánosságra Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.

Szinyehubov azt írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy a második csapás következtében hárman sebesültek meg. Azt megelőzően a reggeli órákban is támadás érte a megye központját, akkor hat helyi lakos szenvedett sebesüléseket. Az ukrán hatóságok információi szerint Sz-300-as légvédelmi rakétákkal lőtték az orosz erők a várost.
A délkeleti országrészben lévő Zaporizzsját is orosz rakétatámadás érte péntek reggel. A helyi hatóságok által közzétett információk szerint halálos áldozata ott sem volt a támadásnak, három lakos sebesült meg. Egy lakóházat, egy iskolát és infrastrukturális objektumokat ért találat. A régió kormányzója szerint az oroszok Sz-300-as rakétákat vetettek be.
Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó a Facebookon közölte, hogy a régióban jelenleg Szvatove környékén zajlanak a leghevesebb harcok. Az orosz erők az ukrán hadsereg által visszavett településeket lövik. A kormányzó szavai szerint az orosz támadók eközben elveszik a házát, lakását a helybelieknek az ellenőrzésük alatti településeken, ahová másokat költöztetnek be, vagy maguk foglalják el azokat.
Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban elismerte, hogy az éjjel valóban az ukrán erők lőtték a Herszon megyei Antonyivszkij hidat, de a támadás idején szavai szerint nem voltak a hídon civilek. Hozzáfűzte, hogy nem is lehettek, mert a támadást az orosz megszállók által elrendelt kijárási tilalom idejére időzítették. Megismételte, hogy az ukrán hadsereg tűz alatt tartja az Antonyivszkij hidat mint az orosz erők utánpótlási útvonalát, de nem lőnek létfontosságú infrastrukturális létesítményekre és polgári lakosokra sem.
Humenyuk nem zárta ki, hogy orosz katonák civileknek öltözhettek, hogy az ukrán hadsereget békés lakosok elleni támadással vádolhassák. Megjegyezte, hogy számítottak ilyenfajta provokációra az orosz oldal részéről.
Jurij Szobolevszkij, a herszoni megyei tanács alelnöke korábban nyilvánosságra hozta, hogy éjjel 11 óra körül az ukrán erők csapást mértek arra az átkelőre, amelyet az oroszok az Antonyivszkij híd alatt létesítettek, de szavai szerint „az átkelőn mozgó oszlopban nem voltak civil herszoni lakosok”.
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a Németországtól kapott első IRIS-T légvédelmi rakétarendszer „átesett a harctéri tűzkeresztségen, és jól vizsgázott”. Részleteket nem hozott nyilvánosságra arról, hol és hogyan működik a rakétarendszer. Reményét fejezte ki, hogy Németország még több ilyen fegyverzetet fog küldeni a jövőben Ukrajnának. Elmondta, hogy a rendszer harctéri eredményeit átadják a német félnek tanulmányozásra. „Az IRIS-T rendszert nyolc rakétával lehet felszerelni, elég erős eszköz, amely képes megsemmisíteni a légi célpontokat, rakétákat és drónokat, amelyek mostanában felénk repülnek” – fogalmazott a szóvivő.
Az ukrán fegyveres erők videóüzenetben – orosz nyelven – fordultak a fehérorosz néphez azzal a felhívással, hogy ne harcoljanak Ukrajna ellen. Emlékeztették a fehéroroszokat arra, hogy Ukrajna soha nem fenyegette Fehéroroszországot, és soha nem reagált a Fehéroroszország területéről érkező orosz behatolásra és támadásokra.
Kijevben és környékén elkezdődtek az időszakos energiakorlátozások – közölte Olekszij Kuleba, a megye kormányzója. Szavai szerint a régióban nőtt az áramfogyasztás, ezért kényszerültek erre a lépésre. A lakosság az interneten tájékozódhat, hogy a lakóházában mely órákban nem lesz áram – tette hozzá.

