quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Térség

Napi jó hír: a Dél-Alföld lett a legbringásabb régió

2022. október 20.

Biztosak vagyunk benne, hogy ez a kiváló eredmény nagymértékben köszönhető a vásárhelyieknek, akik imádnak biciklizni.

Tévhit, hogy a lakosság többsége autózik. Bár a nagyvárosainkban a közterületek hatalmas részét foglalják el az autók, a magyarok 63 százaléka elsősorban nem autóval közlekedik, és a lakosság 16 százalékának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze – többek közt ez derült ki abból a 3 ezer fős, az ország felnőtt lakosságát érintő reprezentatív kutatásból, amelyet az Aktív Magyarország államtitkárság támogatásával a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a Medián készített el.

2018 óta megfigyelhető egy kisebb növekedés a soha nem kerékpározók arányában, de továbbra is a felnőtt lakosság túlnyomó többsége, 67 százaléka szokott kerékpározni. A magyarok 40 százaléka legalább heti rendszerességgel szokott kerékpározni.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a régiók felnőtt lakosságában mennyien közlekednek elsősorban kerékpárral. Továbbra is a dél-alföldi régiókban figyelhető meg a legmagasabb kerékpározási arány úgy, hogy a 2018-as felmérés óta 2 százalékos visszaesés tapasztalható, jelenleg az itt élők 32 százaléka közlekedik elsősorban biciklivel. A kerékpáros közlekedés továbbra is jóval elterjedtebb a kisebb településeken, mint a nagyvárosokban.

Továbbra is a felnőtt lakosság jelentős részének, 70 százalékának elérhető a kerékpár, így kijelenthető, hogy a kerékpározás elterjedésében nem ez az első számú akadály. Nem jellemzőek a nagyon drága kerékpárok, 200 ezer forintnál értékesebbet a saját biciklivel rendelkezők 3 százaléka használ. A legtöbben (35 százalék) 20-50 ezer forintos biciklit birtokolnak. A kisebbektől az egyre nagyobb települések felé haladva viszont rohamosan nő a drága és csökken az olcsó biciklik aránya.

A kutatás szerint tévhit, hogy a kerékpárosok nem ismerik a KRESZ-t, ugyanis a rendszeresen kerékpárral közlekedők csaknem 60 százaléka rendelkezik jogosítvánnyal. Megállapították azt is, hogy azok körében, akik közlekedési céllal használnak kerékpárt, elsősorban a tavasztól őszig közlekednek azzal. Azonban a kerékpározók 31 százaléka az időjárástól szinte függetlenül egész évben kerékpárral közlekedik, további 11 százalékot pedig csak a havazás tartja vissza. Kiderült, minél kisebb a település, annál inkább “időjárásfüggetlen” a kerékpározás, Budapesten a “legérzékenyebbek” a kerékpárral közlekedők az időjárási viszonyokra.

A kerékpáros infrastruktúrával való elégedettség 2018 óta óvatos növekedést mutat, a kerékpárhasználók mintegy fele úgy érzi, hogy a kerékpáros közlekedésre alkalmas utak számát, állapotát tekintve kedvező változások zajlottak az elmúlt tíz évben. A lakosság fele szerint szükség lenne arra, hogy módosítsák a KRESZ-t annak érdekében, hogy biztonságosabb legyen a közlekedés a gyalogosok és a kerékpárosok számára.