Von der Leyen: az EU havi 1,5 milliárd euróval finanszírozná Ukrajna alapvető szükségleteit

Ukrajna stabil és megbízható jövedelemforrással kell, hogy rendelkezzen, havi 3-4 milliárd euróra lenne szüksége, amiből 1,5 milliárdot az EU finanszírozna – jelentette ki Ursula Von der Leyen, az Európa Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben a kétnapos EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón.

Az elnök elmondta: a becsült havi 3-4 milliárd eurót az EU mellett, „az unió amerikai barátai” és pénzügyi intézetek biztosítanák. Az Európai Unió a 9 milliárdos makrofinanciális források mellett, az év kezdete óta már 19 milliárd euróval támogatta Ukrajnát.
„Fontos jelezni Ukrajnának, hogy nagyon jól tudjuk, mennyire fontos a megbízható jövedelemáramlás” – jelentette ki Von der Leyen.
Felhívta a figyelmet, hogy az orosz erők létfontosságú civil infrastruktúrát támadnak Ukrajnában, mintegy 11 millió ember menekült el otthonából. Hozzátette, hogy az EU mindent megtesz, hogy minél hamarabb humanitárius segéllyel enyhítse az ukrajnaiak szükségleteit.

Belga kormányfő: hatékonyak az Oroszország elleni szankciók

Az Oroszország ellen hatályos európai uniós szankciók működnek, ott hatnak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk – jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök Brüsszelben pénteken, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői találkozójának második munkanapjára érkezve.

Újságíróknak Alexander De Croo úgy nyilatkozott, hogy a szankciók terén a következő lépés az energiaszektort érintheti, és azt mondta: „minél kevesebb olajat és gázt kell vásárolunk Oroszországtól, hogy csökkenjen Moszkva lehetősége az ukrajnai háború finanszírozására.”
„Minél hamarabb tudatjuk Moszkvával, hogy nincs szükségünk a gázukra és az olajukra, annál kevésbé tudja majd finanszírozni a háborúját” – fogalmazott.
A belga miniszterelnök véleménye szerint néhány hét elég lesz arra, hogy az uniós tagállamok kormányai véglegesítsék az energiaárak csökkentésére irányuló, csütörtökön elfogadott számos javaslat részleteit, azután pedig felgyorsulhat a végrehajtás. Kijelentette: csak akkor lesz elégedett, „ha a tervek megvalósulnak, és a rezsiszámlák csökkennek”. Hozzátette: megérti néhány uniós tagország aggályait az energiaellátás biztonságával kapcsolatban, de „az EU-nak erre megvannak a megfelelő szolidaritási válaszai”.
De Croo úgy vélekedett, hogy a Kínával ápolt viszony fenntartása fontos, de – mint mondta – ezek a kapcsolatok egyes területek tekintetében ellentmondásosak.
„Néhány területen, például a klímaváltozás kihívásainak megoldásában együttműködünk, más területeken viszont verseny zajlik. De vannak olyan ügyek is, amelyek kapcsán ellenséges magatartást tapasztalunk Kína részéről. Jól fel kell térképeznünk, hogy milyen területen milyen kapcsolataink vannak, és milyen kapcsolatokat szeretnénk ápolni Pekinggel” – jelentette ki.
Iránnal kapcsolatban elmondta: Belgium támogatni fogja, ha új szankciócsomagot dolgoznak ki Teherán ellen, mert – mint hangsúlyozta – az iráni nép elnyomása nem fogadható el. Felhívta a figyelmet arra, hogy Irán egyre nyilvánvalóbb szerepet játszik az ukrajnai háborúban is, erre pedig véleménye szerint az EU-nak válaszolnia kell.
Kaja Kallas észt miniszterelnök az uniós csúcsra érkezésekor különleges bíróság létrehozását sürgette az ukrajnai háborúban Oroszország által esetlegesen elkövetett háborús bűnök kivizsgálására és a felelősök elszámoltatására.
„Mindenképpen meg kell tárgyalnunk az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekre adható jogi válaszok lehetőségét. Ilyen esetekkel csak külön törvényszék foglalkozhat” – fogalmazott az észt kormányfő, majd hozzátette: a bíróság létrehozásában az Európai Unió vezető szerepet vállalhatna.
A tagállamok vezetői a kétnaposra tervezett uniós csúcs második munkanapján az EU külkapcsolatairól tárgyalnak, különös tekintettel Kínára.

A Fehér Ház szerint Irán ország beavatkozott a háborúba

A Fehér Ház megerősítette azokat a korábbi értesüléseket, melyek szerint iráni katonák is a frontvonalon segíthetik az oroszokat az ukrajnai háborúban.

Azt már eddig is tudni lehetett, hogy az oroszok iráni gyártmányú drónokat is használnak. A napokban azonban az is felvetődött, hogy ebben közvetlenül segítik őket Ukrajnában tartózkodó iráni katonák is.

A Fehér Ház csütörtök este közölte, hogy értesülésük szerint ez valóban így van, az iráni katonák „közvetlenül részt vesznek” a konfliktusban azáltal, hogy támogatják a dróncsapások végrehajtásában az oroszokat. John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta, hogy Irán „viszonylag kevés” embert küldött ugyan a Krím félszigetre, de ők tényleg a fronton segítik az oroszokat.

Úgy értesültünk, hogy az irániak kiképzőtiszteket és technikai támogatást küldtek a Krímbe, de a drónokat az oroszok irányítják – fejtette ki John Kirby (a brit hírszerzés ezzel összefüggésben úgy értesült, hogy a katonák többsége az Iráni Forradalmi Gárdához tartozik).

Az amerikai szóvivő hozzátette azt is: az amerikai kormányzat emiatt megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy tudnak-e újabb szankciókat kivetni Iránra, vagy meg tudják-e nehezíteni valahogy azt, hogy drónokat küldjenek az oroszoknak – foglalja össze az Index.

ENSZ-nagykövet: folyamatos párbeszédben vagyunk Oroszországgal

António Guterres ENSZ-főtitkár „nagyon világosan kifejtette álláspontját” az ukrajnai orosz háborúval kapcsolatban, de ez nem állította le a Moszkvával folytatott párbeszédet – jelentette be az ENSZ egyik szóvivője csütörtökön, miután egy orosz figyelmeztetés szerint veszélybe kerülhet az ENSZ-tisztségviselőkkel folytatott együttműködés.

Dmitrij Poljanszkij, az orosz ENSZ-nagykövet helyettese szerdán úgy fogalmazott: Moszkva átértékeli az együttműködést az ENSZ-főtitkárral, ha a világszervezet szakértőket küld Ukrajnába azoknak az Oroszország által bevetett drónoknak a kivizsgálására, amelyeket a nyugati hatalmak szerint Iránban gyártottak, és amelyek használatával Moszkva megszegte volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) iráni szankciókra vonatkozó határozatát.

Az ENSZ főtitkára nagyon világosan kifejtette álláspontját az ukrajnai háborúval és az orosz lépésekkel kapcsolatban. Ez azonban nem állította le az Orosz Föderációval folytatott folyamatos párbeszédet egy sor, a konfliktushoz kapcsolódó kérdésről, illetve ezenfelül minden egyéb témakörben, amellyel foglalkozunk – fogalmazott Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő egy sajtótájékoztatón az MTI szerint.

Több ukrán városban szólnak ma a légiriadó szirénái

Légiriadót rendeltek el pénteken több ukrajnai régióban – számolt be az MTI az ukrán főváros hatóságainak Telegram-bejegyzései alapján péntek délelőtt.

A figyelmeztetés elsősorban Vinnicja, Dnyipro, Kijev, Kirovohrad, Mikolajiv, Poltava, Harkiv és Csernyihiv régiókban van érvényben. Emellett az ukrán közszolgálati televízió beszámolt arról, hogy robbanások voltak Zaporizzsja városban. Ihor Tyerehov, Harkiv polgármestere a Telegramon azt közölte, hogy robbanások történtek péntek reggel egy harkivi vállalat területén is, találat ért egy adminisztratív-üzemi épületet, amely megrongálódott.

Kompátkelőt támadnak az ukránok Herszonban

A déli, orosz ellenőrzés alatt álló Herszonban az ukrán erők egy kompátkelőhelyet vettek célba rakétákkal csütörtök este, a támadásban négyen életüket vesztették – közölte Kirill Sztremouszov, a Moszkva által kinevezett regionális kormányzóhelyettes.

Eközben javában zajlik a polgári lakosság – mintegy 50-60 ezer ember – áttelepítése a Dnyeper jobb partjáról a folyó keleti, bal partjára a várható ukrán offenzíva miatt. Sztremouszov szerint az ukrán alakulatok repeszlövedékeket használtak a belövések során, a támadások fő célja a folyami átkelő forgalmának leállítása volt. A tisztségviselő a Szolovjov Live televíziós csatornán azt mondta, hogy a helyzet a védelmi vonalon a Herszoni területen változatlan, az ukrán erők támadási kísérleteit visszaverték.

Az orosz erők az elmúlt hetekben fokozták az Ukrajnára mért rakétacsapásokat, amelyek fő célpontjai elektromos létesítmények voltak – így az Index.

Lapid: az egész világot veszélybe sodorják Oroszország és Irán katonai kapcsolatai

Jaír Lapid izraeli miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, és arra figyelmeztetett, hogy az egész világot veszélybe sodorják az Oroszország és Irán közötti katonai kapcsolatok.

A csütörtöki beszélgetésben a kormányfő mélységes aggodalmát fejezte ki azon nyilatkozatok nyomán, amelyek szerint Moszkva Iránban gyártott drónokat használt Ukrajna elleni támadásaiban – derül ki a The Times of Israel című lap jelentéséből.
Lapid egy tévéinterjúban is arra figyelmeztetett, hogy az egész világot veszélybe sodorják az orosz-iráni fegyveres kapcsolatok. Az izraeli kormányfő a beszélgetés után a Twitter közösségi oldalon közzétett bejegyzésében leszögezte, hogy Izrael az ukrán nép oldalán áll.
„Természetesen azt gondoljuk, hogy Oroszország és Irán kapcsolata nemcsak Izrael, hanem Ukrajna, Európa és az egész világ számára is komoly problémát jelent” – mondta Lapid csütörtökön az Izraelben is sugárzott, orosz nyelvű RTVi tévének adott interjújában.
„Irán veszélyes terrorista állam, és az egész világot veszélybe sodorja, ha Oroszország üzletet köt vele” – hangoztatta. Teljesen elfogadhatatlannak minősítette Teherán drónszállításait Moszkvának, de kitartott Izrael azon álláspontja mellett, hogy megtagadja a közvetlen fegyveresszállításokat Kijevnek az Oroszországgal fennálló összetett kapcsolatok miatt, mert Moszkva komoly katonai jelenléttel rendelkezik Izrael északi határán, Szíriában.
„Izrael nemzetközi kapcsolatrendszere összetett kérdés” – fejtette ki Lapid. „Kötelességem gondoskodni Izrael biztonságáról, nemzetbiztonságunkról is, gondoskodnom kell érdekeink tiszteletben tartásáról, és ennek során egyértelművé kell tenni, hogy támogatjuk Ukrajnát” – tette hozzá.
A megbeszélést megelőzően a kijevi vezetés felháborodását fejezte ki, amiért Izrael továbbra sem nem hajlandó fegyvert szállítani az Oroszország indította háború ellen harcoló Ukrajnának. Az elmúlt napokban Beni Ganz védelmi miniszter többször is hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem az ukrán kérés ellenére sem küld fegyverrendszereket Kijevnek, és ezért el is halasztották a Ganz és ukrán partnere között csütörtökre tervezett telefonos megbeszélést.
Ganz azt azonban megígérte, hogy átadhatják az Izraelben is alkalmazott figyelmeztető rendszert, amely a civil lakosságot a körzetükbe irányzott csapásról értesíti, hogy időben eljussanak az óvóhelyekre.

ORFK: csaknem 11 ezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön

Az ukrán-magyar határszakaszon 5641-en léptek be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5279-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 182 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Vonattal 30-an – köztük 16 gyermek – érkeztek Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.

Fény derült Oroszország következő célpontjára

Volodimir Zelenszkij tudni véli, mi lesz az orosz hadsereg következő nagyobb ukrajnai célpontja. Az ukrán elnök éjszakai videóüzenetében azt mondta: információi szerint az oroszok tönkre akarják tenni a Kahovka Vízerőmű aggregátorait és gátját. Ha ez valóban megtörténik, akkor az északi krími csatorna egyszerűen eltűnik, a gát lerombolása egyenértékű lenne egy tömegpusztító fegyver bevetésével.

Az elnök szerint egy ilyen lépés nemcsak Herszon, de Ukrajna teljes déli területének feladását jelentené az oroszok részéről – beleértve a Krímet is. Zelenszkij megelőző reagálásra kérte a világot, hogy elkerüljék a katasztrófát.

Teljesült Moszkva vágya, sötétségbe borulhat egész Ukrajna

Az ukrán elnöki hivatal tanácsadója, Alekszej Aresztovics szerint az Ukrajna energiarendszerét ért rendszeres orosz támadások miatt olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy hetekig vagy akár hónapokig nem lesz vizük, villanyuk és fűtésük.

Nem könnyű ez a helyzet, hiszen hőerőműveink és energiatermelő létesítményeink 30 százalékát érintik az orosz csapások. Nem lesz egyszerű helyrehozni a károkat, nem egy-két napos munkáról van szó – jegyezte meg Aresztovics, aki szerint az ukrán emberek már megtanulták, hogyan kell megbirkózni a nehéz helyzetekkel, így fel lesznek készülve, ha baj történne.

Nagyon könnyen előfordulhat, hogy víz, villany és fűtés nélkül maradunk hetekre, hónapokra, de legjobb esetben is komoly korlátozásokat kell majd bevezetnünk – idézi az elnöki hivatal tanácsadóját az Unian.

Roszenergoatom: a zaporizzsjai atomerőmű nem marad dízelüzemanyag nélkül

Szükség esetén feltöltik a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű dízelgenerátorainak ellátásához szükséges üzemanyagkészletet – közölte csütörtökön a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel Renat Karcsaa, az orosz atomerőműveket üzemeltető Roszenergoatom konszern vezérigazgatójának tanácsadója.

„Ha szükség lesz dízelüzemanyagra, gondoskodni fogunk a készletek feltöltéséről” – jelentette ki a tanácsadó.

Előzőleg az ukrán atomerőműveket működtető Enerhoatom ukrán vállalat azt közölte, hogy a dízelgenerátorok üzemeltetéséhez mindössze kétheti készlet áll a rendelkezésre.

Az atomerőműben a négy közül csak egy külső nagyfeszültségű áramellátó vezeték működik. Az összeköttetés a hatodik reaktorblokkal a szeptember 21. és október 7-i tüzérségi támadások következtében szűnt meg. Ezután dízelgenerátorok segítségével biztosították az áramellátást, amíg a személyzetnek nem sikerült helyreállítania a kapcsolatot a közeli hőerőművel, és üzembe helyezni a 150 kilowattos tartalékvezetéket.

Európa legnagyobb atomerőműve röviddel Ukrajna február 24-i orosz lerohanása után, márciusban került orosz kézre. A felek egymást vádolják az erőmű közelében folytatott tüzérségi támadások miatt.

Zaharova: az EU kiképző missziója a konfliktus részesévé teszi az uniót

Az Európai Unió (EU) döntése, hogy kiképző missziót hoz létre a kijevi rezsim számára, növeli az unió belesodródását a konfliktusba, és annak részesévé teszi – jelentette ki csütörtökön Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

Az EU külügyminiszterei október 17-én jóváhagyták egy kiképző misszió létrehozását Ukrajna számára. Ez egy hónap múlva megalakul, és a tervek szerint két év alatt a parancsnoki állomány több mint 15 ezer különböző szintű tagját fogja kiképezni. A célra mintegy 107 millió eurót különítettek el. Emellett az unió halálos fegyvereket is szállít a kijevi rezsimnek, ami természetesen a konfliktus részesévé teszi az EU-t – mondta a szóvivő.

Moszkva azt állítja, orosz gyártmányú öngyilkos drónokat használ

Az iráni drónok használatával vádolt Oroszország ellentámadásba lendült, azt állítja, saját, orosz tervezésű öngyilkos drónokat használ. Szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának zárt ülése után Dmitrij Poljanszkij felolvasott egy nyilatkozatot, amely szerint az Ukrajnában használt drónok, köztük a Geran-2, orosz gyártásúak. A RIA Novosztyi orosz ügynökség egy forrásra hivatkozva azt írta Koub drónokat és kétféle Lancetet használnak az orosz hadseregben.

A Koub-BLA-t a Zala Aero fejleszti, amely a Kalasnyikov cég tulajdonában van. Ezeket a kis drónokat (1210 × 950 × 165 mm, 3 kilogramm hasznos teherrel) már márciusban használták Kijevben, egyet áprilisban lőttek le a luhanszki régióban. A Zala Aero két másik drónt is gyárt: a Lancet-3-at és a Lancet-1-et, de ezek egyike sem hasonlít az ukránok által lelőtt drónokra. – írja a Le Monde.

Politico: Zelenszkij nagyszabású katasztrófa lehetőségére figyelmeztetett Dél-Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „nagyszabású katasztrófa” lehetőségére figyelmeztetett Dél-Ukrajnában, valamint légelhárító és más fegyvereket kért a Brüsszelben zajló EU-csúcson résztvevő uniós tagállamok vezetőitől – közölte a Politico című brüsszeli hírportál csütörtökön.

A beszámoló szerint Volodimir Zelenszkij a kétnapos csúcstalálkozó első munkanapján, videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében közölte, Ukrajnának olyan információi vannak, amelyek szerint a dél-ukrajnai, orosz megszállás alatt álló Herszonban, Oroszország szándékosan megrongálta a kahovkai vízerőmű gátját.
Szavai szerint egy szándékosan előidézett gátszakadás okozta árvíz több mint 80 települést, köztük Herszon kikötővárost és több százezer ember sodorhat el.
„Információink szerint Oroszország már mindent előkészített ennek a terrortámadásnak a végrehajtásához” – idézte az ukrán elnököt a brüsszeli hírportál.
Zelenszkij felszólalásában nemzetközi megfigyelői misszió küldését kérte a kahovkai vízerőműbe a tragédia elkerülés érdekében, és azt mondta: Oroszország szándékosan teremt terepet egy nagyszabású katasztrófához Ukrajna déli részén.
A beszámoló szerint Zelenszkij a zárt ajtók mögött zajló megbeszélésen az EU-tagállamok vezetőihez intézett beszédében légvédelmi rendszereket kért.
„Ha megfelelő eszközökkel rendelkezünk az égbolt megbízható védelméhez, azaz elegendő számú és minőségű légvédelmi és rakétavédelmi rendszer áll rendelkezésünkre, akkor tudjuk biztosítani a rendes gazdasági és társadalmi életet Ukrajnában” – fogalmazott az ukrán vezető.
Zelenszkij beszédében arra is figyelmeztette az Európai Uniót és tagállamait, hogy a tél közeledtével „új migrációs hullám” indulhat Európa felé, amelyet „Oroszország szándékosan gerjeszt”. Szavai szerint hamarosan ukránok millióinak indulhatnak el az energialétesítmények elleni támadások miatt – írta a brüsszeli hírportál.

Jó reggelt kívánunk!

Jó reggelt kívánunk a pénteken is korán kelőknek, így 6 óra tájban megkezdjük mai háborús közvetítésünket!

Borítókép: Facebook/General Staff of the Armed Forces of Ukraine